Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

■ Jogi tanács A közalkalmazotti jogviszony (I.) Az 1992. július 1-jén ha­tályba lépett új foglalkoz­tatási törvények közül — p, köztisztviselői után — ezúttal a közalkalmazotti törvénnyel kapcsolatosan érdeklődő olvasói levelek­re válaszolok. Kulturális intézmény­ben dolgozom, így tudo­másom szerint július 1-jé- től közalkalmazottnak mi­nősülök. Azt szeretném tudni, hogy eddigi besoro­lásomat, szabadságomat, esetleges felmondási idő­met hogy érintik az új rendelkezések, elismerik-e az összes eddigi munka- viszonyomat — kérdezi D. M. olvasónk. A közalkalmazottak jog­állásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. hatálya — ha törvény eltérően nem ren­delkezik — az állami és helyi önkormányzati költ­ségvetési szerveknél foglal­koztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. A közalkalmazotti területe­ken, az intézményeknél fog­lalkoztatottakra 1992. jú­lius 1-jétöl e törvény és a szintén e napon hatályba lépett új munka törvény- könyve, az 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni. A gazdálkodó szervezetek­re, tehát a versenyszférára vonatkozó munka törvény- könyve háttértörvényként alkalmazandó mindazon kérdésekben, amit a közal­kalmazotti törvény nem tilt vagy nem szabályoz, ezenkívül kormányrendele­tek, miniszteri rendeletek, kollektív szerződések és közalkalmazotti szabályza­tok rendelkezhetnek a vég­rehajtásról. A mintegy egymillió közalkalmazottra — akik oktatási, kulturális, egészségügyi, közgyűjtemé­nyi, közművelődési szociá­lis, tudományos vagy más intézménynél állnak alkal­mazásban — a köztisztvi­selőktől és a gazdálkodó szervezeteknél dolgozóktól jelentősen eltérő foglalkoz­tatási szabályokat kell al­kalmazni. Az 1992. július 1-jén ál­lományban lévők munka- viszonya a töx’vény rendel­kezése alapján közalkal­mazotti jogviszonnyá ala­kul át. A közalkalmazotta­kat az új törvényben meg­határozott közalkalmazotti osztályokba, fizetési osztá­lyokba és fizetési fokoza­tokba kell sorolni. A közal­kalmazotti munkakörök az ellátásukhoz szükséges is­kolai végzettség, illetve ké­pesítés alapján közalkal­mazotti osztályokra tago­zódnak. A kiemelt közal­kalmazotti osztályba az egyetemi végzettséget, a fel­ső közalkalmazotti osztály­ba a főiskolai végzettséget vagy a középiskolai vég­zettséget és felsőfokú szak­képesítést, a közép közal­kalmazotti osztályba a kö­zépfokú iskolai végzettséget vagy az általános iskolai végzettséget és középfokú szakképesítést, az alsó köz­alkalmazotti osztályba a legfeljebb általános iskolai végzettséget igénylő mun­kakörök tartoznak. Az egyes osztályokba tartozó munkaköröket, továbbá a törvényben - foglaltakat meghaladóan szükséges ké­pesítéseket és más többlet- követelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket a törvény felhatalmazása alapján az ágazati miniszter, az önkor­mányzati fenntartású intéz­mények közalkalmazottaira pedig a kormány határozza meg. Ugyancsak a miniszter rendelkezhet az egyes köz­alkalmazotti osztályokhoz, illetve munkakörökhöz elő­írt végzettségek és képesí­tések alóli felmentésről. A felmentés lehet — indokolt esetben — végleges, de elő­írhatja a szükséges iskolai végzettség, illetve képesítés legfeljebb öt éven belüli megszerzését is. A kiemelt közalkalmazotti osztályhoz két, a felső közalkalmazotti osztályhoz húrom, a közép és alsó közalkalmazotti osztályhoz pedig egy-.egy fizetési osztály kapcsolódik, melyek fizetési fokozatokra tagozódnak. A kiemelt és felső közal­kalmazotti osztály „F” fi­zetési osztláya 11, a kiemelt közalkalmazotti osztály „E” fizetési osztálya 13, a felső közalkalmazotti osztály „D” és „C” fizetési osztálya 13, a közép és alsó közalkal­mazotti osztály „B”, illet­ve „A” fizetési osztálya 14 fizetési fokozatot tartalmaz. A közalkalmazottat az ellá­tandó munkakör figyelem- bevételével, illetve végzett­ségének és képesítésének megfelelően kell, illetve bi­zonyos esetekben előnyö­sebben lehet besorolni. A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A fizetési fokozat megálla­pításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt — az általános számítási módnál kedvezőbben — kell figyelembe venni. Eszerint közalkalmazotti jogviszony­ban töltött időnek számít — a fizetési fokozat megál­lapítása és ugyanígy a sza­badság megállapítása szem­pontjából — a közalkalma­zotti, a szolgálati (fegyve­res testületeknél) és köz- szolgálati jogviszonyban töltött idő, valamint ezen túlmenően figyelembe kell venni még a munkavi­szonyban töltött időnek azt az időtartamát is, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszo­nyában betöltendő munka­köréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesí­téssel rendelkezett. Ez a rendelkezés úgy ér­telmezendő, hogy az eddig nyilvántartott munkavi­szonyban töltött idő nem feltétlenül azonos a közal­kalmazotti jogviszonyként megállapítható idővel. A munkáltató közalkal­mazotti jogviszonynak csak a költségvetési szer­veknél (intézményeknél), a fegyveres testületeknél hi­vatásos állományban, vala­mint a központi és helyi közigazgatási szerveknél (minisztériumok, megszűnt tanácsok, önkormányzatok hivatalai) köztisztviselők jogviszonynak minősülő időtartamokat veheti figye­lembe, azzal a további le­hetőséggel, hogy ha ilyen­nek nem minősülő, . tehát gazdálkodó ■ szervezetnél (vállalatnál, szövetkezetnél, gazdasági társaságnál, ma­gánmunkáltatónál) van olyan beszámítható idő, amikor már a jelenlegi be­soroláshoz szükséges isko­lai végzettséggel, képesítés­sel a közalkalmazott ren­delkezett, úgy ezt az idő­tartamot is be kell számí­tani. Kedvező, ha a közalkal­mazott nappali egyetemre járt, így minden beszámít: a közalkalmazott egyetemi végzettsége megszerzése után vállalatnál dolgozott, majd minisztériumban, rendőrségnél, jelenleg pe­dig valamilyen intézmény­nél — ez esetben minden munkaviszonya közalkal­mazotti jogviszonynak mi­nősül. Kedvezőtlenebb, ha a közalkalmazott esti egyetemre járt, mivel így a végzettség megszerzése előtti munkaviszonyát nem lehet figyelembe venni. Természetesen a közalkal­mazotti jogviszonynak nem minősülő, munkaviszony­ban töltött időtartam nyug­díj, illetve társadalombiz­tosítási szempontból válto­zatlanul szolgálati időnek minősül. Olvasónk érdeklődik a szabadság változásáról is. Mint már jeleztem, ez a kedvezőbb közalkalmazotti időszámítás a szabadsáv megállapítására is irány adó. Az alsó és közép köz alkalmazotti osztályban év húsz munkanap, a felső é kiemelt közalkalmazott osztályban évi huszoneg, munkanap alapszabadsá jár, amihez a közalkalma zottnak a fizetési fokozatú val egyenlő számú munka nap pótszabadság jár, ki véve az 1. fizetési fokoza tot, e címen pótszabadsó, nem jár. Ezenkívül a tör vény további jogcímekéi (pl. vezetők, tudományo munkatársak, oktatók-ne velők) további pótszabadsá gokat állapít meg. A pót szabadság a közalkalmazot SA ii áp i ó~e stTm i! s o nXITón KOSSUTH RÁDIÓ 4.30: Reggeli krónika. — 8.20: Mindennapi tudomány. — 8.30: Hangszemle. — 9.00: Hírek. Időjárás. — 9.05: Napközben. — 11.00: Hírek. Időjárás. — 11.05: Váloga­tott perceink. — 11.35: A Vatikán titka. — 12.00: Déli krónika. — 12.30: Vendég a háznál. — 12.45: Füleljen! — 12.50: Külpolitikai figyelő. — 13.00: Hírek. Időjárás. Útközben. — 13.05: Ki nyer ma? — 13.15: Falurádió. — 13.27: Közönségszolgálat. — 13.30: „Tanúim lesztek.” — 14.00: Hírek. Időjárás. — 14.05: Klasszikusok minden­kinek. — 14.55: Ajánlott levél vagy vers. — 15.00: Hí­rek. Időjárás. — 15.05: Kóssuth-klub. — 15.55: Cégér. — 10.00: Délutáni krónika. — 10.15: Mindennapi gaz­daság. — 16.25: Műsorismertetés. — 16.30: Zenefórum. — 17.00: Hírek. Időjárás. Útközben. — 17.05: Magyar­országról jövök... — 18.00: Esti krónika. — 18.30: Rá­adás. — 19.00: Hírek. Időjárás. — 19.05: Sportvilág. — 19.25: Műsorismertetés. — 19.30: Jó éjszakát, gyerekek! — 19.35: Összeállította: Kertész Ákos. — 20.00: Hírek. Időjárás. — 20.05: Népi táncmuzsika. — 20.30: Határok nélkül. — 21.00: Hírek. Időjárás. — 21.0.5: Kossuth- klub. — 21.55: Ajánlott levél. — 22.00: Késő esti króni­ka. — 22.30: Fórum. — 23.00: Hírek. Időjárás. — 23.05: Kis éji zene. — 24.00: Hírek. Időjárás. — 0.05: Himnusz. — 0.10: Műsorzárás. PETŐFI RÁDIÓ 4.30: Napindító. — 8.00: Mai műsoraink. — 8.05: Sport- reggel. — 8.20: Rivaldafényben, — 8.50: Hely kereső. — 9.00: Hírek. Időjárás. — 9.05: Zene-szó. — 10.55: Ró­lunk van szó. — 11.00: Hírek. Időjárás. — 11.05: Nap­óra. — 12.00: Nótaszerzők hangalbuma. — 12.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. — 13.00: Hírek. — 13.0S: Ami a káprázat mögött van. — 13.30: Idősebbek hullámhosz- szán. — 14.00: Ha kedd, akkor... — 15.00: Hírek. Idő­járás. — 16.00: Csúcsforgalom. — 17.00: Hírek. Időjá­rás. — 17.05: Napóra. — 18.00: Rockhullám. — 18.30: Helykereső. — 19.00: Hírek. Időjárás. — 19.05: Kata- posta. — 19.35: Magyar tájak dalaiból, táncaiból. — 29.90:^ Világhangköltészeti Revue. — 29.30: Zenés játé­kokból. — 21.00: Hírek. Időjárás. — 21.05: Blues. — 21.35: Július. — 22.00: Rockpanoráma. — 22.30: Dzsessz. — 23.00: Hírek. Időjárás. — 23.03: Sporthíradó. — 23.10: Napforduló. TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR 5.45: Falutévé adótippel. — 6.00: A reggel. — 8.30: Köz­játék. — 8.35: Az Edison testvérek. — 9.00: Az ezüst­cipellő. — 9.25: Friderikusz-show. — 10.45: Képújság. — 17.00: Délutáni egyenleg. — 17.10: Megveszem ezt a nőt. — 17.40: A munka ábrázolása a lengyel festészet­ben. — 17.50: Kultúríelelős. — 18.15: Az utódok re­ménysége. — 18.30: Pénzvilág. — 18.40: „Egyetlen Föl­dünk van.” — 18.50: Mini klip-mix. — 19.00: Cimbória. — 19.15: Esti mese. — 19.30: IS. — 20.00: Híradó. — 20.30: Telesport. — 20.40: Kerék bár. — 21.15: Közjá­ték. — 21.25: Goya, — 22.25: Krétakör. — 23.30: Mester­ségem címere. — 23.55: Késő esti híradó. — 24.00: BBC- híradó. TELEVÍZIÓ 2. MŰSOR 16.35: Hírek. Időjárás. — 16.45: Operettről operettre. — 17.22: Közlemények. — 17.25: ötöd-ölő. — 17.45: Re­gionális híradó. — 18.00: Híradó. — 18.12: Időjárás. — 18.20: Maci Laci kincset keres. — 18.40: Telespoi't. — 19.05: Két város története. — 20.45: Egy nap az élet. — 21.15: Musica historica. — 21.35: K + P. — 22.00: Esti egyenleg. — 22.20: Időjárás. — 22.25: A sportok törté­nete. — 22.55: A Tv 2 és a Dialóg filmstúdió bemutatja. RTL PLUS 6.00: Híradó. — 7.00: Owen Marshall. — 9.50: Gazdag és szép. — 10.15: Dr. Marcus Welby. — 11.05: Játék. — 11.30: Családi párbaj. — 12.00: Magazin. — 12.30: Az élet játékai. — 13.15: Kalifornia klán. — 14.05: A Springfield-sztori. — 14.50: A főnök. — 15.45: CHIP'S — 16.40: Rizikó. — 17.15: Forró nyeremény. — 17.45: Nyereményjáték. — 18.00: Fiatalok magazinja. — 18.45: Híradó. — 19.15: Robbanékony. — 19.45: Jó idők, rossz idők. — 20.15: 243-as járat. — 22.00: Robbanékony. — 23.00: Tévéláz. — 23.50: Hírek. — 24.00: Borzasztó ked­ves család. — 0.30: Légifarkas. — 1.39: A főnök. — 2.30: Dr. Marcus Welby. — 3.30: Robbanékony. — 4.00: CHIP’S. — 4.50: Jó időle, rossz idők. — 5.15: Fiatalok magazinja. SAT 1 6.00: Jó reggelt a SAT 1-gyel! — 8.30: Szomszédok. — 9.00: Hírek. — 9.05: Kísértetkastély Spessartban. — 10.45: Szerencsekerék. — 11.25: Sport. — 17.05: Min­dent vagy semmit. — 18.15: Bingo. — 18.45: Híradó. — 19.20: Szerencsekerék. — 20.05: Időjárás. — 20.15: A Los Angeles-i nagy földrengés. — 21.55: Hírek. — 22.00: A keselyű három napja. — 24.00: Szökésben. — 0.55: Műsorismertetés. tat egyszerre többféle jog­címen is megilleti, kivéve bizonyos eseteket, így: a fi­zetési fokozathoz kap­csolódó és a munkakör sze­rinti pótszabadság közül a magasabb mértékű jár, a munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadsá­gokat pedig évi tizenöt munkanap mértékéig össze kell számítani. Az előzőekben ismerte­tett közalkalmazotti jogvi­szonyszámítási mód, mint említettem, csak a "fizetési fokozat és a szabadság meghatározása szempontjá­ból irányadó. Mindén más esetben, amikor közalkal­mazotti jogviszonyban töl­tött idő releváns — így például olvasónk által kér­dezett felmentési idő eseté­ben — csak a költségvetési szerveknél alkalmazásban eltöltött idő vehető figye­lembe. Ez a szabály érvé­nyesül a végkielégítés ösz- szegének megállapításakor is. Egy kivétel azonban van, ha a közalkalmazott jogviszonya 1992. július 1. előtt áthelyezéssel létesült (mint munkaviszony), ez esetben korábbi munkavi­szonyát, mindaddig, amíg közalkalmazotti jogviszo­nyát meg nem szünteti, úgy kell tekinteni, mintha jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna. Ha a közal­kalmazott jogviszonyát idő­legesen megszünteti, úgy a legközelebbi alkalmazásá­nál ez a kedvezmény már nem illeti meg. A nappali felsőfokú oktatási intéz­ményben eltöltött tanulmá­nyi idő azonban — ami az eddigiekben munkavi­szonyban töltött időnek mi­nősült — közalkalmazotti jogviszonynak nem minő­síthető. Harminckét év munkavi­szonnyal rendelkezem, mint orvos, a feleségem pedig harmincadik tanári évfordulóját ünnepli szeptemberben. Kérdésem az, hagy jár-c nekünk ju­bileumi jutalom, és há igen, melyik bérünket ve­szik alapul — kérdezi dr. I,. M. olvasónk. A közalkalmazottak jog­állásáról szóló törvény 78. §-a alapján jubileumi jutalom a huszonötödik, a harmincadik, illetve a negyvenedik évi közalkal­mazotti jogviszonnyal ren­delkező közalkalmazottnak jár. Az 1992. július 1-jével hatályon kívül helyezett munka törvénykönyve (a többszörösen módosított, 1967. évi II. tv.) a jubileu­mi jutalmat, huszonöt, negyven-, illetve ötvenévi munkaviszonyban töltött időhöz rendelte. Olvasónk, aki harminckét év munka- viszonnyal rendelkezett, így nem kaphatott jubileumi jutalmat, az új törvény ren­delkezése szerint viszont a harmincévi jubileumi juta­lomra — ha közalkalma­zotti jogviszonya is meg­haladja a harminc évet — jogosulttá vált. A jubileu­mi jutalom háromhavi il­letménynek megfelelő ősz- szeg harmincévi jubileum esetében, a havi illetményt — álláspontom szerint —- az 1992. július 1-jei illetmé­nyének megfelelő összeggel kell figyelembe venni. Részben más a helyzet ta­nárnő feleségénél, aki még nem töltötte be a harmin­cadik jubileumát, neki a jubileumi jutalom szeptem­berben esedékes, az akkori illetményével számított háromhavi összeget kell majd megkapnia. Dr. Fogarasi Gabriella It lő i>l» New York, majal az egész, viliig Fa: én meg a hajóm A Szent Jupát és az Álba Regia után — az utóbbi át­alakításából született hajó­val — harmadik alkalom­mal is nekivág a végtelen vizeknek a 39 éves Fa Nán­dor. Ha minden rendben lesz, akkor november 22-én rajtol azon a megállás nél­küli Föld-kerülő versenyen, amelyet egyszemélyes vitor­lásoknak írtak ki. A székesfehérvári illető­ségű Fa Nándor — akinek az új, saját maga tervezte és részben építette „óceán- járóját" a budapesti Atrium Hyatt Hotel előtt tették köz­szemlére — elmondta, hogy számára is új kihívást je­lent ez a mostani próba, amelyre, szigorú válogatási szempontokat szem előtt tartva, csupa profit invitál­tak meg a szervezők. Pilla­natnyilag 18-an alkotják a várható résztvevők mező­nyét. A magyar versenyző úgy ítélte meg, hogy hajója önmagában nyerőesélyes, de sok minden más Is szüksé­ges a sikeres szerepléshez. Ezzel együtt az első hat kö­zé várja magát a körülbe­lül 50 ezer kilométeres, nagyjából száztíz napig tar­tó nonstop versenyben, amely Dél-Franciaországból indul, s olyan pontokon ke­resztül vezet vissza Euró­pába, mint az Afrika déli csücskénél lévő Jóremény­ség foka, avagy a dél-ame­rikai Florn-fok. Fa Nándor elmondta, hogy a pénzdíjas (dollár­tízezrek üthetik a nyertes markát) viadalon egyetlen feladatuk van a versenyzők­nek: minél előbb, tehát a lehető leggyorsabban elérni a rajttól a célig. A feltéte­lek szigorúak, egyértelmű­ek, a mintegy négy hóna­pos vízi utat úgy kell telje­síteniük, hogy közben nincs kikötés, s nem megenge­dett a külső segítség sem! Ki-Ki a saját erejére, tudá­sára, szerencséjére, s egyet­len társára, a hajójára van utalva. A szervezőktől vi­szont egységesen megkap­ják ugyanazt az informá­ciót, mindenekelőtt arról, hogy a műholdas meteoro­lógiai jelentés szerint mi­lyen időjárásra számíthat­nak. Fa Nándor már kedden útnak indul, a szlovéniai Koperbe tart, ahol nagyjá­ból egy hónapi munka vár még rá: segítőivel a hajó tőkesúlyát helyezi be töb­bek között. Augusztusban start Gibraltárba, majd irány az óceán, merthogy ekkor még a kvalifikáló szintet kell teljesítenie (tár­sainak hasonlóképpen lesz még egy elővizsgájuk), s ha a New Yorkba vivő és onnan visszavezető vízi pró­bán is túljut, jöhet a no­vemberi franciaországi rajt a Vendee Globe ’92^-93 el­nevezésű föld körüli vitor­lásversenyen. A koirmniiT vjsgy az ETA engi'íl? Tiizszüneti ajánlat Az ETA baszk szeparatista szervezőt két hónapos szü­netet javasolt a spanyol kormánynak, azzal a feltétellel, hogy Madrid politikai tárgyalásokat kezd a szervezettel, egy kölcsönösen elfogadható állam területén. Az ETA javaslata két héttel az előtt hangzott el, hogy Barcelonában megkezdődnek a nyári olimpiai játékok. Az ETA korábban azzal fenyegetőzött, hogy lehetséges célpontnak veszi majd az olimpiát. A spanyol hatóságok első reagálása a javaslatra az volt: az ETA pontosan tudja, ha tárgyalni akar, akkor előbb le kell mondania az erőszak alkalmazásáról. Az oíimoia idejére a spanvol hatóságok mintegv 40 ezer rendőrt, biztonsági embert és katonát mozgósí­tottak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom