Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

9 Készenlétben a polgárvédelem Ä SZIGET ÖNÁILÓSem AKAR Az utóbbi években szer­tefoszlottak korábban meg­festett ellenségképeink, mi­közben mintha szaporodtak volna életünk valódi ve­szélyforrásai. Volt részünk mostanság természeti ka­tasztrófában, ipari baleset­ben, déli határaink közelé­ben pedig háború tombol. Biztonságot, kapaszkodókat keresünk környezetünkben. Számíthatunk-e az átala­kulásban levő polgári vé­delemre? — tettük fel a kérdést a szervezet Pest megyei parancsnokságán. TŰZ, VÍZ, ROBBANÁS — Minden állampolgár­nak joga van védelemhez, alkotmányos joga. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy mindenkor közreműköd­jünk a Veszélyhelyzetek el­hárításában, a lakosság védelmében — adta meg beszélgetésünk alaphangját Regös György alezredes, megyei parancsnok. — A közreműködést nyilván nem véletlenül hangsúlyozza. Miről van szó? — Mi a szervezetek egyi­ke vagyunk. Nincsenek „vegytiszta” helyzetek, ahol tűz keletkezik, ott robba­nás is lehet, mérgező anya­gok kerülhetnek levegőbe, I így tovább. Ilyenkor tűz­oltó, rendőr, mentős, kato­na egyaránt segít, mind­egyiknek fontos a szerepe. Nem beszélve az állampol­gárról, aki többnyire elő­ször észleli, sőt kezeli a bajt. Az együttműködés a lényeg: tapasztalható ugyanis egyfajta verseny­futás a szervezetek között. Mondjuk, ki ért ki előbb a helyszínre, vagy ki a fon­tosabb, ezáltal ki kapjon több pénzt a költségvetés­ből. Mindenki tudja, s te­gye a dolgát — a maga idejében. — A közvélemény — többet, kevesebbet — hal­lott már a polgári védelem koncepcióváltásáról, de en­nek megyei vonatkozásait kevésbé ismeri. Teendőinket korábban a honvédelem részeként a háborús fenyegetettségből vezették le. Eszerint rang­sorolták. Most a békeidő­szak katasztrófáit igyek­szünk mindenekelőtt elhá­rítani, másokkal együtt­működve. Természetesen egy esetleges háború káro­sultjait kötelességünk men­teni. Az új felfogás szerve­zeti változásokat indított el, ennek nyomán 1990 óta a belügyi szervek egy — parancsnoksági szintű — szervezeteként működünk, továbbra is részeként a honvédelemnek. Szervezeti felépítésünk kezdetektől fogva a közigazgatásra épül. Annak változásaihoz kellett hát alkalmazkod­nunk. Ilyen értelemben megyei szinten a köztársa­sági megbízott az első em­ber. A polgármesterek — mint helyi polgári védelmi vezetők — ugyancsak kulcsemberek, akik egy­szerre állnak közvetlen kapcsolatban az állampol­gárral és az elhárítás szak­területeivel. Példaként em­lítem a százhalombattai vasúti karambolt, amikor az ammónia kifolyt. Dr. Skultéty Sándor köztársa­sági megbízott kapott elő­ször értesítést. Ö tette meg az első lépést: a mentés vezetőjének kijelölésével. A területvédelmi jellegű települési polgári védelmi szakfeladatok ellátására pedig ez év végéig kell a polgári védelmi szervezete­ket felállítani — a pol­gármesterek irányításával. Ehhez ' a körzeti parancs­nokságaink nyújtanak szakmai segítséget. Ilyen a megye 15 városának két­harmadában működik. A múlthoz képest annyit mó­dosítottunk, hogy Sziget- szentmiklős és Ráckeve egy parancsnokság alá került. A Csepel Autógyár ugyan­is gyakorlatilag megszűnt, mint termelőüzem. Ezzel az a veszélyeztetettség sincs már, amit az objek­tum kiváltott. A komoly üzemi, polgári védelmi egység ugyancsak felosz­lott. Az aktív gazdálkodók­nál azért megmaradtak szervezeteink. HÁROM ÜGYELŐ — Pest megye az elsők között hozott létre kataszt­rófafelderítő csoportot. Miből áll ez? — Különféle eszközökkel szereltünk fel egy Ford Tranzit gépkocsit, amely elsősorban felderítésre, in­formáció adására alkalmas. A pontos adatok rendkívül fontosak az elhárításnál. Az elvárható szinten men­teni képes felszerelés, vá­gó és szakító, hidraulikus berendezés, áramforrás ta­lálható a kocsin. Többéves költségvetésünk jelentős része ment rá: amint lát­ják, itt az irodánkban nincs színes tv, új bútor. De nem sajnáljuk. Csoportunk 11 magasan képzett szakem­berből áll, közülük hárman ügyelnek egyszerre. Per­sze, rendes polgári foglal­kozásuk mellett. A LAKOSSÁG VÉDELMÉBEN — Sokszor kellett kivo­nulniuk veszélyes szituá­ciókhoz? — Másfél év alatt a 35 vonulás fele ilyen volt, az ammóniafolyástól a Ceg­léd melletti volt szovjet laktanyában felmerült véli sugárzás beméréséig. Nem állapítottunk meg szennye­zettséget. Mindenesetre csoportunk működését, esz­közeit az országos parancs­nokság a rendszeresítés alapjaként fogadta el. — Egy légiriadó esetén hogyan tudnak segíteni? — Fegyveres konfliktus esetén a lakosság védel­mét szervezni kell. Ennek része az elrejtés: óvóhelye­ket a 60-as évek óta nem építettek, de vannak több­célú felhasználásra alkal­mas helyek. Ezeket számon tartjuk, szükség esetén azonnal igénybe vesszük. A délvidéki menekültek okán megemlítem: az igénybe vehető objektumo­kat szintén felmértük, hi­szen szükség lehet rájuk. Tóth Ferenc Válási szándékok Egy korábbi írásunkban hírt adtunk arról, hogy a csepel-szigeti települések polgármestereinek egy ré­szét — elsősorban Varga Józsefet, Szigetújfalu pol­gármesterét — intenzíven foglalkoztatja a sziget ön­állósulásának gondolata. Akkor csak érintettük a kérdést, most viszont azzal a kívánsággal kerestük meg Varga Józsefet, hogy fejtse ki bővebben az elképzelé­seit. — Talán kezdjük Szapá- ry Gyulával (1890—92 közt miniszterelnök, egy nagy vihart kavart törvényjavas­lat miatt mondott le). Ö már 1891-ben, a Lex-Sza- páry törvény kapcsán le­szögezte: a magyar várme­gyék egy része sokkal na­gyobb kiterjedésű, hogy- sem a központ szerepét be­töltse, az egyes vidékek ér­dekeit kifejezze. Sokak szerint ez a meg­állapítás ma is érvényes jó néhány mai megyére, köz­tük a miénkre is. Ha jól tudom, már más régiók közigazgatási határait is fe­szegetik a szétválási szán­dékok. Ugyancsak ezzel kapcsolatban idézek egy másik, méltatlanul elfelej­tett múlt századi jogász teo­retikust, Cancha Győ­zőt, aki 1884-ben ezt írta a nagy magyar vármegyék­ről : A nagy kiterjedésű me­gye hatalmasnak tűnt a múltban, erejét vesztettnek a jelenben és értéktelennek a jövőben. A nagy megye nem tud azonosulni a kis­emberek nyűglődésével.” — Ün kiválóan tájéko­zódott az idevonatkozó irodalomban. így nyilván azt is tudja, a nagy köz- igazgatási múltra vissza­tekintő nyugati államok­ban — például Francia­A tizenkettedik diplomaosztás Tizenkettedik diploma- osztó ünnepségét tartotta szombaton az Államigazga­tási Főiskola. Az ünnepi tanácsülésen a köztisztvi­selő-munkára jogosító ok­levelet 358 végzős hallgató vette át Baka András fő­igazgatótól. Az idén nap­pali tagozaton 150-en, esti és levelező tagozaton 110- en, szakosító tagozaton 74-en, másoddiplomásként 24-en tettek eredményes vizsgát. Mint ismeretes, a közelmúltban hatályba lé­pett köztisztviselői tör­vény értelmében a köz- tisztviselői besoroláshoz jo­gi egyetemi vagy állam­igazgatási főiskolai végzett­ség szükséges. országban vagy Svájcban — úgyszintén hatalmas kiterjedésű egy-egy me­gye, illetve kanton. — Tudom. De miért vol­na ez részünkre példaérté­kű? Ezeknél az országoknál az alkotmány és a közigaz­gatási intézmény ezer év óta aktív tényezője a politi­kának és a cselekvésnek. A saját tárgyilagos viszo­nyaink kényszerítő követel­ményeiből induljunk ki, és ne az lebegjen a szemünk előtt, hogy mit hogyan csinál más. Tudomásul kell vegyük, hogy mi sok min­denben le vagyunk marad­va egy sor európai állam­tól. Nem a mi hibánk, vagy nemcsak a mi hibánk. A térség történelme is bele­játszott. — E történelmi átte­kintés után kanyarod­junk vissza — ahogy ön fogalmazott — a saját vi­szonyainkhoz. Miként tudna megállni a maga lábán Cscpcl-sziget, mint önálló megye? — Nagyon egyszerű. Ahogy Pest megye most megkapja a különböző álla­mi támogatásokat, úgy kel­lene a jövőben mindent el­osztani a kis város-me­gyéknek. Létszám-, szociális tagozódás- és tntézmény- arányosan. Ehhez jönne a személyi jövedelemadó és a gépjárműadó 50 százaléka s az egyéb adózásokból be­folyó összegek, köztük az illetékbélyegekből szárma­zó bevétel egy része. Ez utóbbinál méltánytalannak tartom a jelenlegi rend­szert. Vegyük példának az útlevelet. Az önkormány­zat bonyolít, postáz, de az ezért befizetett ezer fo­rintból mi nem kapunk semmit. — Mi az, amit legin­Dunavarsány határában, az 51-es út mentén semmi nem utalt buszmegállóra. Mégis ketten tartózkodtak ott. Utazni akartak. Egyszer csak feltűnnek a távolban, s közelebb érve lassítanak, az út szélére gördülnek a kocsik. Föl lehet szállni. A menetren­det nem ismerhetjük meg a települések központjában sem, például azokban, ame­lyeket az 51-es a közelben átszel. Dömsöd, Kiskun- lacháza közepén, ahol pe­dig a megállót jelző oszlop is van, rátehetnék a táb­lát. Hová lett onnét, Duna- varsány határából, szembe a Duna-parti nyaralóte­leppel, a megállót jelző osz­kább sérelmez a jelenlegi közigazgatási rendszer­ben, mit veszít azáltal az ön községe, hogy Fest megyéhez tartoznak? — A községek többségé­nek nincs beleszólása a me­gye munkájába. A települé­seket érintő problémák megoldásába. De marad­junk a Csepel-szigetnél. Mély meggyőződésem, hogy egészen másként alakultak volna a dolgok, ha a Pest­vidéki Gépgyár esetében mi, a közvetlen érdekeltek tárgyalunk a kormánnyal, vagy netán a külföldi part­nerrel. — Múltkori beszélgeté­sünk során hiányolta az embcrközelséget. — Igen. Az ügyintézésből hiányzik a személyes kap­csolat, az emberközelség. Pest — a megyeközpont — közel van, és mégis távol. Más is hiányzik. Az érdek- képviselet. Vegyük a vizet. A nem egészen 100 ezer lakosú sziget kiszolgálja a kétmilliós fővárost vízzel. Kapunk érte valamit cse­rébe? Nem kapunk. Arra való hivatkozással, hogy a víz nemzeti kincs, elviszik tőlünk. A kútjaink kiapad­nak. Tett ez irányban a me­gye valamit is az érde­künkben? Nem tett. ★ Varga József .fejtegetései­ben lehetnek jogos sérel­mek. Ám ezek orvoslásához nem feltétlen szükséges, hogy tíz-egynéhány község egy külön minimegyébe tömörülve új gondok özö­nét zúdítsa a kormányra. Ezen lehet vitatkozni. A témát nyitottnak tekintjük, várjuk a térség polgármes­lop? Azon a kövön ül, mely az oszlopot tartotta, tudtam meg a várakozó férfitól. Talán már egy éve is, hogy kidöntötte egy te­herautó. Megint föl kéne állítani. De nem állítják. Vagy tudja valaki, hogy az ott buszmegálló, vagy nem. A buszok meg majd jönnek. Nem tudják, mikor. Várnak. Az előbb elhaladt arra egy, de nem állt meg. Nem mindegyik áll meg. — Hová megy a busz? — érdeklődtem már a kocsi­ban, a vezetőtől. — Szigethalomra, vála­szolta. Fordultam, hogy ak­kor leszállók. De utána Pestre is, biztatott. így ér­tem célba azon a napon. — nádudvari —• tereinek hozzászólását. Matula Gy. Oszkár Melyik a buszmegálló? Boltjaink soha Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, fíudai út 33. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. I, Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér Abony, Ceglédi út 10. nincsenek távol Öntőid Cegléd, Szent fmrt herceg u.17. Nagyhuta, Petőfi S. u. II. Tápiószele, Juhász L. tér 1, Törtei, Kossuth /.. u. VI. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. Tápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady H. u. 54. Karmos, Jászberényi út 667. Jászkarajcnö, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. .2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. Aranygallér-KQP

Next

/
Oldalképek
Tartalom