Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

KÓBOR LOVASOK, BOTOS MARTALÓCOK PARLAMENTI ÉVSZAKVÁLTÁS Kisgazdapárti rémregény Kedden kezdődik a nyári ülésszak (Folytatás az 1. oldalról.) — Arról is tudtunk, hogy a péntekre összehívott or­szágos vezetőségi ülésen már csak egy-két szavazat hiányzik ahhoz, hogy a pártelnököt legálisan meg­buktassák. A dolgok ilyetén alakulásában, mint ahogy történt. semmiféleképpen nem vettünk részt. Torgyán tévébeli nyilatkozata után döntöttünk úgy, hogv erről a közvéleményt tájékoztat­juk. bár még Torgyán sem merte kimondani, hogy a harmincötök benne voltak ebben. Véleményünkhöz mellékeltünk egy májusban kiadott tájékoztatót, amely­ből kitűnt, hogy ilyen mód­szerrel nem veszünk részt a harcban — mondotta Hor­váth László.. * Oláh Sándor nem számít pártszakadásra, szerinte in­kább a párt megújulása várható Németh Béla drá­mai nyilatkozatát ecsetelte, ugyanis a súlyos beteg fő­titkárnak még vissza kellett volna térnie a .kórházba..— Soha olyan tisztán nem lát az ember, mint egy mély válsághelyzetben, ezért ki­zárt, hogy Németh új párt létrehozására törekedne. A történelmi tagozatnak vi­szont óriási nyereséget je­lent, ami történt — véleke­dett Oláh Sándor, majd még megjegyezte, ha ez puccsnak készült, pancser módra lett végrehajtva, és politikailag sem volt átgon­dolva. Torgyán rajongóira* akik olyanok, mint a párt­szolgálatosok és a keretle- gények, nem lehet csupán jogi eszközökkel hatni, ezért a politikai igazság mellé erőt kell felvonultat­ni ellenük. — A pesti botos martaló- cok fellépését mélységesen elítéljük. Pénteken tisztáz­za a helyzetet a történelmi tagozat kibővített tanácsko­zásán, és ekkor fogalmazó­dik meg a harmincötök vé­leménye. Azt. azonban most is elmondhatom, hogy Tor- gyánom kívül, aki a feddhe­tetlensági átvilágításnak nem tett eleget, minden kis­gazdát szívesen látunk ma­gunk mögött. Ő csak kóbor lovagokban találhat szövet­ségest. mert. nem lehet vele megállapodást kötni, amit legalább egv hétig betarta­na. Most már a tízeik par­lamenti frakciója is fel­bomlott, mert ketten hátat fordítottak Torgvámnak — fejezte be mondanivalóját Oláh Sándor. A történelmi tagozat, ne­vében kiadott nyilatkozat leszögezi, hogv tisztességes, a hagyományokhoz hű FKGP visszaállításáért küz­denek, a pártegység helyre- állításáért. és az országos gyűlés összehívása a céljuk. Nem tartják legitimnek a párt vezetőségét, választ­mányát, alapszabályát sem. (t. t.) Péntekre virradó éjszaka Torgyán József összehívta a Kisgazdapárt országos veze­tőségét. amely tegnap dél­után ülésezett, miután a pártelnökség délelőtt meg­tárgyalta a csütörtök este történteket. Pénteken délben a pártel­nök tájékoztatta az újság­írókat az előző nap ellene lezajlott „puccs” lefolyásá­ról. „Lényegében katonai akciót bonyolítottak le a Kisgazdapárt függetlenségé­nek megszüntetése és elnö­kének eltávolítása érdeké­ben” —‘ nyilatkozta, és hoz­zátette, pártja megcáfolha­tatlan bizonyítékokkal ren­delkezik; hogy a katonai-el­hárítás. a katonai rendészet és a Nemzetbiztonsági Hi­vatal tagjai vettek részt az akcióban. Kommandósok sorakoztak fel a pártszék­ház előtt, akiknek golyóálló mellényeket osztogattak, és elnémították a ház telefon­jait. „Bebizonyíthatónak látszik, hogy Németh Béla főtitkár. Gerbovits Jenő, Cseh Sándor és Lehoczky Gyula alelnökök rendelték a székház elé a komman­dósokat.” Végül a szoronga­tott helyzetben levő pártve­zér K-vonalon kért segítsé­get. Torgyán megítélése szerint a bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy „az államhatalom a puccsisták mögött áll”. Az FKGP belbiztonsági szolgálatának munkatársa. Mozsár Mihály elmondta az MTI-nek. hogy csütör­tökön délután egy civilbe öltözött fegyveres nemzet­biztonsági embert vettek őrizetbe, aki rendőrségi ki­hallgatásakor bevallotta, parancsa volt arra, hogy jelenjen meg önvédelmi fegyverével az FKGP szék­házánál, s erről jegyző­könyv is készült. A párt péntek délutánra összehívott országos vezető­sége megtárg vatta a történ­teket, és határozatni kíván hozni az ügyben. Addig is kitiltották a székházból a puccs szervezőjének tartott négy személyt, valamint Ugrin Emese frakcióvezetőt. Meg nem erősített hírek szerint Gerbovits Jenő ki­lépett a kisgazda tízek frak­cióiából. Ugrin Emese, a kisgazda­csoport vezetője pártszaka­dással számol, és cáfolta, A Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatala az alábbi közlemény közzé­tételére kérte az MTI-t péntek délután. „A Nemzetbiztonsági Hi­vatal elhatárolja magát a Független Kisgazda-. Föld­munkás- és Polgári Párt székházában június 11-én történtektől, és azokat a párt belső ügyének tekinti. Kijelenti, hogy dr. Torgyán József úr nyilatkozatával ellentétben az események­ben a hivatal munkatársai közül senki nem vett részt. Az érintett állami szer­vekre vonatkozó állítások ellenőrzésére Boross Péter belügyminiszter intézke­dett.” Á Honvédelmi Miniszté­rium a leghatározottabban visszautasítja Torgyán Jó­zsef azon állításait, amelyek szerint a katonai elhárítás és a katonai rendészet bár­milyen szerenet vállalt vol­na az FKGP székhazában csütörtökön történtekben. Ezt Erdélyi Lajos honvédel­mi szóvivő közölte pénteken az MTI érdeklődésére. Más forrásból az MTI úgy értesült, hogy az V. kerületi rendőrökkel együtt egy gép­kocsiban két katonai ren­dészi is kivonult a székház elé, ám járművüket nem hagyták el. A két katona rendőrökkel látott el szoká­sos járőrözési feladatot. hogy Gerbovits kilépett a frakcióból, de nem zárta ki, hogy néhányam ilyen lépést terveznek. ★ Az FKGP péntekre seb­tében összehívott országos vezetősége határozatában felkéri Ugrin Emesét, hogy a 10-ck frakcióvezetőjének járó közvetlen reagálási le­hetőséget a parlamentben ezentúl adja át Torgyán Jó­zsefnek. Az újságírókat péntek délután tájékoztató pártelnök azt is kijelentet­te: az országos vezetőség a frakció szempontjait figye­lembe véve javasolja. Ugrin Emese felfüggesztését és fe­lelősségre vonását a nyári szünet után tárgyalja meg a képviselőcsoport. Arra azonban felkérik Ugrin Emesét, hogy ezentúl ne nyilatkozzon a párt nevé­ben. (Folytatás az 1 oldalról.) autói, az aszódi katonák a gyakorlatban mutatták be a katasztrófaelhárító tech­nikájukat. A minividám­park játékai még koráb­ban elfoglalták helyüket, s a gyerekek, a közönség ufóba is szállhatott, vagy játék harckocsiba, miköz­ben igazi páncélozott szál­lítójárművet is megnézhe­tett. Az esztrádműsorban az iskola tanulói léptek fel. Eltér a „papírformától” a parlament jövő heti ülés­terve. Szabad György ház­elnök ezzel kapcsolatos teg­napi sajtótájékoztatóján el­mondotta, hogy felborul a megszökött menetrend, mert-hétfő és kedd mellé csütörtökre is plenáris ülést iktattak be. (Szerdán tartják a bizottsági ülése­ket. ahol előkészítik a más­napra tervezett napirendi pontokat.) A házbizottság azon van. hogy minél több törvényjavaslat jusson el a határozathozatalig, illetve más kérdésekben lezáruljon a folyamatban lévő vita. Alkotmányjogi vonatko­zásban is különbözik a jö­vő heti ülésterv az eddigi­től, ugyanis június 15-én lesz a tavaszi ülésszak utol­só napja. Tizenhatodikétól már a rendkívüli — nyári — ülésezés kezdődik. Elsőként Volt ezenkívül még szá­mos kikapcsolódási lehe­tőség, például tanár—diák sportversenyek. Az iskola szeretne ha­gyományt teremteni a tan­év utolsó napján, mondta Oltvölgyi Béla igazgató. Miközben közelebb kerül­tek egymáshoz a tanulók és a tanárok, várták a már elbailagottakat és az óvo­dásokat is a vidám együtt- létre. B. G. Torgyán József kért szót napirend előtt, ám ez nem a frissen történtekkel kap­csolatos, mert még azt meg­előzően nyújtotta be szán­dékát. Péli Tamás festőmű­vész most foglalja majd el helvét a szocialisták között, mint új képviselő, aki az elhunyt Nagy Attila utódja a parlamentben. Az egyházak leöltségvetési támogatására szolgáló tar­talékalap elosztásáról szóló határozati javaslat sürgős tárgyalásáról dönteni kell. A házbizottság a vagyon­politikai irányelvek napi­rendre tűzésében nem volt 'egységes állásponton, ezért erről a T. Ház dönt. Hatá­rozat várható a szövetkeze­tekről szóló törvény módo­sítása ügyében. Fodor Ist­ván (független) Pest me­gyei képviselő a kormány munkáidról szóló beszámo­ló országgyűlési vitájára terjesztett be határozati ja­vaslatot. Ez feltehetőleg összefügg azzal, hogv a hon­atyák szerdán hat kötetben megkapták az 1991-os költ­Szigorú rendőri biztosí­tás mellett pénteken új helyre költöztették a Rá­koskeresztúri köztemető­ben engedély nélkül emelt székely kaput. Erről Révai Gábor, a Fővárosi. önkor mányzat sajtófőnöke tájé­koztatta az MTI-t. Egyút­tal elmondta azt is, hogy a többórás munka rendben, minden zavaró körülmény nélkül zajlott le. Tarai tanévhúcsúztató Gépmadár gyomrában ségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót. A jövő hét talán legna­gyobb horderejű kérdése a három nagy privatizációs törvény tervezet, amelyről hamarosan döntés várható. Újabb nekifutással próbál­ják szavazásra vinni a tár­sadalmi szervezetek támo­gatásával kapcsolatos, többször zátonyra futott törvénytervezetet. A rádió. és a tévé ügyében születő törvényjavaslat általános vitája folytatódik, miként a frekvenciagazdálkodással foglalkozó, is. A házelnök megjegyezte, hogy a rádió­val és a televízióval kap-, csolatban eddig negyvenöt bizottsági és albizottsági. ülés foglalkozott az elő­munkálatokat és a törvény- javaslatot illetően. A rendkívüli ülésszak idejének jobb kihasználása érdekében csak azokat az interpellációkat és kérdése­ket lehet feltenni, amelye­ket legalább hetvenhete« támogatnak. Mint ismeretes, a több' szervezet által emelt szé­kely kapu áthelyezését azért szorgalmazta a Fő­városi Önkormányzat, mert szobrász- szakértők szerint; művészi hatásában nem ér­vényesült volna a Jováno- vics György által készített 1956-os emlékmű, amelyet június 15-én avatnak majd fel a temető 301-es par­cellájában. Számvetés,: félúton Az elmúlt két esztendő kormányzati munkájáról Félúton — 1992 — A nem­zeti megújhodás program­jának első két éve címmel összegzés jelent meg a Mi­niszterelnöki Sajtóiroda szerkesztésében és kiadá­sában. A kiadványt nem propaganda célokra szán­ták, hanem olyan reális számvetésnek, ami a kor­mány eredményéi mellett a hiányosságokat sem takar­gatja. Megjelentetői az or­szág helyzete iránt érdek­lődő polgárokat kívánják tájékoztatni. A parlamenti ciklus első félidején túljutva, valóban itt az első számvetés ide­je. Ne feledjük, 1990 és 1992 között a nagy átala­kulás időszakát éltük (él­jük) meg. Ezzel kapcsolat­ban Antall József egy áp­rilisi beszédéből idéznek a szerkesztők. „Mi ebben a hét eszlendőben Sok olyan dolgot hajtottunk végre, ami nem népszerű. Sokszor elmondtuk, hogy igenis ne­héz örökséget kaptunk. ... Mi volt a célunk az átala­kításnál? Először is az, hogy az ország működőké­pes legyen. Ügy kellett az átalakítást végeznünk, hogy ezt a működőképességet ne veszélyeztessük.” Egy má­sik helven így szól ■ az idé­zet: ..Az első félidőben az alapokat leraktuk, a máso­dik félidőben viszont való­ban el kell indulnunk fel­felé. Nem titkolom, hogy nagyon nehéz körülmények között kell ezt megten­nünk. Körülöttünk telies a bizonytalanság. És sújta­nak a belső feszültségek, a demagóg nyilatkozatok.” Az első fejezet segít visz- szaoergetni emlékezetünk laoiain a szabad választá­sokat és a felelős kormány megalakulását, továbbá az MDF és az SZDSZ-frakció közötti — azóta sokat em­legetett — paktumot. A külpolitika és a külgazda­ság vázlatos áttekintése megerősítheti az olvasót abban, hogy ezeken a fon­tos területeken sikerült megszilárdítani hazánk nemzetközi pozícióit, teret nyertünk a számunkra fon­tos szervezetekben, és en­nek diplomáciai és gazda­sági előnyei fokozatosan érvényesülnek. A belpolitikai élet átfor­málódását számos új intéz­kedés, törvény szolgálja. Működnek az önkormány­zatok, betöltik hivatásukat a köztársasági megbízot­tak. A jogalkotás terén ha­talmas munkát Végzett az Országgyűlés. 4. kialakítása érdekébeü fon­tos lépéseket tettünk. A kormány gazdaságpolitikai stratégiája a négyéves ak­cióprogramnak megfele­lően indult. A szociális piacgazdaság kialakítása alapvető cél. Hosszú stag­nálás után kell kilendíte­ni a kátyúból gazdaságunk megfeneklett szekerét. Fel­erősödött az inflációs fo­lyamat, és az életszínvonal csökkenése megnövelte a szociálpolitikával szembeni jogos igényeket. Részben már sikerült megteremteni a privatizá­ció és a kárpótlás jogi ke­reteit. Az infláció megfé­kezésére tett erőfeszítések lassanként éreztetik hatá­sukat. A munkanélküliek száma — a gazdasági át­alakulás kényszerű velejá­rójaként — emelkedik, és ennek megfelelően a tör­vény egységes munkánál­külijáradék-rendszert hí­vott életre. A munka vilá­gának állami szabályozása kiterjed a többi között az átképzésekre, az új munka törvénykönyve megalkotá­sára és számos más fontos kérdésre. Az agrárpolitika kidolgo­zásakor alapvető szempont volt a tulajdonviszonyok rendezése, hiszen a kor­mány a magántulajdon el­sőbbségének elvét vallja. Ezt szolgálja a kárpótlási, a szövetkezeti és az átala­kulási törvény. Az egészségügyet érintő számottevő változás a há­ziorvosi ellátás megszerve­zése a szabad orvosválasz­tás keretében. A szociális gondoskodás kiépítése több szálon fut. Átalakulóban a tá rsadalonA^ips ítás, a nyugdíjak rendszeres eme­léséről is döntés született. Az oktatási rendszer és a kulturális élet mély válság­ban van. Feltételrendszeré­nek jobbítására a kor­mányprogram nem ígérhe­tett látványos javulást, de a működőképesség fenntar­tását, a struktúraváltás megindítását magára vál­lalta. Sajnos, az indokolt­nál kevesebb pénz jut erre az ágazatra. Elkészült a közoktatási törvény ter­vezete. a felsőoktatásban az oktatás és a kutatás szoro­sabb összekapcsolása a cél. Az állam és az egyházak között gyökeresen új vi­szony alakult ki. Ismét be­tölthetne az oktatásban, az ifjúság nevelésében egyko­ri szerepüket, és ennek fo­kozatosan megteremtik a tárgyi kereteit az egyházi ingatlanok egy részének visszadásával. A következő két évre szóló célok, teendők is kör­vonalazódnak a kötetben. További feladat az Európai Közösséggel való kapcso­latfejlesztés, biztonságpoli­tikai koncepciónk végleges kidolgozása, a hazai és a határainkon túli magvar- ság érdekében korrekt, egyenjogúságon alapuló jó­szomszédi viszony kialakí­tása a térségben. A külgaz­daság célja a Közös Piac­cal kötött szerződés életbe­léptetése és sokoldalú kap­csolatrendszer kiépítése. Az 1996-os Világkiállítás a külföldi befektetéseknek újabb lendületet adhat. A kormány az átalaku­láshoz, a gazdaság fejlesz­téséhez szükséges további törvényjavaslatokat ter­jeszt a parlament elé. Alapvető cél a gazdasági fellendülés elősegítése, érezhető gazdasági növeke­dés elérése és az infláció Visszaszorítása, Ennek megfelelően folytatódik a piacgazdaság működését segítő: gazdasági törvény­kezés, a magánvállalkozá­sok élénkítése, az állam-: háztartás átfogó reformja. A munkanélküliek száma az idén még várhatóan nöf vekszik, és valószínűleg 1993-ban éri el csúcspont­ját, majd a gazdaság élén­külésével a mintegy 12—13 százalékos szint csökkenése valószínűsíthető. A kötet szerzői leszöge­zik, hogy ez a nagyívű fel­adatvállalás nem csuoán a kormány előtt áll. han'-m az egész nemzet előtt, hi­szen cél iái túlmutatnak a pártpolitikai téziseken. T. T. 3 Ellenőrzőit állítások Kettős cáfolat Áthelyezték a székely kaput

Next

/
Oldalképek
Tartalom