Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-13 / 164. szám
9 Készenlétben a polgárvédelem Ä SZIGET ÖNÁILÓSem AKAR Az utóbbi években szertefoszlottak korábban megfestett ellenségképeink, miközben mintha szaporodtak volna életünk valódi veszélyforrásai. Volt részünk mostanság természeti katasztrófában, ipari balesetben, déli határaink közelében pedig háború tombol. Biztonságot, kapaszkodókat keresünk környezetünkben. Számíthatunk-e az átalakulásban levő polgári védelemre? — tettük fel a kérdést a szervezet Pest megyei parancsnokságán. TŰZ, VÍZ, ROBBANÁS — Minden állampolgárnak joga van védelemhez, alkotmányos joga. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy mindenkor közreműködjünk a Veszélyhelyzetek elhárításában, a lakosság védelmében — adta meg beszélgetésünk alaphangját Regös György alezredes, megyei parancsnok. — A közreműködést nyilván nem véletlenül hangsúlyozza. Miről van szó? — Mi a szervezetek egyike vagyunk. Nincsenek „vegytiszta” helyzetek, ahol tűz keletkezik, ott robbanás is lehet, mérgező anyagok kerülhetnek levegőbe, I így tovább. Ilyenkor tűzoltó, rendőr, mentős, katona egyaránt segít, mindegyiknek fontos a szerepe. Nem beszélve az állampolgárról, aki többnyire először észleli, sőt kezeli a bajt. Az együttműködés a lényeg: tapasztalható ugyanis egyfajta versenyfutás a szervezetek között. Mondjuk, ki ért ki előbb a helyszínre, vagy ki a fontosabb, ezáltal ki kapjon több pénzt a költségvetésből. Mindenki tudja, s tegye a dolgát — a maga idejében. — A közvélemény — többet, kevesebbet — hallott már a polgári védelem koncepcióváltásáról, de ennek megyei vonatkozásait kevésbé ismeri. Teendőinket korábban a honvédelem részeként a háborús fenyegetettségből vezették le. Eszerint rangsorolták. Most a békeidőszak katasztrófáit igyekszünk mindenekelőtt elhárítani, másokkal együttműködve. Természetesen egy esetleges háború károsultjait kötelességünk menteni. Az új felfogás szervezeti változásokat indított el, ennek nyomán 1990 óta a belügyi szervek egy — parancsnoksági szintű — szervezeteként működünk, továbbra is részeként a honvédelemnek. Szervezeti felépítésünk kezdetektől fogva a közigazgatásra épül. Annak változásaihoz kellett hát alkalmazkodnunk. Ilyen értelemben megyei szinten a köztársasági megbízott az első ember. A polgármesterek — mint helyi polgári védelmi vezetők — ugyancsak kulcsemberek, akik egyszerre állnak közvetlen kapcsolatban az állampolgárral és az elhárítás szakterületeivel. Példaként említem a százhalombattai vasúti karambolt, amikor az ammónia kifolyt. Dr. Skultéty Sándor köztársasági megbízott kapott először értesítést. Ö tette meg az első lépést: a mentés vezetőjének kijelölésével. A területvédelmi jellegű települési polgári védelmi szakfeladatok ellátására pedig ez év végéig kell a polgári védelmi szervezeteket felállítani — a polgármesterek irányításával. Ehhez ' a körzeti parancsnokságaink nyújtanak szakmai segítséget. Ilyen a megye 15 városának kétharmadában működik. A múlthoz képest annyit módosítottunk, hogy Sziget- szentmiklős és Ráckeve egy parancsnokság alá került. A Csepel Autógyár ugyanis gyakorlatilag megszűnt, mint termelőüzem. Ezzel az a veszélyeztetettség sincs már, amit az objektum kiváltott. A komoly üzemi, polgári védelmi egység ugyancsak feloszlott. Az aktív gazdálkodóknál azért megmaradtak szervezeteink. HÁROM ÜGYELŐ — Pest megye az elsők között hozott létre katasztrófafelderítő csoportot. Miből áll ez? — Különféle eszközökkel szereltünk fel egy Ford Tranzit gépkocsit, amely elsősorban felderítésre, információ adására alkalmas. A pontos adatok rendkívül fontosak az elhárításnál. Az elvárható szinten menteni képes felszerelés, vágó és szakító, hidraulikus berendezés, áramforrás található a kocsin. Többéves költségvetésünk jelentős része ment rá: amint látják, itt az irodánkban nincs színes tv, új bútor. De nem sajnáljuk. Csoportunk 11 magasan képzett szakemberből áll, közülük hárman ügyelnek egyszerre. Persze, rendes polgári foglalkozásuk mellett. A LAKOSSÁG VÉDELMÉBEN — Sokszor kellett kivonulniuk veszélyes szituációkhoz? — Másfél év alatt a 35 vonulás fele ilyen volt, az ammóniafolyástól a Cegléd melletti volt szovjet laktanyában felmerült véli sugárzás beméréséig. Nem állapítottunk meg szennyezettséget. Mindenesetre csoportunk működését, eszközeit az országos parancsnokság a rendszeresítés alapjaként fogadta el. — Egy légiriadó esetén hogyan tudnak segíteni? — Fegyveres konfliktus esetén a lakosság védelmét szervezni kell. Ennek része az elrejtés: óvóhelyeket a 60-as évek óta nem építettek, de vannak többcélú felhasználásra alkalmas helyek. Ezeket számon tartjuk, szükség esetén azonnal igénybe vesszük. A délvidéki menekültek okán megemlítem: az igénybe vehető objektumokat szintén felmértük, hiszen szükség lehet rájuk. Tóth Ferenc Válási szándékok Egy korábbi írásunkban hírt adtunk arról, hogy a csepel-szigeti települések polgármestereinek egy részét — elsősorban Varga Józsefet, Szigetújfalu polgármesterét — intenzíven foglalkoztatja a sziget önállósulásának gondolata. Akkor csak érintettük a kérdést, most viszont azzal a kívánsággal kerestük meg Varga Józsefet, hogy fejtse ki bővebben az elképzeléseit. — Talán kezdjük Szapá- ry Gyulával (1890—92 közt miniszterelnök, egy nagy vihart kavart törvényjavaslat miatt mondott le). Ö már 1891-ben, a Lex-Sza- páry törvény kapcsán leszögezte: a magyar vármegyék egy része sokkal nagyobb kiterjedésű, hogy- sem a központ szerepét betöltse, az egyes vidékek érdekeit kifejezze. Sokak szerint ez a megállapítás ma is érvényes jó néhány mai megyére, köztük a miénkre is. Ha jól tudom, már más régiók közigazgatási határait is feszegetik a szétválási szándékok. Ugyancsak ezzel kapcsolatban idézek egy másik, méltatlanul elfelejtett múlt századi jogász teoretikust, Cancha Győzőt, aki 1884-ben ezt írta a nagy magyar vármegyékről : A nagy kiterjedésű megye hatalmasnak tűnt a múltban, erejét vesztettnek a jelenben és értéktelennek a jövőben. A nagy megye nem tud azonosulni a kisemberek nyűglődésével.” — Ün kiválóan tájékozódott az idevonatkozó irodalomban. így nyilván azt is tudja, a nagy köz- igazgatási múltra visszatekintő nyugati államokban — például FranciaA tizenkettedik diplomaosztás Tizenkettedik diploma- osztó ünnepségét tartotta szombaton az Államigazgatási Főiskola. Az ünnepi tanácsülésen a köztisztviselő-munkára jogosító oklevelet 358 végzős hallgató vette át Baka András főigazgatótól. Az idén nappali tagozaton 150-en, esti és levelező tagozaton 110- en, szakosító tagozaton 74-en, másoddiplomásként 24-en tettek eredményes vizsgát. Mint ismeretes, a közelmúltban hatályba lépett köztisztviselői törvény értelmében a köz- tisztviselői besoroláshoz jogi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség szükséges. országban vagy Svájcban — úgyszintén hatalmas kiterjedésű egy-egy megye, illetve kanton. — Tudom. De miért volna ez részünkre példaértékű? Ezeknél az országoknál az alkotmány és a közigazgatási intézmény ezer év óta aktív tényezője a politikának és a cselekvésnek. A saját tárgyilagos viszonyaink kényszerítő követelményeiből induljunk ki, és ne az lebegjen a szemünk előtt, hogy mit hogyan csinál más. Tudomásul kell vegyük, hogy mi sok mindenben le vagyunk maradva egy sor európai államtól. Nem a mi hibánk, vagy nemcsak a mi hibánk. A térség történelme is belejátszott. — E történelmi áttekintés után kanyarodjunk vissza — ahogy ön fogalmazott — a saját viszonyainkhoz. Miként tudna megállni a maga lábán Cscpcl-sziget, mint önálló megye? — Nagyon egyszerű. Ahogy Pest megye most megkapja a különböző állami támogatásokat, úgy kellene a jövőben mindent elosztani a kis város-megyéknek. Létszám-, szociális tagozódás- és tntézmény- arányosan. Ehhez jönne a személyi jövedelemadó és a gépjárműadó 50 százaléka s az egyéb adózásokból befolyó összegek, köztük az illetékbélyegekből származó bevétel egy része. Ez utóbbinál méltánytalannak tartom a jelenlegi rendszert. Vegyük példának az útlevelet. Az önkormányzat bonyolít, postáz, de az ezért befizetett ezer forintból mi nem kapunk semmit. — Mi az, amit leginDunavarsány határában, az 51-es út mentén semmi nem utalt buszmegállóra. Mégis ketten tartózkodtak ott. Utazni akartak. Egyszer csak feltűnnek a távolban, s közelebb érve lassítanak, az út szélére gördülnek a kocsik. Föl lehet szállni. A menetrendet nem ismerhetjük meg a települések központjában sem, például azokban, amelyeket az 51-es a közelben átszel. Dömsöd, Kiskun- lacháza közepén, ahol pedig a megállót jelző oszlop is van, rátehetnék a táblát. Hová lett onnét, Duna- varsány határából, szembe a Duna-parti nyaralóteleppel, a megállót jelző oszkább sérelmez a jelenlegi közigazgatási rendszerben, mit veszít azáltal az ön községe, hogy Fest megyéhez tartoznak? — A községek többségének nincs beleszólása a megye munkájába. A településeket érintő problémák megoldásába. De maradjunk a Csepel-szigetnél. Mély meggyőződésem, hogy egészen másként alakultak volna a dolgok, ha a Pestvidéki Gépgyár esetében mi, a közvetlen érdekeltek tárgyalunk a kormánnyal, vagy netán a külföldi partnerrel. — Múltkori beszélgetésünk során hiányolta az embcrközelséget. — Igen. Az ügyintézésből hiányzik a személyes kapcsolat, az emberközelség. Pest — a megyeközpont — közel van, és mégis távol. Más is hiányzik. Az érdek- képviselet. Vegyük a vizet. A nem egészen 100 ezer lakosú sziget kiszolgálja a kétmilliós fővárost vízzel. Kapunk érte valamit cserébe? Nem kapunk. Arra való hivatkozással, hogy a víz nemzeti kincs, elviszik tőlünk. A kútjaink kiapadnak. Tett ez irányban a megye valamit is az érdekünkben? Nem tett. ★ Varga József .fejtegetéseiben lehetnek jogos sérelmek. Ám ezek orvoslásához nem feltétlen szükséges, hogy tíz-egynéhány község egy külön minimegyébe tömörülve új gondok özönét zúdítsa a kormányra. Ezen lehet vitatkozni. A témát nyitottnak tekintjük, várjuk a térség polgármeslop? Azon a kövön ül, mely az oszlopot tartotta, tudtam meg a várakozó férfitól. Talán már egy éve is, hogy kidöntötte egy teherautó. Megint föl kéne állítani. De nem állítják. Vagy tudja valaki, hogy az ott buszmegálló, vagy nem. A buszok meg majd jönnek. Nem tudják, mikor. Várnak. Az előbb elhaladt arra egy, de nem állt meg. Nem mindegyik áll meg. — Hová megy a busz? — érdeklődtem már a kocsiban, a vezetőtől. — Szigethalomra, válaszolta. Fordultam, hogy akkor leszállók. De utána Pestre is, biztatott. így értem célba azon a napon. — nádudvari —• tereinek hozzászólását. Matula Gy. Oszkár Melyik a buszmegálló? Boltjaink soha Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, fíudai út 33. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. I, Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér Abony, Ceglédi út 10. nincsenek távol Öntőid Cegléd, Szent fmrt herceg u.17. Nagyhuta, Petőfi S. u. II. Tápiószele, Juhász L. tér 1, Törtei, Kossuth /.. u. VI. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. Tápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady H. u. 54. Karmos, Jászberényi út 667. Jászkarajcnö, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. .2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. Aranygallér-KQP
