Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-19 / 144. szám
MIC ALKALMAS VB TITKÁBBÓl AI,KAIMAT!, AN JEGYZŐ Nyílt levél Hévízgyörkön mindig történik valami A külsőleg békés képet nyújtó, mintegy ezer házat számláló Galga-völgyi település elég gyakran szerepel lapunk hasábjain. Hévízgyörkön általában kisebb-nagyobb belső botrányok voltak az utóbbi években, hol az egykori tanácsnál, hol az iskolában, hol egyszerre mindkét helyen. Az ügy, amiről alant szó lesz, valamikor 1989 közepén kezdődött. Bag—Hévízgyörk akkor közös tanácsú községek voltak, Hévízgyörkön csak kirendeltség volt. Az előzőleg Gödöllőn, a közigazgatásban dolgozó Deme Viktóriát, 1987-ben előbb megbízták, majd kinevezték a közös községi tanács vb-titkárának. A hölgy két évig dolgozott, majd a végrehajtó bizottság többször is kifogásolta magatartását, munkavégzését. A vele való beszélgetéseken gyakran elhangzott, hogy a lakossággal szinte alig van kapcsolata, arrogánsán viselkedik az ügyfelekkel. Lassan betelt a pohár, a közös tanács végrehajtó bizottsága maga elé idézte Jamrik Lászlót, a tanácselnököt, és Deme Viktóriát. A meghallgatás végén kimondatott, hogy a végrehajtó bizottság titkára nem alkalmas munkakörének ellátására. Idézet a 21/1989. számú Vb-határozatból. „A végrehajtó bizottság javasolja a tanácsnak, hogy Deme Viktóriát tisztségéből mentse fel. illetve munkaviszonyát szüntesse meg. (...) Szovics András: Ismertetem a végrehajtó bizottság határozatát: a végrehajtó bizottság Jamrik Lászlót és Deme Viktóriát meghallgatta, úgy határozott — 4-3 arányban —, hogy Deme Viktóriát a tanácsülésnek visszahívni javasolja, olyan meggondolás alapján, hogy diplomáciai készsége nem megfelelő arra, hogy vb-titkár legyen. (...) Én a bizalmamat megvonom tőle. Deme Viktória: Visszahívni engem nem lehet. A tanácstestület felmondhat, de annak indokoltnak kell lenni. Az .hogy a diplomáciai készségem nem megfelelő, nem felmondási ok. Nagyon sok felmondási korlátozás van. Először az, hogy 15 év után rendkívül indokolt esetben lehet tanácsi dolgozónak felmondani. Másik az, hogy egyedülálló vagyok két gyerekkel. Döntőbizottsághoz fordulok, ha ott sem születik kedvező döntés számomra, akkor a bírósághoz. (...) Betegállományban sem lehet felmondani.” Tóth Tibor, Hévízgyörk polgármestere az előbbi eset időpontjában a közös tanács műszaki előadója volt. A következőket mondja az ügy kapcsán: ÚJ HELY- RÉGI MÓDSZER — Bar elég szoros munkakapcsolatban voltunk, én nagyon keveset tudtam azokról az ügyekről, amelyek miatt a végrehajtó bizottság fel akart neki mondani. Mivel a dolog időpontjában már „válófélben” voltunk Bagtól, javasoltam neki, hogy próbáljon megegyezni a vb-vei. és amint lehetőség van rá, eljöhet Hévízgyörkre vb-titkárnak. Bíztam benne, és nem is tartottam rossz szakembernek. Reménykedtem, hogy az új környezetben jobb, emberségesebb kapcsolatokat teremt majd. Fájdalmasan csalódtam. A két község tanácsa 1990 januárjával kettévált, új apparátust kellett kiépíteni Hévízgyörkön, Deme Viktória lett a vb-titkár. A kezdeti időszakról Tusor Jánosné, aki öt évig a tanácsi kirendeltség vezetője volt, azt mondja: — Amint idekerült, ideig-óráig normális volt a munkakapcsolatunk, de igazán nem éreztem — különösen az első időszakban —, hogy egy jó szakember megjelenésével kevesebb lett volna a munkám. Abban az időben Torda Istvánná volt a község elöljárója. O így nyilatkozik: — Van valami az egyéniségében, ami miatt nehezen teremt kapcsolatot az emberekkel, beleértve a közvetlen munkatársait. Amikor a helyhatósági választások után kiírtuk a jegyzői állásra a pályázatot, s majd miután megérkezett az egyetlen pályázat, az övé, én akkor sem javasoltam jegyzőnek. Egyáltalán nem vagyok büszke rá, hogy igazam lett. Tóth Tibor polgármester: — Bár vállalom érte a felelősséget, hogy Deme Viktória az én közreműködésemmel került ide, sőt a község vezetői családiház- vásárlási lehetőséget is teremtettek neki. kellemetlen számomra, hogy a testület a napokban megvonta tőle a bizalmat. Jóformán alig vett részt az új közigazgatási apparátus kialakításában, nem emberibb a kapcsolata a választópolgárokkal sem. A képviselő-testületi jegyzőkönyvek sorozatosan késéssel mennek be a köztársasági megbízott hivatalához. Vannak olyan községi munkakörök, amelyeknek a hatásköri leírását a jegyzőnek kell elkészítenie. Ő ezt úgy oldotta meg, hogy kimásolta a környékbeli kollégái munkáját. Tavaly év elején a képviselő-testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben egy kicsi lehetőség is van rá, a községben senkinek nem ad kamatadó-támogatást. Nem mi vagyunk az ország leggazdagabb faluja, de a hé- vízgyörkiek nem szegények. Ügy gondoltuk, máshova is felhasználhatjuk azt a pénzt. A jegyző asz- szony szervezett maga mellé még négy állampolgárt, és addig bombázták kérelmeikkel a testületet, hogy meg kellett nekik adni a kamatadó-kedvezményt. Ma is vallom, hogy jövedelme alapján neki nem jár! A fia esküvőjét a kul- túrházba.n tartotta, tudta, hogy mint mindenkinek, bérleti díjat kell fizetnie. A felszólítás ellenére a mai napig nem tette meg. Nyugdíjaztuk az iskola igazgatóját, aki elég nagy bajkeverő volt a községben. Nem figyelmeztetett bennünket — neki pedig ezt tudnia kellett! —, hogy miképpen oldjuk meg, s a község elveszített egy pert. Sorozatosan késve járt be a hivatalba, munkaidő alatt rendszeresen elment vásárolni. Az általa kiadott feladatok elvégzését nem ellenőrizte, a dolgozóknak az érdemi munkában nem segített, szinte egyáltalán nem szervezte meg a polgármesteri hivatal tevékenységét. A képviselő-testületnél akkor telt ki az ideje, amikor levelet kaptunk a dolgozóktól. MEGBÉNULT A HIVATAL? „Tisztelt Polgármester Űr! A hivatal dolgozói, név szerint Fekete Jánosné, Gólyáné Dudás Edit, Hajdú Éva, Jámbor Lászlóné, Szabó Andrásáé, Tóth Jánosné, Tusor Jánosné, egységesen kérjük, hogy munkaviszonyunkat megszüntetni szíveskedjen. Azért határoztunk így, mert úgy látjuk, hogy a képviselő-testület a döntés halogatásával csak fokozza a feszültséget. Egyértelműen elmondtuk, majd leírtuk problémáinkat, sajnos erre érdemi választ nem kaptunk, sőt a jegyző szakmailag, emberileg megkérdőjelezi ténykedésünket. Ilyen légkörben dolgozni nem lehet. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy egy ember összeférhetetlensége hogyan bénítja meg a hivatali munkát, és milyen feszültséget kelt a község életében. A képviselő- testületnek . tudnia kell azt, hogy mi, dolgozók is választópolgárok is vagyunk, azonkívül a testület által hozott döntéseket a gyakorlatban mi hajtjuk végre. Ezért a képviselő- testület felelőssége kétoldalú. Szakmai és emberi felelősségünk tudatában várjuk döntésüket. Hévízgyörk, 1992. március 17.” Karácsonykor találkoztak az addig tanulmányai miatt távollévő jegyzővel a hivatal dolgozói. Akkor ő kifogásolta a polgármester egyik intézkedését, amit a dolgozók — szemben Deme Viktóriával — teljesen jogszerűnek és törvényszerűnek tartottak. A jegyző asszony ettől függetlenül feljelentette a polgármestert a köztársasági megbízott hivatalánál. Amikor előbb januárban, majd februárban foglalkozott a hivatal dolgozóinak a jegyző asszonyt érintő panaszaival a képviselő-testület, Deme Viktória betegszabadságra ment, és közben aláríásgyűjtést kezdeméKörnyezet- és természet- védelmi alapítványt hívott életre Rozbora Andor, Tárnok polgármestere, azzal a céllal, hogy a nagyközség határain belül támogathassák az ilyen tevékenységeket. A polgárok és a környező élővilág életfeltételeinek javítása is szerepel a megfogalmazott elképzelések között, a bel- és külterületi értékek megóvása, környezet- és természelvényezett a polgármester hivatali státusának megváltoztatására. Az aláírás- gyűjtő íven azt javasolta, hogy legyen társadalmi polgármestere Hévízgyörknek. ezáltal pénzt takaríthatnak meg a község fejlesztésére. Emez utóbbi állítása nem valós, nagyon is kilóg a lóláb. Amennyiben egy településnek nem függetlenített a polgármestere, úgy a település gyakorlati vezetője a jegyző. Több és nagyobb hatalmat kívánt tehát szerezni a hölgy, akinek már előző munkahelyén is voltak gondjai jócskán. Az aláírásgyűjtéshez viszont meg tudta szerezni a legerősebb helyi párt, az MSZMP támogatását. Tóth Tibor polgármestert három MSZMP-tag kereste föl, s biztosította támogatásáról. Megnyugtatták, hogy semmi közük az aláírásgyűjtéshez. VÉGSZÓT VÁR A FALU Deme Viktória egyike Ilévízgyörk négy MDF-tag- jának. A község MDF-esei az aszódi városi szervezethez tartoznak. Bartos Istvánná, a legnagyobb kormánypárt aszódi vezetője a hévízgyörki üggyel kapcsolatban a következőket mondja: — A jegyző és a polgár- mesteri hivatal egyik dolgozója megkeresett engem ebben az ügyben. Mindketten MDF-tagok. Meghallgattam őket, és megmondtam, intézzék el hivatalon, községen belül ezeket az ügyeket, és tartózkodjanak attól, hogy bármiféle módon belekeverjék az MDF-et. A miénk nem egy „kijáró’’ párt, ha valaki kormánypárti, még nem azt jelenti, hogy elhanyagolhatja a munkáját. A hévízgyörki jegyző asz- szony még mindig beteg- szabadságon van. s bár a község képviselő-testülete munkaviszonyát 8:1 arányú szavazattal megszüntette, a határozat emiatt nem léphet életbe. Hévízgyörk az idén saját erőből megépíti gázvezetékét, s a falu néhány italmérése sincsen tele még munkanélküliekkel. Űj házhelyeket kellett kialakítani a tavasszal. Lehetne tehát a békés polgári fejlődés mintája. De meddig lesz vajon a békétlenség szigete? Hegyes Zoltán delmi szempontból való felügyelete mellett. Üjabb állat- és növényfajok lehetőség szerinti telepítése, szükség esetén természet- védelmi területek létrehozásának kezdeményezése tartozik még az alapítvány terveihez, szándékaihoz. Az alapító okirat a Pest Megyei Cégbíróságnál még bejegyzésre vár, a kuratórium s az alapító pedig helybéliek csatlakozására, Harmati Béla püspöknek Tisztelt Püspök Űr! Mint ismeretes, Albertirsa önkormányzata és az Alberti Evangélikus Gyülekezet 1992. április 24-25-26-án megemlékezést, több napos ünnepséget tartott a Község és a Gyülekezet nagy szülöttének, Tessedik Sámuelnek 250. évfordulóján. Közel egy hónappal ünnepségünk előtt meghívást küldtünk egyházunk elnökségének, így Püspök Űr- nak is. Az ünnepség előtti héten kézhez vett válaszlevele azonban megdöbbenést keltett. Püspök Űr ugyanis sérelmezte, hogy az albertirsai ünnepségre a köztársasági elnök és a honvédelmi miniszter meghívását a felettes egyházi fórummal a rendezők nem egyeztették. Mindez Ön szerint tapasztalatlanságot, az egyházi szabályok és a felsőbbség semmibe vételét és az európai udvariassági normák figyelmen kívül hagyását jelenti. Közölte azt is, hogy az ünnepségről távol marad, és ennek okáról a meghívott állami vendégeket is értesíti. Ezt követően 2 nappal az ünnepség előtt futár hozta a köztársasági elnök értesítését arról, hogy az élet fordulatai úgy hozták, az eseményen ígérete ellenére sem tud részt venni. Ezt is tudomásul vettük, bár az élet fordulataival kapcsolatban vannak kételyeim. Tudomásom van ugyanis arról, hogy Göncz Árpád elnök urat. olyan hamis információk és dokumentumok érték el, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy az Alberti Evangélikus Gyülekezet vezetése és az egyházi vezetés között évtizedes rossz viszony van. így például a köztársasági elnök úrhoz került egy levél, amelyet Roszik Mihály lelkész évekkel ezelőtt írt Frenkl Róbertnek, az evangélikus egyház országos elnökének. Erre a rosszindulatú, szégyenteljes eljárásra nehéz szavakat találni. Természetesen nem tudom, hogy ezek az iratok miképpen kerültek a köztársasági elnökhöz, azt azonban éppen az ön leveléből tudom, hogy Ön írt neki. Kérdés persze, hogy mit bizonyít az a levél, amelyet jó szándékúnak nem mondható kezek eljuttattak a köztársasági elnökhöz? Semmit. Ebben a levélben ugyanis édesapám, Roszik Mihály lemondásra szólította fel Frenkl Róbertét azért, mert mint egyházunk legmagasabb rangú világi tisztségviselője szerkesztőként és társszerzőként közreműködött egy pornográf könyv kiadásában. Természetesen indokolt tehát, ha azt szerette volna elérni, hogy egyházunk egy ilyen szégyenfolttól mielőbb megszabaduljon. az alapítvány — egyelőre szerény — indulótőkéjének növelése érdekében. Az adóalapból leírhatók az e célra befizetett összegek. Anélkül, hogy nagyobb hangsúlyt kívánnánk adni ennek a kezdeményezésnek, azért érdemes megjegyezni, hogy épp a napokban ért véget a riói konferencia, ahol először merült föl számos ország politikusaiban az, hogy valamit közösen kéne tenni Földünkért. S bár igazán érdemi döntések, megállapodások ott nem születtek, az ember reménykedhet abban, lesz ez talán másként is. Elképzelhető, hogy az ilyen kis lépések vezetnek majd a nagy célok megvalósításához. •— jisz — Visszatérve az édesapámhoz intézett levelére, szeretném kijelenteni, Püspök Űr, hogy ünnepségünkkel kapcsolatban semmiféle előzetes egyeztetésre nem volt szükség. Ezeknek az előzetes egyeztetéseknek és hozzájárulásoknak az ideje ugyanis lejárt. Azt gondolom, hogy közéleti személyiségek, egyházi vezetők és mások meghívása az ilyen eseményekre az ön- kormányzat és az egyház- község szuverén joga. Nincsenek olyan szabályok, amelyek ezt a jogot korlátoznák. Az európai udvariassági normákat pedig Önnek jobban kellene ismernie, hiszen közel 10 esztendőt „szolgált” Géniben a Lutheránus Világszövetségnél, még abban az időben, amikor Magyarországon pártegyházi diktatúra működött. Lehet, hogy ott Önt keveset foglalkoztatták, s talán ezért nem tudja, hogy a meghívókat 30 nappal korábban illik elküldeni, és azt sem, hogy a levelekre illik válaszolni. Az Alberti Evangélikus Gyülekezet 1988 óla várja levelére a választ Öntől, de én is jártam úgy, hogy fél éven át nem válaszolt leveleimre, sőt van olyan, amire évek óta sem. Márpedig, ha így van, akkor ne beszéljünk európai udvariassági normákról. És ne akarjunk püspöknek lenni. Végül nem hagyhatom szó nélkül az elmúlt héten történteket, amikor is Püspök Űr nyilatkozott egy békéscsabai ökumenikus hívő emberek közösségéről, mondván, hogy az egy nem létező fantom szervezet, miután nyíltan kiálltak Kádár Béla képviselői jelöltsége mellett. Püspök Űr felelőtlen nyilatkozatával durván beleavatkozott egy országgyűlési képviselő választási menetébe. A fentebb leírtak ismeretében ezen igazán már nem is csodálkozom. Püspök Űr! A konklúziót nem vonom le — azt tegye meg Ön. Gödöllő, 1992. június 3. Roszik Gábor evangélikus lelkész ★ Szerkesztőségünk megküldte a levelet dr. Harmati Béla püspöknek, aki nem élt a hozzászólás lehetőségével. Pályázni pedig érdemes Azt nem mondhatni, hogy váratlanul hullott az ölükbe, hisz megpályázták, mégis úgy jött, mint a nem várt ajándék: az Ország- gyűlés 38,5 millió forint céltámogatást szavazott meg Gyál fejlesztésére. Mint Gyimesi István polgármester és Pápai Mihály képviselő elmondták, a pénznek van helye. Tízmilliót fordítanak az orvosi rendelő műszereire, ugyanennyit a vízhálózat bővítésére, 18,5 millióból pedig a Kossuth utcai általános iskolát fejlesztik. Gyál az utóbbi két évben sokat változott, fejlődése progresszív. Az ön- kormányzat nagy hangsúlyt fektet az egészség- ügyi intézmények korszerűsítésére, valamint az iskolák fejlesztésére. Kis lépésekkel nagy célokért
