Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-13 / 164. szám
Nincs szükség jövőre bérszabályozásra KÉT ÉV UTÁN Romlik az alkalmazottak alkupozíciója Az ez évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jövőre már nem lesz szükség bérszabályozásra — állapítják meg a Pénzügyminisztérium szakértői. Az idén még azzal a feltétellel szüntették meg a bérszabályozást, hogy ha nem várt folyamatok alakulnának ki, a mechanizmust ismét életibe léptetik. Tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a vállalkozói szférában a bérek a piaci viszonyoknak és a racionális költséggazdálkodásnak megfelelően alakulnak. Ez magyarul azt jelenti, hogy a bérek nem tartottak lépést a fogyasz- tóiár-emelkedéssel, a vállalati menedzserek ma már •elsősorban arra is felhívják a figyelmet, hogy mivel a munkanélküliség folyamatosan növekszik, az alkalmazottak egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek, s így nagymértékben romlik alkupozíciójuk is. A munkanélküliség pedig a következő évben sem csökken, sőt az ideinél is nagyobb arányú lesz. Az idén az év végére az állástalanok létszáma 700 ezer körül alakul, jövőre pedig már elérheti a 900 ezret is. A pénzügyminisztériumi szakértők szerint jövőre a bruttó átlagkeresetek növekedése valószínűleg nem fogja meghaladni a 18-19 százalékot. A bérszabályozást az ez évi gyakorlatnak megfelelően 1993-ban véglegesen a bérmegállapodások rendszere váltja fel. Az átlagbér-növekedés mértékéről és a minimálbérekről a felek az érdekegyeztetés során állapodnak meg. A kormányzati szakértők szerint valamennyi érdekeltnek arra kell törekednie, hogy a bérmegállapodásokat mindhárom szinten — vagyis az Érdekegyeztető Tanács fórumán, a középszintű érdekegyeztető tárgyalásokon és a vállalatóik érdekegyeztető fórumán — megkössék. Az Igazságügyi Minisztérium számvetése A szabad választások óta eltelt kétéves időszakról csaknem százoldalas összeállítást juttatott el a sajtónak az Igazságügyi Minisztérium. A Két év után című munka változatos áttekintést ad a minisztérium szervezeti felépítéséről, működéséről, és betekintést enged a mindennapi hivatali munkába. Kétségtelen, hogy a rendszerváltás óta elévülhetetlen érdemeket szerzett az Igazságügyi Minisztérium, amelynek legjelentősebb feladata a jogszabályok előkészítése volt. A lanul- mány lenyűgözőnek nevezi a meghozott törvények és jogszabályok nagy számát, de utal rá, hogy a mennyiségi termelést jó lenne felNem oltani — kiirtani Kivételes elbánás Magyarország deklarálta, hogy vállalja az Európai Közösségben érvényes állategészségügyi előírások betartását. Ennek nyomán a közösség lehetővé teszi, hogy a magyar élő állatok és húskészítmények 1993. január 1-jétől életbe lépő, a jelenleginél is szigorúbb ellenőrzési rendszerben köny- nyített eljárás mellett léphessenek az Európai Közösség területére — mondta Simor Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársának. A legfőbb előírás, hogy vakcinával kezelt élőállatokat, illetve húskészítményeket nem engednek be a közösség országaiba. A sertés- pestis elleni védőoltás türelmi ideje egy év, a száj- és körömfájás elleni oltásé pedig két év. Magyarországon utoljára 1989 decemberében alkalmaztak szájéi körömfájás elleni vakcinákat, a sertéspestis elleni oltásokat is jó egy éve abbahagyták — mondta Simor Ferenc. A közös piaci előírás a harmadik országból behozott állatokra és állati eredetű termékekre is vonatkozik, vagyis Magyarország nem importálhat olyan országból, ahol vakcinázás folyik. Az intézkedés hátránya, hogy egy esetleges járvány- veszélynél az egyetlen védekezési mód az állatok kiirtása. Magyarországon azonban jelenleg nincs járványveszély — közölte az illetékes. Mint ismeretes, 1993. január 1-jétől életbe lép az Európai Közösségen belüli egységes piac. Megszűnnek a tagállamok közötti belső forgalmat fékező akadályok, így például az állategészségügyi ellenőrzések is. A külső határokon viszont a jelenlegihez képest sokkal szigorúbb ellenőrzést vezetnek be. A magyar állati eredetű termékeket pedig az EK kész kivételes elbánásban részesíteni. Lesz lójdalomdíj Hétvégén sem pihentek az építők az MO-s körgyűrű építkezéseinél. Törökbálinton, ahol képünk készült, egy 800 méteres terelőulat építenek, amely mentesíti a környék útjait a megnövekvő teherforgalomtól. Két év múlva, ha befejezik a munkálatokat, amolyan fájdalomdíjként az önkormányzat tulajdonába megy át az aszfaltozott Kállai Ilona utca ___(Ilanesovszki János felvétele) vá ltani az elmélyült minőségi munkával. Az eddig elvégzett munka elemzése mellett az összeállítás felsorol néhány megoldásra váró feladatot. Meg kell . alkotni többek között a személyes adatok védelméről és a közérdekű információhoz való hozzájutás biztosításáról szóló törvényt. A sajtószabadságról szóló törvényjavaslat deklarálja azt az alapvető emberi jogot, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét szóban, írásban vagy a közlés bármely más módján szabadon kinyilvánítsa és terjessze. A büntetőtörvénykönyvben tervezett változtatások közül az összeállítás kiemeli, hogy az emberi méltóság és becsület, az ifjúság és a család az eddigieknél fokozottabb védelemben részesül. A bűnözés új formáinak megjelenése szükségessé tette a korábbi jogban nem ismert tényállások megalkotását, ilyen például az emberrablás. Az Igazságügyi Minisztérium az utóbbi két évben nagy figyelmet fordított a nemzetközi együttműködésre. Az Európai Közösséghez és az ENSZ-hez való tartozásunk olyan kötelezettségeket ró az országra, hogy jogszabályainkat összhangba kell hozni a nemzetközi, illetve a nemzetek feletti szervezetek által elfogadott elvekkel. A gyermekek jogairól szóló egyezményhez való csatlakozásunk például 147 belső jogszabály — köztük 29 törvény — módosítását teszi szükségessé. Az Európához való felzárkózásunk természetesen pénzbe kerül. Az Európa Tanácshoz való csatlakozással összefüggő feladatok kiadásaira több mint 31 millió forintot költött az Igazságügyi Minisztérium. A minisztérium hatáskörébe tartozik a tartásdíjak behajtása külföldről és a jogellenesen külföldre vitt gyermekek visszaszerzés«» Természetesen a jogellenesen Magyarországra hozott gyermekek visszajuttatásában is közreműködik. Kezdeményezi a külföldre szökött bűnelkövetők kiadatását is. A sajtóval való kapcsolatról szólva az összeállítás megemlíti, hogy bár az elmúlt két évben a legkényesebb kérdésekben is hajlandók voltak a sajtónak nyilatkozni, és egyetlen kérést sem utasítottak visz- sza, kapcsolatuk mégsem felhőtlen. Kemény bírálat érte a minisztériumot többek között a kárpótlási törvénnyel, az egyházi ingatlanokról szóló törvény- javaslattal, a szövetkezett törvénnyel kapcsolatban. Külön kitér a tanulmány a bírósági elnökök kinevezése után kialakult sajtóvitára, és idézeteket közöl azokból a cikkekből, amelyek jogellenesnek minősítették a miniszter döntését. Az összeállítás szerzője úgy véli, a miniszternek joga van arra, hogy a javasolt bírók közül az általa legalkalmasabbnak tartottat nevezze ki. Érdemes kitérni néhány statisztikai adatra. A* Igazságügyi Minisztériumban jelenleg 327 ember dolgozik, közülük 61-en vezető állásban. A minisztérium kezelésében vagy használatában 203 épület van. Jelenleg a munkaügyi bíróságokkal együtt 119 bíróság működik az országban, ezekhez a múlt évben ösz- szesen 825 ezer 167 ügy érkezett. A bíróságok létszámgondokkal küszködnek, az engedélyezett 2048 bíróval szemben 1731 látja el az ítélkezést. Az Igazságügyi Minisztériumban kialakult a számítógépes nyilvántartás rendszere, amely a teljes jogszabályszöveg visszakeresésére alkalmas. Ev végére országos számítógépes hálózatot szeretnének kiépíteni. Módosult a Gazdasági Kabinet összetétele Külkereskedelmi privatizáció Van, aki ott lehet, és van, aki nem (Folytatás az I. oldalról.) küdnek. A székházak alap- tőkésítése— éppen a nagy értékük miatt — általában nem célszerű, mert az oly mértékben rontaná a vagy onarányos profitrátát, hogy a befektetőket elriasztaná. A probléma áthidalására a gyakorlatban többféle megoldás született már. Egyes esetekben a székhazat fölhalmozott vagyonba tette az ÁVÜ, máskor — például a Metalimpexnél, vagy a Chemolimpexnél — a székház a vállalat átalakulása során létrejött vagyonkezelő cég apporjába került. Több külkereskedelmi cég székházát az Állami Vagyonügynökség bevonta a belvárosi irodaházak privatizációs programjába. Ezek kezelői jogát elvonta, és a Belvárosi Irodaház Kft.-re bízta az ingatlanok részvényeinek értékesítését. Ez történt például az Elekt- roimpex, a Metrimpex vagy a Mogürt esetében. Néhány vállalat átalakulását és privatizációját nagy mértékben hátráltatja súlyos pénzügyi helyzete. Három vállalat, az Elektromo- dul, a Generalimpex és a Lignimpex áprilisban öncsődöt jelentett be. Az Elektr.ömodul már folyamatban lévő értékesítését meghiúsította a csődbejelentés. Az osztrák Jeschekund Jeschek GmbH elállt vételi szándékától. A Generalimpex élére az ÁVÜ vállalati biztost nevezett ki. A Lignimpex válságos helyzetét a szocialista promptinkasszós fizetési rendszerből adódó kényszerhitel-állomány okozza. A promptinkasszos rendszer terhei más cégeket is nyomasztanak: a Tech- noimpexnek és az Elektro- impexnek szintén jelentős hitelállománya van. Ezek a kényszerhitelek általában a volt Szovjetunióból importáló vállalatoknál keletkeztek, a fizetésképtelen belföldi partnereik helyett kényszerűségből vállalt, a külföldi félnek teljesített kifizetésekből. A privatizált külkereskedelmi vállalatok közül a Pharmatrade Kft.-t 100 százalékban Palotás János vállalkozó, az Artex részvényeinek 51 százalékát a Hemingway Holding vette meg. Az utóbbinak szándékában áll a 100 százalékos tulajdon megszerzése. A Transzelektro Kft. 90 százalékát a 14 tagú felső vezetés és 130 dolgozó szerezte meg, a maradék 10 százalékot az ÁVÜ kárpótlási jegyek ellenében kívánja értékesíteni. A Kopint-Da- torg Rt.-nél szintén dolgozói kivásárlás történt. A menedzsment és a dolgozók jelenleg a részvények 50,35 százalékát mondhatják magukénak. Az Investor Rt. részvényeinek 60 százalékát az ÁVÜ az angol CP Holdings cégnek értékesítette, amely további 20 százalék vásárlására kapott opciót. Az Investor értékesítésével a vállalat aportfóliójában szereplő 12 külkereskedelmi cég privatizációja Ls megtörtént. Jelenleg küszöbön áll a Hungarotext, a Mogürt, a Masped, a Montmpex, a Chemolimpex, a Nikex és a Mineralimpex értékesítése. Közülük a Hungarotext és a Nikex még állami vállalatként működik, a többi átalakulása már megtörtént. Az ország legnagyobb szállítmányozó vállalata, a Masped a jól működő cégek közé tartozik. Ennek privatizációja bizonyára nem fog gondot okozni — mondta Sándor Zsolt. A cég a közelmúltban közzétett Top 200 listán a 29. helyen szerepel. A társaság alaptőkéje 2,6 milliárd forint, s tervezett éves adózás utáni nyeresége 12 százalék. A tartós állami tulajdonban maradó vágyon kezeléséről szóló törvény értelmében a külgazdasági tárca javasolta 100 százalékos állami tulajdonban tartani a Technika Külkereskedelmi Vállalatot és a HIT Invest- center-Tradeinformot. 51 százalékig marad állami kézben várhatóan a Mineralimpex, a Tesco Kft., a Mertcontrol és a Hungexpo Rt. Kormányhatározat született a Gazdasági Kabinet összetételének módosításáról. A Magyar Közlönyben kihirdetett határozat szerint július 3-tól a kabinetben — melynek elnöke A pénzügyminiszter, titkára a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára — ismét helyet kapott a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A szervezet további tagjai az ipari és kereskedelmi miniszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere és Szabó Tamás tárca nélküli miniszter. Változás történt az ál- londó meghívottak névsorában is, hiszen az Álláfni Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóját törölték a listáról, viszont a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Bankfelügyelet elnöke mellett ezentúl jelen lehet az üléseken a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Miniszterelnöki Hivatal helyettes kabinetfőnöke is. Az új rendelkezés szerint a kabinetüléseken a minisztert a politikai államtitkár helyettesítheti, őt pedig — a miniszter megbízása alapján — a közigazgatási államtitkár. Az állandó meghívott akadályoztatása esetén nem helyettesíthető, szakértő csak a kabinet elnöke, aki Kupa Mihály engedélyével vehet részt az üléseken. Az MTl-nek a Pénzügyminisztériumból szerzett információi szerint Csépi Lajosnak, az ÁVÜ ügyvezető igazgatójának azért nem kell már részt vennie a Gazdasági Kabinet ülésein, mert elegendő, ha a privatizációs ügyek területéért felelős tárca nélküli miniszter képviseii. Siklós Csaba állandó tagként történő kinevezésének oka: hazánkban egyre inkább felértékelődik az infrastuk- tűra fejlesztésének jelentősége. így erre ezentúl a kormány is megkülönböztetett figyelmet kre án fordítani.
