Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-13 / 164. szám
?hi\. (W- N >4 pénzéért jót kell kapnia Könnyen elpártol a régitől Komoly laboratóriumi munka segíti a termék gyártásközi és végellenőrzését; a kémiai, fizikai és mikrobiológiai vizsgálatokat Gidai Magdolna, a laboratórium vezetője fogja össze A kánikula egyetlen ellenszereként jeges, hűsítő italt kívánunk — de sokat. Ilyenkor még a mértéktartók sem számolj áir a kiürült poharakat; nyáron felkel az üdítők napja. Gondolhatnánk, most megsokszorozódik a gyártók forgalma. — Nem egészen így van — igazit ki Soltészné Szalai Ágnes, a szentendrei Márka Üdítő Termelő és Forgalmazó Kft. termelési igazgatója —, azaz csak bizonyos mértékig igaz. Igény ugyanis van, kapacitásunk a mainál nagyobb mennyiség gyártását is garantálná, ellenben kintlévőségeink miatt csak óvatosan értékesítünk. Hiába rendel tőlünk olyan cég, amely tartozik, ez esetben nem áll módunkban kérését teljesíteni. Sajnos igen tetemes a kintlévőségünk — épp elég tehertétel ezt behajtanunk —, további hitelezéssel nem kockáztathatjuk saját fizetőképességünket. Ellenben minden más utat megpróbálunk, például saját diszkontboltjainkban értékesítünk: városunkon kívül Tahiban és Szigetmonostoron árusítunk. Nem szeretnénk elveszíteni vevőinket, ez a mai konkurenciaharcban végzetes lenne. Az már biztos, nagy a verseny. Elég csak a Coca- Colára, vagy a Pepsire gondolni, az utóbbi egy-két évben óriási léptekkel törtek be a hazai piacra. Ráadásul hatalmas összegeket fordítanak reklámra, amely a szentendreieknek nem áll módjában. Számukra marad a hangyaszorgalmú munka: a termékválaszték bővítésére és a minőség javítására. Ez a folyamat különösen a kft. megalakulása óta erősödött fel — a társaság többségi tulajdonosa a Promontorvin Rt. — lévén korszerűbb formában, s a konkurenciától szorongatva dolgoznak. — A Márka igazi márkanév — magyarázza Soltészné —, ma már azonban ez kevés. A vevő ragaszkodik ugyan a régihez, de a jobb, a korszerűbb termékért könnyen elpártol a megszokottól. S igaza van, a pénzéért jót kell kapnia. Ebből kiindulva bővítjük a választékot, s javítjuk a minőséget mi is. A szénsavas üdítők mellett gyümölcsszörpökkel, illetve cukor nélküli mesterséges- és bioédesítőket tartalmazó termékekkel jelentkeztünk: a light (könnyű) üdítőket ötféle ízben kínáljuk. Ugyanakkor átálltunk a műanyag flakonokra, persze a környezetvédelmi változatra. A termékváltás saját fejlesztésű munkájukkal valósult meg, s a mai napig tart. És bár az árak emelkednek, ez — állítja Soltészné — alapvetően nem a kft.-n múlik. A gyártó, ha áldozatok árán is, de tudja tartani az árat, ellenben a viszonteladók láncolata /elnyomja. Remélhetően azonban a piacgazdaság kialakulásával a fogyasztói érdek érvényesül majd — a gyártó legalábbis erre törekszik. Va. É. Mennyi is az annyi? A minap a Rádió világgá kürtölte, hogy az egyik brikettgyár nyolcvanmillió forintos kikiáltási ár mellett ket- tőszázhúszmillió forintért kelt el. Elképedtem a hír hallatán, mert itt vagy szándékos gazdasági bűncselekményről van szó, vagy hihetetlen formájú dilettantizmusról. Mifajta gazdasági szakemberei lehetnek a vagyonügynökségnek, akik úgy állapítják meg egy gyár vételárát, hogy a vevő majdnem háromszor annyit ad érte? Nem feltételezem, hogy az urak szándékosan kívánták megrövidíteni a hovatovább végképp kimerülő államkasszát. Ha viszont nem így van, akkor miért állapították meg olyan alacsonyan az árat? Netán oda volt szánva valakinek? Esetleg annyira nem értenek a privatizációt vezénylő hölgyek és urak az árviszonyokhoz, hogy reálisnak gondolták a nyolcvanmilliót? Akár így van, akár úgy, az eset tipikus példája annak, hogy még azok sem tudnak ma Magyarországon piacgazdaságban gondolkodni, akiknek kötelessége eme piacgazdaságot kialakítani. A dolog a várpalotai brikettgyárral esett meg. Annak a Várpalotának a brikettgyárával, ahol a munkanélküliség mégis meghaladja a dunántúli átlagot, s amelynek közelében egy-két éven belül bezárják a bányát. Az ugye mindenki előtt világos, hogy szén nélkül nagyon nehéz brikettet csinálni? Ennek ellenére a brikettgyár 140 millióval többet ért a vevőnek, mint a vagyonügynökségnek, pedig az már biztos, hogy két év múlva Várpalotán nem lesz helyben termelt' szén. (hegyes) Elmaradt az alapítói értekezlet Előtérben a garanciavállalás Elmaradt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) alapítói - értekezlete, mert az egyik alapító — a Pénzügyminisztérium — nem hagyta jóvá a szervezetről készült évi beszámolót. — A kis- és középvállalkozásokat támogató, két évvel ezelőtt 4,3 milliárd forint alaptőkével létrehozott és ezzel az ország legnagyobb alapítványának számító szervezet sikeresen tevékenykedik — mondotta az alapítói értekezlet helyett összehívott tájékoztatón Slosár Gábor, az alapítvány kuratóriumának elnöke. — Az alapítónak természetesen joga van feltételeket szabni, a múlt évi tevékenységet bemutató és lezáró alapítói értekezletre minden bizonnyal rövidesen sor kerül — fejtette ki. Az alapítvány jelenlegi tevékenységében már nem a hitelkihelyezés dominál, hanem a garanciavállalás. A szervezet tevékenysége során ugyanis kiderült, hogy a legnagyobb gondot a magyar vállalkozók számára a felvett hitelek kamatterhei. illetőleg a törlesztőrészletek befizetése jelenti. Éppen ezért az alapítvány a bankoknál hitel- átütemezést kezdeményezett. illetőleg a kamattámogatási rendszer felülvizsgálatát. A vállalkozók önhibájukon kívül túlságosan gyakran kerülnek kedvezőtlen likviditási helyzetbe. Ennek megszüntetésére vezetik be rövidesen a mik- rohitelrendszert, amelynek révén 22 százalékos kamattal maximum 300 ezer forintot igényelhetnek a rászorulók. Ennek egy része — háromszor 50 ezer forint — támogatásként is kérhető. Az erre szolgáló pénzalap nagysága 115 millió forint. Elhangzott az is, hogy a megalakuló Hitelgarancia Részvénytársaság forrása a bankoktól, illetőleg a privatizációs bevételekből eredő 2 milliárd forinton felül a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól elvonandó 1,5 milliárd forint. — Az erről született kormány- döntést az alapítvány kuratóriuma még nem hagyta jóvá. és megvan az esély arra, hogy ezt nem is teszi — mondotta az MTI kérdésére Slosár Gábor a tájékoztatót követően. Az MTI munka társán alt sikerült azt is- megtudnia: Kupa Mihály már össze-' hívta az alapítói értekezletet, hogy az új pénzügyi szempontok szerint határozzanak az alapítvány további sorsáról. Nemzetközi információk A Frascati Kézikönyv Megjelent a Frascati Kézikönyv magyar fordítása, amely a tudományos és a műszaki tevékenységről közöl adatokat, valamint a kutatás és kísérleti fejlesztés vizsgálataira javasolt Felkészültek a privatizációra Finisben a kiárusítás — Privatizálni kell valamennyi üzemünket ahhoz, hogy ez az egykor jobb napokat megélt vállalat ismét talpra álljon, anyagilag, gazdaságilag megizmosodjon — mondotta Bognár Albert,’& Közép-magyarországi Tejipari Vállalat gazdasági igazgatója. Mi tagadás, nagy szükség van az igazi érdekeltség megteremtésére, hiszen a 120 millió forintra rúgó banki adósságok, valamint a több mint 100 milliós kintlévőségek miatt ez év tavaszán a KMT csődöt jelentett. Az igazgató szerint a bukás veszélye már az utóbbi két évben fenyegette a vállalatot, csupán idő kérdése volt, mikor érkezik el a végső stádium. A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat privatizációja folyamatban van, s rendre érkeznek a vállalat központjába a leendő tulajdonosok pályázatai, melyek értékelése történik. — Vegyes tulajdonú cégként szeretnénk működni, amelyben a termelők, az alkalmazottak, az önkormányzatok és esetleg külföldi befektetők jelentenék a tulajdonosokat. A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat még az elmúlt évben hozzálátott a kft.-k szervezéséhez. így született meg a Vácott működő Naszály és az Alsóné- medin üzemelő Sváb Tej Kft. Előbbiben 60 százalékos a KMT részesedése, míg a Sváb Tej Kft.-ben már csak 10 százalék körüli, de nagy a valószínűsége annak — említette Bognár Albert —, hogy ebből a kft.