Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

Közlekedési konferencia Athénban Egységes európai infrastruktúrát! Ä Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának Miniszteri Tanácsa (ECMT) 75. ülésszakát 1992. június lí-én, csütörtökön és 12-én, pénteken tartja Athénban. Az eseményen magyar részről Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter vesz részt. Az elmúlt évben a prágai pán-európai közlekedési konferencia résztvevői el­fogadtak egy olyan össz­európai közlekedéspoliti­kát, mely körvonalazza az együttműködő országok cél­kitűzéseit és a megvalósí­tás eszközeit a közlekedés. területén. A tagországok által elfogadott dokumen­tum különös hangsúlyt he­lyez a megfelelő európai közlekedési infrastruktúra megtervezésére, a kombi­nált közlekedés kiterjeszté­sére, a környezet védelmé­nek biztosítására és a táv­közlés és telematika hasz­nálatának előmozdítására. Ennek szellemében tartják most az ECMT ülését, ahol többek között a miniszte­rek megvitatják a nemzet­közi közúti áruszállításban alkalmazott kvótarendszert, s egységesítik a kombinált szállításban alkalmazott rakodóegységek — konté­nerek, csereelemek — mé­reteit is. A legjelentősebbnek ígér­kező napirendi pont a köz­úti biztonság és az egységes közúti jelek és jelzések témaköre lesz. E vita során is az egységesítést tartják szem előtt, mivel szeretnék megszüntetni a tagországok között a közlekedés bizton­ságából adódó különbsége­ket. Szintén a réguegyezmény átdolgozása, illetve az egy­ségesítés szükséges belső vízi . utak szabályozásánál. Ezért a tanács elé kerti! jóváhagyásra egy új osztá­lyozás, amelyet különböző nemzetközi szervezetek dol­goztak ki. Az új szabályo­zás figyelembe veszi a na­vigációs technikák változá­sait és Közép- és Kelet- Európa belső vízi útjainak speciális helyzetét. Az athéni ülésszakra je­lentés: készült azokról a lehetőségekről, melyek a mozgássérültek vasúti köz­lekedését javítanák. Nyilvánvaló, hogy ez az össz-európai közlekedési rendszer — melynek meg­teremtésén a tárgyaló felek fáradoznak — nem tud összehangoltan működni számítógépek és távközlés nélkül. A küldöttségek ezért tanácskoznak a fejlett számítástechnika és táv­közlés nyújtotta lehetősé­gekről — tájékoztatta az MTI-t a KHVM szóvivője. MÁRKA NÉLKÜL NE... Fordulj! Minden indoklás nélkül megtagadták 70 magyar ál­lampolgár beutazását kedd. este a szerb hatóságok . a horgosi határállomáson — mondta szerdán az MTI- n-ek Zubek János határőr­ségi szóvivő. A történtek után a rösz- kei határállomás parancs­noka felkereste horgosi kollégáját, aki elmondta: nincs diszkriminatív intéz­kedés a magyarokkal szem­ben. valószínűleg egyik kol­légája „túlteljesítette” fel­adatát. Zubek. János arra hívta fel a figyelmet, hogy a ki­utazó magyaroknál legalább 30 márka legyen, mert enéikül valóban fennáll an­nak a veszélye, hogy nem léphetnek szerb területre. 2 milliárdos alap Átfogó hitelgaranciáról tárgyal ma a kormány ■ Az MTI értesülése szerint a kormány csütörtöki ülé­sén átfogó hitelgarancia- intézmény létrehozásáról hallgat meg előterjesztést, lényege: támogatni azokat a kis- és középvállalkozó­kat. akik piacképes tervek­hez szeretnének hitelt fel­venni, ám nem rendelkez­nek az ehhez szükséges va­gyoni háttérrel, ezért nem tudnak kellő biztosítékot nyújtani a kölcsönt adó pénzintézeteknek. A várha­tóan mintegy 2 milliárd fo­rintos alappal létrejövő hi­telgarancia-intézmény a hitelek 80 százalékáig nyúj­E!it képző Láthatatlan Kollégium Láthatatlan Kollégium néven alapítványt hozott létre Bence György egye­temi tanár. Veér András, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet fő­igazgatója. valamint a Pos­tabank és Takarékpénztár Rt. Az alapítók szerdán saj­tótájékoztatón mondatták el: céljuk egy versenyvizs­gán alapuló egyetemi ösz­töndíjrendszer létesítése. Arra számítanak, hogy hozzá tudnak ily módon járulni az új magyaror­szági elit kialakításához. A Láthatatlan Kollégium működésében és felépíté­sében az 'angol college- okhoz. illetve a régi Eöt- vös-kollégiumhoz hasonlít­ható intézmény. Abban kü­lönbözik elődeitől, hogy fi­zikai értelemben nem kö­tődik egyik kollégiumi lé­tesítményhez sem. Ennek a kollégiumnak ugyanis csak tagjai vannak, diá­kok, tanárak és tanács­adók. továbbá úgyneve­zett aiumnusok, akik a kol­légium elvégzése után is tiszteletbeli tagok marad­nak. Az 1992—93-as tanévben a kollégium 30 fős kísér­leti évfolyamot indít. Az ez év szeptember eleji felvételi versenyvizsgák­ra olyan bölcsész-, jogász-, közgazdász- és teológus- hallgatók jelentkezhetnek, akik egyetemi tanulmá­nyaik első két szemeszte­rét sikeresen elvégezték. A versenyvizsgára július lö-ig levélben lehet jelent­kezni az alapítvány irodá­jánál. Budapest, I., Bat­thyány utca 32. címen. Az alapítvány alaptőké­je 10 millió forint, ezt az összeget a Postabank biz­tosította. Az alapítvány nyilvános. további támo­gat ókat várnak. tana garanciát a kereske­delmi bankoknak. Várha­tóan ez a garancianyújtás felgyorsítja a privatizációt, illetve megnöveli belföldiek részvételi arányát abban. A kormány foglalkozik az elmúlt évi monetáris fo­lyamatokról és a társada­lombiztosítás 1991. évi költ­ségvetésének végrehajtásá­ról szóló tájékoztatóval. A tb tavaly 22 milliárd forin­tos hiánnyal zárt, ennek fe­dezetét valahogy elő kell teremteni. Egyik forrás a kintlevőségek behajtása le­het, amelyet a kormány a társadalombiztosítási tör­vény módosításával kíván elősegíteni. Ezért a tb a ter­vek szerint önálló végrehaj­tói jogot kap, amelyet eddig csak az önkormányzati adó­hatóságon keresztül gyako­rolhatott. MÓDOSÍTOTT BEViZAREN BELET Új szempontokkal bővült a médiatörvény vitája Az Országgyűlés szerdai munkanapja a devizagaz­dálkodásról szóló 1974. évi 1. számú törvényerejű ren­delet módosításával kezdő­dött. A jogszabály-módosí­tás július 1-jei hatállyal lép életbe, és feloldja az olyan szerződéskötések ti- ’ lalmát, amelyek devizaérték forintra, illetve forint de­vizaértékre váltásáról szól-, nak a hivatalostól eltérő árfolyamon. Ugyanakkor meghagyja a lehetőséget, hogy devizajogszabály.' il­letve jegybanki rendelkezés. a devizaérték forintra, il­letve a forint devizaértakre történő átszámításánál az alkalmazandó árfolyam te­kintetében kötelező előírást adhasson. Lehetővé válik a bankközi belföldi deviza­piac létrehozása, hogy az árfolyamok a kereslet-kíná­lat törvényeinek megfele­lően alakuljanak. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos na­pi devizapiaci árfolyamokat határozhat meg. Kupa Mi­hály pénzügyminiszter a határozathozatal előtt tájé­koztatta a képviselőket, hogy az új, egységes devi­zakódex koncepciója szep­temberre készül el. Ä T. Ház nagy többség­gel elfogadta az elmúlt rendszerhez lcötődö egyes társadalmi szervezetek va­gyonelszámoltatásáról szóló törvény módosítását. Ezzel eleget, tett az Alkotmány­bíróság korábbi határozatá­nak. amely megsemmisítet­te a törvény 8. paragrafu­sát, mert abban nem szere­pelt határidő arra, hogy a szervezeteket meddig kor­látozzál? a tulajdonuk felet­ti szabad rendelkezésükben. A módosítás következtében az elidegenítési, illetve a megterhelhetöségi tilalmat legkésőbb 1992. december 31-ig mondja ki. A tilalom nem vonatkozik azokra a szervezetekre, amelyek el­számolását az Állami Szám­vevőszék jelentése alapján az Országgyűlés elfogadja. Az Alkotmánybíróság hétfői döntésének különbö­ző politikai szempontok szerinti értelmezése új ele­mekkel egészítette ki a rá­dióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitáját a tegnapi ülésen. Az ellenzék a határozatból egy­értelműen azt olvasta ki — miként Haraszti Miklós és Hack Péter (szabaddemok­raták) felszólalásaiból ki­tűnt —, hogy az államnak, a politikai erőknek távol kell maradniuk a médiák­tól. Az alkotmánybírók jogértelmezése szerint a rá­diónak és a televíziónak nem csupán a kormánytól, hanem az Országgyűléstől is függetlennek kell lennie, így nem tartják elképzelhe­tetlennek. hogv elölről kezdjék a törvénykoncep­ció kidolgozását. A kormánypárti, felszó­lalók ugyanakkor a jelen­legi törvényjavaslat mi­előbbi elfogadását sürget­ték. Az ellenzék részéről vétónak tekintenék a két­harmados törvény elutasítá­sát. Csurka István (MDF) az alkotmánybírósági dön­tésre hivatkozva arra fi­gyelmeztetett. ‘ félő, hogy egyfajta alkotmánybírósági rendszer fejé halad az or­szág, éS ez szinte felesleges­sé. de legalábbis másodla­gossá teszi a törvényalko­tók múnlcáját. Mások azt hangoztatták, hogy a koalí­ció sem akar kormányrá­diót és kormánytelevíziót, a közmédiának autonómnak kel! lennie, ám ez nem je­lent függetlenséget. Vitányi Iván (MSZP) óva intett a rádió és a televízió társadalmi szerepének eltúl- zásától. Szerinte az állam­polgárok politikai álláspont­jukat.. véleményüket az, élet­körülményeik, személyes tapasztalataik alapján ala­kítják ki, a tömegkommu­nikáció erre legfeljebb „rá- erősíthet”. Hangsúlyozta, hogy a kormányra nézve nincs veszélyesebb a kor­mánypárti sajtónál, hiszen a kormánynak, ha jól akar­ja végezni teendőit, akkor nem dicséretre, hanem bí­rálatra van szüksége. Rajié László (SZDSZ) ja­vasolta, hogy meg kellene vizsgálni a televízió és a rádió mecenatúrájának sze­repét. Felhívta a figyelmét az illegális műsorokra, a kábeltévék összeállításaira, amelyek nem mindig sza­bályszerűek. Véleménye szerint el kell jutnunk oda, hogy a kultúra is piac- komfort legyen, ne csak a gazdaság. Ráday Mihály (SZDSZ) saját munkahelyi tapasztalatai alapján beszélt a 'televízióbeli állapotokról, továbbá a tévések, rádiósok reklámműsorokban való részvételéről. Azt látná jónak, ha a költségvetés nem évenként szabná meg az intézmények pénzét. Az elnöklő Dörnbach Ala­jos szerdán kora délután el­napolta a médiatörvény ál­talános vitáját, s ezzel az ülés véget ért. Tegnap sajtótájékoztatót tartottak a szocialista párt képviselői. Tompa Sándor elmondta, hogy Pál László képviselőtársával levelet in­téztek a Dimag Rt. ügyé­ben Szabó Iván ipari. Ku­pa Mihály pénzügy- és Szabó Tamás tárca nél­küli miniszterhez: Azt pró­bálják feltárni, hogyan ju­tott idáig a nagyvállalat. A képviselők érdeklődtek aa Ipari tárca új koncepciója felől a kohászat jövőjét il­letően. Vastagh Pál a múlt rend­szerhez kötődő egyes társa­dalmi szervezetek vagyonel­számoltatásáról szóló tör­vénnyel foglalkozott. Emlé­keztetett, az Alkotmánybí­róság az alaptörvénnyel el­lentétesnek találta, hogy ezen szervezetek esetébe« meghatározatlan ideig tartó elidegenítési tilalmat szab­tak meg. Elmondta, hogy az Állami Számvevőszék hite­lesítette az MSZP vagyonel­számolását, a párt ezért le­vélben kérte az Országgyű­lés elnökét, hogy mielőbb essenek túl az ezzel kapcso­latos törvényhozási proce­dúrán, és zárják le az ügyet. Kósáné Kovács Magda a szakszervezeti vagyon vé­delméről szóló törvény mó­dosításáról fejtette ki véle­ményét. Pártja nem éri egyet a módosítócsomag­gal, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a szakmai ága­zati szakszervezeteket kizár­ják a vagyon feletti osztoz­kodásból . Figyelmeztetett, a szocialisták nem kívánják elengedni az ágazati szak- szervezetek kezét. T. T. KÉTPERCESEK. Ör­kény István írói hagya­tékából jól ismertek az egyperces novellák, amelyek levél formá­ja is megjelent most a könyvhétre. A parla­menti játékszabályok kétperces felszólaláso­kat tesznek lehetővé bi­zonyos esetekben, hogy pergőbb legyen a vita, és ne késsenek a riposz- tok. Ez azonban csak a legritkább esetben sike­rül. Rendszerint kevés a százhúsz másodperc a bőbeszédű replilcázónak. Néha inkább — tisztes­ség ne essél? szólván — horbély ötpercnek le­hetne nevezni a teljesít­ményt. LELTÁR. A Gobelin­teremben. ahol menet­rend szerint zajlanak a sajtótájékoztatók, a technikusok éppen a té­véstáb felszerelését pa­kolásszák. Kialudtak a juDÍterlámpák, gondol­nánk, itt már mára meghalt az élet. Egy­szer csak két hölgy je­lenik meg a teremben. Jobbra, balra pillognak, a falakat borító gobeli­ORSZÁGHÁZI SZŐTTES neket nézegetik. Az egyik nem éri be távoli szemlélődéssel. Lerúgja a cipőjét) székre szök­ken, hogy tüzetesebben szemügyre vegye a mű­alkotást. Alá is nyúl. Te Jóisten, talán csak nem pártállami poloskát ke­res, jobb esetben moly­lepkét? Egyiket sem. A Nemzeti Galériából köl­csönzőit műtárgyakat leltározzák. MIVEL ETETNEK? A Vadász-terem a pa­rádés parlamenti dísz­vacsorák mellett a ple­náris ülések idején munkaebédek színhelye. A képviselők a napi ajánlatból kedv ükre be- lakmározhatnak. Afféle svédasztalt honosítot­tak meg. Négyszázki- lencven forint fejében végigehetik az étlapot. Előételként füstölt mar­hanyelvet javallanak franciasalátával, továb­bá hús- vagy magyaros gombalevest. Meggon­dolandó a sonkával töl­tött palacsinta —. ránt­va. A sertésborda ros­ton — kész kihívás. Akinek még nem kell nyetdekelnie, annak áll­jon itt a főtt marhahús tormamártással, ame- lvet Krúdy is kedvelne. Az ínyencek borjúpör- költtel kacérkodhatnak, a korszerű táplálkozás hívei a paradicsomos káposztával. Aki édes­szájú, desszertként aranygaluskát, orosz- krémtortát, sajtot és mandarinbefőttet cse­megézhet. Ilyen takaros menüsor végigknstolása után bizony elpilled az ember. székfoglalAs. üléskezdet előtt a sza­baddemokraták padso­rainak egyik asztalká­ján gyönyörű virágcsok­rot helyeztek el. Pom­pás sárga rózsák, né­hány lila írisszel össze­komponálva. Vajon ki­nek szánták? Megjelenik egy kissé elfogódott szépasszony a sajtópá­holyban, és menedéket kér a szólításig. Ö dr. Sarkadiné dr. Lukövícs Éva, aki az SZDSZ szí­neiben Békéscsabán megnyerte a választást. Először a ház korelnö­ke, Kéri Kálmán kö­szönti elegáns kézcsók­kal, majd Szabad György hívja a helyére. Egyöntetű taps fogadja a szőke hajú. könnyű li­la kosztümbe öltözött képviselő asszonyt. „Ké­rem, keressen majd fel a szobámban!' — mondja még Szabad György, s hozzáteszi kis szünetet tartva: „Eskü­tétel végett”. A min­dig zord házelnök szi­gorú arcvonásain mint­ha egy halvány mosoly suhant volna át. Tamasi Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom