Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

Személyi változások ez orosz vezérkarban Moszkva továbbra sem kérdőjelezi meg az államközös- gég egyesített haderőinek létjogosultságát, de mind erő­teljesebben törekszik saját hadseregének mielőbbi fel­állítására — jelentette ki szerdán Borisz Jelcin. Az orosz elnök a hadsereg legfelsőbb vezetésével folytatott esz­mecserén egyben biztosította a főtiszteket: a lehetősé­gekhez mérten növelni kívánja a katonák szociális biz­tonságát. Jelcin ugyancsak szerdán nagyszabású személyi vál­tozásokat jelentett be. Az orosz hadsereg vezérkari főnökének, egyben a mi­niszter első helyettesének Viktor Dubinyin vezérez­redest nevezte ki. Dubinyin első helyettese Mihail Ko- lesznyikov vezérezredes lett. A védelmi miniszter három helyettese pedig Vlagyimir Toporov, Vale- rij Mironov és Georgij Kondratyev, mindannyian vezérezredesek lettek. Az orosz elnök nem ha­gyott kétséget afelől, hogy 1995-re teljesen befejeződik a 2.2 milliósra tervezett orosz hadsereg megalakítá­sa. — Mi döntöttünk leg­utoljára a saját hadsereg létrehozása mellett, a többi volt szovjetköztársaság már jóval előttünk elhatá­rozta ezt — hangoztatta a tévé délutáni híradójának adott nyilatkozatában. Ez­zel együtt hangsúlyozta: Moszkva továbbra is számít a katonai együttműködésre ezekkel az önálló államok­kal. A helyi válságokban érintett orosz hadseregről szólva kijelentette: nem szeretnék, ha Moldovában megismétlődne a jugoszláv vérontás. Az Ukrajnával fennálló súlyos nézeteltéré­sekkel kapcsolatban elis­merte, hogy egy helyben állnak a flottáról és a Krímről megkezdett tárgya­lások. Sikernek könyvelte eh azonban, hogy egyoldalú lépésekre eddig egyikük sem ragadtatta magát. Angolában járt a pápa Egyhetes lelkipásztori lá­togatását befejezve, Ango­lából hazautazott Rómába II. János Pál pápa. Eluta­zása előtt békeimát mon­dott. s felszólította a nem­zetközi közösséget, hogy az ország függetlenségének aláaknázása nélkül siessen segítségére az afrikai or­szágnak. A katolikus egyházfő an­golai látogatását felhasz­nálta arra, hagy a tizenhat esztendős angolai polgár- háború befejezése után bé­két hirdessen a délnyugat­afrikai ország lakosai kö­zött. A pápa hitük őrzé­séért, helytállásukért di­csérte a római katolikuso­kat. A harcokban száz pap és apáca lelte halálát. A lázadóik sok túszt szedtek a papság soraiból, a kor­mány pedig elkobzott egy­házi javakat. Szlovák ellenvélemény a hősi szerződésről Az új vezető szlovák kormányzati erő, az eddi­gi szlovák miniszterelnök, valamint Szlovákia egyik legismertebb nemzetközi jogásza egyaránt negatív módon foglalt állást a Ma­gyar Országigyűlés keddi lépésével, a bős! vízi erő­mű építéséről kötött, 1977- es csehszlovák—magyar szerződés hatályon kívül helyezésével kapcsolatban. A Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom (HZDS) nem lát okot arra, miért kellene elállnia Csehszlo­vákiának a Magyarország­gal szembeni kártérítési igénytől. Erről beszélt Bo- huslav Géci, Vladimír Me- ciarnak, a mozgalom el­nökének — Szlovákia új vezetőjének — a szóvivő­je Pozsonyban. Ján Carnogursky eddigi szlovák miniszterelnök is­mételten jogellenesnek mi­nősítette a szerződés ma­gyar részről történt egyol­dalú megszüntetését. Ján Azud pozsonyi nemzetközi jogász azt fejtegette, hogy a magyar parlament dön­tése semmit nem változtat a helyzeten, vagyis a szer­ződés továbbra is érvé­nyes. Éledező feszültségek Kárpátidia: áj Krím? A kárpátaljai kisebbségi viszonyok láttán a moszk­vai sajtó mind gyakrabban veti fel: a Krímhez hason­lóan, ez a terület is állan­dó feszültségforrássá vál­hat, Szerdán