-ből teljesen kiszorulnak majd. A KMT tehát folyamatosan megszűnik, hiszen sorra adják el a 750 millió forintra felértékelt cég termelőegységeit, eszközeit. Raktáron lévő készletek nem terhelik a vállalatot. A megye lakóinak tejipari termékekkel történő ellátását biztosítják a Nagykőrösön működő Kőrös, valamint a Cegléd Tej Kft.-k, amelyeknek csak a szervezéséből vette ki részét a megyei tejipari vállalat. (gyúcsi) ÉRDEKTELEN ÉRDEKELTEK A távolmaradókat is segítette volna Napjainkban szinte divat önálló vállalkozásba kezdeni. A polgár 300 forint befizetése ellenében kiváltja vállalkozói igazolványát, bejelentkezik az adóhatóságnál és előszedvén megtakarított pénzét (ha van!), megkezdheti tevékenységét. Szépen gyarapodik — már aki. Ugyanis nem mindegy, milyen tevékenységbe kezd. Van-e elegendő kereslet, árualap, el tud-e igazodni a hatósági előírások sűrűjében. A Pest Megyei Kereskedők Szövetsége tavaly a Kisosz utódaként márciusban alakult, de a szövetség helyi szervezetei a településeken most vannak születőben. A célokról és a megalakulás gondjairól Gornyák Istvánná dunakeszi vendéglős, a megyei elnökség tagja tájékoztatta lapunkat. Elmondta, működésüket alapszabály és ügyrend szabályozza, s a belépés az új vállalkozók számára igen ajánlatos, mert támogatást kapnak az egyéni vállalkozás beindításakor, a szakhatósági engedélyek beszerzésénél, a kötelező nyilvántartások (pénztárkönyv) vezetésének az elsajátításában. Sajnos, mindezt nem mindig értik maguk az érdekeltek sem. Ezt a Gor- nyákné lakhelyén szerzett dunakeszi tapasztalatok is igazolják. A várost a hatósági ellenőrzések ellenére — sok más településhez hasonlóan — egyre nagyobb számban lepik el az utcai zugárusok, akik nem adóznak. Tisztázatlan eredetű árujukkal azokon az útvonalakon teremtenek a szabályosan működő boltosoknak tisztességtelen konkurenciát, akik a helyiségért bérleti díjat fizetnek, árujuk eredetéről számlát kötelesek bemutatni, pénztárkönyvet vezetnek, a vevőnek blokkot adnak... és befizetik az adót az állami költségvetésbe! Dunakeszin vitafórummal egybekötött alakuló ülésre hívták meg a város mintegy háromszáz kereskedője közül a szövetség tagjait, továbbá számos hivatali tisztségviselőt, többek közt a polgármestert és a parlamenti képviselőt. A vitafórum keretében a hatóságok bevonásával kívánták feltárni a helybéli kereskedők legégetőbb gondjait, sérelmeit. A szövetség a fórumra százötven meghívót küldött, de csak hét-nyolc tag, egy kereskedelmi előadó és a tiszti főorvos jött el. Pedig az érdekvédelem helyi szervezetének a megalakulása éppen a távolmaradók javát szolgálta volna. Gornyák Istvánná azért bízik, hogy Dunakeszi kereskedői előbb-utóbb belátják egy érdekvédelmi szervezet működésének a szükségességét, hasznosságát, az abban való részvétel fontosságát. Boronkay Péter egységes gyakorlatot tartalmazza. A módszertani könyv hazai kiadásának legfőbb célja, hogy a magyar szakértő közönség is tájékozott legyen ezekben az adatokban. A nemzetközi kutatáshoz és fejlesztéshez való szorosabb kapcsolódásunkat hivatott elősegíteni, hiszen Magyarországnak érdeke, hogy statisztikai rendszere a legfejlettebb 24 országéhoz egyre inkább hasonlítson. A könyvet az OECD- tagországok szakértői írták, és azoknak lehet fontos, akik adatokat gyűjtenek és szolgáltatnak, valamint, akik ezekre az adatokra alapozva döntéseket hoznak. E fontos kiadványt egyelőre mindössze 50 példányban jelentette meg a Miniszterelnöki Hivatal tudománypolitikai titkársága, és olyan nagyobb intézménynek küldték el, mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság. A statisztikai módszertani Frascati Kézikönyv tar* talmazza többek között a kutatás és fejlesztés területére irányuló pénzforrásokat, szómba veszi a kutatókat, a fejlesztőket és a segédszemélyzetet, tehát pénz- és létszámadatokat közöl. A kutatás és kísérleti fejlesztés mérésével foglalkozik, beleértve az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. H. Cs. !%=#ifitqp
