Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-06 / 133. szám
ÉRTIK ÉS MEGÉRTIK Áporka nem vár csodára Dolgozni, keresni, biztonságban élni — mindenkinek ez az óhaja. Még akkor is, ha tudjuk, éveknek kell eltelniük, amire mozgásba lendül a megmerevedett struktúra. Áporka — ahol lassan száz munkanélkülit tartanak nyilván — egyelőre kitart: szívósan bízik a kedvező változásokban. Legalábbis ez derült ki a minap megtartott, a gazdasági kilátásokat mérlegelő falufórumon. A nagy kérdés itt is az, miként lehet munkahelyeket teremteni, hogyan tudnánk a befektetések számára nélkülözhetetlen infrastruktúrát fejleszteni, milyen eszközökkel kellene a falu előnyös és vonzó adottságait kihasználni. Izgatja ez az ottlakókat és az ön- kormányzatot egyaránt, noha eszközeik szűkösek, anyagi lehetőségeiknek határa van. Kellő garancia Á közérdekű témákban illetékes meghívottak — dr. Vona Ferenc országgyűlési képviselő, dr. Farkas József, .a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság főosztályvezetője, dr. Fogd Mihály, a megyei kárrendezési hivatal helyettes vezetője, s Fehér István, a KisduriS- com Rt. ügyvezető igazgatója — minden aggályt igyekeztek eloszlatni, meggyőződésük szerint nincs veszve semmi. Az Expo évére érezhető javulás prognosztizálható: az egyelőre emelkedő munkanélküliség megáll, az infláció mérséklődik s az adóprés is csökken. Vona Ferenc szeriint erre reális esélye van a magyar gazdaságnak, lévén élénkül a piac, s nemcsak Nyugat, de Kelet — a FÁK köztársaságai — felé is. Ugyanakkor kellő garanciák vannak a mezőgazdaság megújulására, immár stabil törvényi keretek között mehet végbe a magángazdaságok, avagy az új típusú, a tagok önálló akaratán és egyenrangú tulajdonosi mivoltán alapuló szövetkezetek létrejötte. Jó kilátásokkal kecsegteti a bankházi reptér forgalomba állításának terve a ma még állástalanokat. Hosszú távon az objektum hasznosítása mintegy négyötezer új munkalehetőséget ad, nincs olyan szakma, amely itt nélkülözhető lenne majd. A Bankházával kapcsolatos tervek és javaslatok a napokban kerülnek a kormány elé, s ha majd zöld utat kap a koncepció, kezdődhet a munka. Egyelőre a környezeti hatástanulmánnyal, amely részletesen feltérképezi, s egészségügyi szempontból mérlegeli a megvalósítás körülményeit. Elérhető árakat Nemcsak e nagy léptékű tervhez, de a fejlődéshez általában nélkülözhetetlen a telefon — erről beszélt Fehér István. A Műszer- technika által viszonylag olcsón megvalósuló fejlesztéshez most már csupán a távközlési törvény hiányzik, amely várhatóan a parlament nyári szünideje Érvényben: 1992. június 5-én VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 142,39 145,19 Ausztrál dollár 59,40 60,64 Belga frank (100) 237,15 241,81 Dán korona 12,59 12.85 Finn márka 17,92 18,32 Francia frank 14,51 14,79 Görög drachma (100) 40,50 41,34 Holland forint 43,37 44,23 fr font 129,66 132,26 Japán jen (100) 61,21 62,41 Kanadai dollár 65,07 66,47 Kuvaiti dinár 267,16 272,66 Német márka 48,83 49,79 Norvég korona 12,50 12,74 Olasz líra (1000) 64,65 65,93 Osztrák schilling (100) 693,57 707,17 Portugál escudo (100) 58,73 59,83 Spanyol peseta (100) 77,84 79,36 Svájci frank 53,30 54,38 Svéd korona 13,54 13,80 USA-doliár 77,90 79,46 ECU (Közös Piac) 100,11 102,07 AKARSZ AZ ÉRETTSÉG! MELLÉ TÖBB SZAKMÁT SZEREZNI? Gyere Pilistsabórq, a GA TE gyakorlóiskolájába, ahol gyönyörű környezetben, négy év alatt megszerezheted: — a B, C és mezőgazdasági vontatói jogosítványt — a motorfű rész-kezelői, rakodógép-kezelői, betanított hegesztői bizonyítványt, valamint — a szakmunkás-képesítést. Jelentkezni lehet június 22-én 14-től 17 óráig vagy június 23-án 8 és 14 óra között. Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola Piliscsaba, József Attila u. 2. Telefon: (26)35-244. után kerül napirendre. Az elkészült tervdokumentáció szerint Áporka esetében a kezdeti kapacitást négy- száznegyven, míg a végkapacitást hétszáz vonal fémjelzi; a jelentős állomás- igény gazdaságos kivitelezést, s így a későbbiekben is elérhető árakat feltételez. A Műszertechnika távlatilag kínálati piacot szeretne teremteni, amikor a telefon megszerzése csupán pénz kérdése lesz. Idő szükséges A jövőről szólva igen nagy érdeklődés kísérte a kárpótlás és a föld kérdését. Dr. Fogd Mihály bejelentette, hogy Áporka az elsők között lesz az árveréseket lebonyolító települések sorában, majd itt helyben egy pröbalicitet rögtönzött: bemutatva a majdan alkalmazandó technikát. A „játék” utáni hozzászólások azt tükrözték, bár az emberekben sok kétség él, alapvetően bíznak a jövőben. Értik a változások lényegét, s megértik, hogy a mindenki által remélt javuláshoz idő kell. Egyikük sem vár csodát, ellenben hiszik, hogy békés közmegegyezésben, tudatos munkával elérhetők a kívánt eredmények. —vasvári— Konkurenciáról nincs szó Értelmes kooperációt Közismert, milyen rossz minőségű a megyei telefonvonalak zöme. A kézi kapcsolású telefonközpontok pedig egyenesen lassítják az információk áramlását. Ez gyakran megakadályozza a cégeket és a vállalkozókat abban, hogy gyorsan kapcsolatba léphessenek az üzleti partnerekkel. Változtatnak-e az említett problémán? A Magyar Távközlési Vállalat tegnapi sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy a Matáv hároméves fejlesztési programjában még ebben az esztendőben megközelítően 1,4 milliárd forintot fordítanak vonalfejlesztésre. Javíthat a telefonvonalak minőségén a Vácott és Szentendrén tegnap óta — egyelőre még csak — próbaüzemelő digitális telefonközpont. A jövő héten Bia- torbágyon örülhetnek a lakosok az új központ fejlett technikájának. A Matáv illetékesei kérdéseinkre elmondták, hogy 1994 végéig szeretnék megszüntetni a kézi kapcsolású telefonközpontokat. A vállalat Gödöllőn és térségében 4,5 milliárd összeTalajvizsgálatok Még ez év őszén elkezdi működését a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium üzemeltet az Országos Környezetgazdálkodási Információs és Monitoring rendszer részeként. A TIM országos észlelő törzshálózatába mintegy 1400 mérési pontot jelöltek ki. Ezek közül hozzávetőlegesen ezret mezőgazdasági területen, 200-at erdő-, míg további 200-at a különböző okok miatt veszélyeztetett területeken. E pontokon részletes talajvizsgálatok történnek majd a talajparaméterek időbeni változékonyságától függően eltérő — egy-, három-, illetve hatévenkénti — gyakorisággal. A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer adatbázisát képező talajtani, -kémiai, -fizikai és talajvízvizsgálatokat a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének szakmai irányításával, az FM növény-egészségügyi és talajvédelmi hálózatának laboratóriumai végzik. A mérési adatok összegyűjtését, tárolását, kezelését és értékesítését a Földrajzi Információs Rendszerre kialakítható szakértői rendszer valósítja meg oly módon, hogy az kapcsolódhasson a TIM többi alrendszeréhez, illetve más hazai és külföldi információs rendszerekhez. JEGYZET A mi pénzünkből? Az ország egyik legkritikusabb helyzetben levő vállalata manapság kétségtelenül a Dimag Rt. Tegnapelőtt elemző cikket közöltünk arról, miképpen halmozódott fel Diósgyőrben a 18 milliárdos adósság, kik juttatták idáig a magyar vasipar egyik fellegvárát. Ugyancsak tegnapelőtt a televízió hírműsoraiban bőségesen foglalkoztak a tízezres miskolci tüntetéssel — a diósgyőriek és a társüzemek dolgozói azonnali és hathatós kormánybeavatkozást követeltek munkahelyük megmentése érdekében. A tömeg kormányellenes táblákat vitt, egyes vezetők menesztését követelve. Amint láthattuk, nem nehéz félrevezetni tízezer embert sem. Pedig nem a mai kormány a felelős a 18 milliárdos adósságért, a tehetetlen vállalatvezetők munkájáért, más vezetők panamáiért. A Dimag Rt. közel egy esztendeje osztrák- orosz tőkéscsoport többségi tulajdonában van. Ennek ellenére egy hónappal ezelőtt a kormánytól 1,2 milliárd forintos gyorssegélyt kapott a mamutüzem. Honnan van ez a pénz? Többek között annak az adófizető polgárnak a zsebéből, aki — lehet — a térképen sem tudja megmutatni Diósgyőrt. Jogosan mondják, ők, mi: nem akarunk ráfizetni! Ezért volna érdemes elgondolkodni egyes szakszervezeti demagógoknak — azoknak, akik gondolkodás nélkül állítanak valótlanságokat egy- egy hasonló ügy kapcsán —, hogy meddig szabad még fejni az adófizetőket. Nem hiszem, hogy lehetnek olyan társadalmigazdasági körülmények, amikor érdemes munkást a munkás ellen feltüzelni, miskolciakat például a Pest megyeiekre uszítani és viszont. — hegyes — Kinek kell a kan? Házalhat a gazda Felemás képet mutatnak a szabadpiaci malacárak. Megyénkben, s különösen a régió déli térségében a gazdák még 100 forintot sem remélhetnek az állatok kilójáért. A felkínált malacoknak alig a fele talál csak vevőkre. A zömükben 18-20 kilogrammos malacokát 1500-2000 forint között forgalmazzák, s a kisüzemi vágósertés iránti kereslet is csökkenést mutat. Szinte már házalni kell a gyengébb minőségű sertésekkel, hogy valaki megvegye azokat. Az FM megyei földművelésügyi hivatalától származó információk szerint az elmúlt hét elején az állatokért kínált kilogrammonkénti 78 forintos ár ezen a héten már nem él. A vágóhidak 73-74 forintos alapárakat adnak. A kistermelői vágósertés ára az elmúlt hónaphoz képest öt forinttal esett vissza, s 70 forint körül ingadozik, méghozzá a normálsúlyúaík esetében. A túlsúlyos hízott sertéseket 69 forintért veszik át kilónként. Az állami húsipar Harminc napra, míg a magán- és kft.-vágóhidak azonnal és nyolc banki napon belül fizetnek. Várható a lanyhuló kereslet miatt a további árvesztés. Előrejelzések szerint a közeljövőben akár kettő-négy forinttal olcsóbban lehet a sertéseket értékesíteni. Ez az ár, a tél végi magas malacárakat figyelembe véve, az eddigi kevés jövedelmet is elviszi. Juhász László, a megyei földművelésügyi hivatal főmunkatársa úgy látja, Pest megye feldolgozóüzemeiben, s főleg Bács-Kiskun megyében növekszik a viszonylag olcsó félsertés- kínálat, méghozzá 115-ről 108 forintra, kilónként. Az sem biztató előjel a jövőre nézve, hogy tenyészállat alig van a piacon. Igen mérsékelt az érdeklődés a kanok és a kocasüldők iránt is. Kocséron — a legfrissebb értesülések szerint — jelenleg 9 ezer 500 forintért tenyészérett észt kocasüldőt kínál a helyi szövetkezet. — gyócsi — KÜLKERESKEDELME NAP' Érdemes nyitni Az elmúlt hónapokban sok vállalkozó fordult az Iposzhoz információért, hogyan lehet a környező országokkal felvenni a gazdasági kapcsolatot. A hírek szerint ugyanis a rendszerváltásokat követően Románia, Ukrajna, Oroszország, Cseh és Szlovák Köztársaság hazánkkal határos vagy határközeli területeivel rendkívül előnyös feltételekkel lehet kereskedni, kooperációs kapcsolatokat létrehozni, vegyes vállalatokat alapítani. A kisvállalkozók számára azonban áthidalhatatlan problémát jelent, hogy nem ismerik a fent említett országokban érvényes és gyakran változó jogszabályokat, amelyek a közös vállalat alapítására, a külkereskedelmi tevékenység gyakorlására, a közgazdaság: szabályozórendszer egyes elemeire vonatkoznak. Gond, hogy jelenleg e témákra választ adó szak- irodalom, kézikönyv nincs forgalomban. E problémán azzal igyekszik segíteni az Iposz, hogy június 8-án, hétfőn a budapesti Konferenciaközpontban (XI., Villányi út 11— 13.) úgymevezett külkereskedelmi napot szerveznek, amely a Külkereskedelmi ismeretek vállalkozók számára címet viseli. Az Iposz felkérésére a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának szakreferensei részletes, a gyakorlati életben hasznosítható tájékoztatást adnak a jelenlévőknek. Szó lesz a volt szocialista országokkal való külkereskedelmi kapcsolatainkról, az egyes országokban kialakult sajátosságokról, a külkereskedelem engedélyezési rendszeréről, a külföldi székhelyű vállalatok alapításával kapcsolatos tapasztalatokról, az engedélyezési eljárásról. A külkereskedelmi napon — a nyilvánosság előtt elősző' — mutatkozik- be az Exporthitel-garancia Rt. A külkereskedelmi napra az országban lévő valamennyi ipartestület meghívót kapott, s az If>osz-ta- goknak a konferencián való részvétel ingyenes. H. fi. \^16írkp gű projektet kíván létrehozni, hogy a hároméves fejlesztési program végéig negyvenezer előfizetőt tudjanak bekapcsolni a távhívásba. A digitális mikrohullámú gerinchálózati fejlesztés első ütemében — egy meghívásos tender győztesével — a japán NEC céggel kötöttek szállítási szerződést a Budapest—Cegléd közötti vonal-összeköttetések javítására. Elhangzott, hogy az úgy. nevezett faluprogramban nem konkurensei a Matávnak a megyei településeken létrejött telefontársaságok. A kooperatív kapcsolatra törekszenek, amely mindkét félnek hasznos eredményekkel szolgál. I. M.