két tekinté­lyes moszkvai hetilap is hasonló félelmeket táplált olvasóiban. A reformernek számító Moszkovszkije Novosztyi hosszabb elemzése szerint elsősorban a ruszinok el­szakadási mozgalma hordoz veszélyeket. A cikkíró úgy véli, hogy nemcsak a kijevi kormánynak kellemetlen e mozgalom, hanem a kevés­bé elvakult ruszin lakosság számára is, mert azt az il­lúziót kelti, hogy az önálló államiság egy csapásra min­den problémát megold. A mindössze néhány száz tagot számláló, de hangadó Kárpátaljai Köztársasági Párt szerint vissza kell ál­lítani a történelmi határo­kat és újból meg kell ala­kítani az 1939-ben a ma­gyarok által elfoglalt kár­pátaljai Ruszt. A terület 1944-ben, a szovjet csapa­tok bevonulása után került ismét ukrán fennhatóság alá. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségéről (KMKSZ) szólva úgy véle­kedik, hogy a KMKSZ könnyedén ért egyet a Bu­dapestről jövő és az auto­nómiára vonatkozó magyar elképzelésekkel, hiszen mindig is magyar érdekelt­ségű területhez fűződött tevékenysége. — Budapest sohasem ad­ta fel a magyar területek egybegyűjtését, ezért újabb ellentétek forrásává válhat ez a vidék is — így a cikk­író. Az ugyancsak befolyásos Lityeraturnaja Gazeta két­ségét fejezi ki, hogy sor kerül a ruszinok által erre a hétre meghirdetett álta­lános politikai sztrájkra. Ezen az ukrán kormány erőszakos beolvasztási kí­sérletei és az önálló ruszin állam megalakulását el­nyomó kijevi politika ellen tiltakoznának. Megállapítja azonban: Kárpátaljának sokkal több történelmi joga van arra, hogy önálló státust kap­jon, mint a Krímnek. Ezért nem nehéz megjósolni — így a hetilap —, hogy Euró­pa újabb feszültséggóc ki­alakulásával számolhat. Repeszbombák Szarajevóra A jugoszláv légierő egységei szerdán — a bosnyák rá­dió jelentése szerint — re­peszbombákkal támadták meg Szarajevót. Ezt az APA közölte a HINA horvát hírszolgálati irodára hivatkozva. A HINA — a szarajevói rádió nyomán — azt állította, hogy mérges gázt is beve­tettek. A közlés szerint a ju­goszláv légierő a muzul- mán-horvát védők állásait GORBACSOV LIMUZINJA Hivatalos felszólításra Mi­hail Gorbacsovnak ki kel­lett cserélnie SIL luxus li­muzinját. egy Volga típusú szerényebb gépkocsira. A jelenlegi orosz vezetés nyil­vánvalóan ily módon rea­gált arra, hogy a volt orosz államfő az utóbbi időben egyre élesebben bírálja Bo­risz Jelcin politikáját — jelentette Moszkvából a DPA német hírügynökség. Gorbacsov egy munka­társának hétfői kijelentése szerint, a volt elinök már használta is a Volgát. bombázta Zuc és Sokolj dombjain. A rádió szerint súlyos ütközetek dúlnak Szarajevó egész területén, a legelkeseredettebb har­cokat Dobrinja kerületéből és az Óvárosból jelentették. USA — nem! Az Egyesült Államok kedden elutasította Bosz­nia-Hercegovina elnökének azt-a kérését, hogy lőjék a Szarajevó ellen támadó szerb irreguláris egysége­ket. Alija Izetbegovic, Bosznia elnöke kérte azt, hogy az Egyesült Államok indítson légitámadást a Szarajevót körülvevő he­gyekben tartózkodó szerbek ellen. A kétségbeesett kérés célja az, hogy megtörjék az ostromot, és lehetővé te­gyék humanitárius segélyek bejuttatását a városba. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője, Margaret Tutwiler kedden közölte, hogy a Bush-kormányzaton belül egyetlen felelős tiszt­ségviselő sem foglalkozott ezzel a kéréssel. HÁTTÉR A NAP CSAK A FORGATÓKÖNYV KÉTSÉGES? BRNO, a morva főváros mintegy félúton fekszik Pozsony és Prága között. Nem véletlen, hogy itt, ezen a „semleges terüle­ten” tartották meg Václav Klaus és Vladimir Meciar első találkozóját a pén­tek-szombati cseh-szlová- kiai parlamenti választá­sok után. Klaus, aki szö­vetségi koalíciós kormány megalakítására kapott megbízatást Havel elnök­től, miután Polgári De­mokrata Pártja a legered­ményesebb volt Csehor­szágban, úgy ment el Brnóba, hogy tudta, bonyo­lult tárgyalásokra számít­hat. Meciar ugyanis, aki­nek a Mozgalom a Demok­ratikus Szlovákiáért elne­vezésű pártja a befutó lett a föderáció déli országá­ban, még a választási had­járatban kijelentette, hogy hatalomra jutása esetén ki­nyilvánítaná Szlovákia szu­verenitását, külön alkot­mányt fogadtatna el, és el­nökválasztást íratna ki a köztársaságban. Mint várható is volt, a két politikus brnói tárgya­lásai csak az ellentétek mélységét tárták fel, s azt, hogy mennyire kétséges a föderáció fenntartása Csehország és Szlovákia között. Arról van szó, hogy a piacgazdaságot sokkterá­piával is érvényesíteni kí­vánó konzervatív politi­kusként ismert Klaus köte­lezőnek tartja magára az alkudozások során a Cseh­országban megnyilvánult választói akaratot, s ez ha­tárt szab koalíciós enged­ményeinek. Meciar balol- daliaskodó nacionalizmu­sában nemcsak a kortes­hadjáratban tett nyilatko­zatai játszanak meghatá­rozó szerepet, hanem a tárgyalások során az is nyomást gyakorol rá, hogy Szlovákia sokkal inkább szenvedi a piacgazdaságra való átállás gyötrelmeit, mint Csehország. A 12 szá­zalékos munkanélküliség, amelyet a hadiipar leépíté­sének programja csak fo­koz — hiszen közismert, hogy ide összpontosultak a katonai eszközöket gyártó vállalatok —, háromszoro­sa a csehországinak. Brnóban Meciar csak addig ment el, hogy egy laza honvédelmi és vám­unióra vállaljon egyértel­mű elkötelezettséget, s ki­zárta azt, hogy a ki tudja, még meddig fennálló szövetségnek Havel legyen az elnöke. Klaus ilyen gyenge lábakon álló. kor­látozott kötelékű államszö­vetséget viszont elutasított, s ragaszkodott Havel el­nökségéhez. Szóba kerültek más alkudozási témák is a tárcák elosztásáról a szö­vetségi kabinetben, bár ezek a döntő tényezőtől függnek: sikerül-e meg­akadályozni, s ha igen, meddig, a szétválást? A tárgyalásokat ma Prágában folytatják. A világsajtó nagy része pesszimista mó­don ítéli meg a föderáció fenntartásának esélyeit, s egyes kommentátorok attól tartanak, hogy Pozsonyban tulajdonképpen már ké­szen vannak a forgató- könyvek a szlovák függet­lenség kikiáltására, és népszavazás kiírására, s a mostani alkudozás nem több, mint időnyerö manő­verezés. A nacionalizmus fellángolását különösen ag­gasztónak tartják, s nyug­talansággal írnak arról, hogy Meciar nem vesz tu­domást a kisebbségek jo­gairól, pedig Szlovákiában mintegy 10 százaléknyi a magyarok számaránya a lakosságban. MÉGSEM HISZIK, hogy a jugoszláviaihoz hasonló véres eseményekre kerül­jön sor Csehszlovákiában, hiszen északi szomszé­dunknál a visszafogottság és a mérséklet a legtöbb­ször idejekorán felülkere­kedett a vak szenvedélye­ken. Ezért a ma kezdődő prágai tárgyalásokon in­kább remélhetőleg az al­kudozások és kölcsönös en­gedmények érvényesülnek a válságot tovább élező, és annak elfajulását előidé­ző magatartás helyett. Árkus István Szóbeli jegyzék Bősről A Külügyminisztérium illetékese szerdán jegyzé­ket adott át Cseh-Szlová- kia budapesti nagykövetsé­ge képviselőjének. A mi­nisztérium sajtófőosztályá­nak információja szerint a jegyzékben a magyar kor­mány felhívja a cseh-szlo- vák kormányt a Csölösztő- nél folyamatban lévő, jog­sértő és ökológiai károkat okozó Duna-meder-áttöltés azonnali leállítására, vala­mint a két állam között ér­vényben lévő határvíz! egyezmény betartására. A szóbeli jegyzékben a magyar kormány megerősí­tette szándékát, hogy az 1977. évi államközi szerző­dés megszűnése nyomán kész mielőbbi tárgyalásokat kezdeni új államközi szer­ződés előkészítésére. A SZOVJET HADSEREG MAGYARORSZÁGON Éljünk a szabadsággal! A szovjet hadsereg Ma­gyarországon címmel tartott előadást Gosztonyi Péter Svájcban élő történész a Hadtörténeti Intézetben szerdán. Gosztonyi Péter kutatá­sának legújabb — 1992 ta­vaszán Moszkvában megis­mert — adataival vázol­ta fel a szovjet hadsereg magyarországi tartózkodá­sának és az 56-os forrada­lomba való beavatkozásá­nak történetét. A történész — utalva az utolsó szovjet katona Magyarországról történő távozásának egy­éves évfordulójára — han­goztatta: június 19. törté­nelmi nap; a tényt, hogy élni tudunk a szabadság­gal az elkövetkező évek bi­zonyítják majd. FKGP kereskedelmi konferencia Kihasználatlan lehetőségek A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt arra törekszik, hogy a keleti országokkal olyan együtt­működési rendszert hozzanak létre, amely elmozdítja a holtpontról a keleti kereskedelmet, és koordinálja a külkereskedelmi tevékenységet — hangoztatták szer­dán a szolnoki technika házában rendezett nemzetközi kereskedelmi konferencián, amelyen ukrajnai, szlová­kiai és erdélyi vállalkozók is részt vettek. A Kisgazdapárt rendezte eszmecserén bejelentették, hogy a párt képviselői több alkalommal jártak a kelet- európai országókban, hogy felvegyék a közvetlen érint­kezést. Legutóbb Ukrajná­ban, Kij evben tettek láto­gatást, és jelenleg is tárgyal egy küldöttségük az ukrán fővárosban a kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséről. A lehetőségek ehhez adottak, hiszen a keleti piac szinte valamennyi áru­féleség befogadására ké­pes, ugyanakikor olyan ter­mékeket tud szállítani, ame­lyet nálunk hiánycikknek számítanak. Jelenleg ki­használatlan a nagy tuzséri rakodó- és tárolóterület, számos tranzittelep, ezen­kívül lehetőség nyílna a Ti­szántúlon vámszabadterü­let létesítésére is. A párt arra törekszik, hogy a kül­gazdasági minisztériummal együttműködve információs hálózatot építsen ki Szlová­kia, Ukrajna, Lengyelország és Románia térségében. A konferencián elhangzott az a javaslat is, hogy hoz­zák létre a vállalkozók pártsemleges nemzetközi szövetségét, elsősorban a kisvállalkozók segítésére. További elképzelés a me­gyei vagy regionális keres­kedelmi központok kiala­kítása a térségi külkereske­delmi tevékenység- szerve­zésére. MSZP-iájékosftsíé Befellegzett az ígérgetésnek Az MSZP Budapesti Ta­nácsa sikeresen tevékeny­kedett az elmúlt két évben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy hét idő­közi önkormányzati vá­lasztásból négyet szocialis­ta képviselők nyertek — értékelte a szocialisták vá­lasztási sikereit Szabó La­jos Mátyás, az MSZP Bu­dapesti Tanácsának elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Mint mondotta: sikerük oka a szocialisták követ­kezetes magatartásában keresendő. A hatalmon le­vők „rossz politikája” is a szocialisták malmára hajtotta a vizet — tette hozzá. Véleménye szerint a polgárok egyre kritiku­sabbak a választók érde­keit kevéssé képviselő ön- kormányzatokkal szemben. A két évvel ezelőtt meg­választott önkormányzati képviselők mostanára el- kényelmesedtek, sokan sa­ját érdekeik érvényesítésé­re használják fel a testü­leti munkát. A sajtótájékoztatón be­mutatkozott a XIX. kerü­letben vasárnap képviselő­vé választott Sebestyén Péter és a VII. kerületi ér­vénytelen választáson leg­jobb eredményt elért Ba­konyi Karola. Az ígérge­tések kora lejárt, a hét­köznapi gondok megoldá­sán kell fáradozni — hangsúlyozták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom