Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

Lemondott a kormány Moldovában Hétfőn este a moldovai kormány úgy döntött, hogy benyújtja lemondását — jelentette be kedden reggel a moldovai törvényhozás­ba» Mircea Snegur állam­fő. A testület lemondása nem terjed ki a védelmi, belügyi és a biztonsági tár­ca Vezetőire, akik az or­szágban kialakult feszült helyzet miatt álltak el a le­mondástól. A lemondásról a parla­ment egyelőre nem foglalt állást. A törvényhozás ülésén egyébként másfél év után először jelentek meg ismét Dnyeszter menti képviselők, akiket Snegur elnök külön is üdvözölt, azt hangsúlyoz­va, hogy minden problémát a parlament keretei között és nem a lövészárkokból kell megoldani. A magyarok félitek Duray: Meciar programja veszélyes Vladimír Meciar mint Tudjman, 1990-es horvát el­nökké választása után — a jelek szerint azt hiszi, hogy egy függetlenségre készülő állam egyszerűen megfeled­kezhet a határ rossz olda­lára került nemzetiségek jogairól és törekvéseiről, ak­kor is, ha e nemzetiségek évszázadok óta ott élnek — írta kedden a The Indepen­dent című brit lapban Steve Crawshaw tudósító Duma- szerdahelyről (Dunajska Streda). A magyarok félnek, hogy bezárják a magyar iskola­Merre tovább, Csehszlovákia? Eredménytelenül ért vé­get Václav Klaus és Vladi­mir Meciar hétfői tárgya­lása— jelentette kedden hajnalban a Reuter. Klaus küldöttségének egyik tagja, Miroslav Hacek, a Polgári Demokrata Párt alelnöke ezek nyomán úgy véleke­dett, hogy a szövetségi ál­lam jelenlegi formájában hem maradhat fenn. Václav Klaus a CSTK hírügynökségének adott nyilatkozatában elmondta, hogy Meciar és a mögötte álló politikai erők egy füg­getlen Szlovákiát akarnak létrehozni, azonban ehhez az általa vezetett cseh tö­mörülés, a Polgári Demok­rata Párt választói nem ad­tak felhatalmazást. Klaus azt is közölte, hogy a tárgyalásokat csütörtökön folytatják, azonban nem valószínű, hogy sikerül egyezségre jutni. „A tár­gyalások nagyon mély vé­leménykülönbségekről ta­núskodnak Csehszlovákia jövőjével kapcsolatban’’ — közölte Klaus. BT-határotat Bővülő ENSZ-misszió Szarajevóban Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa hétfőn elfogadta a világszervezet főtitkárának a szarajevói repülőtér meg­nyitásával kapcsolatos - ja­vaslatát. A boszniai fővá­rosban folyó súlyos harcok miatt azonban egyelőre nem tudni, mikor kezdőd­het meg a humanitárius segélyek célba juttatását célzó akció. A főtitkári javaslatot tá­mogató határozatot a testü­let egész napos konzultá­ciók után, vita nélkül egy­hangúlag fogadta el. A Bosznia-Hercegoviná­ban egymásai szemben álló felek a hét végén meg­egyeztek abban, hogy ENSZ- ellenőrzés alatt lehetővé teszik a szarajevói repülő­tér megnyitását. A hétfői BT-határozat jóváhagyja az ENSZ béke- fenn tartó erők (UNPROFOR) létszámának 1100 fővel tör­ténő kibővítését, egyben felhatalmazza a főtitkárt arra, hogy — amikor azt megfelelőnek találja — ka­tonai megfigyelőket telepít­sen a répülőtér körzetébe. A testület tagjainak a je­lenlegi helyzettel kapcsola­tos aggodalmát mutatja a határozat azon pontja, ame­lyik felszólítja a főtitkárt, hogy a BT felhatalmazását kérve telepítse az UNPRO­FOR egységeket. Erre azt követően kerülhet sor, hogy a főtitkár a BT-vel közli: az ENSZ-erők tevékenysé­géhez szükséges körülmé­nyek, köztük a tartós tűz­szünet, megvalósultak. ENSZ-források szerint valószínű, hogy a katonái megfigyelőket és a techni­kai személyzetet néhány napon belül á helyszínre küldik, hogy biztosítsák a repülőtér körüli légelhárító fegyverek kivonását a kör­zetből. A korábbi tűzszünetek nem voltak hosszú életűek, s kétségeket ébreszt a mos­tani megállapodással kap­csolatban az is, hogy a hét végén a szerb irregularis erők az eddigi szinte leg­hevesebb támadást intézték Szarajevó ellen, amelynek következtében több mint 30 ember meghalt és 120 meg­sebesült. kát és megszigorítják á nyelvi törvényeket, Meciar pedig nemigen nyugtatja meg őket. Az egyik legna-, gyobb magyar etnikai párt vezetője, Duray Miklós szerint „Meciar programja veszélyes, nem csak szá­munkra, de minden kisebb­ségnek:" — írta a tudósító. A szlovákiai magyarok hangsúlyozzák, hogy nem akarnak konfliktust! Min­denki tudja, milyen bizony­talanságot okozna, ha meg­kérdőjeleznék az 1918 utáni határokat. Szlovákia füg­getlensége mégis további változásokra vezethet, külö­nösén, ha Meciar — egy volt kommunista, éppúgy, mint Tudjman — ugyanúgy nem törődik a kisebbségi jogokkal, mint a horvát kormány. A világnak ezen a részén egyetlen változás is könnyen tucatnyi másik­hoz vezethet — olvasható a The Independentben. A brit lap tudósítója több magyar lakossal beszélt Du- naszet'dahelyen, a majdnem 90 százalékban magyar helységben, ahol Meciar csak a szavazatok 3 százalé­kát kapta. — Nem akarunk megint új határmegvonást. Akkor háború lenné. De nem bízunk Meciarban — mondta Zoltán, a boltos. — Aggódom, nekünk Meciar nem lesz jó. Minden ma­gyart a Duna másik oldalán akar látni. Ezt nem mondja ki nyíltan, de ezt gondolja — mondta Irena, aki ugyan­csak vezetékneve elhallga­tását kérte. A körzeti tanács végre­hajtó szervének vezetője, Éva Bubnjakova azt mond­ta a The Independentnek, hogy Meciar nem jelent ve­szélyt, és felpanaszolta, hogy egyes magyar nemze­tiségi. vezetők „katasztrófa- forgatókönyvet” tárnak elő. Szerinte a dunaszerdahelyi magyaroknak nincs félniva­lójuk, A tanács választott tagjai azonban nem nyugod­tak. Pázmány Péter polgár­mester-helyettes így nyilat­kozott a The Independent­nek : — Meciar választások óta tett kijelentései nagy feszültséget okoztak. Fé­lünk a független Szlovákia megalapításától. Attól tar­tunk, hogy nem lesz demok­ratikus. II. Erzsébet Párizsban Királyi fogadtatás Látványos pompával fo­gadták kedden délben Pá­rizsban II. Erzsébet angol királynőt, aki férje, Fülöp herceg kíséretében négy­napos hivatalos látogatásra érkezett Franciaországba. Az Orly repülőtéren a fran­cia hadsereg díszalakulata sorakozott fel tiszteletére, a déli ünnepélyes bevonulás­kor pedig a Champs Elysées mentén sok ezren várták, hogy üdvözöljék, vagy leg­alábbis lássák a királynőt, aki Francois Mitterrand el­nök kíséretében, a köztár­sasági gárda rézsisakos lo­vas vérteseinek díszalaku­latát követve, nyitott gép­kocsin hajtott végig Párizs leghíresebb útvonalán, hogy a Diadalívnél, ugyancsak katonai tiszteletadás mel­lett, koszorút helyezzen el az ismeretlen katona sír­ján. A királynő tiszteletére kedden Mitterrand díszebé­det adott az Elysée Palotá­ban. Az angol uralkodó húsz év óta nem járt hivatalos látogatáson Párizsban, ahol több mint negyven év alatt mindössze harmadízben tesz ilyen utat. Magánjelle­gű, vagy kevésbé hivatalos jellegű úton azonban több­ször is tett már utazást az országban, legutóbb alig néhány hete Strasbourgban, ahol beszédet mondott az Európa Parlament üléssza­kán. Az Orly repülőtér kor­mányvárójában rendezett ünnepélyes fogadtatáson francia nyelven mondott beszédében kijelentette, hogy Nagy-Britannia „jö­vőjét Európához köti” és „helye van a kontinens szí­vében”, részt vállal az együttműködésből. Boszniai helyzetkép Amerikai ultimátum Szarajevói források szerint a 6. amerikai flotta rövide­sen akciót indít a boszniai főváros repülőterének megnyitása érdekében. Az említett források úgy tudják, hogy Ratko Mladic HASIBULATOV, A ZARÁNDOK Ruszlan Haszbulatov, az oroszországi parlament el­nöke hétfőn a szaúd-ará- biai Dzsiddába érkezett, hogy részt vegyen a mekkai zarándoklaton. A csecsen nemzetiségű llaszbulatovot a szaúdi külügyminiszter rium tisztségviselői és az orosz nagykövet fogadta. A hír kapcsán az AFP emlékeztet rá, hogy Szaúd- Arábia és az egykori Szov­jetunió között 1990 szeptem­berében állították helyre a harmincas években megsza­kadt diplomáciai kapcsola­tot. Külföldi események ~ egy mondóiban ÉSZTORSZÁG JÜLIUS 1-JÉTŐL vízumkötelezettséget vezet be a külföldről érkezők számára, de a magyar állam­polgárok a tervek szerint ezután is előzetes engedély nélkül utazhatnak a balti országba. JELENTŐS KINEVEZÉSEK VÁRHATÓK az orosz vé­delmi minisztériumban a közeli napokban, illetve az oroszországi fegyveres erők vezetésében — közölte a Nyezaviszimaja Gazeta című lap keddi számában Pavel Gracsov. URI SZAGI TÁBORNOK, az izraeli katonai hírszerzés parancsnoka szerint, ha Iránt nem akadályozzák meg nukleáris kutatási programja folytatásában, akkor az ország néhány éven belül képes lesz nukleáris fegyverek előállítására. NEMZETKÖZI RÉGISÉGCSEMPÉSZ-BANDÁT leplezett le a napokban a kairói rendőrség, melynek tagjai fáraó kori, görög, római és iszlám kori kincseket, szám sze­rint 1750 tárgyat rejtettek el Kairó Embaba nevű negye­dében fellelt rejtekhelyükön, hogy külföldön eladják őket. tábornoknak, a boszniai szerb hadsereg parancsno­kának ultimátumot adtak át, hogy kivonja erőit a Szarajevó környékén kiépí­tett állásokból, s ennek le­jártával kezdődik az inter­venció. Amerikai források egye­lőre nem erősítették meg a szarajevói hírt. Korábban ENSZ-akcióról volt értesü­lés, de Cedric Thornberry- nelc, az ENSZ-ei'ők polgári vezetőjének a tárgyalásai meghiúsultak, s előtérbe kerülhetett egy korlátozott beavatkozás a légikikötő zárlatának feloldása céljá­ból. Szarajevóban hétfőn min­den eddiginél súlyosabb harcok voltak. Az összecsa­pásnak a tegnap közzétett adatok szerint több mint húsz halálos áldozata volt, s háromszázan megsebesül­tek. A harcokban mindkét fél bevetette a nehéztüzér­séget is, a rombolás elké­pesztő — hangoztatják sza­rajevói források. A sebesül­teknek már nincs se gyógy­szerük, se kötszerük. RÁDIÓS SZERVEZETEK KÖZLEMÉNYE Á Magyar Rádió alulírott érdekvédelmi szervezetei üdvözlik az Alkotmánybíró­ságnak mind az 1047/1974. (IX. 18.) MT számú hatá­rozat 6. pontjának alkot­mányellenességre, mind a köztársasági elnök kineve­zési jogkörére vonatkozó döntéseit. Mindkét döntés a Magyar Rádió demokrati­kus, pártsemleges működé­sét, a közszolgálati funk­ciók hatékonyabb teljesíté­sét segíti elő. A köztársasá­gi elnök által a törvényi előfeltételek teljesülése alapján 1992. március 1-jé- vel kinevezett alelnök bírja a nevezett érdekvédelmi szervezet bizalmát. A kine­vezése óta eltelt hónapok alatt — a jelenlegi szerve­zetben rendelkezésre álló kis mozgásterét meghazud­tolva — rendkívüli gyorsa­sággal és alapossággal is­merte meg a rádió alapte­vékenységeit, szervezetét és működési rendjét. Létrehoz­ta a Magyar Rádió Archí­vumáért Alapítványt. Nem­csak az intézmény műkö­désére helyezett nagy hang­súlyt, hanem — szokatlan módon — az itt dolgozók munkakörülményeit is sze­mélyes beszélgetések során igyekezett megismerni. Kü­lönösen nagyra értékeljük, hogy az érdekvédelmi szer­vezetek javaslatait figye­lembe vette. Tapasztalatai birtokában minden kétséget kizáróan képes az intéz­mény alapfeladatai ellátá­sának biztosítására, annak vezetésére, beleértve a rá. dió működésével kapcsola­tos alapvető jogok védel­mét is. Az általunk képvi­selt rádiós dolgozók kollek­tívája várja az Alkotmány, bíróság jogi iránymutatásá­val összhangban levő intéz, kedések megtételét. A Magyar Rádió Dolgozóinak Szakszervezete, Rádiós Dolgozók Tanácsa, Magyar Újságírók Közösségének Rádiós Tagozata, Rádió Szimfonikus Zenekar Érdekvédelmi Szervezetei 4 ki kell kerülni! Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal — utalva az elmúlt napokban megje­lent több külügyminiszté- riumi nyilatkozatra — fel­hívja a magyar állampol­gárok és az utazási irodák, utazásszervezők figyelmét a Kis-Jugoszláviába (Szer­bia és Montenegró), vagy azon keresztül más orszá­gokba történő utazás ve­szélyességére. Az OIH szeretné elkerül­ni, hogy konkrét problé­mák felmerülése után ke­rüljön csak sor az utazási irodák reagálására. Az uta­zók biztonsága érdekében elhatárolja magát egyes utazási irodák gyakorlatá­tól, amelyek továbbra is a nem ajánlott útvonalon közlekednek. Felhívja min­den — egyéni és csoporto­san — utazó figyelmét, hogy amennyiben mégis a jelzett útvonalat kell igénybe venniük, úgy meg­felelő biztosítás nélkül ne induljanak el, s számolja­nak az üzemanyaghiánnyal is. Az OIH minden utazás esetében a Kis-Jugoszlá­viát elkerülő útvonalat ja­vasolja, Gödöllőn is szervezik Hálózat átképzésre Miskolc, Debrecen, Pécs és Székesfehérvár után újabb hat helyen létesíte­nek átképzőközpontot, így azok az év végére már be­hálózzák az egész országot — jelentette be Rolek Fe­renc kedden Balatonaligán, a humánpolitikai konferen­cia megnyitóülésén. A Munkaügyi Minisztérium az átképzési rendszer megte­remtését és működtetését az egyik legfontosabb álla­mi feladatnak ítélte, de mint mondta, halaszthatat­lanul „helyére kell •' tenni” a szakoktatást is. A nyugati országokhoz hasonlóan ná­lunk is érdekeltté kell ten­ni a vállalatokat a szakkép­zésben, jelenleg ugyanis ép­pen az ellenkezője tapasz­talható, A háromnapos Humánpo­litikai konferenciát az Or­szágos Humánpolitikai Egyesület szervezte, Ez a szervezet 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy a ko­rábbi személyzeti munkát a piacgazdaságnak megfelelő humán menedzseri tevé­kenységgé formálja. Magyarországon eddig nem volt felsőfokú humán­menedzser-képzés. A bala- tonaligai konferencián be­jelentették: a pécsi tudo­mányegyetemen az ősszel indul nappali egyetemi kép­zésük, és Gödöllőn is szer­vezik az oktatást. MSZP-lposz-konzultáció Konzultációs találkozót tartott kedden a Magyar Szocialista Párt, az Ipar­testületek Országos Szövet­sége és a Magyar Kézmű­ves Kamara. A találkozóra az Iposz kezdeményezésére került sor, miután a szer­vezet más parlamenti pár­tokkal is folytatott hason­ló tanácskozásokat abból a célból, hogy megismertesse elképzeléseit a gazdasági folyamatokkal és a készülő kamarai törvénnyel kap­csolatban. Az érdekvédel­mi és szakmai szervezet a pártok mellett a miniszté­riumokkal is egyeztetni kívánja álláspontját. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a ta­nácskozás fő témája a két szervezet által a gazdasági folyamatokról alkotott elemzések összevetése volt. Megkülönböztetett figyel­met kapott a közeljövőben kimunkálandó kamarai törvény kérdése. A nemré­giben kamarává alakult Iposz számára ennek azért van jelentősége, mert a törvény elősegítené a gazdasági érdekképviseleti szervezetek helyének egy­értelmű meghatározását a hazai parlamentáris de­mokrácia viszonyai között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom