Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
Az előző évihez képest majdnem 30 százalékkal nőtt 1991-ben a bűnözés Magyarországon. Az ismertté vált bűncselekmények száma meghaladta a 440 ezret. — Milyen jelenségek figyelhetők meg a hazai bűnözésben? — kérdezte az MTI-Press munkatársa dr. Balatoni István ezredest, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi íőigazga tó- helyettesét. — A leglényegesebb, hogy a vagyon elleni bűnügyek száma tovább növekedett, mértéke pedig jóval meghaladta a bűncselekmények emelkedésének átlagát — hallottuk. — Egyre érezhetőbb minden területen, de főként a vagyon elleni ügyekben a szervezett bűnözés erősödő jelenléte. Bizonyos jelek pedig arra utalnak, hogy a bűnözés nemzetközi jellege nálunk is megjelent, elsősorban a gazdasági cselekményeknél. Sajnos az emberölések száma és durvasága is aggasztóan emelkedett, a korábbi évi 200-zal szemben tavaly 306 gyilkosságot követtek eh Aztán szembe kell néznünk a kábítószerrel kapcsolatos ügyek tényével. Ez ugyan — a főigazgató-helyettes szerint — nem akkora horderejű, mint a közvélemény hiszi, de mindenképpen súlyosbodó gond. Egyre többen próbálják kihasználni a nyitott határokat, és klasszikus kábítószereket hoznak be kifejezetten értékesítési céllal. Az elmúlt időszakban több iíyen ügy is volt, szerencsére a rendőrség mégakadályozta a drogok — egyebek között marihuánás cigaretta, hasis és ESD — nagyobb mennyiségének terítését. . Bűnügyi szempontból nagyon lényeges változás, hogy e szerek szállításánál Magyarország korábban csak végszükség esetén jött szóba. Most azonban a Jugoszláviái események miatt első számú útvonallá léptünk elő. — A korábbiakhoz képest mennyire eredményes a felderítés? A lakosság ugyanis mind többször kritizálja a rendőrséget, mert elégedetlen a munkájával ... — Az állampolgárok véleménye, hbgy nem az elvárható nyomozati eredményességgel dolgozunk, hozzánk is eljut, e mellett nem mehetünk el szó nélkül — mondja dr. Balatoni István. — És nem mondhatjuk, hogy abszolút számban több ügyet derítünk fel, mint előzőleg, noha ez igaz. De a bűn cselekmények száma olyan ütemben emelkedik, amivel a rendőri munka nem tud lépést tartani. Mert ez a helyzet. Ha az összes büntetőeljárás eredményességi mutatóját nézzük, az bizony tovább csökkent. Országosan az ügyek 27,4 százalékában sikeres a nyomozás. ez azonban országrészenként változó. — Vannak-e bűnügyi szempontból fertőzött térségek az országban? — Igen, elsősorban Budapest és Pest megye, az ismertté vált bűncselekmények 40 százalékát itt követik el. Ennek sok oka van az urbanizációtól a szervezett bűnözés össz- pontosodásáig. Az említettek után a „rangsorban” Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád következik, aztán a román és az ukrán határ menti megyék. És újabban Baranyában és Györ-Moson-Sopronban is jelentősen rosszabbodott a helyzet. — Országunk határai mára nyitottak, könnyen átjárhatók lettek. Milyen új kihívásokat jelent ez a rendőrségnek? — Leginkább azt, hogy megkönnyíti a bűnözés szervezetté válását. Megbízható adataink vannak arról, hogy magyar bűnözök, illetve bűnözői körök keresik a nyugat-európai kapcsolatokat. Köztük olyanokét, akik valamikor Magyarországról távoztak el, mert már ebben az időben összeütközésbe kerültek a törvénnyel. — Jó terep Magyarország a profi bűnözők szemében? — Már azt is hallottam, hogy a nyugat-európai maffiák felosztották egymás között hazánkat, any- nyira reménykeltőnek látják itteni működésüket. Erre azt mondhatom, nem voltam jelen ezen a megbeszélésen, tehát nem tudhatom, született-e ilyen megállapodás. Ám — túl a tréfán — azt tudomásul kell venni, Magyarországon az állampolgárok nincsenek olyan biztonságban, mint Nyugat-Európúban. Ez annak ellenére így van. hogy a rendőrség — felelősséggel merem állítani — a mai lehetőségek keretei között tisztességes munkát végez. Aztán nagy vonzerőt jelent, hogy a gazdasági élet nálunk rendkívül hiányosan szabályozott. Ha azt nézzük, a gazdasági bűnözésnek jó terep-e Magyarország, a válasz sajnos igen. Jobb, mint bárhol a nyugati országokban, hiszen a magyar gazdaság „éhes” a valutára. — Korábban a rendőrség technikai felszereltsége minősíthetetlenül rossz volt: öreg Ladákon üldözték a BMW-n száguldó bűnözőket. Mennyit javultak már a munkavégzés feltételei? — Két évvel ezelőtt autóért „sírtunk”, hogy el tudjunk érni a helyszínre. Azóta a lefutott, lerobbant járműveket sikerült lecserélni. A gépkocsi ugyan még mindig gondja a a rendőrségnek, de nem ez az alapvető: ma a legjobban megbízható hírközlő információs rendszerre lenne szükségünk. Olyanra, amely segíti a rendőri munkát, támogatja a felderítést. Akkor az’arra jogosult a helyszínen perceken belül . hozzájutna az adott ügyhöz szükséges információkhoz. • —1 Mekkora gond ma Magyarországon a gyermekbűnözes, hiszen a tettesek között szép számmal akadnak kiskorúak is? — Az összes bűnelkövető között évek óta 10 százalék körül van a gyermek- és fiatalkorúak aránya. Mivel a bűncselekmények és tettesek száma évről évre növekszik, a változatlan 10 százalék mégis egyre több fiatalt jelent. Ez pedig arra figyelmeztet: a bűnözők utánpótlása tartósan biztosított!. Ezért a rendőrség család-, gyermek- és ifjúságvédelmi megelőző munkája a bűnözővé válás folyamatának megakadályozására hivatott. Bármennyire furcsán hangzik, ebben egyszerre a legtöbbet és a legkevesebbet tudjuk tenni. Vannak' ugyanis helyzetek, amikor nem szabad rendőri eszközökkel beavatkozni, legfeljebb a jelzésadásba. Kirívó esetekben ezt meghaladóan kell intézkednünk, például büntetőeljárást folytatni a fiatalkorúval szemben. Gyermek esetében nem, mert ők nem büntethetők. Sajnos újabban minőségi változás tapasztalható a kiskorúak bűnözésében: kezd tömegessé válni, hogy a felnőtt a felbujtó. Azért vonja be a gyereket a bűncselekménybe. mert tudja, úgysem vonható felelősségre, — Ezek után milyennek ítéli a polgárok biztonságát Magyarországon, s főként: mire számíthatunk a jövőben? — Bűnügyi szempontból ez a biztonság nálunk a nyugat-európai színvonal alatt van. Még akkor is — s ez érdekes ellentmondás —, ha a bűncselekmények szama és a bűnözés minősége nem éri el a nvu- gati országokét. Ezt a biztonságot, amit a lakosság elvár, ma a magyar rendőrség nem tudja nyújtani. Sok mindennek változnia kell ahhoz, hogy a helyzet javuljon. A jövőt illetően úgy gondolom, a bűnözés növekedésének üteme nem fog megállni, erre semmi jel nem utal. Abban bízom, hogy a mértéke 1992- ben nem haladja meg a tavalyit, vagyis 30. százalék alatt marad. Remélem továbbá, . hogy nem ismétlődik meg az erőszakos, életellenes bűncselekmények emelkedése sem. —káka— A SZEMÉLYFORGALMAT NEM KORLÁTOZZA Még nem érezni az embargó hatását (Folytatás az 1. oldalról.) és nemzetiségek békés együttélését jelképező falvak tűnnek el a föld színéről. Az európai normákkal éles ellentétben álló cselekmények folytatódása azzal fenyeget, hogy újabb a második világháború óta legnagyobb menekülthullám árasztja el a szomszédos országokat, jelentősen átalakul egyes vidékek etnikai összetétele, a kegyetlenségek nemzedékekre mérgezik meg az egykori Jugoszlávia népei közötti viszonyt. Senki nem maradhat közömbös e veszélyek, a vérontás, az emberi jogok tömeges megsértése, emberek százezreinek szenvedése iránt. Minden lehetséges eszközzel, helyi és általános fegyverszünet létrehozásával meg kell akadályozni a további vérontást, a világörökség részét képező műemlékek pusztítását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombati határozatának megfelelően a kormány a lehető legrövidebb időn belül konkrét utasítást ad minden érintett magyar intézménynek a szankciók végrehajtására vonatkozóan. A gyakorlati lépésekről az érintett kormányzati intézmények folyamatos tájékoztatást adnak, Az intézkedések összehangolására. azok következményeinek felmérésére, az ebből fakadó teendők kidolgozására tárcaközi bizottság alakult. A magyar kormány lépései kizárólag az agresszió megfékezését, a béke megteremtését célozzák, és természetesen nem irányulnak Szerbia és Montenegró népei ellen, szögezi le a kormánynyilatkozat. Magyarország kész a Biztonsági Tanács határozata által megengedett gyógyszer- és élelmiszer-szállításokra. tranzitszállításokra, az ENSZ Véderő (UNPRO- FOR) támogatására. A magyar kormány elvárja, hogy a szankciók okozta nehézségeket ne használják fel hátrányos megkülönböztetésre vagy annak fokozására a szerbiai lakossá» egyetlen csoportjával szemben sem. A Biztonsági Tanács szankcióinak szigorú betartásával egyidejűleg Magyarország változatlan szándéka, hogy kihasználjon minden lehetőséget, amellyel hozzájárulhat a megértés előmozdításához a térségben. Megtagadták a nyomozási Nem bűncselekmény (Folytatás az 1. oldalról.) vállalat vezetői sikkasztást követtek el azzal, ho-gy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény rendelkezései szerint előírt munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettségüknek hiányosan tettek eleget. Kirívóan magas, több millió forintos hátralékuk keltkezett. A Fővárosi Főügyészség határozatának indokolása részletesen elemzi a munkaadói és a munkavállalói járulékot. Megállapítja, hogy azt mind az adóigazgatási és pénzügyi, mind pedig a büntető jogszabályok szempontjából adónak kell tekinteni. Ezért először azt vizsgálták, hogy a feljelentett cselekmény minősíthető-e adócsalás, ennek hiányában sikkasztás vagy más vagyon elleni bűncselek, menynek. A feljelentés nem tartalmaz adatot arra, hogy a felsorolt vállalatok vezetői vagy más. intézkedésre jogosult személyek a törvényi tényállásban rögzített magatartást tanúsították volna. Ellenkezőleg, a feljelentésből az állapítható meg, hogy a vállalatok az adózás rendjéről szóló törvényben írt kötelezettségeiknek — a befizetést kivéve — maradéktalanul eleget tettek, olyannyira, hogy a pénzforgalmi ellenőrzés csak járulékfizetési hátralékot állapított meg. Tehát a feljelentésben irt magatartás nem valósít meg adócsalást. A megállapított, illetve levont járulók be- nem fizetése, mint adóügyi jogszabálysértés. kizárólag adójogi következményekkel járhat, így vagyon elleni bűncselekményt a feljelentett vállalatvezetőik nem valósítottak meg — szögezi le a határozat. . A határozat megállapítása szerint sikkasztás sem követhető el a feljelentésben leirt módon. A nyomozást megtagadó határozat szerint a konkrét adatokkal alá nem támasztott feltevések nem szolgálhatnak nyomozás elrendelésének alapjául. DÉL-KGREAI MILLIOMOS Megvenné a Hiltont ■ Magyarországi ipari és kereskedelmi beruházásokra készül Dél-Korea egyik leggazdagabb embere, Kim Woo-Choong, a Daawoo- csoport alapítója és elnöke. A dél-koreai üzletember a beruházási lehetőségek felmérésén túl azért érkezett Magyarországra, mert a világ számos országa után hazánkban is megjelent az Ezért lettem milliomos című könyve. Egyelőre még nincsenek konkrét elképzelései a magyarországi beruházási lehetőségekről, de úgy véli, a gyógyszeripar, a vegyi és petrolkémiai ipar nyújthat kedvező lehetőségeket. Ezentúl egy üzlethálózat kialakítását is elképzelhetőnek tartja Kim Woo- Choong. A Daewoo eddig 25 millió dollárt fektetett be a Magyar Hitelbankkal közösen létrehozott MHB—Dae- ivoo Bank Rt.-be. amelynek tevékenységével elégedett a csoport elnöke. A dél-koreai cég már hosszabb ideje tárgyal a magyar illetékesekkel a Hilton megvásárlásáról, egyelőre még minden konkrét eredmény nélkül. Kim Woo-Choong elmondta, hogy természetesen hajlandó lenne, részt venni egy versenytárgyaláson a szálloda megvételére. VORÖSKERESZm-KOMGRESSZUS KEDVEZMÉNYEKET KELL ADNI A VÉRADÓKNAK „A Magyar Vöröskereszt olyan időszakban rendezi meg a VIII. kongresszusát, amikor nemzeti segélyszervezetünk humanitárius munkájára talán nagyobb szüksége van a magyar társadalomnak. Egyebek mellett ezt tartalmazza Göncz Árpád köztársasági elnöknek a Magyar Vöröskereszt VIII. kongresszusának résztvevőihez intézett üzenete. melyet a tanácskozás szombati megnyitóján tolmácsolt Andics László, a szervezet főtitkára szóbeli kiegészítésében mindenekelőtt azokról a programokról szólt, amelyeket a Vöröskereszt az elmúlt időben „rögtönzött” módon valósított meg. A társadalmi változások következtében olyan nem várt terhek nehezedtek a humanitárius szervezetre, mint a szegénység, a hajléktalanság és a menekültáradat problémája. A Vöröskereszt VIII. kongresszusa — melyet a köztársasági elnök mellett levélben üdvözölt Antall József miniszterelnök is — a szervezet új alapszabály- tervezetének a legkisebb részletre is kiterjedő vitájában folytatja munkáját, majd elfogadta azt. A módosítások közül az egyik legfontosabb, hogy a jövőben 5 év helyett 4 évenként ül össze a szervezet legmagasabb döntéshozó fóruma, a kongresszus. Az új alapszabály ezen túlmenően kisebb létszámmal, gördülékenyebben működő szervezet alapjait teremtette meg. A küldöttek arról is határoztak, hogy a jövőben a megyei titkárokat, valamint a főtitkárt pályázat útján választják meg. A kongresszust vasárnap személyesen üdvözölte a népjóléti miniszter. Surján László rövid felszólalásában hangoztatta: a Vöröskeresztnek meg kell őriznie autonómiáját, politikamentességét. Egyetértett ugyanakkor azzal, hogy — az alapszabályban rögzítetteknek megfelelően — a szervezet együttműködik a kormánnyal és a kormány- szervekkel. Kiemelte, hogy a szervezetnek különösen fontos feladatai vannak a Magyarországra érkező menekültáradat kezelésében. A Vöröskeresztnek ugyanis — mondta — jóval nagyobb a mozgástere olyan területeken is, ahol az állam már nem tud mozdulni. A miniszter egyetértett azzal, hogy további kedvezményeket kell adni a véradóknak. Kitért arra is, hogy rövidesen elkészül a vöröskeresztes törvény. A Vöröskereszt kongresz- szusa második ülésnapját a szervezet programjának megvitatásával folytatta. Dr. Andics László orvost egyöntetűen megerősítették tisztségében. ígv ismét ő lett a legnagyobb magyar humanitárius szervezet elnöke. "k'Miilav* 3 BŰNÜGYI MÉRLEG „Kedvező" a magyar terep
