Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-03 / 130. szám
Kiállítás magánvállalkozásban Anfall és Göncz ugyanannyit kap Egy lépés az Expóhoz Lehessen vagyont szerezni (Folytatás az 1. oldalról.) lalkozásban létrejött kiállítás szervezési munkálataira nem sok idő maradt, ezért a vártnál kevesebben ■— huszonötén — vállalták a részvételt. Dunakesziről, Gödről, Fáiról, Nagymarosról, Budapestről érkeztek vállalkozók, akik a legkülönfélébb termékekkel léptek a nagyközönség elé. Balázs Tibor hozzátette: a vállalkozókat is elég nehéz megmozgatni, de akik eljöttek, azokról feltételezhető, hogy a mai nehéz gazdasági napokat is túl fogják élni, hiszen mindent megtesznek a talpon maradásért. A kiállításnak egyébként a hétvégén sok látogatója akadt, hiszen csábító volt az is, hogy a szomszédos repülőtéren légiparádé, lovasbemutató, gyereknapi műsor várta az érdeklődőket. Árusítást is szerveztek, de ezúttal nem ez volt a lényeg, inkább az említett ismerkedésen volt a hangsúly, s Balázs Tibor elmondása szerint a jelenlevő vállalkozók konkrét üzleteket is kötöttek egymással. A szervezésben segítséget nyújtott a Duna Menti Vállalkozók és Iparosok Ipartestülete és a helyi VOSZ. Az együttműködés azt is kifejezi, hogy a két szervezet a- jövőben közösen kívánja ellátni a vállalkozók érdekvédelmét. Balázs Tibor elmondta, a kiállítás megrendezésével hagyományt szeretnének teremteni, s a termékbemutatónak jövőre is. otthont kívánnak adni. H. É. Kedden az Országgyűlés sikerrel eleget tett kitűzött feladatának. Délelőtt folytatta, majd lezárta a részletes vitát a munkavállalói résztulajdonosi programról. A szociális bizottság előadójaként Kátay Zoltán (MDF) megindokolta, hogy a képviselők miért utasították el a bizottság hatáskörébe tartozó hat módosító indítványt, melyek egyrészt a törvény hatályának kiterjesztését javasolták, illetve nem voltak összeegyeztethetők a törvényjavaslat koncepciójával. A költségvetési bizottság támogatja azokat a módosító indítványokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozók részlegeket vásároljanak meg az adott üzemből. Az alkotmányügyi bizottság is egyetért az ilyen jellegű javaslatokkal — fejtette ki Balás István (MDF), továbbá jelentősnek tartja azokat a javaslatokat is, amelyek arra irányulnak, hogy a felszámolási eljárás keretében is lehessen vagyont szerezni, illetve még az átalakulás előtt megvehessek a dolgozók az állami vállalati formában működő cégek egységeit. A bizottság azokat az indítványokat nem támogatta, amelyek feltételeket szabnának az MRP-szerződés elutasításának. Az MRP megalapításának elhatározásához, illetve megalapításához a gazdasági bizottság véleménye szerint a szervezéskor a dolgozók 25. a megalakításkor 40 százaléka lenne szükséges, a törvény- tervezettel ellentétben, ami, mindkét esetben 50 százaléknál nagyobb arányt ír elő. A Ház a részletes vitát lezárta, határozathozatal a jövő héten várható. Az ebédszünetben az MSZP és az SZDSZ frakciója sajtótájékoztatót tartott. Az MSZP képviselő- csoportja a saját jogú nyugdíjak emeléséről szóló országgyűlési határozati jaMagyar katonák nem mennek Szerbiába (Folytatás az 1. oldalról.) rehajtásáról szóló határozatával egy időben lépett életbe — mondotta kedden a VPOP illetékese az MTI tudósítójának kérdésére. Az intézkedési tervet az országos parancsnokság már eljuttatta a végrehajtásért felelős vámszerveknek. A Röszkével szemben levő horgosi határátkelőhelyen mintegy 40, a Magyar Alkotmánybírósági határozat Mulasztás terheli az Országgyűlést (Folytatás az 1. oldalról.) is, hogy nem született meg a kisebbségek általános képviseletét biztosító jogszabály sem. A határozaj: felhívja a figyelmet arra, hogy a kisebbségi törvényt •— annak kiemelkedő fontossága miatt — minősített többséggel kell meghoznia az Országgyűlésnek. Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén megtárgyalta azt a két indítványt, amely szerint ellentétes az alkotmánnyal, hogy az 1047/1974. kormányhatározat a Rádió és a Televízió felett felügyeletet ad a kormánynak. A testület minden lényeges elvi kérdésben megállapodásra jutott. A teljes ülés napirendjén szerepelt a miniszterelnök indítványa is, amelyben alkotmányértelmezési kérdéseket tett fel a köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogkörével kapcsolatban. A testület úgy döntött, hogy a beérkezett indítvány alapján folytatja az eljárást. Az Alkotmány- bíróság június 4-én, csütörtökön zárt ülést tart a témáról. Az ülésen — a korábbi bejelentés szerint — részt vesz a köztársasági elnök. Meghívást kaptak az alkotmánybírósági törvény szerint részvételre jogosult közjogi méltóságok. A köz- társasági elnök kedden eljuttatta az Alkotmánybírósághoz a miniszterelnöki indítványra tett észrevételeit — tudatta az MTI-vel a testület sajtófőnöke. A vita még tart Privatizációs irányelvek r A jóléti-szociális vagyontárgyakat — például foglalkoztatási-szociális alapítványok létesítése esetén — ingyen is kaphassák meg a dolgozó kollektívák. Ezzel a munkavállalói igénnyel lényegében a munkaadók is egyetértettek az Érdekegyeztető Tanács privatizációs bizottságának keddi ülésén. A szakbizottság az 1992-es vagyonpolitikai irányelvekről szóló kormányzati előterjesztést vitatta meg. A szakbizottság munka- vállalói oldala kifejtette: a dolgozók és érdekképviseleteik számára hozzáférhetetlenek az állami vagyonkezelő szervezetek eljárási és döntési szabályai. Nem tartották megfelelőnek emellett a dolgozói tulajdonszerzés kedvezményeinek szabályait sem. Mint elmondták: hiányzik az irányelvekből többek között az eladási ár megállapításának módja. Számításaik szerint az 50 milliárd forintos privatizációs bevételből alig több mint 11 milliárd forint maradna olyan kiemelt célokra, mint az új munkahelyek létrehozása. vagy a kedvezményes dolgozói tulajdonszerzés támogatása, illetve a reorganizáció. A privatiaá- ciós költségként megnevezett 10 milliárd forintot el- fogadhatatlanul magas ösz- szegnek tartják. A munkaadói oldal egyetértett a privatizációs technikák bővítésével, megítélésük szerint viszont a végrehajtásban átgondoltabb decentralizálásra lenne szükség. Egyúttal megállapították: a privatizációs bevételeket semmiképpen sem szabad a költségvetési hiány fedezetére fordítani. A szakbizottság a vita alapján összefoglalót készít az ÉT pénteki plenáris ülésére. Köztársaság területére belépni szándékozó jugoszláv felségjelfl kamion kedden kora délelőtt mind a be-, mind a kilépő sávokat eltorlaszolta. Emiatt Röszké- nél szünetelt a határforgalom. A blokád 14 óra 40 perckor megszűnt a horgosi határállomáson, így Röszké- nél ismét megindult a forgalom. Erről Zubek János határőrségi szóvivő tájékoztatta az MTI-t. Hozzátette: nem lehet tudni, hogy megismétlődik-e a határzár, ezért a tervezett átkelés előtt ajánlatos tájékozódni. A késő déliutáni órákban egyórányi „nyitott határ” után a jugoszláv, valamint — az MTI információi szerint — a blokádban részt vevő bolgár ás török kamionosok ismét lezárták a határt Részkénéi a jugoszláv oldalon. Kedden kora este a tompái határátkelőhelynél is megszűnt a teherforgalom: a szerb oldalon kamionok állták el az utat. Még öt év a felzárkózáshoz Hazánk a legvonzóbb Vezetőkiválasztó tanácsadó cégek budapesti kongresszusa alkalmából tartott sajtótájékoztatót a cégek szövetsége, az Inter- search. A nemzetközi szövetséghez 19 ország égy-egy tanácsadó cége tartozik, elsősorban a gazdaságilag fejlett országokból. A kelet- közép-európai régióból Magyarország, illetve Oroszország egy-egy tanácsadója vesz részt a szövetség munkájában. A konferencia alkalmából a szövetség — nemzetközileg is elismert szakértők segítségével — gazdasági prognózist készített. Ebben többek között Magyarországgal is foglalkozva, megállapítják: Kelet- Európában gazdasági szempontból a legvonzóbb hazánk, a második helyen Csehszlovákia szerepel. Néhány szakértő fordított sorrendet állított fel. A harmadik helyet Lengyelország kapta, A szakértők közül legtöbben úgy vélekedtek, hogy Magyarországnak legalább 5 évre van szüksége a felzárkózáshoz, de néhányuk szerint ennél is több időre. A magyar gazdaságról alkotott kép összességében jó. A szakemberek hangsúlyozták, hogy Magyarország Ke- let-Európábah első volt a gazdasági nyitást tekintve, s a leginkább Nyugat-orientált országnak számít. Nyugati szempontból Magyarország a térségben a legkedvezőbb befektetési környezetnek. Arra a kérdésre, hogy mivel segítheti a kormány leginkább a gazdasági fellendülést, a legtöbb szakértő a politikai stabilitás biztosítását jelölte meg. Hiányolták, hogy a keleteurópai országokról kevés külföldön a hiteles információ, ezért rendkívül fontos a külföld megfelelő gazdasági tájékoztatása. Többek szerint a gazdasági fellendülést tekintve meghatározó a gazdasági élet szereplőinek oktatása, továbbképzése, e területen nagyobb szerepet kellene vállalnia a kormányzatnak is. Ma még nem megfelelő a az üzleti etika, hiányos a munkaerő képzettsége, az idegen nyelvek oktatása, és az infrastruktúra alacsony színvonala is akadályt jelent a nyugati befektetőknek. Ez a helyzet feladatokat ad a különféle vezetők, menedzserek kiválasztásában, a képzésben, tovább- kéozésben. vállalati stratégiák, taktikák kidolgozásában szerepet vállaló tanácsadó cégeknek. vaslatot bírálta. Csehák Judit szerint a javaslat új egyenlőtlenségeket teremt, és így nő az amúgy is alacsony, nyugdíjjal rendelkezők száma. A frakció véleménye: módosítani kellene az özvegyi nyugdíjak és a házastársi pótlékok egész rendszerét. Nem helyeslik, hogy egy éven belül háromszor kerül sor nyugdíjemelésre. mert ezzel az adminisztrációban háromszoros hibaforrás keletkezik. Fodor Tamás és Haraszti Miklós, a kulturális bizottság SZDSZ-es tagjai az országgyűlési bizottságok szerepéről és az üléseiken történtekről fejtették ki véleményüket, különös tekintettel a kulturális bizottságra. Fodor szerint ha egy bizottság vizsgálóbizottsággá alakul, akkor paritásos alapon kellene felállnia, nem pedig a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően. Az ottani meghallgatásokról a képviselő kifejtetté, azok koncepciós perekre emlékeztetnek. Haraszti Miklós szerint sajnálatos, hogy másfél évi konszenzuskeresés után az MDF a bizottságot szavazógéppé kívánja alakítani. Délután a plenáris ülésen a képviselők folytatták a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat vitáját, és kiderült, hogy a kulturális bizottságban két hete zajló tévéelnöki meghallgatás kapcsán semmit sem közeledett egymáshoz a kormánypártok és az ellenzék álláspontja. Kulin Ferenc (MDF), a kulturális bizottság elnöke kitart amellett, hogy a tévé elnöke rosszul értelmezi a függetlenség elvét. A további kormányzati elképzelésekről leszögezte, a rádió és • televízió feletti ellenőrzés — éppen a kormányzati felelősség miatt — nem valósítható meg kétharmados konszenzuskényszerrel. Haraszti Miklós (SZDSZ) pedig éppen azt indítványozta, hogy egy paritásos alapon szerveződő kuratórium kétharmados többséggel döntsön a médiavezetők ügyében. Az SZDSZ-írak- ció azt is indítványozta, hogy a rádió és a televízió költségvetési támogatását több évre előre határozza meg az Országgyűlés. Ezzel elkerülhető lenne, hogy évente jutalmazzák vagy büntessék a közmédiát teljesítményéért, politikai magatartásáért. A törvényjavaslat általános vitáját elnapolta a Ház. Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélküA megerősítette a magyar— német, a magyar—francia, a magyar—lengyel alapszerződést, illetve a magyar- ukrán konzuli egyezményt. Megszavazták a köztársasági elnök tiszteletdíjáról szóló törvényt, melynek lényege, hogy az államfő havi tiszteletdíja ugyanannyi, mint a miniszterelnöké. A parlament a nap hátralévő részében képviselői interpellációkkal, illetve kérdésekre adott válaszokkal foglalkozott. AMIRŐL NEHÉZ BESZÉLNI Lapunk bűnügyi rovatában, de más újságokban is, egyre gyakrabban fordulnak elő nemi erőszak elkövetéséről szóló tudósítások. Ezek elemei szinte tetszőlegesen behelyette- síthetők, csupán az áldozatok és az elkövetők személye változik, de a bűncselekmény a szenvedő felek számára soha nem felejthető lelki sérülést okoz. Az elkövetők motivációit lélekbúvárok és jogászok vizsgálják. Sajnos vannak a bűnösök között visszaesők, akik1 a börtönből kiszabadulva megismétlik aljas támadásukat. Dr. Pusztai Erzsébet (MDF) képviselőnő tegnap a T. Házban a belügyminiszterhez interpellált az erőszakos nemi közösülések rendőri kivizsgálása tárgyában. A képviselő asszony női szemmel közelítette meg az olyannyira időszerű problémát. Abból indult ki, hogy egy nő, egy fiatal lány számára éppen elég nagy lelki törést okoz a kegyetlenség elkövetése, sokan ezért nem tesznek feljelentést, és az elkövető büntetlenül megússza mocskos tettét, illetve — > vérszemet kapva — esetleg megpróbálkozik másokkal is. Az érintettek félnek a második megszégyenüléstől, ami a nyomozás során vár rájuk tapintatlan rendőri kérdések, szembesítés formájában. A kérdés lényege arra irányult. mit tesz a miniszter, hogy a jövőben a vizsgálatok megfelelő légkörben menjenek végbe. Boross Péter belügyminiszter válaszában elmondotta, hogy évente általában négy-ötszáz bűnvádi eljárás indul Ilyen ügyekben, ám — a becslések szerint — csak a bűncselekmények fele jut a rendőrség tudomására. A tárca első embere elismerte, hogy olyan szakképzett, megfelelő empátiával rendelkező, felkészült rendőrnőkre van szükség ezen a területen, akiket sokoldalú alkalmassági szempontok szerint választanak ki a jövőben. Ebben az ügyben az Országos Rendőr-főkapitányság felvette a kapcsolatot az angol rendőrséggel, ahol ebben a kriminalisztikai kérdésben is magas fokú képzés folyik. A miniszter reményét fejezte ki, hogy magyar rendőrtisztek felkészítését is vállalják, illetve az itthoni szerveknek sikerül megkapniuk a szigetországban rendszeresített tananyagot. Elsősorban rendőrnőket képeznek ki, hogy az első lépcsőben valamennyi főkapitányságon legyen ilyen munkatárs. A következő lépés az lesz, hogy — várhatóan egy éven belül — a kapitányságok is rendelkezzenek egy- egy ilyen szakemberrel. Megfelelő szakképzettségű pszichológusok bevonására is mód lesz. A képviselőnő a miniszter válaszát elfogadta. Reméljük, a közvélemény egyetértésével is találkozik. Egy kérdés azonban még mindig nyitva van. Mit lehetne tenni, hogy eleve ne kerülhessen sor a nemi erőszak elkövetésére? (t. t.)
