Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-27 / 124. szám

Uniall József a statisztikáról Eredményes művelésének keretet ad a demokrácia Zarándoklat Lourdes-ba Mintegy négyszáz zarán­dokkal indult különvonat kedden hajnalban Egerből a franciaországi Lourdes- ba a híres Mária-kegy- helyre. Utasaihoz Füzes­abonyban, Budapesten és Győrben is számos hívő csatlakozik. A zarándokla­tot Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke vezeti. A csoport tagjai gazdag egyházi programban vesz­nek részt: szerdán és csü­törtökön koncelebrált szentmisét hallgatnak. A keresztút végigjárása után szentségi áldásban része­sülnek, majd részt vesznek azon a szertartáson, mely­nek keretében leveszik a keresztről az ’56-os forra­dalom és szabadságharc el- tiprását jelképező lánco­kat. Felkeresik a Berna- dette-kápolnát is, majd gyertyás körmeneten vesz­nek részt. A zarándoklat a Szent Piusz-bazilikában hallgatott szentmisével fe­jeződik be. Ellenzéki képviselők az elmúlt hetek média vitája kapcsán többször illették éles bírálattal a kormány­nak azt a törekvését, hogy felügyeletet gyakoroljon a Rádió és a Televízió felett. Az Alkotmánybíróság is hamarosan megkezdi annak az indítványnak a tárgya­lását, amelyet Dörnbach Alajos SZDSZ-es ország- gyűlési képviselő nyújtott be a közelmúltban. A kép­viselő többek között azt ki­fogásolta, hogy az időköz­ben történt változások miatt már jogszabálynak sem számító 1974-es kormány- határozat alapján látja el a kormány a Rádió és a Te­levízió felügyeletét. Az MTI munkatársát Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkára tájékoztatta ar­ról, hogy mi a kormányzat álláspontja a médiafel­ügyelet jogszerűségével kapcsolatban. — Véleményem szerint tévedésről, vagy a jogal­kotási törvény nem kellő John Major brit minisz­terelnök csütörtöktől ese­dékes budapesti látogatása miatt ezúttal szerdán tart­ja szokásos heti ülését a kormány. Az MTI információja szerint a testület előter­jesztést hallgat meg a kár­pótlási jegyek életjáradék­ra váltásának eljárási sza­bályairól. A május 5-én el­fogadott, de még ki nem hirdetett törvényt ugyanis a végrehajtási utasítással együtt célszerű nyilvános­ságra hozni. A testület fog­lalkozik a Magyar Könyv Alapítvánnyal, amelyet 100 millió forintos alaptőkével hoz létre a kultuszminisz­térium. Az alapítvány cél­ja. hogy pályázati úton tá­mogassa a kortárs és a klasszikus szépirodalom ki­adását. illetve az induló könyvkereskedők hüeligé­(Folytatás az t. oldalról.) génységben végezte életét. Adatszolgáltatók tömegét szervezte meg, amatőrként kellett dolgoznia, ami fel­emésztette vagyonát. Antall József megemlékezett Ke­leti Károlyról, a centralis­ták köréhez tartozó gazda­sági szakemberről, a Sta­tisztikai Hivatal első igaz­gatójáról is. Megemlítette, hogy Keleti Károly bizta­tására foglalkozott egyebek között Vécsey Tamás a Monarchia hadseregének statisztikai feltérképezésé­vel. A miniszterelnök párhu­zamot vont az 1867-es ki­egyezést előkészítő gazda­sági szakemberek és az 1956-ot megelőző időszak­ban munkálkodók tevé­kenysége között. Említést tett Semmelweis Ignác munkásságáról is. Rámu­tatott: egyebek közt az ál­tala rendszeresített orvosi ismeretéről van sző. Az utóbbi jogszabály hatályba­lépését követően, vagyis 1988. január I-je után megalkotott kormányhatá­rozatok valóban csak az irányított szervek felada­tait szabályozhatják és nem tekinthetők jogszabálynak. — A hatályos alkotmány szerint — mondotta a to­vábbiakban — a Rádió és a Televízió felügyeletével, va­lamint vezetőinek kineve­zésével, a kereskedelmi rá­dió és televízió engedélye­zésével, illetőleg a tájékoz­tatási monopóliumok meg­akadályozásával kapcsola­tos kérdésekről törvénynek kell rendelkeznie. E jog­szabály elfogadásához a je­lenlévő országgyűlési kép­viselők kétharmadának sza­vazata szükséges. A kor­mány elkészítette és be­nyújtotta az Országgyűlés­nek a Rádióról és a Televí­zióról szóló törvényjavas­latot, amelynek parlamenti általános vitája folyamat­ban van. nyeihez nyújtson garan­ciát. Az alapítvány forrá­sát kiegészítheti az állami tulajdonban levő könyves vállalatok ingatlanvagyona is. A kormány foglalkozik az elmaradott térségek fej­lesztésével és új munka­helyek teremtésével is. Ez elsősorban a legelmaradot­tabb Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyét érinti, ahol még az idén 5100 új mun­kahely létesül, mintegy 5,5 milliárd forintos beruhá­zással. A kabinet ezenkívül is­mét megtárgyalja a nem­zeti és etnikai kisebbségek jogait szabályozó törvény­javaslatot, azt követően, hogy a napokban konzul­tált a (kisebbségi kerék­asztal képviselőivel. statisztika segítette az „anyák megmentőjét” tu­dományos sikereihez. Antall József nagyra tart­ja a magyar statisztika eredményeit, véleménye szerint a hagyományok e területen jól ötvöződnek a nemzetközi tapasztalatok hasznosításával. Végezetül szólt arról, hogy az elmúlt évtizedekben a statisztika meghamisítására is akadt példa, ám — mint mondot­ta — ezt nem óhajtja mi-k nősíteni. Megjegyezte, hogy az organizáció és az etika összeegyeztetése sok eset­ben valóban igen nehéz, de szükséges, mert egyik a másik nélkül nem segíti a nemzet előbbre jutását. Ez vonatkozik a statisztiku­sokra is, akiknek minden korban kötelességük e tu­dományág eredményes mű­velése. Ennek ma már meg­felelő keretet ad a parla­mentáris demokrácia. Amíg a médiatörvény életbe nem lép, nem he­lyezhető hatályon kívül az ezeket a kérdéseket szabá­lyozó jogszabály. — A kormány a Magyar Rádió és a Magyar Televí­zió ügyeit illetően minden esetben a hatályos jogsza­bályoknak megfelelően, az alkotmány, valamint a köz- szolgálati tájékoztatási esz­közök vezetőinek kinevezé­si rendjéről szóló törvény, továbbá a már többször említett 1974-es határozat rendelkezéseit alkalmazva járt eL — A határozat jelenleg hatályos rendelkezései tar­talmukban nem ütköznek az alkotmányba. (Folytatás az 1. oldalról.) re, dr. Szilágyi Dénes Má­tészalka és dr. Gémesi György Gödöllő polgár- mestere alkotta. A konferen­cián Walsum úr, Delft vá­ros polgármestere, a Hol­land önkormányzatok Szö­vetségének elnöke üdvö­zölte a vendégeket, majd Michel Jager polgármester házigazdaként nyitotta meg a rendezvényt. Elsőként dr. Boross Péter belügyminiszter tartott tá­jékoztatót a magyar önkor­mányzatokról és a kor­mányzati elképzelésekről. Ezután Jansen államtitkár úr a holland'—magyar tele­pülések együttműködésé­nek finanszírozási kérdé­seiről tartott előadást, majd dr. Gémes! György polgármester a települések együttműködésének a de­mokratizálási folyamatban elfoglalt helyéről és értékei­ről beszélt. A sorozatot Sze- lestei Tamás előadása, zár­ta le. amelyben a holland településeknek a magyar településekkel szemben tá­masztott elvárásairól, az igények teljesítésének lehe­tőségeiről tájékoztatta a hallgatóságot. Az előadások után élénk vita volt, melynek tá­lán legfontosabbnak tar­tott gondolata a testvérváro­si kapcsolatok fontosságát emelte ki. Ennek rendkí­vül nagy szerepe van a népek közötti barátság­ban, egymás megismerésé­ben. A magyar önkor­mányzatok a híd szerepét játszihatják a nyugat- és a Kedden az Országgyűlés padsoraiban a délelőtti munkakezdéskor a megszo­kottnál sokkal több képvi­selő ült, mivel Szabad György házelnök jelezte, a képviselők ekkor szavaznak annak a koalíciós indít­ványnak a napirendre tű­zéséről. amelyet Göncz Ár­pád hatáskörével kapcso­latban nyújtottak be, sür­gős tárgyalást kérve. — Az előterjesztett nyi­latkozattervezet nem je­lenti a köztársasági elnök jogi vagy politikai felelős­ségre vonását — mondta Kónya Imre, az MDF frak­cióvezetője a három előter­jesztő nevében, szóban in­dokolva a benyújtott koalí­ciós indítványt. A dokumentum a jogál­lamiság megerősítését szol­gálja, kimondva, hogy a jogszabályok tisztelete min­den állampolgárra kötelező. Nem felelősségre vonni, ha­nem figyelmeztetni szeret­nék a köztársasági elnököt, hogy hatáskörét mindig csak a Magyar Köztársaság alkotmányának megfele­lően gyakorolhatja. Ezután ügyrendi kérdés­ben kért szót Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője, javasolva, hogy a házelnök hívja össze a házbizottságot a kérdésben. Hack Péter (SZDSZ) is alkotmányelle­nesnek minősítette az in­dítványt, mert a szóban forgó ügyben nincs kom­petenciája az Országgyűlés­nek. A Fidesz frakcióveze­tője, Orbán Viktor szerint veszélyes precedenst te­remthet, és ellentétes az al­kotmány szellemével, ha a kelet-európai testvérváro­sok között. A konferencia méltó be­fejezése és ünnepélyes zá­róakkordja a Wageningen és Gödöllő testvérvárosi kapcsolatát megszentesítő szerződés aláírása volt a Janushoff Művelődési Köz- pontban. Galántai Viktor ★ Boross Péter belügymi­niszter kedden délután ha­zaérkezett kétnapos hol­landiai tapasztalatcseréjé­ről. Mint azt a miniszié- rium illetékese az MTI-nek elmondta: len Dales bel­ügyminiszter asszonnyal, áttekitve a kétoldalú kap­csolatokat, kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a két ország közigazgatásával, rendészeti ügyeivel össze­függő kérdésekről. A hol­land belügyminiszter asz- szony további támogatásá­ról biztosítva magyar part­nerét, ígéretet tett arra, hogy továbbra is közremű­ködnek a magyar önkor­mányzati és rendőrségi szakemberek képzésében. Boross Péter a megbeszé­léseket követően átnyúj­totta Dales asszonynak, a Göncz Árpád köztársasági elnök által adományozott „Magyar Köztársaság Kö­zépkeresztje a Csillaggal” kitüntetést. A Ruud Lubbers hólland miniszterelnökkel folyta­tott megbeszélésen a mi­niszterelnök messzemenő támogatásáról biztosította Magyarország csatlako­zási szándékát az Európai Közösséghez. kormánykoalíció — parla­menti többségét kihasznál­va — politikai nyilatkoza­tokat emel országgyűlési határozat szintjére. Ezért Orbán Viktor kérte Kónya Imrét, hogy vonja vissza a beterjesztett nyilatkozatter­vezetét, annál is inkább, mert az egész problémát kiváltó kérdésben Antall József miniszterelnök az Alkotmánybírósághoz for­dult, s így célszerű meg­várni a testület állásfogla­lását. Torgyán József FKGP- pártelnök egy korábban Dénes János képviselő által beterjesztett és a T. Ház által elutasított, alkotmány- ellenesnek minősített indít­ványra hivatkozott, hang­súlyozva az akkori parla­menti döntés precedensér­tékét. Füzessy Tibor sze­rint az indítvány tartalma más, mint amit az ellenzék tulajdonít a nyilatkozat- tervezetnek. A KDNP frak­cióvezetője határozottan ál­lította, a dokumentumban nincs egyetlen szó sem, amely elítélné a köztársa­sági elnököt. Az Országgyű­lés elvi állásfoglalásokban értelmezheti a jogszabályo­kat, s ahhoz is joga van, hogy állást foglaljon az ál- ■ lami és társadalmi élet fontos kérdéseiről. Szabad György házelnök a napirend előtt kialakult vita végén összegezte jogi álláspontját a házelnök teendőit illetően. Megindo­kolta, hogy Gál Zoltán ké­rése ellenére nem hívja össze a házbizottság ülését, mert a testület általános érvényű határozata szerint kíván eljárni. Véleménye szerint nincs analógia a mostani előterjesztés és a korábban napirendre tűzés­re a házbizottság által sem javasolt indítványok között. Ezután a szavazás követke­zett. Az Országgyűlés az indítványt sürgősséggel na­pirendre tűzte. Tovább folytatódtak az ügyrendi jellegű felszólalá­sok. Gál Zoltán (MSZP) bejelentette, hogy házbizott­sági tagként nem adja ne­vét a házelnök eljárásához. Orbán Viktor (Fidesz) azt kifogásolta, hogy Szabad György magára vállalta az indítvány alkotmányos vol­ta elbírálásának terhét, holott a Fidesz frakcióve­zetőjének meggyőződése szerint a házelnök szemé­lyében érintett az ügyben. Amennyiben ugyanis Göncz Árpádot elmarasztalják a vitatott kérdésben, távozása esetén éppen a jelenlegi or­szággyűlési elnök lesz a köztársaság elnöke. Szabad György válaszá­ban hangsúlyozta, hogy az alkotmányosság rendjét tiszteletben tartja, egyéb­ként is a köztársasági elnö­ki tisztség átmeneti meg- üresedése esetén a ház el­nöke csak helyettesítő funkciót láthat el. A testület tegnap meg­kezdte a büntető jogsza­bályok módosításával fog­lalkozó törvényjavaslat ál­talános vitáját. Az előter­jesztő tsépy Tamás igaz­ságügyi államtitkár elöljá­róban leszögezte, a bünte­tőjog felülvizsgálatát az te­szi szükségessé, hogy a Btk. rendelkezéseit össz­hangba hozzák a jogállami­ság elveivel és követelmé­nyeivel. A változások kö­zött megemlítette, hogy a Btk.-ba bekerül az ember­rablás bűncselekménye, az üzletszerű kéjelgés esetében valamennyi ahhoz kapcso­lódó, azt elősegítő tevé­kenység büntethetővé vál­na. Ugyancsak bűncselek­ménynek minősülne a jövő­ben a szerzői jog megsér­tése. Az előterjesztést job­bára támogatták a hozzá­szólók, bár az SZDSZ szó­noka azon a véleményen volt, hogy jogalkotási zűr­zavart tükröz a módosító javaslat, miközben nem tartalmaz érdemi újítást. A HUSZONNEGYEDIK ÓRÁBAN Két, egyngással szöges ellentétben lévő állítás képviselői csatároztak tegnap egymással a Par­lamentben. A nézetek néha fortisszimóba csapó ütköztetésére a koalíciós pártok által beterjesz­tendő nyilatkozattervezet adott okot, amely a Magyar Rádió elnökének felmentését célzó mi­niszterelnöki kezdeményezés köztársasági elnöki ellenjegyzésének megtagadásából fakadt. Antall József Gombár Csaba -menesztését, Göncz Árpád maradását látta indokoltnak. A koalíció és az ellenzék -egyaránt alkotmány- sértést emlegetett, csak éppen ellentétes értelem­ben. Nézzük a két fél — sajtótájékoztatón is ki­fejtett — álláspontját. A szocialisták szerint a nemzet szerencséje, hogy Göncz Árpád tölti be az államfői posztot, és elítélik azokat a pártokat, amelyek funkcióját és személyét bírálják, támad­ják. Bíznak abban, hogy ezek ellenére a továb­biakban is bölcsességgel és tisztességgel látja el feladatát. Szerintük a politikai feszültség csökken­ne, ha mielőbb megszületne a média-törvény. Az SZDSZ úgy véli, hogy a mesterséges botrány- keltés a figyelem elterelését szolgálja a társadalom átalakulásával járó nehéz helyzetről. A koalíciós pártok — véleményük szerint — a tömegtájékoz­tatás fölötti uralmat akarják megszerezni. „Hívei vagyunk a médiatörvény megalkotásának, de a botrányoknak nem” — mondotta Tardos Márton. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője a három koalíciós párt nevében leszögezte, hogy a köztár­sasági elnököt az alkotmány mentesíti a politikai döntések meghozatalától, amelyek megoszthatják a társadalmat. Neki a politikai csatározások fölé kell emelkednie, hogy a nemzeti egység szimbólu­ma lehessen. Éppen ezért megengedhetetlen, hogy Göncz Árpád olyan döntéseket hozzon, amelyekért nem tartozik felelősséggel az Országgyűlésnek. „Az Országgyűlés a huszonnegyedik órában cselekedett, amikor ezt a nyilatkozattervezetet napirendre vé­tette” — hangoztatta az MDF frakcióvezetője. (t. t.) Kormányzati médiafelügyelet Kormányülés — ezúttal szerdán KÁRPÓTLÁSI JEGYEK ÉLETJÁRADÉKRA VÁLTÁSA Gödöllői napok Wageningenben TESTVÉRVÁROSI KONFERENCIA HOILANDIÁBAN VITA A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK HATÁSKÖRÉRŐL Koalíció kontra ellenzék

Next

/
Oldalképek
Tartalom