Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-09 / 161. szám
A Szolidaritás nem vár őszig Üzemi tanácsot választanak Vácon (Folytatás az l. oldalról.) ban, hogy a választás Vác- ra esett, nyilván közrejátszott az is, hogy itt a Szolidaritás szervezettsége százszázalékos __ A Penomahtól már régen elszakadni készülő gyár az üzemi tanács megválasztásával lényegesen jobb pozícióba kerül. Mint Bá- tonyi Sándor mondta, élhet a munka törvénykönyve által biztosított többletjogokkal, vagyis, ellenőrizheti az átalakulási folyamatot, az üzemi tanács véleményét nem hagyhatja figyelmen kívül sem az Állami Vagyonügynökség, sem pedig a Penomah, a központ. Tegnap még egy fontos esemény volt a váci húsüzemben: a munkavállalói résztulajdon biztosítására alakult MRP-egyesület megválasztotta háromtagú intézőbizottságát. — Azt akarjuk, hogy Vác modell legyen — nyilatkozta a Szolidaritás elnöke —, a gyár vívja ki önállóságát az üzemi tanács segítségével, s a részvényessé váló dolgozók is beleszólhassanak a gazdasági kérdésekbe. A Szolidaritás felhívást tesz közzé a sajtóban, amelyben felszólítja „minden magyar munkahely dolgozói közösségét”, hogy haladéktalanul kezdjék meg munkahelyeiken az üzemi tanácsok létrehozását, a minden munkavállaló jogait érvényesítő képviselők megválasztását. Végül Bátonyi Sándor egy meglepetéssel is szolgált a sajtó jelenlevő képviselőinek. Bár, mint mondta, nem tartja helyesnek, hogy az Országgyűlés beleszóljon a szakszervezetek életébe, egy dolgot azonban el kell határoznia: a Szolidaritás követeli, hogy az Országgyűlés rendelje el a SZOT kongresszusának összehívását, amelyen az hivatalosan is megszűnne. Bátonyi véleménye szerint ugyanis bizonyos átalakulást jelentett az MSZOSZ létrejötte, de a SZOT máig sem szűnt meg ... — Borgó — KEVÉS A MAGÁNVÁLLALKOZÁS Toplistás megyeiek (Folytatás az 1. oldalról.) zött Történt. Érdekes tapasztalatot szűrhetünk le például a csődöt jelentett vagy éppen szanálásra vagy felszámolásra váró vállalatok sorrendjéből. A klubtagsághoz szükséges mérlegbeszámoló benyújtása közben megállapítható volt, hogy 45 ezer vállalkozásból 43 százalék zárta veszteséggel a múlt esztendőt. Ügy tűnik, kevesebb nyilvánosságot kapnak a gazdasági információk. tfiil földi nincs Ha az év során elfogadják a honatyák az új statisztikai törvényt, talán megváltozhat a gazdaság működőképes információs rendszere. Az adófizetőknek közük van ahhoz, miként gazdálkodik például az ő pénzükből támogatott vállalkozás. A társaságok esetében a törvények rendelkeznek arról, hogy mely adataikat, milyen időközönként kötelesek nyilvánosságra hozni. Egyelőre a külföldi cégek közül egy sem jelent meg a Figyelő által összeállított névsorban. Pest megyei vállalatok is, vagy az agglomerációt ellátó cégek szintén helyet kaptak a kimutatásban. Tavaly az ötven legnagyobb, részben külföldi tőkével gazdálkodó szervezet között megtaláltuk a százAngol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög dr.achma (10) Holland forint ír font Japán jen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) halombattai központú Du- nastyr Részvénytársaságot, amely a műanyag- és ve- gyiszálgyártás területén jeleskedik. Termékeit a tavaszi BNV-n is bemutatta. Hiányzó adatok A Dunai Cement Művek Kft. a nettó árbevétel szerinti sorrendben meghaladja a 200. helyet, de mégis az 50 legnagyobb vegyes tőkéjű cég között tartják nyilván. A műanyag-feldolgozó iparból a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalatot emelik ki, a húsiparból pedig a Pest-N(jgrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot, a villamosgép- és készülékgyártás ismert cége, az Ikladi Ipari Műszergyár az 1991-es eredményei alapján a rangsorban pedig a 173. helyen áll. A magyar autógyártás óriása, a szigetszentmiklósi Csepel Autógyár, a múlt évi eredményei alapján például a 46. helyre küzdötte fel magát. Sajnálatos, hogy a nettó árbevétel című rovatból nem derül ki, milyen bevételt könyvelhet el a vállalat. Az sem tűnik ki, milyen létszámmal dolgozik, mekkora az összes exportja, vagyona és adózott nyeresége. A tavalyi számadatok alapján a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vál148,24 151,04 56,85 58,09 248,11 252,77 13,38 13,64 18,85 19,25 15,29 15,57 42,03 42,87 45,67 46,53 135,95 138,55 61,71 62,91 64,14 65,54 264,86 270,36 51,49 52,45 13,13 13,37 68,16 69,44 726,74 740,34 60,96 62,06 80,83 82,35 57,22 58,30 14,24 14,50 76,48 78.04 105,37 107,33 lalatok adatait összesítve írták ki, amelyből megtudhatjuk, hogy a malomiparban 3 milliárd 911 millió forintnak megfelelő árbevételt könyvelhettek el. A 168. helyen állnak, s mivel megadták a lista készítőinek az adataikat, azt is meg lehet állapítani az oszlopokból, mennyit csökkent a létszám 1990-hez viszonyítva. Mivel megyénk elsősorban mezőgazdasági műveléssel foglalkozik, érdemes megemlíteni, hogy a 100 legnagyobb szövetkezetbe sorolták — nettó árbevételük alapján — a szigetcsépi, a Szilas menti, valamint a ráckevei tsz-t. Az ÁFÉSZ-ek közül kiemelkedik a Budakörnyéki (22.), a ceglédi központú Dél-Pest Megyei (25.), a Gödöllői (31.) és a Nagykátai ÁFÉSZ (60.). Külön kategória A mezőgazdasági vállalkozások kategóriájának külön táblázatot készítettek, így az árbevétel alapján a Sasad Részvénytársaságot a 18., a dunavarsányi tsz-t a 64., az ócsai szövetkezetét a 96. helyre sorolták. Mindezt anélkül, hogy az avatatlan olvasó tudná, milyen számadatok alapján állapították meg a kialakított sorrendet. I. M. S árgán aránylik a gabonatenger. Ezt annyiszor leírták már nálam jóval jelesebb újságírók, hogy szinte bocsánatkérően hozom az állampolgárok tudomására, hogy a híresztelésekkel és a kaján kárörömmel szemben Pest megyében is megkezdődött az aratás. Csapadékszegény volt a tavasz, óriási erők feszültek egymásnak a termőföld birtoklásáért folytatott harcban, amelyben ősi érdekek ütköztek a gazdasági hatalmat kezükből semmiképpen kiengedni nem akarók érdekeivel, volt riogatás, hogy majd sokan elvesztik nyugdíjjogosultságukat, ha visszakérik őseik földjét, és ugyancsak a tavasszal festették az ördögöt a falra, amelynek az volt az üzenete, hogy valakik szétverték a szocialista mezőgazdaságot, és íme, ennek következményeként nem hogy vetettek volna, de még az őszi szántással sem végeztek március végéig. Érvényben: 1992. július 8. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre forintban EBRD-ÉRTÉKELÉS Nem okoz nehézséget az adósságtörlesztés Vegyes képet rajzol a magyar gazdaság idei kilátásairól a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) — mely a közelmúltban Budapesten tartotta közgyűlését — most első ízben kiadott, ezentúl negyedévente megjelenő keleteurópai gazdasági jelentése. A bank szakértői szerint a KGST összeomlása és az import- és árliberalizálás okozta káros következményeket már nagyrészt megemésztette a magyar gazdaság. De a további szerkezetpolitikai változtatások korlátozzák az azonnali GDP-növekedéshez való visszatérés lehetőségét — írták. Az új banktörvény előírásai megfelelnek a BIS előírásainak, de ettől szigorodtak a hitelfeltételek a vállalatok számára és a változtatás átmeneti nyomás alá helyezte az állami költségvetést, ami rossz hatással lehet a hazai kamatlábakra. Közben az új csődtörvény jelentős számú vállalatot kényszerűéit bírósági eljárásra, s ez széles körben visszavetheti a termelést — olvasható a jelentésben. Az EBRD szerint a magyar mezőgazdaság is komoly nehézségekkel küzd. Idén körülbelül félmillió hektár öntözött termőterületet hagytak parlagon, a tavalyi 100 ezer hektár után. Ez a pénzügyi nehézségek és a soron levő mezőgazdasági privatizációval kapcsolatos bizonytalanság következménye. Csak az ipari és a mező- gazdasági magánszektor tevékenységének további gyorsítása teheti hitelessé a kormány hivatalos előrejelzését, amely szerint 1992-ben akár 2 százalékkal is nőhet a GDP reálértékben — állapították meg a nemzetközi pénzintézet szakértői. Ügy vélték, a betéti és a hitelkamatok közötti nagy különbség azonban valószínűtlenné teszi a befektetések élénkülését. A jelentés végezetül megállapítja: csaknem teljesen valószínűtlen, hogy a magyar folyó fizetési mérleg hiánnyal zárná 1992-t, habár az MNB idei politikai céljai még 500 millió dolláros hiánnyal számoltak az előző kétévi többlet után. A devizahelyzet igen kényelmes, a valuta- tartalék nagy, Magyarországnak nemigen okoz nehézséget az adósságtörlesztés. E kötelezettségek nagy részét fedezi a folyó fizetési mérleg többlete, és a közvetlen külföldi befektetés, s az ország kiváló piaci kapcsolatai révén az MNB könnyen fedezi a többit nemzetközi kötvénykibocsátásokból. Az EBRD-ben azt is megállapították, hogy a gazdasági visszaesés nem rendítette meg a piacirányú reformfolyamat széles körű politikai támogatását. A jelentés egész Kelet- Európáról úgy vélekedett, hogy a térségben mintha lassacskán véget érne az 1990-ben kezdődött hanyatlás, az ipari termelés főleg Csehszlovákiában, Magyar- országon, Lengyelországban és Bulgáriában stabilizálódik. A magánszektor növekedése kezdi ellensúlyozni az állami termelő vállalatok visszaesését. Az EBRD szerint a nagyszabású reformok már kezdik meghozni az első gyümölcseiket olt, ahol e reformokat elég korán megindították. Lassan érő szabályok Koncepció nélkül 4 A gazdaság legjobbjainak — a Figyelő helilftp által közzétett — toplistájára immár magánalapítású cégek is felküzdötték magukat, s ez önmagáért beszél. Erőt próbáló küzdelmeik, ha nem is látványosan, de meghozták a várt eredményeket, tényleges rangot szerezve a cégnek. Mindez némi magabiztosságot és jó kilátást jelent számukra a jövőben; de vajon mi van a kezdőkkel, mi vár a most indulókra? — Nem sok biztatást kapnak a kezdő vállalkozások — véli Pálfalvi Tibor, az érdi ipartestület titkára —, bizonyos százalékuk jobb, ha meg sem alakult volna. Sokan munkahelyük megszűntével kényszerülnek erre az útra, fejetlenül beleugranak a vállalkozásba. Nincs kölcsön, vagy ha van, óriási a kamat, befektetni nem képesek, ugyanakkor a fizetőképes kereslet pangása miatt eladni nem tudnak. Nyilván más az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás helyzete, de