Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06 / 133. szám

JEGYGYŰRŰ ÉS DIPLOMA1 ÍSZÖVETKEZŐ KERTBARÁTOK Kis magyar családtörténet A kedvet meg kell őrizni — A munkatársaim meg­jegyezték: te mindig azt mondod, hogy milyen szép az élet — emlékezett Hir­ják István nyugdíjas tanár Dunavarsányban. — Szép is volt — tette hozzá a felesége, lánykori nevén Urbán Klára. Nemrég — tavaly decem­ber 28-án — ülték az arany­lakodalmukat, megerősí­tették az ötven éve kimon­dott igent a dunavarsányi katolikus templomban. Hir- ják István nemrég — ta­valy ősszel — vehette át az aranydiplomáját a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­temen, a köztársasági elnök jelenlétében. Megmutatta az ötven év­vel ezelőtti díszes diplomá­ját, melyet a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetemen szerzett. — Ez velünk jött, amikor menekültünk — mondta. Menekültek. Hadifog­ságról is hallottam, ahol a jegygyűrűjét úgy mentette meg, hogy időnként a szá­jába rejtette. És mégis: — Sok bajt átéltünk, de azok nem okoztak olyan nagy gondot, mint ahogy ma hiszik — ebben egyet­értenek. Mindketten Csanádapá­cára valósiak, ott esküd­tek meg 1941. december 28- án. ílirják István agrár­mérnök és gazdasági tanár végzettséggel Hernádné- metiben, Zichy-birtokon kezdett dolgozni, intéző­ként. Közbeszólt a háború. Kassára hívták be, majd a rahói hegyi vadászoknál szolgált. — Mikor bejöttek az oro­szok, nagy örömmel fogad­tuk őket. Úgy gondoltuk, jobbak lesznek, mint a nyi­lasok — aztán elfogtak. Két és fél évet töltött Vo- ronyezsben, a tiszti fogoly­táborban. — Az nem volt előírva, hogy verjenek meg min­ket. Embere válogatta, ki, hogyan bánt a foglyokkal. Minden nemzetiségben akadtak jó emberek. Az oroszokat úgy egyénenként jószívűeknek ismertem meg. Különösen az asszonyok igyekeztek mindig valamit juttatni abból a kevés éle­lemből, ami nekik volt. Nem is keseredtem el soha. Vagy, ha mégis, rendszerint érke­zett egy levél, ami megvi­gasztalt: — Nem éreztük a hábo­rú szörnyűségeit, hanem azt, hogy majd lesz vala­hogy — folytatta Hirják Istvánné. — Mikor pedig hazajött az uram a fogság­ból, csak az örömet. Nem volt semmink, de végre együtt voltunk. Akkoriban összetartottak az emberek, szerették .egymást. Éltünk vidáman. Gyulára kerültek, 1948- tól Hirják István az ottani gazdaképzőben tanított. — Nagyon jól, békesség­ben, megbecsültségben él­tünk Gyulán. De azután sem panaszkodhattam. Következett Pallagon a téeszelnökképzö iskola, Ma Csepelen Nemzetiségi találkozó Debrecenben a gazdasági tanárképző, llajdúdorogon a technikumban tanárként, mellette az állami gazda­ságban agronómuslsént dol­gozott. — Jött a forradalom, ak­kor mindenki elpucolt, csak én maradtam ott. Az­tán engem bocsátott el a minisztérium a gazdaság eredménytelensége miatt. Megfagyott a répa, de miért? Az orosztankok a répaszedők, meg a répát szállító “Szekeresek közé lőttek. De jobb is, hogy el­jöttünk Hajdúdorogról. Négy gyerekünk volt, az egyik fiú már gimnázium­ba készült. Pest közelébe igyekeztünk miattuk. A Taksonyi Állami Gaz­daság adott agrármérnöki munkát Eröspusztán, majd a dunavarsányi általános iskolában tanított Hirják István biológiát, kémiát és földrajzot. 1977-ben nyug­díjba ment, de 1980-ban ismét munkába állt, s még kilenc évig biciklivel járt át Délegyházára tanítani. Dunavarsányban építkez­tek, 1972-ben készült el a házuk. (Korábban ott dol­goztak. ahol lakást kaptak.) — Aztán már szép volt az élet? — Mindig szép volt. — Mégis, éreznek-e va­lamiért keserűséget is? Hirják Istvánné felelt először: — Az még most is fáj, hogy mindent elvettek tő­lünk. Vágyam volna, hogy a szülői házat visszakap­juk. De a téesz magának tulajdonította. Majd vala­mi papírt adnak. Papír lesz csak, semmi más ... Hirják István is elteme­tett magában valamit: — Ayámat meg a bátyá­mat elvitték a Hortobágy- ra. Másik két bátyám pe­dig — egyik tanár, másik pap — börtönben volt. A Június 6-án a Csepeli Munkásotthonban kerül megrendezésre a Csepel- Ezigeti önkormányzatok Szövetségéhez csatlakozott települések kulturális és nemzetiségi találkozója. (Bp. XX. kér. Árpád u. 1. sz.) A kulturális programot megelőzően, a XX. kerületi önkormányzat és a nemze­tiségi találkozó résztvevői közösen újra avatják és megkoszorúzzák azt az em­léktáblát, amelyet 1938- ban, az 1838-as nagy pesti árvíz és annak áldozatai­nak emlékére emeltek az elődök. A kórusok és táncegyüt­tesek találkozójára 15 órai kezdettel kerül sor, s ez­zel egy időben kezdődik az ifjúsági fúvószenekarok versengése is, A találkozón — ez az el­ső nagyobb szabású ren­dezvénye a szövetségnek — részt vesz Kiskunlachá- za, Dömsöd, Apaj, Sziget­újfalu, meghívott vendég­ként képviselteti magát Taksony, Ceglédbercel, Zsámbék, Szigetszentmár- ton és Ráckeve is. papra 'ráfogták, hogy ő be­szélte rá az embereket: lépjenek ki a téeszből... A szoba falán szentkép. Sose titkolták vallásossá­gukat. De nem volt bajuk belőle, mondták. Egy párt­titkár inkább elismerően nyilatkozta: legalább tudja, kivel áll szemben. — Nem tudjuk, a mai fiatalok miért elkeseredet­tek. Miért kell mindenben a rosszat látni, hibát talál­ni. Ha csak szétnéznének: olyan szép a falu környé­ke, a határ .,. Nádudvari Anna Az ország egyik legszéle­sebb bázisú, tömeges szer­veződése a kertbarát és mezőgazdasági kistermelői mozgalom. Tömegbázisa a kertes házban lakó 1,5 mil­lió, a hétvégi és zártkertben termelő, közel 1 millió, va­lamint kisárutermeléssel foglalkozó 1,4 millió család. Utóbbiaknak egyre jelentő­sebb hányada válik nap­jainkban önálló vállalko­zóvá. — A Kertbarátok és Kis­termelők Országos Szövet­sége (KKOSZ) ennek a szé­les, sokszínű kistermelői rétegnek milyen területeken tud segíteni? — kérdeztük dr. Merényi Károly főtit­kárt. — A kistermelők nemzet­gazdaságilag is igen jelen­tős termelői tevékenységé­hez, földszeretetéhez, a ma­gántulajdon ápolásához igyekszünk segítséget nyúj­tani. — A szövetség mit tekint kiemelt feladatának? — Ismerve a mezőgazda- sági szövetkezetek, állami gazdaságok jelenlegi stag­náló és lassú átalakulásban levő helyzetét, a kisterme­lésre fokozott szerep vár. Csak akkor remélhetünk zökkenőmentes élelmiszer- ellátást a közeli években, ha a kistermelők és egyéni vál­lalkozók termelési kedvét és értékesítési feltételeit bizto­sítjuk. Ennek elősegítése ma kiemelt feladatunk. Most elsősorban a szak­mai oktatási, termesztés­technikai, kereskedelmi és érdek-képviseleti feladatok ellátásában betöltött szere­pünk növekszik meg. — A szövetség múltjáról, hayományairól hallhat­nánk valamit? — Hazánkban a kertba­rátmozgalom nagyon régi hagyományokkal rendelke­zik — túlélte az elmúlt 40 évben a legkritikusabb idő­pontokat is —, tagregisztrá­cióra azonban cáak az or­szágos szövetség megalaku­lása, önálló jogi személyi­séggé válása után, 1990-ben került sor. Az országos szö­vetséghez eddig • 231 kör, klub csatlakozott, 13 437 tagkönyvvel ellátott taggal. — Kikkel működnek együtt? — A helyi kertbarát- és kistermelői körök és klubok szorosan együttműködnek a legkülönbözőbb szervezetek­kel (nyugdíjasok, olvasókö­rök, gazdakörök). A műve­lődési házak, a TIT-szerve­KIKRE VILLAN A VAKU FÉNYE? A kép jó, de nem fizetek! A közelgő tanévzárás- nak csalhatatlan elő­jelei vannak. Kitűzik az utolsó osztálykirándulást, indul a gyűjtés a tanárok ajándékára, s felbukkan az iskola „udvari” fotósa, hogy elkészítse örökbecsű művét. Évről évre ugyan­azt: három sorban húsz kölyök, az első sor ül, a többi áll, középen az osz­tályfőnök úr drákói szigor­ral. Kidüllesztett mellek, feszülő bicepszek, élálló, tasla fülek. Egyetlen, ami szép ezeken a fotókon: a kamaszkor előtti utolsó, póz nélküli gyermekmo­solygás. Tavaly és tavalyelőtt száz forintba került a szí­nes szuvenír. Az idén — a srácok mondják — a régi, szakadt külsejű fotós he­lyett új csillag tűnt fel a suliban. Citroenen érke­zett. alpakaöltön yben. A tornaterem bordásfalánál megtörtént a nagy aktus, elkészült a csoportkép. Kö­zépen két srác fogja a pan­nót: 5/a osztály, 1991—92. Ezután, formabontásként, a mester kiválasztott né­hány gyereket: portréfotó­hoz. Eltelik pár nap, jön ha­za Norbert, s kitesz elém egy . tasakot. Elegáns, felül fejléccel. Névvel, címmel és telefonszámmal. Egy menő cég ad magára. — Hatszázkilencven fo­rint az egész. Választani nem lehet. Vagy mind, vagy semmi. Nem vitás, az ürge érti a szakmáját, ilyen jó képet még nem csináltak a fiam­ról. öt íven, ötféle méret­ben vigyorog rám, ugyan­abban “a pózban. A legki­sebb igazolványkép nagy­ságú. Kereken húsz da­rab. Csak tudnám, minek egy 11 érés gyereknek iga­zolványkép? És ennyi. Mi­re mindet elhasználja, rég szakállt ereszt, és 42-es ci­pőt hord, X családi tanács döntése: nem hagyjuk magunkat bepaliznil — Mondd csak, hányó­tokról készült ilyen bájfo­tó? — Itérdem a sráctól, •— Tízünkről. Sorolja a neveket. Azok hallatán kezd derengeni valami. A fotós — nyilván tájékoztatták — csak a te­hetősebb szülők gyerekeit kapta lencsevégre, olyano­kat, akikről tudta, akad 690 forintjuk a tucat fo­tóra. Nem jellemző, hogy aki jobb módú, az jó tanuló is. Viszont az 5/a ./kivált­ságosai” egytől egyig gyen­ge diákok, beleértve Norbit is. Nem készült viszont kép az eminensekről. K. Katiról: az apja hónapok óta munkanélküli. Nem örökíti kép a D. Pista kö­pés vigyorát, az ő mamája három gyereket nevel egy­maga. Z. Marcira sem vil­lant a vakufény. Z. apuka Baracskán ragasztja a zacskókat. Gázolás miatt húzták rá a vizeslepedőt, nem volt pénzük körmön­font ügyvédre. Illenék örülnöm; netán büszkélkednem. Mi is a „jobb” családok közé tar­tozunk. A tízéves Skodánk­kal, s a kimondani is res­tellem, OTP-tartozásunk- kal. Különben mi másért került be Norbert is a ki­váltságos tíz közé? A kül­telki iskola mércéje sze­rint mi gazdagok vagyunk. Fáj a szívem, mert a kép nagyon jó. Mégsem fizetek. Mert önérzetem­ben sért a rám tukmált patthelyzet. És más is sért. Irritál. A szemérmetlen, nyílt kontraszelekció. Ti égen legalább diszkré- ten csinálták. ] (— ni a íula —) j zetek és az önkormányza­tok segítségével kiemelkedő szerepet vállalnak a népfő­iskolák szervezésében, mű­ködtetésében. Az országos szövetség és a megyei szö­vetségek is messzemenően támaszkodnak a TESZ-re (Társadalmi Egyesülések Szövetségére), és elsősorban annak infrastruktúráját igénylik. Tagjai vagyunk az Agrár Koordinációs Fórum­nak, ahol képviseljük a kertbarátok és kistermelők érdekeit. — A szövetségbe tömörü­lő kertbarátok és kisterme­lők eredményes tevékenysé­gét milyen programok se­gítik elő? — A megyei és helyi szer­vezetekkel együtt évente több száz előadást, gyakor­lati bemutatót, hazai és külföldi tapasztalatcserét, kiállítást és fórumot szer­vezünk, Hasznos informá­ciókat nyújtanak a havonta megrendezett központi klubfoglalkozásaink. —Végezetüli mit tart a szövetség legfőbb teendőjé­nek? — A kertbarátmozgalom sok vihart megélt, de jól be­vált hármas jelszava a „Kertészkedj, művelődj, ba­rátkozz.'” Ma még ez a sorrendiség aktuális, mivel a fő hang­súly most vitán felül az elsőn, vagyis a termelésen van. Legfőbb teendőnk ezt tartalommal megtölteni. Mérő Éva ; A 20». SZ. CSONKA JANOS MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET fSzigetszentmiklós) felvételt hirdet outószerelő, Illetve karosszérialakatos (szakmunkást autószerelő, Illetve autóvillamossági szerelő (szakközépf •zakmákro, az általános iskolát végzett tanulók számára« Az Iskola megközelíthető a Boráros térről gyorsvasúttal« , Csepelről a 38-as autóbusszal a végállomásig, illetve 0 Kőzvógóhídtól H£V-vel Szigetszentmiklós-Gyártelepig« rA Budapesti és Vest 'Megyei Vtabonaforgalrni és Malomipari Vállalat árverés útján kívánja értékesíteni különböző korú, üzemképes járműveit Az árverés időpontja: június 11-én 10 őraj helyszíne: N.igykáta-Újtelep, Kázmér u. 3. 2760, a vállalat raktártelepe, illetve június 15-én 10 óra, helyszín az Aszódi Malom (Malom köz 7. 2170), a vállalat üzeme. Árverésre kerül mintegy 30 fix- és billenőplatós IFA tehergépjármű, pótkocsi és nyerges vontató. A gépjárművek az árverés napján 7 órától megtekinthetők a helyszínen.- Ugyanitt adnak árlistát és információt is? A licitáláson csak az vehet részt, aki az árverés kezdete előtt 4 10 E Ft bánatpénzt befizet a helyszínen. Az árverés közjegyző jelenlétében történik; Csobánka Község Önkormányzata " , pályázatot hirclef Csobánka gázve kiviteli tervének' elkészítésére, valamint az engedélyeztetés utáni kivitelezésére, A tervezés és a kivitelezés a Pilisvörösvár és Csobánka közötti középnyomású vezetékre (kb. 3,2 km) és a településen belüli kisnyomású vezetékre (kb. 3 km) vonatkozik, a meglevő gázengedély alapján. A pályázatok benyújtási határideje: június 22-e, az elbírálás határideje: június 25-én 15 óra. A kivitelezés befejezésének határideje: december 31-e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom