Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-10 / 136. szám
Eredményes szeminárium Medicinák az ENSZ-nek Magyarország gyógyszermegrendelésre számíthat az ENSZ részéről — fezzel az. aredménnyel zárult az a kétnapos budapesti rendezvény, amelyen hét ENSZ-szer- vezet beszerzői találkoztak magyar cégek képviselőivel. Az ENSZ a FÁK-tagországoknak és < más kelet- európai országoknak szánt gyógyszerszállításainál számít a magyar gyógyszergyártókra — mondta a külgazdasági minisztériumhoz tartozó Investcenter-Tradein- form illetékese az MTI munkatársának. A kapcsolat az ENSZ-szel nem újkeletű, hiszen Magyarország eddig is szállított gyógyszereket a nemzetközi szervezet számára. A kelet-európai piacát elvesztő magyar gyógyszeriparnak mindenesetre előnyös lesz a megrendelés, hiszen a nyugati országok FÁK-segély- programjába — az Európai Közösség ígéretei ellenére — Magyarországnak eddig nem sikerült bekapcsolódnia. A kétnapos rendezvényen — amelyet a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szervezett — konkrét üzletkötésekre ,nem'került sor, célja inkább csak a kölcsönös tájékozódás és kapcsolatfelvétel volt — mondta az illetékes. Az ENSZ-beszerzők bemutatkozó előadásai után kétoldalú találkozókra került sor a részvevő 87 magyar cég képviselőivel. A Képzési Tanács ülése Határozzák meg a követelményszintet X szakképzési, a közoktatási és a felsőoktatási törvények tervezeteit is megvitatja az Érdekegyeztető Tanács. Ezt megelőzően, keddi ülésén az Országos Képzési Tanács véleményezte a törvénytervezeteket. A munkavállalói oldal elsősorban a szakképzési törvénnyel kívánt foglalkozni, rámutatva: szerintük a most előterjesztett törvényjavaslat számos ponton visszalépés a korábbi változathoz képest. Nem értik például, miért a szakminisztériumok kapnának jogot a tananyagok, tanterv meghatározására, mikor a gazdasági élet szereplői, a vállalkozások, azok kamarái ítélhetik csak meg igazán, milyen szakképzettséget igényel a versenyképes termelés. A kormányzati oldal válaszában kifejtette: a minisztériumok nem a tananyagot, tantervet, hanem a követelményszintet határoznák meg. A minisztériumok a jogköröket, hatásköröket csak az ennek átvételére megfelelően felkészült érdekképviseleti szervezeteknek, kamaráknak adhatják át. A kellő feltételeket mindehhez a kamarai törvény adja meg. Az Országos Képzési Tanács az ülésen élhangzó véleményekről összegzést készít az Érdekegyeztető Tanács részére. INDULATOSAN Kezdjük egy régi viccel. A november 7-i díszszemlén Moszkvában együtt szemléli a haderők Jelvonulását Hannibál, Nagy Sándor és Napóleon. Hannibál a tankok láttán irigykedve jegyzi meg: ilyen szerkezetekkel bizony könnyebb lett volna átkelni az Alpokon. Nagy Sándort a repülőgépek látványa ragadja meg: ilyen eszközökkel Kínát is elfoglalhatta volna. Napóleon ezalatt egyre a Pravdát bújja. A többiek unszolják, mondana már véleményt e csodálatos harceszközökről. Végül Napóleon, az -újságból jel sem nézve, elkeseredetten dör- mögi: Ha nekem ilyen sajtóm lett volna, máig úgy tudná a világ, hogy en nyertem „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon” — ismerték be a rádiósok a forradalom idején, 1956- ban. Ám ez a beismerés utódaikat nem köti. A ha- zudozás tovább folytatódik. Nemcsak a rádióban, hanem a televízióban is. A hazugságok Az Alkotmánybíróság határozata kapcsán például hétfőn este a TV 2 kerek- asztal-beszélgetést szervezett. A meghívottak, köztük egy neves politológus és egy neves marxista ideológus Győrffy Miklós vezetésével taglalták a határozatok indokolását. Amit ebben a show-ban Győrffy művelt, az mintapéldája volt a tisztességtelen tájékoztatásnak. Először megpróbálta összemosni a két határozatot, majd megkísérelte az alkotmányellenességet kimondó határozat elemzésé- re koncentrálni a vitát. Schlett István a szubjektív érzelmektől függetlenül, a Waterlooi csatát! nagyvonalúan adta meg a helyes értelmezést, amelyet — saját szóhasználata szerint — „tetszik, nem tetszik”, tudomásul kell venni. Az önmagát politológusnak tituláló Ágh Attila ezt követően kezdte fejtegetéseit egy olyan demokráciáról, amely patthelyzetek révén működik. Ennyi ostobaságot rég hordott össze valaki, akit tudósnak tart a közvélemény. Schielt egy mondatban ellent is akart mondani a zárszó jogán, ám erre Győrffy nem adott módot. íme az eszközök, amelyekkel a televízió félrevezethet, hazudhat. becsaphat. A jó ízlésű ember joggal háborodik fel ekkora szélhámosság láttán. A határozatok Az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett két határozata egyébként teljes mértékben megfelelt annak, amit az alkotmányjogi kérdésekben jártas szakemberek vártak. Sokadszor írom már le, hogy Magyar19j megvilágéiásktasa a kárpótlás Hatályon kívül a vízlépcsőszerződés Tegnap Is fontos kérdések megvitatásával, a szövetkezeti átmeneti törvény módosítására tett indítványokkal, majd a munka- vállalói résztulajdonosi programról szóló törvény- javaslat elfogadásával foglalkozott — a többi között — az Országgyűlés. Napirend előtt kért szót Mécs Imre (SZDSZ) képviselő, kifogásolva, hogy június 15-re tűzték ki á Rákoskeresztúri köztemetőben felállított 56-os emlékmű felavatását, amikor, a köztársaság három legmagasabb közjogi méltósága nem vehet részt az ünnepségen. Június 20-át javasolta, ami szombati nap, és akkor mindenki ott lehet, akinek illik. Deutsch Tamás (Fidesz) a közoktatási törvényjavaslatra vonatkozó megállapodások felrúgásával vádolta meg a kormányt, mondván, hogy az egyeztetett normaszöveg számos pontban eltér az érdekegyetető fórumon és a szakmai munka- csoportokban összehangolt állásponttól. Kálmán Atilla közoktatásügyi államtitkár visszautasította ezt a feltételezést. A szövetkezeti átmeneti törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat vitája szinte kezdettől a kárpótlás és az átmeneti szövetkéze{i törvények általános kivesézésévé változott. A törvényjavaslatot előterjesztő Szabó Lajos (kisgazda harmincötök) elmondta, hogy céljuk a kárpótlási törvény végrehajthatóságának biztosítása. A földkijelölésnél azt kívánják, hosv a részarány-földtulaidon és a kárpótlás elsőbbséaet élvezzen az egyéb vételi joggal szemben, így például a több mint öt éve bérlettel rendelkezőit, főidet vásárolni szándékozók csak a maradék földekre, az úgynevezett 20-30 aránykoronás földalapra és az állami tulajdonban álló földterületekre érvényesíthessék vételi jogukat. Az MSZMP, az SZDSZ és a Fidesz felszólalói különböző . ellenvetéseket tettek, ugyanakkor .a kisgazda harmincötök jelezték, hogy a falvak lakói egyre türelmetlenebbül várják, hogy földhöz jussanak, és a törvény hibái számos manipulációra adnak alkalmat. A kereszténydemokraták támogatták a törvény- javaslatot, az MDF véleménye viszont nem ismeretes, mivel sem ők, sem a kormány képviselője nem fejtette ki álláspontját. A vitát elnapolták, mivel további módosító indítványok benyújtását jelezték. Interpellációkkal és kérdésekre adott válaszokkal folytatódott a T. Ház munkája. Ezt követően a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló határozati javaslat ügyében harmadszor is megkísérelték a szavazást, ám ezúttal is eredménytelenül. Soron kívül összehívták a házbizottságot. Kónya Imre (MDF) javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy a határozathozatalt a jövő hétre halasztják. A képviselőház elfogadta a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvényjavaslatot, valamint a postáról szóló törvényt, majd hatályon kívül helyezte a bős-nagymarosi vízlépcső megvalósításáról és üzemeltetéséről 1977-ben kötött magyar—csehszlovák államközi szerződést, s az annak módosításáról 1983ban Prágában aláírt jegyzőkönyvet; s ezzel befejezte keddi munkanapját: Az ebédszünetben sor került a szokásos sajtótájékoztatóra, amelyen Kutrucz Katalin (MDF) elmondotta, hogy az Alkotmánybíróság hétfői határozata a korábbiakhoz képest szűkítette a köztársasági elnök mérlegelési jogkörét. A képviselőnő azon a véleményen volt, hogy az államfő csak akkor tagadhatja meg a kinevezést vagy a felmentést, ha azzal az adott intézmény működőképessége veszélybe kerülne. • A társadalmi szervezetek támogatása ügyében a múlt héten félbeszakadt parlamenti szavazásról az MDF- frakció nevében Becker Pál visszautasította az ellenzék azon vádjait, miszerint a kormánypártok felrúgták a korábbi megegyezést. A kisgazda harmincötök úgy nyilatkoztak az Alkotmánybíróság határozatáról, hogy az értelmetlenné teszi- annak a nyilatkozatnak a tárgyalását, amelyet a koalíciós pártok terjesztettek be a köztársasági elnök alkotmányos jogkörével kapcsolatban. A Fidesz sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás részi©, tesen kifejtette véleményét a közoktatási törvényjavaslattal kapcsolatban. Pásztor Gyula, az FKGP 35-ös frakció vezetője a* MTI munkatársának elmondotta. hogy Antall József miniszterelnök a múlt heti találkozójukon áz MDF elnökeként úgy nyilatkozott, hogy nem zárkózik el a frakció által kezdeménya- zett koalíciós tárgyalásoktól. Pásztor levelet írt az MDF. és a KDNP elnökének, felszólítva őket, vegyenek: részt olyan tárgyaláson, amelyen megalkothatnák a koalíciós szerződést. A földművelésügyi tárca vezetőivel folytatott megbeszéléseken a kisgazdák sür. gették, hogy augusztusba» kezdődjön meg a földosztás, és elsősorban azok juthassanak azonnal földhöz. akik saját maguk akarnak gazdálkodni. (Sepsey Tamás, a Kárpótlási Hivatal elnöke szerint nyitott kapukat döngetnek, amikor kedvező megkülönböztetést kérnek a földjükön gazdálkodni kívánók számára.) Az MTI — a miniszterelnökhöz közel álló forrásból — úgy értesült, hogy Antall József részt vesz a Rákos- keresztúri köztemető 301-es parcellájában rendezendő június 15-i emlékműavatáson. Szabad György, az Országgyűlés elnöke ugyancsak jelen lesz, Göncz Árpád köztársasági elnök n«. vében megbízottja helyezi el a megemlékezés virágait Pest megyei tevők szóvá Kényszerbérlemény. Fenyegetően hangzó szó mostanában. Dr. Török Gábor (MDF) Pest megyei képviselő ezzel kapcsolatban intézett kérdést tegnap a belügyminiszterhez. Az ötvenes évek elején számos lakást, házat elvettek tulajországon parlamentáris rendszerű demokrácia van, ebből következően a végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormányt illeti. A végrehajtó hatalom jogkörében eljáró miniszterelnök meghozhat tehát bizonyos döntéseket, és a köztársasági elnök aláírási joga mindössze a döntés súlyát hivatott kiemelni. A köztársasági elnök azonban dönteni csak kivételesen jogosult, és mérlegelési jogköre is csak az Alkotmánybíróság által most ismét pontosított esetekre terjed ki. A határozatból egyértelműen kiderül, hogy a felmentés nem azonos a kinevezéssel. Itt még annyi mérlegelési jogköre sincs a köztársasági elnöknek, mint a kinevezés esetében. Göncz Árpádnak tehát alá kellett volna írnia Gombár Csaba felmentési okmányát. Külön csemege, ahogy' a rádió, a televízió és a sajtó egy része tálalta a másik határozatot, egyértelműen kihangsúlyozva, hogy alkotmányellenes az 1974-es minisztertanácsi határozat, amelyik felügyeleti jogot ad a kormánynak a rádió és a televízió fölött. Csak éppen azt nem tették hozzá, ami az egész, határozatnak a lényege, hogy a felügyeleti jogkör gyakorlása nem hogy alkotmányos joga, hanem alkotmány'os kötelessége a kormánynak. A határozat tehát nem ezért alkotmányellenes, bár Dörnbach előterjesztése éppen erre irányult volna, hanem azért, mert nem tartalmaz olyan garanciális szabályokat, amelyek megtiltják a kormánynak a műsorok tartalmába való beavatkozást. Gyakorlati- lag tehát az Alkotmánybíróság elutasította Dörnbach Alajos általános érvényű alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványát. Kimondva, hogy a kormánynak kötelessége felügyeletet gyakorolni. de úgy, hogy e felügyelet gyakorlása során a műsorok tartalmába, a műsorszerkesztésbe nem avatkozhat bele. Mint ahogy azt a kormány eddig sem tette. Ezért nem semmisítette meg azonnali hatály- lyal az Alkotmánybíróság a minisztertanácsi határozatot, hanem annak kötelező érvényét november 30-ig meghosszabbította. A sajtótisztesség A két határozatban mindössze e két kérdésről van szó. A tanulság pedig any- nyi, hogy egyes körök mindent megtesznek azért: a kormánynak ne legyen ideje és ne legyen lehetősége a valós gondokkal foglalkozni. Ez.ért próbálnak alkotmányos válságot kreálni, feszültséget kelteni. Hogy aztán az esetleg kialakult anarchiában megkaparinthassák a hatalmat, úgy. ahogy azt Rá- kosiék tették annak idején. Tehetik, mert éppen ők azok — Ágh Attila és társai —, akik felelősek azért, hogy a demokrácia intézményrendszere és működése a mai magyar társadalomban még nem része az egyes emberek értékrendjének. Hogy is lenne az, hiszen nem is ismerik! donosától, és másokat költöztettek a helyükre. A valós tulajdonosok most élné akarnak a jogaikkal, és ebből konfliktusok származnak. Irreális bérleti díjakat szabnak meg. Mivel ez legalább ötezer családot érint, megalakult a kényszerbérlők egyesülete. Jó lenne, ha az önkormányzatok segítenének a fonák helyzet feloldásában. Boross Péter belügyminiszter válasza szerint 199L, január óta szabadárasak a lakások, az önkormányza-- tok lakbérmegállapítási jogot kaptak, s mindegyik saját lakásrendeletet alkot. A kérdést nem lehet országos törvényben szabályozni. Eddig a perekben a bérlők javára döntött a bíróság. Ismét a kárpótlásról. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról- szóló 1992. évi II. törvény módosításáról javaslattervezet kerül a Ház elé. Ezzel kapcsolatban fejtette ki véleményét dr. Lakos László (MSZP) Pest megyei képviselő felszólalásában. Szerinte a kárpót- . lási törvény sok pontja végrehajthatatlan. A hibák egyikét-másikát ötletszerűen próbálják módosítani. Valójában nem a szövetkezeti törvény korrekciójáról van szó, hanem a kárpótlási törvény foltozzatásáról. A beterjesztők a licitálási eljárást megkerülve szeretnék megoldani a földtulajdonszerzést egyes esetekben. Ki akarják rekeszteni a bérlők törvényben biztosított vételi jogát. Rádöbbentek, hogy a földtulajdon-rendezés újabb, beláthatatlan földrendezési folyamatot indít el, és ezt próbálják megelőzni. (t. t.) Mert az egykori elvtársak nem a demokrácia ismérveit, hanem a marxizmust és a „tudományos szocializmust'’ oktatták. És tudományos szocializmusban jártasságot szerzett dilettánsok még ma is vezethetnek egyetemi tanszéket! És félrevezetnek, hazudnak gátlástalanul! Fel kellene végre ébredni azoknak is, akármelyik politikai párthoz tartozzanak, akik másként gondolják. A demokrácia alapintézményeivel való szélhámoskodás senkinek nem érdeke, legyen az baloldali, vagy jobboldali politikus. Valahogy úgy, ahogy hétfő este Schlett István szerepelt, aki lényegében kimondta: nem az érzelmektől függ egy társadalom működése. És ismét rá kell hivatkozni, akkor, amikor sajtótisztessegről beszélünk. Egyes hazudozók nagyon gyorsan elfeteitették Schlett Istvánnak a MUOSZ balatonszéplaki kongresz- szusán elhangzott szavait a véleménynyilvánítás szabadságáról. Ez összecseng azzal is, amit Benedek professzor mondott a Magyar Ú iságírók Közösségének alakuló ülésén. Nem sajtó- szabadságot akarunk, mert az már megvan. Sajtótisz- tességet akarunk, mert az bizony még nagyon messze van. Ügy akarjuk, ahogy azt az Alkotmánvbírósás- határozat 431/B/l 992/3. számú határozata tartalmazza. Amely szerint a sajtó- és médiummonopóliumok korlátozásával a véleménynyilvánítás szabadságát kell megteremteni. Tallós Emil
