Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

Nemzetközi intervenciót kémek A szerb erők előnyomulása Miközben Szarajevóban a repülőtér környékén vasár­nap reggel tűzszünet jött létre a városrész 30 ezer nélkülözőjének az ENSZ szervezte segélyek elosztá­sára és a sebesültek elszál­lítására, aközben vidéken a szerb erők előrenyomultak a Száva mentén. Közlemé­nyük szerint teljes ellenőr­zésük alá vonták a Derven- ta—Bosanski Brod útvona­lat, és már tüzérségi csa­pást tudnak mérni a körzet egyik fontos horvát erődít­ményére, Bjelo Brodra. Horvátország vasárnap nemzetközi katonai beavat­kozásra szólította fel az ENSZ-et a volt Jugoszlávia területén. Zdenko Skrabalo horvát külügyminiszter Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kárhoz intézett levelében kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását és a nemzetközi katonai inter­venció megszervezését. Az európai kormányokhoz is elküldött levélben a hor­vát kormány azzal vádolja Belgrádot, hogy a nagyará­nyú katonai akciókkal el akarja foglalni a tervezett Nagy-Szerbia területét, el akarja űzni a horvátokat és a mohamedánokat. Ezzel kapcsolatban a miniszter emlékeztetett rá, hogy szombaton húszezer személy kelt útra Észak-Boszniából Szlavóniába. Mivel Horvát­ország lehetőségei kimerül­tek, nincs más hátra, mint hogy Nyugat-Európába küldjék tovább ezeket a menekülteket — írta Skra­balo levelében. A szerb fegyveresek Grad- cac és Odzak, két kulcsfon­tosságú horvát, illetve mo­hamedán települést foglal­Ä lengyel parlament szombaton bizalmat szava­zott az ország új, hétpárti kormányának. A parlamenti képviselők 226-124 arányban, 28 tar­tózkodással megszavazták a Hanna Suchocka vezette kabinet összetételét — je­lentette a Reuter hírügy­nökség. Suchocka péntek óta tölti be a miniszterel­nöki posztot. Elődje, Wal­demar Pataiak a napokban azért mondott le, mert jú­Rakétatámadás az amerikai konzulátus ellen Jelcin elégedett Elégedetten értékelte müncheni és helsinki tár­gyalásait az orosz elnök. Borisz Jelcin vasárnap ér­kezett vissza Moszkvába többnapos útjáról. Megérkezte után á repü­lőtéren adott nyilatkozatá­ban a nyugati országok ál­tal megajánlott hitelcsomag felhasználásáról elmondta: az összegből a moszkvai kormány azonnal egymil- liárd dollárral kívánja meg­támogatni az idei betakarí­tási munkálatokat és a ter­mények megőrzését, szak­szerű tárolását. Mindkettő mást akar Ellentétek kezdenek ki­rajzolódni Václav Haveí és Václav Klaus között a ma még nem is létező cseh köz- társasági elnöki funkció tartalmát illetően. Havel, aki egyelőre Csehszlovákia államfője, a kormány és a parlament közötti kiegyen­lítő szerepkört kívánna tu­lajdonítani a cseh államfő­nek. Klaüs, a Cseh Köztár­saság miniszterelnöke vi­szont úgy véli: a cseh el­nöknek a pártharcokon kí­vül álló, „erkölcsi vezető­nek” kellene lennie. Arab—izraeli tárgyalások Az arab államok készen állnak arra, hogy felújítsák a béketárgyalásokat az új izraeli kormánnyal — je­lentette ki az egyiptomi el­nök tanácsadója, miután Hoszni Mubarak Alexand­riában találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet veze­tőjével. A pápa kórházba megy 11. János Pál pápa a Szent Péter téren tartott vasárna­pi mise után bejelentette, hogy a nap folyamán kórmegállapító vizsgálatok miatt Róma egyik kórházá­ba vonul. Együttműködés Ion Iliescu román elnök vasárnap kétnapos látoga­tásra Fehéroroszországba érkezett. A látogatás első napján ő és Sztanyiszlav Suskevics, a legfelsőbb ta­nács elnöke aláírta a két ország közötti barátságról és együttműködésről szóló nyilatkozatot. Ismeretlen tettesek va­sárnapra virradóra kézi in­dítású páncéltörő rakétát lőttek ki az Egyesült Álla­mok isztambuli konzulátu­sára. Az AFP jelentése szerint sérülés nem történt, és az anyagi kár sem jelentős. Nem sokkal később a Dev-Sol (Forradalmi Bal­oldal) elnevezésű, betiltott szélsőbaloldali szervezet vállalta magára a támadás elkövetését. Több -isztam­buli lapnak telefonálva a szervezet emberei elmondd ták, hogy akciójukkal a tö­rök rendőrség „önkényes kivégzési akciói” ellen akarnak tiltakozni. tak el Vasárnap Bosznia északi részén, és ezzel fo­lyosót hoztak létre a Bosz­niában és Horvátországban élő szerb települések kö­zött. A két településen a helybeli szerbek aránya egyik helyen sem éri el a 20 százalékot. A DP A szerint az újabb harci sikerrel a szerbek Bosanski Brod és Orasje települések kivételé­vel az összes fontosabb vá­rost birtokolják. nius eleje óta nem tudott kialakítani egy életképes koalíciót. Az új kormány reméli, hogy a szavazás által jel­zett parlamenti támogatás tovább tart majd, mint elődeik esetében. A mos­tani már a negyedik kor­mány Lengyelországban az 1989-es fordulat óta. A leg­utóbbi, a Jan Olszewski vezette kisebbségi koalíciós kormány mindössze öt hó­napig volt hivatalban. Volt reform, nincs reform? Leonyid Kravcsuk ukrán elnök szombaton menesz­tette állásából Vlagyimir Lanovojt, az ukrán gazda­sági reformprogram veze­tőjét. (Lanovoj volt az, aki az év korábbi részében el­készített egy gazdasági re­formprogramot. Ezt jóvá­hagyta a Nemzetközi Valu­taalap is, ami megnyitotta az utat a nyugati hitelek előtt.) Támadás Az orosz kormány foko­zott harckészültséget ren­delt el az Örményországban állomásozó csapatoknál. Er­re vasárnap az után került sor, hogy örmény fegyvere­sek pénteken megtámadtak egy katonai konvojt és öt orosz katonát megöltek. Az orosz kormány egyér­telművé tette: elvárja a je­reváni vezetéstől, hogy ala­pos vizsgálatot végezzen az ügyben, és szigorúan vonja felelősségre a tetteseket. Áz örmény kormány elhatárol­ta magát az akciótól, és el­ítélte azt. | Külföldi események - | egy mondatban § j ’■»>'*!'J:mwmwi—i mm u ....................... i A FRANCIA—CHILEI kapcsolatok rendezése demonst­ratív bizonyítékának szánják francia részről Patricio Aylwin chilei elnök hivatalos látogatását. Az államfő vasárnap érkezett Párizsba. WILLY CLAES belga miniszterelnök-helyettest és kül­ügyminisztert választotta elnökévé az Európai Közös­ség országai szocialista és szociáldemokrata pártjainak uniója. SIMON PERESZ egykori izraeli kormányfőt választot­ta külügyminiszteréül a miniszterelnöki poszt váromá­nyosa. Jichak Rabin. A PÁRTPROGRAM elfogadásával vasárnap befejező­dött Bordeaux-ban a kormányon lévő Francia Szocia­lista Párt kongresszusa. KÉT SZÉK KÖZÖTT a pad alá esett — mondták kárörvendően politikai el­lenfelei, amikor a dán népszavazás nemet mon­dott az Európai Közösség politikai uniójáról szóló maastrichiti szerződésére. Jacques Delors-nak. aki ugyanis 1985 óla áll az Európai Közösség bizottsá­gának élén, áprilisban, amikor Cresson kormánya megbukott, Mitterrand el­nök felajánlotta a francia kormányfői tisztséget. De- lors azonban, aki pedig rendkívül népszerű Fran­ciaország sok polgára előtt, azzal tért ki az elnöki fel­kérés elől, hogy továbbra is az európai egység meg­valósításán kíván mun­kálkodni. A dániai szava­zás eredményét sokan ér­tékelték úgy, hogy tulaj­donképpen a bürokratikus EK-központ elleni tiltako­zásnak is tekinthető, s így nem sok esélyt adnak De­VILÁGPOLITIKAI ARCKÉP MR. EURÓPÁNAK IS NEVEZIK lors-nak arra, hogy a lisz- szaboni EK-.csúcsértekezle- ten újraválasszák. Vagyis szerintük, a „megalomá- niát” és „bonapartista haj­lamokat” tanúsító volt francia bankárt és egykori pénzügyminisztert eléri végzete: az EK fél'reállíjta. Delors azonban azzal ér­velt, hogy csupán ötven­ezer szavazaton múlott, hogy Dániában nem az unió hívei kerekedtek fe­lül, s az ír népszavazás eredménye, amelyen a „zöld sziget” igennel vok­solt, őt igazolta, csakúgy, mint a luxemburgi parla­ment ratifikáló döntése. Bár Franciaországban szin­tén népszavazást tartanak szeptemberben, a közvéle­mény-kutatások kettő az egyhez arányban a maast- richi szerződés jóváhagyá­sát jelzik előre. Így nem lehet csodáni, hogy Lissza­bonban immár az ötödik időszakra, végső két évre meghosszabbították Delors megbízatását az EK bizott­ságának élén. Általános vélemény szerint őt lehet tekinteni Mr. Európának, azaz annak az elhivatott politikusnak, akinél jobbat nem találhatnak ez idő szerint az európai egység előmozdítására. Tőle vár­ják, hogy a dán ügyre ta­láljon valamilyen áthidaló megoldást, hogy ne kelljen az oly nehéz és bonyolult tárgyalásokkal és keserves kompromisszumokkal lét­rehozott tavalyi maastrichti szerződést felülvizsgálni. Öt bízták meg ugyancsak azzal, hogy a tizenkettek kibővítésére, 1993 elején, a tárgyalásokat lefolytassa Svédországgal, Finnország­gal és Ausztriával. Vagyis Mr. Európa ma­rad tisztségében, sőt határ­kőre kibővül. A volt ban­kár azonban nem véletle­nül igyekszik sikeres bú­csút venni, amikor két év múltán távozik majd a brüsszel bizottságból. Mit­terrand elnöknek 1995-ben jár le a mandátuma, s De­lors a francia államfői tisztségre pályázik, s ha igy folytatja, jó eséllyel. Mitterrand elnökkel együtt ugyanis azt állítja, hogy Németország nyomasztó túlsúlyát úgy lehet ellen­súlyozni a kontinensen, ha az EK-t szoros gazdasági és politikai unióvá fejlesz­tik. AMI PEDIG az EK-t il­leti, gyakran hivatkozik Hallsteinre, aki egyik előd­je volt a bizottsági tiszt­ségben, s az Európai Kö­zösséget annak idején ke­rékpárúhoz hasonlította. Eszerint, ha az európai egység biciklijével nem pedáloznak szorgalmasan előre, elesnek vele ... Árkus István A zsidó élet alapja min­dig is a család volt, ezért csak a család biztosíthatja a zsidóság továbbélését, és őrizheti meg a zsinagógák fényét,— hangsúlyozta Raj Tamás főrabbi vasárnap a nagykőrösi zsinagógában, ahol több mint 400 elhur­colt magyar zsidóra emlé­keztek. Az emlékünnepségen — amelyet Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetségének el­nöke nyitott meg — részt vett David Kraus, Izrael magyarországi nagykövete és Kulin Sándor, nagykő­rösi országgyűlési képvi­selő is. Harc a Parlamentben A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Fegyelmi Bizottsága szom­baton meghozta határoza­tát: Torgyán Józsefet július 10-i hatállyal a Független Kisgazdapártban viselt va­lamennyi tisztségétől meg­fosztotta, és kizárja a párt tagjainak sorából. A hatá­rozat ellen a volt pártelnök 15 napon belül fellebbez­het, ám a döntést csak az országos nagygyűlés vál­toztathatja meg. Mindezt a párt megyei képviselőinek, valamint az országos veze­tőség tagjainak szombati tanácskozását követően kö­zölte az újságírókkal Né­meth Béla, az FKGP főtit­kára. Németh Béla — akit a Fővárosi Bíróság július 8-i határozata a leváltott Tor­gyán József helyett párt­képviseleti joggal ruházott fel — elmondta: a párt or­szágos elnöksége által egy hónappal ezelőtt kezdemé­nyezett fegyelmi eljárást az elnökség tagjaiból alakult fegyelmi bizottság folytatta le. A tanúk meghallgatása és a bizonyítékok alapján a bizottság megállapította, hogy Torgyán József több­szörösen megszegte az FKGP 1992. január 11-én hatályba lépett alkotmá­nyát. Mint Ugrin Emese rámutatott: a volt elnök a párt testületi szerveinek határozatait, állásfoglalá­sait sorozatosan figyelmen kívül hagyta. Önkényesen jelölte ' ki az úgynevezett „harag napjának’’ időpont­ját, és a demonstráció előtt szövetséget kötött különféle szélsőséges erőkkel. A vizs­gálat megállapította, hogy Torgyán József több ízben elnökségi határozat nélkül használta fel a párt anya­gi forrásait, külföldi útja előtt jogellenesen intézke­dett a helyettesítésekről, és hatáskörét túllépő munkál­tatói jogokat vont magá­hoz. Torgyán József a párt­alkotmányt azzal is meg­sértette, hogy a személyére és tevékenységére rossz fényt vető partdokumentu­mokat, leveleket az arra il­letékesek elől eltitkolta, ugyanakkor a párt bizal­mas belső anyagait, a titok- tartási kötelezettség meg­sértésével, illetéktelenek­nek is kiszolgáltatta — hangsúlyozta Ugrin Eme­se. A bizottság megállapítot­ta, hogy Torgyán József az FKGP-hez méltatlan, a párt érdekeit súlyosan sértő magatartásával, valamint azzal, hogy aláírásgyűjtést indított az Országgyűlés te­kintélyének aláásására, bel- és külpolitikai téren egyaránt a Független Kis­gazdapárt hitelvesztését idézte elő. Ezért most —- mutatott rá Németh Béla — a legfontosabb a párt tekintélyének, egységének helyreállítása. Az FKGP a jövőben is a kisgazdaérde­kek érvényre juttatására, megvalósítására kíván kon­centrálni, amelyért azon­ban nem az utcán, hanem a parlamentben kíván har­colni — szögezte le Németh Béla, Megemlékezés az MSZBP-nél Kormánykoalícióban a konstruktives A nagy francia forrada­lom, valamint a II. lnter- nacionálé létrehozásának évfordulója alkalmából ün­nepi megemlékezést, tartott szombaton a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Az MSZDP országos köz­pontjában megrendezett rövid ünnepség kapcsán Petrasovits Anna az MTI- nek elmondta: a polgári demokrácia alapkövetelmé­nyei — a szólás- és a véle­ményalkotási szabadság, az egyenlőség — hazánkban még csak a megvalósulás kezdeti szakaszában van­nak. Ezért az emberi és pol­gári jogok egységokmányá­ban megfogalmazott alaplé- zisek ma hazánkban épp­oly időszerűek, mint 200 év­vel ezelőtt Franciaország­ban. Ezt ismerték fel a kormánykoalíció pártjai is — mondta —, akik ma Ma- gyarországon a polgári de­mokrácia következetés megvalósítására töreksze­nek. Az MSZDP ezért el­sősorban az MDF-fel, az FKGP-vel és a KDNP-vel, nem pedig a parlamenti el­lenzéki pártokkal kíván fo­lyamatos párbeszédet kiala­kítani. Ez utóbbiak részéről ugyanis jelenleg nem lát hasonló konstruktivitást — jelentette ki Petrasovits Anna. Mártírokra emlékeztek Nagykőrösön Torgyán Józsefet kizárták a pártból Hétpárti kormány Lengyelországban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom