Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

SÓSTÓT SÓZNÁ A FALURA Többlépcsős vita a szemétről „Púp hálán púp” — mon­dogatják mostanában bosz- szanjkodva, de korántsem beletörődőén Szentlőrinc- káta felelős vezetői. Nem elég. hogy az egészséges ivóvizet — jócskán megkés­ve — nekik kell eljuttat­niuk a falu 900. házába és telkére. Ráadásul — s ez az újabb gond — szemétte­lepre van szüksége a köz­ségnek. — Legális, engedélyezett lerakóhelyünk sohasem volt — vázolta a probléma múltbeli eredőjét Szabó Kálmánné polgármester. Egy ideig belterületen hal­mozódott a szemét, a „népi megszokottság” alakította ki a helyét, természetesen mindenféle higiéniai és egyéb követelmény figyel­men kívül hagyásával. A végtelenségig mégsem lehe­tett szemet hunyni: a ta­nács kialkudott a tsz-től egy csereterületet. A tsz-te- lep mögötti Tófenék elne­vezésű részben egyeztek meg, ami közvetlenül a fa­lu szélén, a Tóalmás felőli oldalon fekszik. Csakhogy ez még az előbbinél Is rosszabb adottságú volt. Rendszerint arról fújt a szél, beterítette Szentlő- rinckátát füsttel, bűzzel. Az arra lakók folyton panasz­kodtak. Ráadásul prüszköl­tek a szakhatóságok is, hi­szen hivatalossá sosem vált ez a hulladékgyűjtő sem. Ha a tanács kéri, akkor sem adtak volna rá enge­délyt. Így hát mindenki úgy tett, mintha nem lenne. Miközben a tó mélye egyre jobban kezdett megtelni. ULTIMÁTUM A TSZ-BŐl Bizony tán Óperenciás- tengernylvé növekedett vol­na, ha a megtűrt békességet nem zavarják meg a piaci viszonyok. Nevezetesen: a négy községen terpeszkedő Kossuth Tsz-ből önállósult az egykor már működött, de beolvasztott szentlőrincká- tai „Üj Világ'’. Az újraszü­letett szövetkezetnek pedig pénz kellett az induláshoz, nem pedig a tönkrement el­letőistálló a tsz-'telepen. Ami a legközelebb található az illegális szeméttelephez. Eladta hát rögvest, amikor vevő jelentkezett. A Kon­takt Trade Kft. viszont ke­nyérgyárat akart az épület­ben létesíteni. Természete­sen komoly átalakítás után. No meg azzal az eladónak címzett feltétellel, hogy az „Üj Világ” — mint a szom­szédos lerakóhely egyhold- nyl területének tulajdono­sa — rövid időn belül ga­rantálja az élelmiszerüzem­hez méltatlan és megenged­hetetlen körülmények meg­szüntetését. Vagyis érje el, hogy az önkormányzat má­sik helyen alakítson ki ilyen objektumot, míg a tsz el­végzi a szükséges helyreál­lítási munkálatokat, a re­kultivációt. SZŐRÉRT SZŐRT VÁLASZTÁS DUNAKESZIN Következik a második forduló Ahogy már korábban hírt adtunk róla, Dunakeszi 14. sz. egyéni választókerületé­ben a május 31-én megtar­tott időközi önkormányzati választás eredménytelenség­gel zárult. A második for­duló időpontját június 14-re tűzték ki. Valamennyi jelölt: dr. Balogh L. Csaba, az MDF, Kiss Péter, a Fidesz színei­ben, Matány Gábor függet­lenként készülhet a hét vé­gi megméretésre. J. Sz. I. Szabó István szövetkezeti elnök bejelentése ultimá­tumként sújtott a helyi képviselő-testületre. Épp most? Amikor minden fil­lért a vízre tartalékoltunk? Mi tehetünk arról, hogy ez sincs, az sincs? Különben meg hol csináljunk új sze­méttelepet, amire előbb- utóbb sort kell keríteni. Ha meg muszáj, akkor „igazi, európai léptékű” legyen, hogy sok évtizedre elvessük a gondját. Szép lenne, jó lenne, de miből? A tsz pe­dig adjon új területet, hisz az eredeti lerakó — amit a tsz-szel elcseréltek — az önkormányzaté volt. — Mi lehetett az érdek­telenség oka? — kérdeztük Simon Ágotát, a választások egyik szervezőjét. —- Nem igazán tudom rá a választ — mondta. — Ügy érzem, a választási bizott­ság mindent, amit lehetett, megtett. Volt reklám, han­goskocsi járt körbe a hírrel, az előkészítéssel nem lehe­tett gond. A pártok is tar­tottak összejöveteleket, be­mutatták jelöltjeiket. Talán kicsit csendesebb volt a kampány a szükségesnél. Bár az is lehet, nem ez volt az oka annak, hogy kevesen jelentek meg a szavazáson. Ez az a kérdés, amire mi is kíváncsiak lennénk. Használt, üzemképes MTZ traktorok nagy választékban kaphatók telephelyünkön, több száz, egyéb mezőgazdasági gép mellett. Kasz-Coop Kft. Derecske, 47-es út, 18-as kilométerkő. Telefon: 376. 4 iSfíHnn POZITÍV FEJLEMÉNYEK A rohanó világunkban akadnak emberek, akik figyelmet szentelnek kör­nyezetünknek. Az országos rendezvények mellett ki­alakultak olyan közössé­gek is, amelyek egy-egy térséget karolnak fel, ezeknek egyike a Duna Menti Régiók Munkabi­zottsága. A testület nemzetközi kapcsolatokkal is rendelke­zi!:, hiszen öreg folyamunk mindig is kapocs volt Kelet és Nyugat közt. A május elején megtar­tott értekezleten bajor, osztrák, horvát képvise­lők voltak jelen a magya­rok mellett. Hazánk öt megyéje társult a környe­zetvédelmi tervekhez, me­lyeknek egyik égető prob­lémája a hulladékhaszno­sítás. A megbeszélésen a tagok egyetértettek abban, hogy ellenőrizni kell a hul­ladék keletkezését, vala­mint újrahasznosítását, és megoldást kell találni a végképp fel nem használ­ható, esetleg veszélyes vég­termékek tárolására. Auszt­riai tapasztalatok azt mu­tatják, hogy zökkenőmen­tesen meg lehet ezt olda­ni településeken belül, egy koordinációs és ellen­őrző bizottság segítségé­vel. Egyes tartományokban például a hulladékgazdál­kodás magánkezekben van, de a helyi önkormányzatok alárendeltségében. A magyarok képviselői is a szemétlerakó helyek „színvonalát” érzik felelős­nek, mert a működő tele­pek egyharmada nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. A második ülésen nem jelentek meg Románia, Moldávia, Bulgária és Szerbia képviselői, de a harmadik, május 25-i po­Szőrért igenis szőrt kér­tünk a szövetkezettől. Na­ná! Az önkormányzat több hold területét használja az „Űj Világ”. Ha ők nem ru­galmasak, mi visszakérjük azokat! — idézte Szabó Kálmánná az akkori vitát. Mert szó szót követett. Mire föl a tsz az úgyneve­zett Sóstót akarta a falura sózni. De sem az önkor­mányzat, sem a szakhatóság gok — mert most már ko­molyra mentek a dolgok — nem fogadták el az ajánla­tot, a talaj vizes, takaróföld nélküli, fátlan területet. Vé­gül azért megegyeztek: egy elhagyott homokbánya a fa­lutól kellő távolságra, er­dővel körülvéve, a Puszta- monostor felé eső határré­szen már mindenkinek megfelelt. Oda „csak” utat kell építeni, kerítést, figye- lőkutakat, őrbódét, sorom­pót, személyzetet állítani. NINCS VISSZAÚT Egy szakember 3-400 ezer forintos tervjavaslattal je­lentkezett, amit könnyel­műség lenne visszautasíta­ni. Személyi érdekeltség miatt esetleg az erdőfelü­gyelőségnek — merthogy e hatóság hozzájárulására is szükség van az erdő miatt — juthat eszébe újabb fel­tételeket támasztani. A képviselők nem retten­tek meg a látható nehézsé­gektől, de óvatosabbá vál­tak. Tájékozódni kezdtek, hogyan lehetne több lépcső­ben, egyszerűen megcsinál­ni az új szeméttelepet? Hogy a vízmű is épüljön, meg a hulladék is jó helyre kerüljön. A volt elletőistál­lóban pedig süssék a kenye­ret. Egy bizonyos Szentlőrinc- kátán: innen már nincs visszaút, a szeméttelepnek költöznie kell. Nem titok­ban, szemhuny ássál. An­nak lejárt az ideje. Minden pénzforrást megpályáznak, amit csak lehet. Ez ügyben a megyéhez nyújtottak be kérelmet, hátha sikerül. (tóth) zsonyi tárgyaláson már a román, cseh és szlovák partnerek is asztalhoz ül­tek. Az ülésen területren­dezési, térfejlesztési és kör­nyezetvédelmi állásfoglalá­sok és viták hangzottak el. A munkabizottság elnö­ke, Meleg Zoltán hangsú­lyozta annak fontosságát, hogy a régió tartományai és megyéi összefogjanak, és teljesen politikamentesen kezeljék a környezetvédel­mi ügyeket. — Nem a mindennapi politika határozza meg a természet állapotát, de még csak nem is a törvények vagy határozatok. Környe­zetünknek arra van szük­sége, hogy végre önma­gáért figyeljünk rá és óv­juk. Éppen ezért Pozsony­ban elkerültük a mostan­ság annyi mérges fullánkot belénk engedő témát, Bős problémáját. Ügy gondo­lom, arra kell koncentrál­A helyi képviselők válasz­tására vonatkozó szabályo­kat az alkotmány alapján az 1990-ben alkotott LXIV. és LXV. törvények tartal­mazzák. E szabályokat már 1990-ben megismertük, de a választási ciklus közepén nem árt feleleveníteni. A három legfontosabb tudnivaló: A községi, városi, fővárosi kerületi képviselő- testületek tagjait a válasz­tópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján közvetlen és titkos szava­zással választják. A választópolgárok vá­lasztják a fővárosi közgyű­lés 66 tagját, további 22 tagja a fővárosi kerületi képviselő-testületek titkos szavazása alapján nyeri el mandátumát. A megyei képviselő-tes­tületek valamennyi tagját a községi, városi képviselő- testületek által választott küldöttgyűlés választja tit­kos szavazással. A választási szabályok függnek attól, mekkora a település. A tízezer vagy en­nél kevesebb lakosú telepü­lés egy választókerületet alkot, s a képviselők meg­választása kislistán történik, a nagyobb településeken a képviselők fele egyéni vá­lasztókerületben, a másik fele listáról kap mandátu­mot. Minthogy a képviselőket 4 évre választottuk, megbí­zatásuk 1994 őszén lejár. Már eddig is többször fel­merült a kérdés, azt a kép­viselőt, aki feladatait nejn a választópolgárok megelége­désére végzi, visszahívha­tó-e? A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a kép­viselő nem hívható vissza. Ezzel kapcsolatban is — természetesen — megoszla­nak a vélemények: van, aki helyesli, van, aki ellenzi. Vélhető, hogy a demokrá­cia kiteljesedése azt is je­lenti majd, hogy a képvise­lőt a választópolgárok visz- szahívhatják és új képvise­lőt választhatnak. Termé­szetesen ennek jogi szabá­lyozását alaposan meg kell fontolni, mert a visszahívás­nak csak nagyon pontosan meghatározott esetekben le­het helye, kizárva minden szubjektivizmust. A hatályos törvények sze­rint a képviselő megbíza­tása megszűnik a ciklus vé­gével, lemondással, a halá­lával, a községegyesítés esetén, ha időközi választá­sokat tartanak és az önkor­mányzati képviselő-testület feloszlatásával. A lemondást írásban kell benyújtani a polgármester­nek vagy a képviselő-testü­let ülésén szóban közölni. (Megjegyzendő hogy a to­vább viták elkerülése ér­dekében az első megoldás a helyesebb.) Községegyesítés megszün­tetése miatt a községek szétválását követően az új önkormányzat testületé az eredetileg megválasztott képviselő-testületi tagokból automatikusan is létrejö­het. Ennek előfeltétele az, hogy a helyi önkormányzat működőképes legyen, vagyis létszáma megfeleljen a törvényben előírtaknak. Ha nincs meg a létszám, vá­lasztásokat kell kiírni. Eb­ben az esetben megszűnik a korábbi képviselők mandá­tuma Is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mind­azon képviselőket, akik a választók bizalmát élvezték, újraválasztják. Ha a négyéves ciklus alatt a választókerület egy része más közigazgatási te­rülethez kerül, akkor ez nem érinti a megválasztott képviselők jogállását. Ha a kormány úgy véli, hogy egy önkormányzat működése jogellenes, meg­hallgatva az Alkotmánybí­róság véleményét — a fel­oszlatásra vonatkozó javas­latot tehet az Országgyűlés­nek. Ha ilyen esetben az Országgyűlés a feloszlatást kimondja, 30 napon belül ki kell tűzni az időközi vá­lasztásokat. A Duna Menti Régiók Munkaközösségének elnöke, Me­leg Zoltán előrelépésnek tartja a román és a szlovák fe­lek bekapcsolódását a bizottság munkájába (Vimola Károly felvétele) nunk, hogy — ebben az esetben — mellőzzük a ha­tárokat, és egységesen lép­jünk fel az ügy érdeké­ben. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy kidolgoztunk egy osztrák—magyar—szlo­vák regionális rendezési tervet, amely tájrendezési és -fejlesztési javaslatokat is tartalmaz. Az általunk elfogadott állásfoglalást minden munkabizottság tárgyalni fogja; a Cél egy teljes felmérés a régió kör­nyezeti állapotáról. A ké­sőbbiekben térképen sze­retnénk rögzíteni az ered­ményeket. Talán ez segíte­ne kialakítani a közös kon­cepciót, és környezetvédel­mi rendszerünk is hatéko­nyabban működhetne. Papp Antonella Újabb környezetvédők ÖNKORMÁNYZATI AKADÉMIA Képviselő: mettől meddig?

Next

/
Oldalképek
Tartalom