Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06 / 133. szám

Batthyány-gimnázium Sziget széni mi klóson Méi órán át ropogtak a fegyverek Az egyházi méltóságok felszentelik a szlgetszentmiklúsi Batthyány Kázniér Gimná zium és Szakközépiskola zászlóját „Előképe a magyar ifjúságnak...” (Folytatás az 1. oldalról) Az. igazán nemzeti szelle­mű oktatásért küzdője ki­tartó munkájának Sziget- szentmiklóson mintha ez a névadás hozta volna el az ünnepnapot — hangoztat­ták a szónokok. — A Mű­velődésügyi Minisztérium képviseletében szót kérő Kerékgyártó László hang­súlyozta, hogy Batthyány Kázmérnak, a reformpoliti­kusnak, a kiváló diploma­tának és közgazdásznak a neve példaképül szolgál a mai tanulóifjúság előtt. Pél­dakép tehát és szimbólum is — hangoztatta az iskola igazgatója, amikor a nagy nyugati nyelvek tanulásá­nak a fontosságára utalt, hiszen az arisztokrata szár­mazású Batthyány Kázmér, aki gyerekkorában alig vagy egyáltalán nem be­szélte a magyar nyelvet (a kor szokásai szerint házi­tanító oktatta hazája nyel­vére. akárcsak Széchenyi Istvánt!), a nagy európai nyelveknek köszönhetően volt képes a legtöbbet tenni a magyarságért... A Külügyminisztérium és személyesen Jeszenszky Gé­za üzenetét Gergely András külügyi főtitkár tolmácsol­ta. E névadással — mon­dotta — a méltatlanul és bűnös módon elfeledett po­litikusnak, közgazdásznak. Magyarország első külügy­miniszterének az alakja is felelevenítődik. Mintegy ezt a gondolatot folytatva Ju­hász Judit a diáksághoz fordulván megjegyezte: le­gyetek büszkék e névre, és arra. hogy a „Batthyány- ban” tanultok. Gróf Batthyány Lászlónc emlékszalagot köt az iskola­zászlóra (Hancsovszki János felvételei) A zászlóavatás során az intézmény nevét viselő trikolórra gróf Batthyány Lászlóné emlékszalagot kö­tött. Ezt megelőzően az ün­nepség vendég műyésznője, Macskássy Izolda festőmű­vész erre az alkalomra ki­állított képeiből ajándékoz­ta meg a grófhét az Anya gyermekeivel címet viselő festménnyel. Ezen a névadó ünnepsé­gen a szimbólumok önma­guk helyett beszéltek; a Himnusszal Induló műsor, az ajándékozás, aztán a zászlószentelők megkapó imája. És mindez a magyar oktatásért, a tartalmas éle tért, Magyarország jövő­jéért történt a főváros szomszédságában 1992. jú­nius 5-én. Kérdésemre így fogalma­zott a hangulat emelkedett­ségétől megrendült gróf, Batthyány Kázmér vala- hányadik unokája: „Élelem egyik legszebb napja ez ... De jól választottak a szent- miklósiak, hiszen gróf Batthyány Kázmér csak pozitív példa lehet.. . S így előképe — ahogy tört ma­gyarsággal fogalmazó nyel­vemre most előkerül a szó; tehát ELŐKÉPE a magyar ifjúságnak. Akiket az Isten áldjon ez alatt a zászló alatt." (b. sz.) Krumplivirág A gyergyói emberek kis földparcelláin — mint a reménység —, zöldellnek a cseperedő krumplibokrok. Lassan eljön a virágzás ide­je, és akkor a gazdák ép­pen úgy örülnek majd, mint nálunk a kiskatpnák, ami­kor őrvezetőként megkap­ják a krumplivirágnak be­cézett első csillagot. Hosszú sora van annak a burgonya­ültetésnek. Egy parlamenti szünet majdnem kevés volt, amíg erről beszélgettünk dr. Réti Miklós főorvossal, az MDF képviselőjével. — Úgy tudom, évekre visszanyúló kapcsolat fűzi az erdélyiekhez, és ott járt a tavasszal is. Beszélne erről? — Még 1939 decemberé­ben, a romániai forradalom idején kezdődött. A ceglédi kórházból, ahol osztályveze­tő főorvos vagyok, Temes­várra vittünk kötszereket, gyógyszereket. A második segélyszállítmánnyal elju­tottunk Sepsiszentgyörgyre, majd 1990 márciusában Gyergyószentmiklósra jut­tattunk el ajándékba orvosi műszereket. A település ve­zetőivel, polgáraival így alakult ki a közvetlen kap­csolat. — A ceglédi katolikus óplébánia huszonegy gyer­gyói gyerek balatonszárszói üdültetését vállalta. 1990- ben karácsonyra invitáltak meg iskolásokat,"akiket csa­ládoknál helyeztek el. Ak­kor az egész társaságot föl­hoztam a Parlamentbe, ■ és nemcsak a házban vezettem őket körül, hanem láthatták a hatalmas karácsonyfát is. Azóta már a ceglédi gyere­kek is vakációztak Gyer- gyóban... Közös szálként fű­zi össze a két települést, hogy Földváry Károly negy­vennyolcas ezredes a ceglé­di temetőben nyugszik, és ő gyergyószentmiklosi szü­letésű. — Mikor találkozott utol­jára erdélyi barátaival? — ötödmagammal jár­tunk arra parlamenti dele­gációként, és a kapcsolatok bővítéséről tárgyaltunk. A találkozó alkalmával az ot­tani katolikus esperes, Haj­dú István, beavatott egy sú. lyos gondjukba. Elmondot­ta. hogy több száz szegény, idős ember van a települé­sen és a környékén, cse­kélyke nyugdíjjal, a lét pe­remén vergődve. Ott a föl­deket visszaadták, de nincs mivel megművelni, pedig ez valamelyest segíthetné a megélhetésüket. Félő, ha szantatlan, vetetlen marad a határ, elvesztik a régi jusst. A legnagyobb gond a vető­maghiány. — Az emberek Remény­ség néven alakítottak me- zőgazdasági'társulást,-tés ve­tőburgonyára volt szüksé­gük. A Gyergyói-medence hűvös éghajlatú, de ez a növény megterem, és alap­vető éleimük. A kárókatonák nem lőnek vissza Barbár mészárlás áldo­zatává. vált a Baranya me­gyei Dráva-szakasz legné­pesebb kormoránkolóniá- ja. A halászmadarak vé­dett telepén, egy Matty köz­ségtől délre fekvő erdő­ben, a Dráva jobb partján, ahol nemcsak a folyó, ha­nem mindkét partja ína- gyár terület, a határőrség szerint horvát vadászok vitték. végbe a kegyetlen öldöklést. A két és fél-há­romezer halászmadűrból legalább kétezret pusztítot­tak el. Az eset kedden tör­tént, s. bár a fegyverek haj­nali öttől délig ropogtak, a mészárlásra csak később derült fény, amikor egy te­levíziós forgatócsoport ér­kezett a helyszínre, hogy megörökítse a természetvé­delmi terület értékeit. Dobos Tamás, a Dél-du­nántúli Természetvédelmi Igazgatóság munkatársa az MTI-t tájékoztatva elmond­ta, hogy a határtól több száz méterre, magyar terü­leten lévő madártelepet a túloldalról érkezett fegyve­resek támadták meg. A helyszínen talált lőszerma­radványok — kispuska-, va­dászfegyver- és géppisztoly- lövedékek hüvelyei és töl­Gyökeres szemléletválto­zásra, átfogó környezetpo­litikára van szükség — mondta Tarján I.ászióné, a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium államtitkára pénteken Ka­posváron, ahol az idei kör­nyezetvédelmi világnap köz­ponti ünnepségét nyitotta meg. A hazai környezetvé­delem jelenlegi helyzetéről szólva elmondta: nyilván­való, hogy az eddigi gya­korlat nem folytatható, njert a hosszabb idője rom­ló, helyenként a kritikus szennyezettség! szintet el­érő, vagy azt tartósan meg­haladó környezet, ma már az ország lakosságának fe­lét közvetlenül is érinti, egészségét károsítja. A kör­nyezetszennyezés ugyanis ma már a gazdaság fejlő­dési lehetőségeit is számot­tevően korlátozza. Nemzeti környezetvédelmi feladat, hogy az Európai Gazdasá­gi Közösség által elfogadott környezetvédelmi előíráso­kat Magyarországon is bevezessék. ténydobozai — idegen ere­detűek, és ez kizárja, hogy magyarok lettek volna a madarak gyilkosai. A kormorán ­— más né­ven kárókatona — az el­múlt évig még védett ha­lászmadár volt, mert bár nem-tartozik a ritka hazai állatfajok közé, nem sza­porodott túl. Az állomány gyarapodása után védelmét megszüntették, de a koló­nia fészkelőhelyéül szolgá­ló mattyi erdő továbbra ia fokozottan védett terület maradt. Nem kizárt, hogy a madarak elpusztításában a Donji Miholjac közelében található halastó gazdái voltak érdekeltek, akik ko­rábban már többször jelez­ték, hogy a kormoránok hozzájuk is átjárnak ha­lászni. A kárókatonák fon­tos ökológiai szerepet ját­szanak a vízi élővilág egyensúlyának fenntartá­sában, mert a természetes kiválasztódást szolgálják azzal, hogy a halak közül a gyengébb, kevésbé életre­való egyedeket fogják ki. A halgazdaságok általában civilizált módon védik ha­lastavaikat a madaraktól, például vaktölténnyel riasztják el őket, vagy ha szükséges, szakszerűen rit­kítják az esetleg túlnépese­dett állományt. Pénteken a helyszínen tekintette meg a barbár madárpusztítás nyomait Tardy János helyettes ál­lamtitkár, az Országos Tér. mészetvédeimi Hivatal el­nöke. JÚLIUSBAN NYUGDÍJEMELÉS Ki mennyit kap? Az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgató­ság pénteken tájékoztatót juttatott el az MTI-hez az egyes saját jogú nyugdi­jak júliusi emeléséről: Az Országgyűlés e héten döntött arról, hogy az 1939 előtti időponttól megálla­pított öregségi, rokkantsá­gi és baleseti rokkantsági nyugdíjakat az elismert szolgálati időtől és a meg­állapítás időpontjától füg­gően emelni kell a követ­kezők szerint: AZ EMELÉS SZÁZALÉKOS MÉRTÉKE Elismert A nyugdíjba vonulás időpontja szolgálati 1978. 1979—82. 1983—88. 1987—88. idő (év) és korábban közölt között között —19 3 3 3 3 20—24 4 3 3 3 25—29 s 4 3 3 30—34 9 6 4 3 35—39 13 9 a 4 40— 18 13 9 8 A III. rokkantsági cso­portba tartozó nyugdíjas ellátása az ismertetett láb­» — Mit tud tenni ilyen esetben egy szemészorvos, még ha országgyűlési kép­viselő is? — Felhívást teltünk köz­zé több napilapban, kérve a magánszemélyek és a közü- letek segítségét; Jöttek pénzadományok, még a ka­nadai magyarok pénztárcá­ja is megnyílt. Végül a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével százhar­minc tonna vetőmagot sze­reztünk be. Jelentkezett a Hungarocamion, és ellen­szolgáltatás nélkül juttatta célba a fuvart. A gyors cse­lekvés eredménnyel járt, még vetésidőben megérke­zett a krumpli, amit a plé­bánia közreműködésével osztottak szét. — Ez az eset is azt pél­dázza, hogy még a mai ne­héz körülmények között is számítani lehet az emberek szolidaritására, a magyarság összefogására — hangzott a képviselő utolsó mondata, amikor megszólalt a terem­be hívó csengőszó. Tamasi Tamás lázat szerint emelkedik. Az I—II. rokkantsági csoport­ba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyug­díja azonban 13 százalék­kal emelkedik, kivéve, ha a szolgálati időre és a nyugdíjazás időpontjára te­kintettel a 13 százalékos emelésre jogosult. A tájékoztató szerint az emelés összegének megha­tározásánál azt a szolgálati időt kell alapul venni, amelyet a nyugdíj megál­lapításánál, az ellátás eset­leges módosításánál — ide értve a politikai rehabili­táció alapján elismert szolgálati időt is — figye­lembe vettek. Az 1992. július havi, még ezen emelés nélküli nyug­díjat kell az előbbiek sze­rint meghatározott mér­tékkel növelni. Ez a nyűg- díjösszeg azonban a házas­társi pótlék, a házastárs utáni jövedelempótlék, a családi pótlék, a nem tár­sadalombiztosítási ellátás (pl. cukorbeteg részére já­ró támogatás, lakbérpótlék kártérítés) összegét, a po­litikai rehabilitáció kere­tében járó nyugdíjemelést és a tudományos fokozat alapján járó kiegészítést nem tartalmazhatja. Az emelés összege havi 200 forintnál kevesebb nem lehet. A hozzátartozói nyugel­látásokat a korrekciós in­tézkedések nem érintik. Ha azonban az özvegy ré­szére 1989. január 1-je előtt öregségi, rokkantsá­gi vágj' baleseti rokkantsá­gi nj'ugdíjat állapítottak meg, és ezt az ellátást öz­vegyi nyugdíjával kiegé­szítve, havi 8610 forintban kapja, az együtt folyósított nyugdíjat kell havi 300 fo­rinttal emelni. Az együtt folyósított és havi 300 fo­rinttal kiegészített nyugdíj helyett azonban ezen in­tézkedések alapján emelt salát jogú nyugdíjat fo­lyósítják, ha annak össze­ge kedvezőbb. Az özvegy­nek ezt külön kérnie nem kell, mert a folyósító szer­vek az emelés végrehajtá­sa során tisztázzák, hogy az együtt folyósított vagy önmagában a saját jogú nyugdíj kedvezőbb-e. A magasabb összegű el­látás az érintett nyugdíja­soknak 1992. január 1. napjától jár, tehát a ja­nuár és június hónapra já­ró különbözetet (az eme­lés összegét) a folj'ósító szervek júliusban külön kiutalják, az emelt össze­gű ellátást pedig júliustól folyósítják — tájékoztat az OTF közleménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom