Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

GÖDÖLLŐI rJCírta XIX. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1992. JÚNIUS 22., HÉTFŐ Ivóvizet kap Domonyvölgy Kilencmilliós támogatás Sokat hallunk, olvasunk különböző pályásatok kiírásá­ról. Pályázhatnak a községi önkormányzatok is egy-egy (cladat elvégzésére. Csak figyelni kell a kiírásokat, és is­merni a lehetőségeket. Még az sem báj, ha a polgármes­ter .asztalán kéznél van a szükséges pályamunka. Így történt ez Domony- ban is, ahol 1991-ben még kisebb bátorsággal kísérel­ték meg a támogatás szer­zését. Sikerük volt, s a mű­velődési házuk vizesblokk­jának a kialakítására nyer­tek 462 ezer forintot, amit a sajátjukból is megtoldot­tak. Jelenleg építkeznek, és hamarosan új ruhába öltözik a kopott intézmény. Mindenki joga A másik pályázatuk alapján 9 millió forinthoz jutott Domony. Ez már ko­moly összeg, s ezért arra kértem Kopjás Györgyné polgármestert, mondja el, hogyan sikerült megszerez­ni ezt a támogatást. —" Az önkormányzati törvény kimondja, hogy minden településen biztosí­tani kell az egészséges ivó­vizet. Természetes joga a polgároknak, hogy fogyasz­tásra alkalmas ivóvízhez jussanak. — Mindezeknek alapja, hogy a vezetékes vízhálózat kiépüljön. Domony anyagi lehetőségei szűkösek, s nem vagyunk képesek arra, hogy a hozzánk tartozó Do- monyvölgyben ilyen értékű munkálatokat saját erőből elvégezzünk. Tudtuk, hogy segítségre vari szükségünk, s ezt a segítséget abban láttuk, hogy megpályázzuk az . „önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települési önkormányzatok kiegészítő állami támogatá­sa" címmel kiírt lehetősé­get Kopjás Györgyné el­mondta, hogy a pályázatu­kat megtárgyalta a TÁ- KISZ, s vitatták azt külön­böző szakértő bizottságok, s végül az Országgyűlés április 28-án meghozta a döntést, s így jutott Do­mony a 9 millióhoz. A tervezés időszakán túl­jutottak. A korábbi évek­ben elkészült kivitelezési tervet kor szerűsit ették, s hamarosan kezdhetik a munkát. A kapott állami segítséget a Domonyvölgy- ben lakók a saját hozzájá­rulásukkal kiegészítik, és talán ez az összeg elég lesz az építés első ütemének a végrehajtásához. A mun­kákat Domonyvölgy őstele- pesi részén kezdik, ahol mintegy 110-120 ingatlantu­lajdonos jut a várva várt egészséges ivóvízhez. A háztulajdonosok között akad egy-két víkendezönek is ingatlana, de nekik is jo­guk van a beruházás ked­vezményeiben részesülniük. Sokai kilincselt A polgármester — tud­tam meg a jegyzőnőtől — igen sokat kilincselt, tal­palt a pénz megszerzéséért, de most sem pihenhet, mert az építkezés második sza­kaszának az elkészítéséhez újabb segítségre lesz szük­ség. Természetes, hogy egy ilyen kis község életében óriási feladat ennek a be­ruházásnak a megvalósítá­sa, és közben nem mond­hatnak le a mindennap je­lentkező feladatok ellátásá­ról sem. Birkóznak, küzdenek a munkanélküliséggel. A köz­ség lakosságának 12,6 szá­zaléka kapta kézbe a mun­kakönyvét. Sokan vannak a faluban, akik az építke­zésükhöz felvett 3 százalé­kos kölcsön mára 32 száza­lékra emelt terhét nem tudják elviselni. Ezzel a gonddal mintegy 30 család birkózik. Most vizsgálják az érintettek szociális helyzetét. De a képviselő- testület már az iskola szep­temberi nyitására is gon­dol. Határozatot hoztak, hogy minden tanuló térítésmen­tesen kapja a szükséges füzetcsomagját, a tanul­mányai folytatásának meg­felelő tankönyveket. Nagy segítség ez elsősorban azoknak a családoknak, ahonnan több gyerek is jár az, általános iskolába. Talán meg kellene vizsgálni an­nak a lehetőségét is, ho­gyan támogathatnák a kö­zépiskolai tanulmányokat folytató fiatalokat. Erre szegődtünk Az önkormányzat az is­kola élére — öt év idő­tartamra — Kovács Pétert, az ELTE Tanárképző Főis­kolájának adjunktusát ne­vezte ki. Az iskolával meg­lehetősen sokat foglalkozik a képviselő-testület. Meg­épült az iskola sportudvara, folytatódik az iskola előtti tér rendezése. Javítják a községben a megrongáló­dott utakat, járdákat. Az összetört járdalapokat bi­tumennel borítják. — Dolgozunk, végezzük a munkákat, akár mások a gép melleit vagy a határ­ban. Erre szegődtünk — mondta búcsúzáskor Kop­jás Györgyné. Fercsik Mihály A viták sokaságát olvas­hatjuk a készülő oktatási törvényről. Ankétok, érte­kezletek követik egymást, amelyeken kiderül, hogy legalább annyian ellenzik az új gondolatokat, mint ahányan esküsznek azok szükségszerűségére, és a törvénytől, annak beveze­tésétől várják a megoldást. Ügy fogalmazott egy fiatal pedagógus ismerősöm: A letűnt rendszernek, rend­nek elsősorban hasz­nálható munkaerőre és lo­jális állampolgárra volt szüksége. COMFNIUS MA Egész héten folyamatosan Lomtalanítás A gödöllői lomtalanítási akció keretében június 22- én a Dobó Katica és az Al­kotmány utcába helyezik ál a konténereket. Szerdán a Gellert és az Illés utcá­ba viszik a szemétgyűjtő­ket, június 26-án az Illés utca további részei kap­csolódnak be az akcióba, illetve egy-egy konténer lesz a Szabadság utca és a Dárda, valamint az Aulich és a Balaton utca sarká­nál. mm Mozi eb Városi filmszínház: Stiperman I. Színes, szinkronizált amerikai sci- fi. 18 és 20 órakor. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. f Munkatárs: pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. 0 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-töl W óráig, • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. Lehet, hogy igaza lenne a kijelentést megfogalma­zónak? Az biztos, hogy a mostani húsz- és harminc­évesek megélték az iskolá­zás alacsony színvonalát, a tanítás szellemi erejének hiányát, az uniformizált- ságot, egy ál talán a diákot elidegenítő bánásmódot. Mikus Katalin tanárnő­vel beszélgettem erről a kérdésről, s azt hiszem, fi­gyelemre méltó, amit mon­dott: A válságból való kivezetés módja természe­tesen nem az, hogy az is­kolát megszüntetjük, de az igen, hogy a hagyományos — nevezzük bárminek: ok­tató, ismeretközlő, kikép­ző, szorongó — iskola he­lyett nevelő iskolát szerve­zünk, amely egyben lehet szabadidőközpont, társa­dalmi edzőpálya, szellemi műhely, gyakorló parla­ment, lelki klinika s min­Terjed az új divat Kimegy a divatból a szén az Alsó-Galga menten, ha meg­épül a gázvezeték. Képünkön — amely Túrán készült — már nem a kormot, salakot maga után hagyó energia­hordozót, hanem műanyag csöveket szállítanak a teher­autón. A Rákóczi utcában fektetik a kényelmes energiát vezető csöveket, és Galgahévízen is dolgozik az árokásó gép, mi több: a főutcán a falu utolsó házáig kiásták a porták előtt azokat az árkokat, melyekben a lakásokba vezetik a gázt (Balázs Gusztáv felvétele) Kábeltelei ízió Amerikai szemmel a helyi műsorokról A gödöllői kábeltelevízió információs csatornáján hétfőn és szerdán 19 óra­kor jelentkezik az STV he­lyi műsora. A tartalomból: amerikai vélemény a helyi televíziókról; testvérvárosi látogatás után; városi hí­rek. ÖT VASARNAP Egyházzenei hangversenyek tlévízgyörkön A hévízgyörki műve­lődési ház dicséretre méltó nyári programot ajánl az igényes szóra­kozásra vágyóknak. Jú­nius 28-tól szeptember 20-ig — ez még a csil­lagászati nyárhoz tar­tozik! — egyházzenei hangversenyeket szerve­zett. Az első alkalommal, június 28-án, vasárnap 18 órától a középkori templomban az Ars No­va kamarakórus mutat­ja be műsorát Báli Já­nos vezényletével. A hangverseny első részé­ben a XV. század má­sodik felében alkotó Ja­cob Obrecht műveit tol­mácsolják, majd Ale­xander Demophon Ve- nelus, Innocentius Dam- monis, Adam de Anti- quis Venetus, Fra Dio- nisius Placensis, Barto­lomeo Trom,bancino és Jacobus Folianus Muti- nensis laudáit adják elő. Július 5-én az evan­gélikus templomban 18 órakor Trajtler Gábor orgonaművész hangver­senye kezdődik. Augusz­tus 9-én a középkori templomban Ella Péter csembalóművész ad koncertet. Augusztus 30-án 19 órakor ismét a közép­kori templomba várják a zenekedvelőket a Lassus énekegyüttes hangversenyére, a mű­vészeti vezető Alpár Ti­bor. Az egyházzenei hang­versenyek során szep­tember 20-án a kato­likus templomban a nagytarcsai Jubilate kó­rus és a Gödöllői Városi Kamarazenekar műsora zárja. A 18 órakor kez­dődő hangversenyen Bálint József és Farkas Pál vezényel. A belépődíj alkalman­ként 60 forint. B. Nevelő iskolát A létező den egyéb, amire társadal­mi szükséglet van. Comeniusnak, a nagy ne­velőnek megállapítása szin­te igazolja a tanárnő kije­lentését: „ ... az öntevé­kenységnek, azaz mindenki személyes működésének érvényesülése azt kívánja meg, hogy amiben az érte­lemnek, emlékezetnek, nyelvnek, kéznek szerepe lehet, mind azt a tanulók fáradhatatlan szorgosko- dással maguk vizsgálják, fedezzék fel, forgassák, működtessék, gyakorolják, s a tanítóknak csak az ma­radjon, hogy figyeljélk, megtörténik-e, aminek len­nie kell, s úgy történik-e, ahogyan kell.. Ehhez csak azt teszem hozzá: a mai magyar is­kola még nem biztosítja, és néhány évig nem is fogja biztosítani ezt az öntevé­kenységet. TARTÓS TEHETETLENSÉG — Nem nevezhető isko­lának az az intézmény — fogalmazta meg Lázár Ist­ván tanár —, amelyben mindig és minden körül­mények között a központi akarat érvényesül, amely pon tosan és menetrend sze­rint szabályozza, hogy ki, mikor, mit és hogyan te­het. Ki mikor beszélhet. emberért (Emlékszünk a figyelmez­tetésre? — Csak akkor szólj, ha kérdezlek!) Ki, mikor pihenhet, játszhat, ki mit és mikor tanulhat. Saját emlékeimet idézem. A gyerekeimet, amikor az egyetemi felvételi vizsgára készültek, előre figyelmez­tettem: az irodalmi al­kotásokról, történelmi ese­ményekről ugyanazt kell mondani, amit a központi akarat a tankönyvben rög­zített. Talán nyugodtan mond­hatjuk, hogy változóban a világ. A korszak, amely­nek hátat fordítottunk, s amelynek bálványai ledől­tek, most pajzs helyett gör­csösen és védekezőn emeli maga elé eredményeit, ám értéknek hitt sikereit nap­ról napra megkérdőjelezik a farkában felbukkanó új hiányok. És ebben a hiány­ban nem csupán a gazda­ság szenved, de egész ne­velésügyünk is. Ha az egyén körül mer nézni kis­ded világában, rácsodálko­zik — rácsodálkozhat? — kiszolgáltatottságára és tartós tehetetlenségére. Azt vesszük észre, még mindig a társadalom fontos, nem az egyén. Még elsősorban a külvilág átépítése a fontos, nem az ember külső-belső rendbehozatala. Az erkölcs másodlagos a gazdasági haszonhoz képest, és nem az ember és ember, hanem a forint és forint viszonya a döntő. — Az új rendszerben a lélező embernek kell fon­tossá válnia — mondta Véber Gábor népművelő. — Sokan élünk, élnek ket­tős csalódásban, ezért az ember hátralép, és önma­gára s önmagán keresztül a korszakra néz. Milyen Vagyok? Miért lettem ilyen? JÖN MÉG FELISMERÉS Történelmileg már mesz- szebb tartunk, s remélhe­tően vége lesz a gazdasági nehézségeknek is, és jön olyan kor, amikor nem kell feláldozni magunkat a be­tevő falatért. Csak akkorra el kellene jutni a felisme­résig: a jólét részleges boldogságot adhat, de a sokaság nem érheti be a jóllakassál» hanem embe­ribbé kell változnia min­dennapjainknak. Az ember a jövőben már nem lesz (nem lehet) egyszerűen munkaerő, érzéketlen gép­kezelő, sem a munkabér együgyű felélője. Nem lesz (nem lehet) automatikus kézfeltartó, sem a döntések végrehajtásának rabszolgá­ja. Visszatérek az oktatási törvényhez, amelytől joggal várják — diákok, pedagó­gusok, szülők —, hogy se­gíti a személyiséget kibon­takoztató, demokratikus, jövőre orientált nevelést. Fercsik Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom