Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

Ég5 jelenség Öregedő csillag Első ízben figyeltek meg a csillagászok olyan csilla­got, amelyik öregedvén fo­kozatosan növelj fényessé­gét. Tekintve, hogy a csil­lagok fejlődése meglehető­sén lassú, a fenti megfigye­lés olyasmi, mintha egy tölgyfa növekedését mind­össze egyetlen napig tartó nyomon követéssel lettünk volna képesek megállapíta­ni. A kérdéses csillag a Hattyú csillagképben talál­ható, s tömege valószínűleg 40-szer akkora, mint Na­punké. Az ilyen nagy töme­gű csillagok sokkal gyor­sabban fejlődnek és öreg­szenek is, mivel sokkal gyorsabban fogyasztják nukleáris üzemanyagukat. M koBessiermszanf sa féama A rosszból a kevés is megárt Lassan megtanultuk, hogy szívünk legnagyobb ellensége a koleszterin, ab­ból is az úgynevezett ártó koleszterin. Azok, akiknek magas az ártó koleszterin- szintjük, sokkal nagyobb valószínűséggel kapnak in­farktust, mint mások. Ho­gyan védekezzünk az in­farktus ellen? Kézenfekvő a válasz, csökkenteni kell a koleszterinszintet. Ezt leg­egyszerűbben megfelelő diétával érhetjük el, kerül­jük a zsíros húsokat, a to­jást (különösen a sárgáját), a belsőségeket. Gyógyszerrel i,s csökkent­hetjük a koleszterinszintel; Elszálló esztendők Szerencsccsillaga leáldozott, de ő méltósággal viseli ezt — leheletnyi keserűség érződik csupán szavaiban, ami­kor a múltat idézi: — A producerek számára egysze­rűen nem létezem többé, talán mert nincs egy politikus „ barátom”. Gina Lollobrigida, aki e napokban töltötte be 65. életévét, bevallja, hogy bár szívesen forgatna még, az elmúlt húsz esztendőben alig állt kamera elé. Igaz viszont, hogy fotósként fi­gyelemre méltó karriert ért el, sőt képzőművészként is megcsillogtatta tehetségét. Subiacóban (az Abru'z- zókban) született 1927-ben egy elszegényedett bútorké­szítő leányaként. A háború után Rómában szobrásza- tot és festészetet tanult. Ki­sebb statiszlaszerepeket kap, majd az 1947-es olasz szépségverseny második he­lyezettje — ekkor figyel fel rá Mario Costa filmrende­ző, és ajánlja fel neki Az opera bolondjai című film­je egyik szerepét. Életében döntőnek bizonyult az 1949-es esztendő: ekkor kelt egybe Mirco Scofic jugoszláv orvossal, aki a menedzsere lett. Ugyaneb­ben az évben aratja első nagy sikerét Harangok cí­mű filmjével. Az ötvenes években René Clair filmjei meghozták szamara a nemzetközi el­ismerést. Először 1959-ben forgatott Hollywoodban Előzőleg Howard Hughes hollywoodi rendező köve- telesére szakított férjével. 1971-ben törvényesen is pontot tett egyetlen házas­sága végére, amelyből egy fia született. — Hatvannál több filmet forgattam, de távolról sem vagyok elégedett a pályám­mal — nyilatkozta Lollo­brigida néhány évvel ez­előtt. A világ legszebb asszo­nya (ez volt egyik filmjé­nek a címe) a fotóművé­szettel kárpótolta magát a nem egészen önkéntes visz- szavonulásért. Jack Lang akkori francia kultusz- miniszter 1985-ben A mű­vészet és tudomány tiszti Keresztjét adományozta ne­ki művészi portréiért. Egy évvel később ismét a lapok címoldalára került: a ber- hni filmfesztivál zsűrielnö- kekent hevesen szembe- szallt a zsűri többségével amikor Reinhard Hauff Hímjét, a Stammheimet akartak díjazni. Röviddel mostani szüle­tésnapja előtt Gina Lollo­brigida — ezúttal mint képzőművész — ismét a vi­ták kereszttüzébe került. A politikusok felháborodtak egyik kisplasztikáján, a Re­pülő puttón, amelyet ere­detileg a sevillai világkiál­lítás olasz pavilonjának egyik látványosságául szán­tak. Ennek a szobornak semmi keresnivalója egy ilyen hírneves szemlén — vélték egyesek. A díva ezt a kritikát is hidegvérrel tudomásul vette. Égy nagymama Tanácsai — időseknek is Amikor kenyér a fék Mindenkit érhet baleset, még a gyakorlott háziasz- szonyokat is. Ezúttal a bal­esetet ne szó szerint értsük, olyan malőrökről lesz szó, amelyek sütés-főzés közben eshetnek meg. Mire gon­dolok? Például, ha a felforrósí- tásnál fut az olaj a serpe­nyőből. Ilyenkor vegyük kicsire a lángot, pirítsunk meg — jó sötétre — egy darab kenyeret a forró olajban. Ezután a kenyeret kidobjuk, az olajat pedig szűrjük ót nagyon forró vízbe mártott és nagyon jól kifacsart vászondarabon. Az olaj ettől olyan lesz, mint új korában. ÚJABB SÁRGÁJA A MEGOLDÁS Ha a méz sokáig áll, be­szárad a műanyag flakon­ba vagy az üvegbe. Ilyen­kor. állítsuk jó meleg vízzel telt edénybe, amíg felolvad. Gyakorlatlan háziasz- szonyokkal olykor megesik, hogy a majonéz keverés közben összemegy, kicsa­pódik belőle a tojás sárgá­ja, és nem keveredik el az olajjal. Ennek két oka le­het. Az egyik, hogy egy­szerre túl nagy mennyiség­ben adagolták az olajat a tojásba, holott — eleinte — csak cseppenkint szabad. A másik ok az, ha a hozzáva­lók hőmérséklete nem egy­forma. A h ű íőszek rénybő 1 kiszedett tojás sárgája sok­kal hidegebb, mint a szoba- hőmérsékleten tárolt olaj, mustár és porcukor. A ma­jonéz mindig azonos hőfo­kú élelmiszerekből készül­jön, s ha mégis összemegy, egy újabb tojás sárgájába adagoljuk cseppeniként az összefutott keveréket. TEJFÖLLEL ALSZIK A TEJ Itt a meleg idő — és megy a tej. Mégpedig ösz- sze. Mikor felvágjuk a te- jeszaeskót, orrunkat rend­szerint megcsapja az erjedő tej jellegzetes savanykás szaga. A kezdő háziasszony A pihenés évei következnek Dalos búcsúztató Búcsúzik az ősz a nyár­tól, dér csókol meg minden rózsaágat. E szép dallal bú­csúztatták a kiskunlacházi kisiparosok Tóth Miklóst, a helyi ipartestiilet nagy sze­retetnek és köztiszteletnek örvendő elnökét. Tóth Miklós nyugalomba vonult, egy hosszú, szorgal­mas életút aktív szakaszát zárta le önszántából. Ér­demeit a még nála is idő­sebb Tőkési Gyula méltat­ta, dicsérte mint iparost, és úgyis mint elnököt. Az eseményen jelen vol­tak a társtelepülések ipar- testületeinek képviselői, a helyi önkormányzat képvi­seletében pedig a polgár- mester jött el, hogy koc­cintson az idős mesterrel. A koccintás jófajta vörös borral történt, borkorcso­lyának pedig birkapörköl­tet tálaltak. S a már emlí­tett szép dal mellett friss talpalávalót is húztak a ráckevei hangászok. A szép számban egybegyűlt vendégsereg reggelig ropta a táncot. (—gye—) már önti Is a mosogatóme­dencébe. A tapasztaltabb tudja, hogy a savanyú tej még jól felhasználható há­zi aludttej készítésére, vagy savanykás ízesítésű főzelé­kek habarására. Az aludttej úgy készül, hogy a csuprok­ba adagolt tejbe egy-egy evőkanál tejfölt teszünk, s langyos helyre állítva fél nap alatt megalszik. Ha pe­dig a tej forralás közben megy össze, langyosra hűt­ve még felhasználható lán- gos, bukta, kelt tészták da- gasztásához. Meleg időszakban egyéb­ként mindig legyen a ház­nál egy-két zacskó sovány vagy félzsíros tejpor. Az előírás szerinti hígítással mindenkor jól helyettesíti az összement tejet, krémek, pudingok, fagylaltok ké­szítésétől kezdve, az élesztő felfuttatásán át, a gyü­mölcslevesek, főzelékek behabarásáig. HŐSÉGBEN KEFIRREL FENSÉGES Ha már a főzelékekről esett szó, hadd mondjam el, hogy én bizonyos párolt fő­zelékek, rakott zöldségfélék készítéséhez jó szívvel ajánlom a drága és hizlaló tejföl helyett az olcsóbb aludttejet, joghurtot, kefirt. A szemes és zöldbableves, a sóska- és a kapormártás, a rakott kel, karfiol, kelbim­bó stb. legalább olyan fen­séges kefirrel meglocsolva, mint tejföllel. Vagy kóstol­ják meg egyszer a forró krumplis lángost hideg jog­hurttal megkenve, mikor a hőmérő árnyékban 30 fo­kot mutat! Ny. É. TÖRTÉNELMI EMLÉKIDÉZŐ Honvédek a háborúban A Bernben elő magyar hadtörténész, Gosztonyi Péter ha­talmas forrásanyagra támaszkodó krónikájának első ha­zai kiadása elé ezt írta: „A második világháború áldoza­tainak emlékére, a 2. magyar hadsereg hadba indulásának 50. évfordulóján”. Az Európa Kiadónál megjelent könyv­ből közöljük c részletet. Voe victis! — Jaj a le­győzőiteknek! Ezt kiáltotta oda a római fellegvárat ost­romló Brennus gall hadve­zér i. e. 390-ben a rómaiak­nak, amikor tiltakoztak, hogy a gallok hamis súlyok­kal akarják lemérni az el­vonulásuk díjaként kisza­bott ezer font aranyat. És dölyfös kiáltásához Brennus nyomatéknak még a kard­ját is odavetette a mérleg serpenyőjébe, még mélyeb­ben megalázva ezzel Rómát. A magyarság ismét meg­tanulhatta 1945-ben, mit je­lent legyőzöttnek lenni. Külföldi barátainak száma elenyészően csekély volt, annál inkább megnőtt el­lenségeinek tábora. A Tria­nonban elszakított s most ismét Romániához, Cseh­szlovákiához és Jugoszlá­viához került országrészek magyar őslakosságának megpróbáltatásait meg sem kíséreljük elbeszélni: kü­lön könyv kellene hozzá. Az ott élő magyarságot kollek­tív bűnbaknak tekintették, rajta akarván megtorolni az 1938—1941 közötti or­szággyarapítást. Nehéz esztendők vártak az anyaország lakosságára is. A román és bolgár csa­patok, amelyek a Vörös Hadsereg oldalán magyar területen harcoltak, 1945 nyarán visszatértek hazá­jukba. Magyarországon ma­radt azonban egy máig is ismeretlen létszámú szovjet megszálló haderő, amely­nek ellátási költségeit az 1945. január 2Ö-án Moszk­vában aláírt fegyverszüneti egyezmény értelmében a magyar kormánynak kellett fedeznie. Súlyos anyagi megterhelést jelentett a Szövetséges Ellenőrző Bi­zottság (SZEB) magyaror­szági tevékenysége is: nem­csak a működési költsége­ket kellett a magyar állam- pénztárból fizetni, hanem a vezetők és beosztottak szin­te kénvúri követelőzéseit is ki kellett elégíteni. És itt nem csupán az egykori lu- ganszki mozdonygyári gép­lakatosnak, a bolsevik párt egyik alapító tagjának, az 1945-ben SZEB-elnokként tevékenykedő Vorosilov marsallnak magyarországi udvartartásáról van szó, ha­nem a SZEB amerikai és angol tagjainak magatartá­sáról is. Az utóbbiakról írja visz­szaemlékezésében Kovács Imre: „A SZEB nyugati részlege hivatalos költsé­geit áthárította a megnyo­morított Magyarországra, akárcsak az orosz részleg, mégis egy kirívó különb­séggel. Az oroszok nem fi­zettették meg az ideiglenes kormánnyal élvezeti és szó­rakozási költségeiket; meg­szerezték, ahogy tudták. Az angolok és amerikaiak gát­lástalanul, kritikátlanul, szemérmetlenül még a vi­rágszámlákat is becsatolták a hosszú listákhoz; azoknak a virágcsokroknak az árát, amelyeket a helyrehozott legjobb üzletekben rendel­tek magyar barátnőiknek.” A hadseregellátás, illetve a SZEB működtetési költ­ségei a háborút követő egy­két évben, a hazai, hivata­losnak vehető dokumentá­ció szerint az akkori nem­zeti jövedelemnek mintegy tíz százalékát emésztette fel. Hasonló eredményre jut Kovács Imre is abban az összeállításban, amit annak idején pártja, a 'Parasztpárt titokban, belső használatra készített, és amelyet csak 1973-ban publikáltak Nyu­gaton. Ezenfelül Magyarországot még súlyos jóvátételi köte­lezettségek is terhelték. Eb­ben azonban a nyugati nagyhatalmak mértéktartó­nak mutatkoztak. Sem Nagy-Britannia, sem az Egyesült Államok nem igé­nyelt tőlünk jóvátételt. Más­ként állt a helyzet a Szov­jetunióval : Moszkva 200 millió amerikai dollár kár­térítést, illetve jóvátételt követelt Magyarországtól. Ehhez járult még a csehek kártérítési igénye: 30 millió dollár. Jugoszlávia is be­nyújtotta a számlát: az 1941-es délvidéki hadműve­letek alatt okozott kárért, az „idegen területek” időle­ges birtoklásáért — értsd: a Bácska és a Muraköz visz- szacsatolásáért — 70 millió dollárt követelt. Nem volt helye alkunak vagy fellebbezésnek. A fegyverszüneti egyezményt Moszkvában csak aláírni le­hetett. így Magyarországra végül 300 millió dollár jó­vátételt szabtak ki, mégpe­dig a jóvátételben szállítan­dó áruk és berendezések 1938-as ára alapján, ami a magyar fizetési kötelezett­ség mértékét már eleve megnövelte tizenöt száza­lékkal. A fegyverszüneti egyez­mény szerint a magyar gaz­daságnak a fenti összeget 6 év alatt egyenlő részletek­ben kellett volna kiegyenlí­tenie. A háborúban tönkre­ment ország erre nem volt képes. A szovjet ezzel mit sem törődött. A késedelmes jóvátétel fejében magyar gépi berendezéseket foglal­tak le, és egész üzemeket szállítottak ki a Szovjet­unióba. Miskolc, Űzd, Cse­pel ipartörténete sokat tud­na erről regélni! Vagy akár a MÁV is, melynek kocsi­parkját és műszaki beren­dezését alaposan kifosztot­ták a szovjetek. Végül 1946 tavaszán sike­rült az oroszokkal olyan egyezségre jutni, hogy a jó­vátétel kifizetésének időtar­tamát hat évről nyolc évre módosítják. A Szovjetunió az 1948-ban megváltozott magyarországi politikai kö­rülmények — értsd: a sike­res bolsevizálás — figye­lembevételével elengedte a jóvátétel egy bizonyos há­nyadát. Így Magyarország végül is — az 1945. évi el­számolási kulcs szerint — összesen 131 millió dollár értékű jóvátételt teljesített a Szovjetuniónak. A leg­utolsó részletet 1952-ben. A Csehszlovákiának járó jóvátételt Benes és kommu­nista utódai az utolsó fil­lérig behajtották. Ezzel szemben a Jugoszláviának járó magyar jóvátétel fize­tése 1948-tól megszűnt. Ez összefüggött a mindjobban kiéleződő szovjet—jugo­szláv viszonnyal. Az 1955. májusi Hruscsov—Tito ki­békülés után Budapestnek azonban ismét fizetnie kel­lett. Nemcsak az elmaradt jóvátételt, hanem az elma­radásból a jugoszláv gazda­ságra háruló kárt, sőt a ma­gyar áruszállítmányok ki­maradásáért felszámolt ka­matokat is. Minthogy ezt politikai kérdésnek tekintették, gaz­dasági indokokkal nem le­hetett tiltakozni ellene. A Jugoszláviának járó jóváté­tel fizetése a hatvanas évek elejéig tartott. Végleges el­számolásról nem tudunk. Erről mélyen hallgatnak a hazai krónikák. Viszont egyéb gazdasági terhek is nyomasztották a háború utáni magyar gazdaságot. a 80-as evek végétől több ilyen szer is forgalomban van. Nemrégiben ezek a gyógyszerek kerültek a tudományos viták közép­pontjába. Angol és finn or­vosok megállapítása szerint igaz, hogy kevesebb az in­farktust kapottak száma a gyógyszert szedők között, de a halálozási arányuk nem csökkent. A gyógyszerI szedők soraiból többen hal­tak meg rákban, balesetek következtében, többen let­tek öngyilkosok, sőt gyilko- . sok(!), mint a szert nemi szedők közül. A gyógyszer a koleszterinszintézist már egész az elején blokkolja, alapvetően változtatva meg ezzel a sejt anyagcserefo­lyamatait, a sejtmembrán- képződést, a hemoglobin és a szteroid hormonok szin­tézisét, így elképzelhető, hogy sok előre nem látott mellékhatása van. Az orvosok másik cso­portja szerint ezek az ag­godalmak alaptalanak. A tapasztalt eltérések statisz­tikailag nem jelentősek, valószínűleg a véletlenek szerencsétlen összejátszá­sának az eredménye. A kér­dés tisztázására most egy nagy, 6500 embert érintő kísérletet terveznek Nyu- gat-Skóciában. Ennek során 1994-ig követnék nyomon a 6500 ember sorsát, betegsé­geit. esetleges halálát, és majd összehasonlítják egy ugyanekkora csoport meg­felelő adataival, akik nem szedtek koleszterinszintet csökkentő gyógyszert. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom