Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

Embargó Kis-Jugoszlávia ellen Nem lehet kizárni a katonai akciókat sem ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton este New York­ban átfogó megszorító intézkedéseket hozott Szerbia és Montenegró ellen. Az erről szóló határozatot 13 szavazat­tal hozták, Kína cs Zimbabwe tartózkodott a szavazás­tól. Az azonnali hatállyal életbe lépő tilalomcsomag csak nem teljes kereskedelmi embargót és az olajszállítások leállítását irányozza elő. Emberiességi szempontból csu- án az élelmiszerek és gyógyszerek képeznek kivételt. A dokumentum értelmé­ben megszűnik a Belgrád- dal való légi forgalom, be­fagyasztják Szerbia és Montenegró külföldi ja­vait, leállítják a pénzügyi ügyleteket, megszakítják a sport-, a kulturális és tu­dományos kapcsolatokat. Az ENSZ tagállamai emel­lett drasztikusan csökken­tik belgrádi külföldi kép­viseleteik személyi állomá­nyát. Kína, lévén a Biztonsági Tanács állandó tagja, vétó­jával megakadályozhatta volna a szankciók elfogadá­sát, ám a tartózkodást vá­lasztotta. A most elfogadott doku­mentum az APA osztrák hírügynökség szerint ha- sonvon ásókat mutat a csak­nem két évvel ezelőtt Irak ellen hozott határozattal. A kemény és valamennyi ál­lam számára kötelező gaz­dasági szankciók a hírügy­nökség véleménye szerint egy lehetséges katonai fel­lépés előtt egyengetik az utat. A határozati javasla­tot egyébként Magyaror­szág. az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Bri- tannia, Belgium és Marok­kó terjesztette elő. A jugoszláv vezetés az embargó elfogadásának megakadályozására az utol­só pillanatban indítvá­nyozta, hogy a délszláv vál­ság megoldására hívjanak össze nemzetközi békekon­ferenciát. A javaslatot a testület azonban már nem vette figyelembe. Sok ezer belgrádi tartott vasárnap háborúellenes megmozdulást a városköz­pontban. A menet élén a Szerb Megújhodási Mozga­lom, a Szerb Demokrata Párt és a háborúellenes központ vezetői haladtak. A tömeg némán követte őket, csak az elnöki palo­tánál hallatszottak Milose­vic elnök elleni jelszavak. A megmozdulással a tö­meg a boszniai háború el­len tiltakozott. Az ellenzék nagyobb pártjai — mint is­meretes — nem vesznek részt a választáson, s he­lyette szervezték meg a til­takozó gyűlést. Ha a gazdasági, pénzügyi és kulturális szankciók nem vezetnek eredményre, nem lehet kizárni a katonai ak­ciókat se — mondotta Vra­nitzky osztrák kancellár vasárnap a televízió egyik politikai műsorában. Szarajevóban vasárnap reggel is folytatódtak a harcok annak ellenére, hogy tőzszüneti megállapo­dást kötöttek a szemben ál­ló felek. A megállapodás hétfőn reggel hat órakor lép életbe. Jelcin—Kravcsuk1 Elhalasztott találkozó Elhalasztották Borisz Jel­cin orosz és Leonyid Krav­csuk ukrán elnök hétfőre, a nyugat-oroszországi Brjanszkba tervezett talál­kozóját — jelentette a DP A az orosz televízióra hivat­kozva. A halasztás oka nem ismeretes, de egyes forrá­sok úgy tudják, hogy a két elnök júniusban a Fekete­tenger partján levő Dago- miszban találkozik egymás­sal. Jelcin és Kravcsuk utol­jára az Államközösség már­cius 20-án Kijevben tartott csúcsértekezletén találko­zott, a taskenti csúcstalál­kozón Kravcsuk nem vett részt. Az orosz—ukrán kap­csolatok legneuralgikusabb pontja a Krím-félsziget ho­vatartozása és a fekete- tengeri flotta felosztása. „Izrael szíve" Légitámadás Libanonban Jeruzsálem Izrael szíve, és egy szív sohasem képez­heti alku tárgyát” — jelen­tette ki Jichak Samír iz­raeli kormányfő vasárnap, a város keleti fele elfogla­lásának, izraeli szóhaszná­lat szerint „egyesítésének” huszonötödik évfordulóján rendezett ünnepségek meg­nyitóján. Hájim Herzog ál­lamelnök ugyanezen alka­lomból azt panaszolta, hogy a világ huszonöt év múltán sem hajlandó elismerni Je­ruzsálemet Izrael fővárosa­ként, s ezt „cinikus, kép­mutató” álláspontnak minő­sítette. Az izraeli légierő gépei vasárnap reggel támadást hajtottak végre az Irán-ba- rát Hezbollah libanoni szer­vezet Bekaa-völgyiben levő állásai ellen — közölte az Iszlám Hangja nevű rádió­állomás. Más jelentések pe­dig arról számoltak be, hogy az izraeli tüzérség — az ENSZ békefenntartó erőinek ellenőrzése alatt álló — dél-libanoni terüle­teket lőtt. Bagdadtól 40 kikméterre Felrobbantott atomlétesítsnányek ENSZ-szakértők újabb épületeket romboltak le vasárnap Irak atomkutató létesítményeiben, a tömeg- pusztító fegyverek gyártási lehetőségeinek megsemmi­sítése keretében — jelen­tette a Reuter. Az arab or­szágba e héten érkezett nemzetközi csoport vezető­jének közlése szerint két épületet robbantottak fel a Bagdadtól 40 kilométerre lévő al-Ateer központban és egy harmadikat Tarmi- jában. Az ENSZ-csoport mun­katársai hétfőn befejezik rombolással is együtt járó küldetésüket az első hely­színen, és figyelmüket Tár­nájára és Sergatra össz­pontosítják, ahol korábbi csoportok több épületet je­löltek ki megsemmisítésre. Tárnájában és Sergatban elektromágneses izotópbe­rendezések voltak, s se­gítségükkel urándúsítást lehetett végrehajtani. Külföldi események - 1 egy mondatban ELHUNYT Carl Carstens, az NSZK 77 éves egykori ál­lamfője: halálát szélhűdés okozta. A VAJDASÁGI Oromhegyesen már harmadik hete tart a háborúellenes tiltakozás, a háborút elutasító sorköte­lesek és hozzátartozóik békeligát szerveztek. OLASZORSZÁGNAK nincs szándékában elfogadni a felkérést, és részt venni az újonnan alakult francia—né­met közös eux'ópai haderőben — jelentette ki Virginio Rognoni, védelmi miniszter. AZ ESZTENDŐ legnagyobb diáktüntetésére került sor vasárnap Szöulban, órákra megbénítva ezzel a dél-ko­reai főváros üzleti negyedének az életét. Rámán fegyverszállítások/ Katonai tanácsadók is Moldovába irányuló fegy­verszállításokkal vádolta Romániát Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter az államközösség központi te­levíziójának adott nyilat­kozatában. Gracsov az AFP szerint kijelentette, hogy Bukarest páncélosokat és tüzérségi fegyvereket szál­lít az újonnan függetlenné vált egykori szovjet köz­társaságba. Pavel Gracsov azt is ki­jelentette, hogy a katonai hírszerzés adatai szerint Moldovában romániai ka­tonai tanácsadók tartózkod­nak. MAI KOMMENTÁRUNK \ MEGALAPOZOTTAKÉ AZ AGGÁLYOK? MEGVÁLTOZOTT a brüsszeli NATO védelmi miniszteri értekezlet előre kijelölt forgatókönyve. Az eredeti elképzelés szerint azt vizsgálták volna meg, hogy miként halad az az átalakítás, amit még az 1990-es taorminai tanácsko­záson határoztak el, hogy a 16 tagállamból álló katonai szervezetet jobban hozzá­idomítsák a világhelyzet realitásaihoz. A hideghábo­rú vége. a Varsói Szerződés megszűnte nyomán ugyanis fokozatosan 50 százaléklcal csökkentik az európai NATO-erők létszámát. 25 százalékkal kisebb lesz a törzskari tiszti állomány és regionális parancsnoki kör­zeteket szüntetnek meg. Né­hány hete még e rutinátte­kintésre tettek előkészüle­teket, de ez csak alárendelt témává vált a brüsszeli megbeszélésen, A tárgyalá­sokon ugyanis a legtöbb szó a francia—német közös hadtestről esett. Ennek felállításában Kohl német kancellár és Mitter­rand francia elnök La Ro- chelle-i csúcstalálkozóján állapodtak meg. Létrehozá­sáról az érdemi tárgyalások Párizs és Bonn között már júliusban megkezdődnek, s a tervek szerint 1995 végéig már bevethető lesz ez a 35 ezer főnyi közös hadtest. A 'két állam által megterem­tett védelmi tanács három feladatot jelölt meg a közös alakulat számára: az együt­tes védelmet, továbbá bé­kefenntartó és humanitá­rius missziók ellátását. Mind a párizsi mind a bonni sajtó történelmi je­lentőségűnek értékelte a La Rochelle-i döntést, s meg­jegyezte, hogy az Európai Közösség e két fontos or­szága megtette az első nagy lépést a tavalyi maastrichi határozatok megvalósítása felé. Mint emlékezetes, a tizenkettek tavalyi tanács­kozásukon abban állapod­tak meg, hogy az ezredfor­dulóig a politikai szálakat is fokozatosan oly szorosra fűzik egymás között, hogy megteremtődhessen majda­ni uniójuk. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy meg­teremtsék közös katonai erőiket is. Az ebbe az irányba tett lépés a La Rochelle-i csúcs határoza­ta, s Kohl és Mitterrand ki­fejezték reményüket, hogy a kezdeményezéshez a ha­sonló törekvéseket kifejező Belgium, Luxemburg, Spa­nyolország és Olaszország is csatlakozik, s így a ti­zenkettek majdani közös haderejének magva gyor­san kibővül. A NATO angolszász or­szágai és Hollandia azon­ban aggályoskodásukat fe­jezték ki. Washingtonban, Londonban és Hágában at­tól tartanak ugyanis, hogy a közös francia—német hadtest csökkenti a NATO szerepét, gyengíti egységét és az Egyesült Államok ki­szorítására is irányul az európai kontinensről. Te­kintve, hogy mivel Francia- ország nem tagja a NATO katonai szervezetének, így védelmi minisztere sem vett részt most sem a brüsszeli megbeszélésen. Így Volker Rühe német védel­mi miniszterre hárult az a feladat, hogy a belga fővá­rosban kollégáinak aggá­lyait eloszlassa, s meg­győzze őket, hogy a közös német—francia hadtest szervesen beilleszkedik az észak-atlanti szervezetbe, s nem gyengíti egységét. Sőt éppen a délszláv háború eseményei nyomán érvelt azzal, hogy mily jó lett vol­na, ha már most rendelke­zésre állna egy ilyen kife­jezetten európai békefenn­tartó katonai erő. A LA ROCHELLE-I DÖN­TÉS egy eljövendő politi­kai unió felé biztosít egye­lőre szerény védelmi kez­deményezést, ezért igazat lehet adni azoknak a saj­tóhangoknak, amelyek azt hangoztatják, hogy az egy­séget, nem a különállást szolgálja. Árkus István Az MBF Országos Választmányának állásfoglalása Összhangban áll az alkotmánnyal Az MDF Országos Vá­lasztmányának szombati ülésén elfogadott állásfogla­lása szerint a miniszterel­nök indítványa, melyben javasolta a köztársasági el­nöknek a Magyar Rádió el­nökének felmentését, össz­hangban áll az alkotmómy- nyal és az Országgyűlés ál­tal elfogadott törvénnyel, amely a közszolgálati tájé­koztatási eszközök vezetői­nek kinevezési rendjéről szól. Az ülést követő sajtótá­jékoztatón elhangzott: Göncz Árpádnak az a dön­tése, hogy nem mentette fel Gombár Csabát tisztsé­géből, törvénysértő és ellentétes az alkotmánnyal. A köztársaság elnöke ugyanis nem vette figye­lembe a kinevezési tör­vényt, semmibe vette az 1047/1974-es minisztertaná­csi határozatot és mellőzte az Alkotmánybíróság két határozatát is. Székelyhídi Ágoston szó­vivő kifejtette, hogy a „mé­diaháborút” elsősorban közjogi kérdésnek tekintik. Az alapviszony a tömegtá­jékoztatás és a közvéle­mény, és nem az egyes pár­tok és a tömegtájékoztatás között található. A tömegtá­jékoztatás alapvető felada­ta, hogy hitelesen informál­jon, valamint hitelesen tük­rözze a közvéleményt — húzta alá a szóvivő. Az országos választ­mány ülésén értékelte az Országgyűlés és a kormány kétéves működését is. Állás­foglalásában leszögezi, hogy a teljesítményt a szükségle­tekkel és a körülményekkel együtt l hét igazságosan mérlegelni. A korlátozott lehetőségek ellenére is el­engedhetetlennek tartják, hogy a létbiztonság növelé­se érdekében a törvényho­zás, a kormányzat és az ön. kormányzati irányítás gyor­sított intézkedéseket tegyen. Az MDF tevékenységével kapcsolatban a választmány megerősítetté, hogy a jog- államiság és a demokrácia írott és íratlan elveit és szabályait változatlanul kö­telezőnek tartják a maguk számára és elfogadják a tárgyilagos és nyilvános el­lenőrzést. Pártsemleges médiákat A Független Kisgazda­párt elnöksége és képvise­lőcsoportja május 29-én és 30-án Balatonföldváron tar­tott konzultatív ülést. En­nek során a résztvevők ele­mezték az ország kül- és belpolitikai helyzetét, és megállapították, hogy a kü­lönböző optimista jelzések ellenére az ország gazdasá­gi, politikai, jóléti és mo­rális helyzete fokozottan romlik, és külkapcsolataink terén is kedvezőtlen ten­denciák mutatkoznak, tar­talmazza az Országos Saj­tószolgálathoz eljuttatott közlemény. Ügy ítéljük meg — szö­gezi le továbbá az FKGP elnöksége és képviselőcso­portja —. hogy az ország demokratikus intézmény- rendszerét erősítő, párt- semleges. objektív tájékoz­tatást nyújtó nemzeti mé­diára van szükség. Elfo­gadhatatlan számunkra, hogy bármely párt, vagy intézmény hatalmi céljaira használja fel ezeket. A Füg­getlen Kisgazdapárt számít a magyar polgárság, külö­nösen az agrárértelmiség támogatására az átmeneti folyamatok hibáinak kikü­szöbölésében és a fejlődés elősegítésében. Nagyra ér­tékeljük a humán értelmi­ség szerepét a demokrati­kus és állampolgári jogok tudatosításában, a művelő­désben & a művészetekben egyaránt. A bérből és fize­tésből élők, a munkásság számára biztos megélhetést kívánunk teremteni. Nem lehet megengedni az olyan privatizációt, amély az exportképes ma­gyar üzemeket a külföldi konkurencia birtokába jut­tatja. melynek természetes következménye azok elsor­vasztása, a termeléscsök­kentés, exportcsökkenés és a munkanélküliség. A való­di piac kialakulásának elő­segítésére az FKGP straté­giai feladatának tekinti a kis- és középvállalkozók politikai érdekvédelmét az állammal szemben. VÁLLALKOZÓK PÁRTJA Kongresszus, szakadással A Legfőbb Ügyészség nem indít keresetet a Vállalko­zók Pártja ellen, mivel tá­jékozódó vizsgálata alap­ján úgy döntött, hogy a működés kapcsán felme­rült hiányosságok párton belül rendezhetők — mond­ta Kapcsok Lajos, a Libe­rális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja alelnö- ke. a pért szombati kong­resszusán. Az ügyészségi vizsgála­tot Oláh Imre, a párt ko­rábbi megbízott elnöke és Kőhalmi Sándor, ex-el- lenőrző bizottsági elnök kezdeményezte, mivel vé­leményük szerint törvény- sértő módon történt Zwack Péter elnökké választása, valamint a párt alapsza­bályának tavaly júniusi el­fogadása. A kongresszuson Zwack Péter többször hangsúlyoz­ta: a Vállalkozók Pártja nem kormány- és nem MDF-ellenes. Oláh Imre, a Vállalkozók Pártjának tavaly júliusban lemondott elnöke, az MTI- vel közölte: a párt Vas me­gyei szervezete kiválik a Liberális Polgári Szövet­ség Vállalkozók Pártjából és működését Vállalkozók Pártja néven folytatja. A pártiszakadás oka: a Vas megyei elnökség to­vábbra is törvénytelennek tartja a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Párt­jának vezetését és az ál­tala összehívott szombati kongresszust.

Next

/
Oldalképek
Tartalom