potenciálisan egyaránt kinőhetik magukat, s évek, évtizedek alatt megerősödhetnek. Sajnos a mai körülmények nem kedveznek az indulóknak, A szigetszentmiklósi ipartestület munkatársa, Doli- nay Gyuláné és úgy értékeli, ma különösen sok a bizonytalanság. A kezdők nem képesek átlátni és felmérni a kockázatot. — Sokan fel sem fogják, mit jelent hónapról hónapra fizetni a közterheket — hangzik a magyarázat —, és sajnos az új társadalom- biztosítási törvény sem hozott kedvezményeket. Ugyanakkor semminek sincs igazi kereslete, s a baj, hogy mindez ki sem számítható. Évek óta a kivárás álláspontját képviselik a kisvállalkozók, de hogy mit és meddig kell várni — ez sem körvonalazódott. Sokan sodródnak, mégpedig koncepció nélkül. Dolinayné szerint mindig ezt a réteget sújtják az újabbnál újabb terhek; míg a már megerősödött, közepes vállalkozások képesek a túlélésre, a kezdők egy része törvényszerűen belebukik a kísérletbe. Nincsenek üzleti kapcsolataik, a piaci munkában jártasságuk, s legfőképpen nincs a tartós várakozásra elegendő tőke. De ha pénz van, azt sem mindig forgatják jól, jelzi ezt, hogy az ipartestület és a Budapest Bank közös megállapodása nyomán a szigetszentmiklósi körzetben hitelezett pénzeket a bank alig tudja behajtani. így viszont azok sem juthatnak hitelekhez, akik életképes befektetésekre áldoznának. így talán érthető a bankok magatartása, amikor a túlbiztosításnak tűnő bankgaranciákat kérik. Va. É. Esőisten szeret minket Aztán hosszú-hosszú hetekig nem esett egyetlen esőcsepp sem, megállt a növények természetes növekedése, és akkor újból jöttek a hitevesztettek, a kárör- vendők, hogy minket már az Isten is ver. Újságírók és politikusok lesték reggelente az első időjárás-jelentéseket. Ha szép időt jósoltak, akkor néhányan örvendve dörzsölték össze tenyerüket, mert ezzel is bizonyítottnak vélték görcsös ragaszkodásukat az álhírek terjesztésében. Néha már az volt a gyanútlan nem szakembernek a véleménye, hogy néhány politikus a felelős az esőhiány miatt is. A föld szerelmes gazdái csak hallgattak, félve tekintettek alkonyaikor vagy pirkadatkor az égboltra, és várták, hogy egyszer megeredjenek az ég csatornái. És a türelem esőt termett. Jött az égi áldás, újból kivirultak a mezők, kezdett érni a gabona, és amikor már szép sárgává váltak a táblák, akkor azt is látni lehetett, hogy az idei terméshozamok elmaradnak majd az elmúlt esztendeiekhez képest. De azt is tudni lehetett, hogy az országnak biztosítva lesz a kenyérgabonája, sőt a kárörvendők nagy csalódására talán még külföldre is tudunk szállítani. Mindezektől megnyugodott ugyan a dolgos földműves, de mások újabb veszély eket fedeztek fel, és most azért siránkoznak, hogy mi lesz a gabonának a sorsa. Alacsonyak a felvásárlási árak, ki tudja, hol do- hosodik majd a jó minőségű kény érnek való? Aztán meg a baj és a szerencsétlenség soha nem jár egyedül. Nem elég, hogy sikerült az országnak megtermelnie a gabonát, de ehhez még tegyük azt is hozzá, hogy a Független Államok Közössége országaiban a vártnál jobb terméshozamok lesznek, ez pedig nagy baj, mert azt jelenti, hogy a FÁK nem tart igényt a magyar gabonára. S zóval sehogy sem jó ez az egész gabonahistória. Ha nincs, akkor az tényleg nagy baj, de ha van — egyesek szerint —, akkor az is baj. A kibiceknek semmi sem drága. Mi lenne azonban, ha egyszer a kibic a jó ügyért kibicelne? Papp János
