Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-27 / 124. szám

Több az igénylő, mint a föld adó húzok Pesti úton Akkor kezdett az alapok lerakásához ez a taksonyi család, amikor már drágult az építőanyag. Emlékül maradhat meg házi archívumukban ez a kép a fészekrakás szép, de nehéz napjairól (Hancsovszki János felvétele) Az önállóság nagyon jó dolog. Ám bizonyos terü­leteken az együttműködés előnyös lehet. Ezért szük­ség van a települések ösz- szeíogására. Ezeket a sza­vakat Hoffman Pál tököli polgármestertől hallottam, akinek szívügye a térségi együttműködés. Számos olyan feladat van ugyan­is, amire közösen kell ke­resni a megoldást. Ilyen például az infrastruktúra fejlesztése. Tököl rendkívül nyitott település, nem zárkózik be mindennapi gondjai közé. Ezt bizonyítja, hogy több községnek felajánlották: a csatornarendszerét kap­csolja az itteni szennyvíz- tisztítóhoz. A szomszédos Halásztelekkel már megva­lósulóban van ez az együtt­működés, amelynek kere­tében a tisztítómű bővíté­séhez ők adják a pénzt. A tökölieket jelenleg két óriási probléma foglalkoz­tatja. Ezek egyike a kár­pótlással kapcsolatos. Több mint 200 kárpótlási igényt nyújtottak be a települé­sen, összesen 28 ezer aranykorona-értékben, de a kijelölt földalapok messze nem fedezik az igényeket. Bár a Duna Termelőszövet­kezet csak a saját gazdál­kodásához feltétlenül szük­séges területeket tartotta meg, így is mindössze 4 ezer 100 aranykorona-érté­kű földet tudott kijelölni licitálásra. A polgármeste­ri hivatalban tudják, hogy a benyújtott igények kö­zött olyan is van, ami nem reális, de nagyon várják a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium dön­tését az állami területek kijelöléséről. A másik nagy feladat, amit a településnek a kö­zeljövőben kell megolda­nia, a volt szovjet lakóié­Melegedés az előszobában 4 XJCíAnn lep lakásainak felújítása és eladása. Több mint 500 lakás vár felújításra. Ezen­kívül a közösségi épülete­ket is szeretnék rendbe hozni, hiszen Tökölnek szüksége van iskolára, szo­ciális otthonra. Eddig 170 lakásra akadt olyan jelent­kező, aki vállalta, hogy májusban befizeti az első részletet. Hoffman Pál el­mondta, hogy a második részlet befizetésének idejé­re a lakók már tulajdono­sok lesznek, ezért felújí­tási kölcsönt vehetnek igénybe. A polgármesteri hivatal továbbra is várja a jelentkezőket a lakások­ra. Az önkormányzat egyéb­ként nevet adott a volt szovjet lakótelep utcáinak. A lakótelepet pedig ideig­lenesen Pesti úti lakótelep­nek hívják. A nagyközség vezetői Tököl fejlesztésével kap­csolatban komplexen gon­dolkodnak. Elsődleges cél­nak tartják a lakosság ter­heinek enyhítését, a beru­házásokkal kapcsolatos lé­péseket — véleményük szerint — ehhez kell iga­zítani. A település vezetői nagyon büszkék arra, hogy tavaly 50 millió forintos fejlesztést valósítottak meg úgy, hogy az nem látszik a költségvetésben. Az az el­vük ugyanis, hogy fel keli mérni és fel kell karolni azokat a lakossági igénye­ket, amelyekre az emberek hajlandók áldozni. Halász Csilla Tart a kötélhúzás Nagy- káta város, valamint az egykori járás 14 települé­sének önkormányzata kö­zött. Az erőpróba tétje a Mátrafüreden egykor kö­zösen felépített KISZ- és úttörőtábor tulajdonlása, amely ma egyszerűen ifjú­sági tábor néven működik. MEGOSZTANI? A kiváltó ok pedig a nagykátaiak azon döntése, hogy az önkormányzati törvény alapján a város javára írt ingatlan tulaj­donjogát a képviselő-tes­tület nem hajlandó meg­osztani a községekkel. An­nak ellenére sem, hogy azok több ízben kezdemé­nyezték, majd követelték az eljárás megindítását. A tulajdonjog javukra váló megállapítása ugyanis arra hivatkozva történt ily mó­don, hogy a tábort a köz­ségek közös megbízásából eddig is a nagykátaiak gaz­dasági ellátó szervezete ke­zelte. Mátrafüreden a hatvanas évek elején mintegy más­fél ezer négyszögöles terü­letet vettek birtokba a ko­rabeli vonatkozó jogi elő­írások figyelembevételé­vel az akkori nagykátai já­rási szervek. Párt- és tö­megszervezeti irányítással 1965-ben közösen kezdték meg a faházakból álló tá­bor építését. Hamarosan elkészült egy központi ki­szolgáló kőépület konyhá­val, ebédlővel, s más he­lyiségekkel. Később ösz- szefogással megjavították az erdőgazdaság tábor felé vezető aszfaltútját, a Be- ne-patak fölött átívelő hi­dat. A mindenkori fejlesz­tés, fenntartás a községek évenkénti támogatása lé­vén valósult meg, amit a járási szervek, majd Nagy- káta város koordinált. A nyolcvanas évek első felé­ben a faházakat 13, egyen­ként 10 személyes kőházra cserélték ki az előbbi mó­don. Bevezették a telefont, bővítették a főépületet. A tápióbicskei tsz például a 3. számú lakóegység kivi­telezési munkálatait végez­te el 1982. december 9'-ig. Az építőanyagot a társa­dalmi alapon „beszálló” községek, üzemek, szövet­kezetek adták, a munka­bérrel együtt. Így számít­va az említett tsz által fel­húzott lakóház értéke sa­ját könyvelésük szerint kö­zel 300 ezer forint az ak­kori árakon. A tulajdoni lap szerint a tábor 1966. június 6-tól a magyar állam tulajdonát képezi, amely a KISZ Mindenki adakozik Újfalui mementó A szigetújfalui volt hadi- A gyűjtési akció mellé foglyok baráti körbe tö- felzárkózott a polgármes- mörültek. és gyűjtést indí- ter, a polgármesteri hiva­tottak egy emlékmű felállí- tál munkatársai, valamint tusának céljára, mely a II. a képviselő-testület. A fel­világháborúban elesett, el- ajánlások megkezdődtek, az tűnt vagy elhurcolt sziget- eddigi adományokból kö- űjfalui áldozatok memen- vetkeztetve a lakosság min- tója lesz. den rétege megmozdult. Közgazdasági végzettségű, számítógépes ismereteket szerzett pénzügyi előadót keres a Hírlapkiadó Vállalat Jelentkezni lehet a munkaügyi osztályon, csak személyesen. Cím: Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3. használatában volt, miköz­ben Nagykáta látta el a ke­zelést. Az új helyzetben a községek lakosságának ará­nyában szeretnének tulaj­donmegosztást. míg a váro­si testület elveti azt. mond­ván: a települések költség­hozzájárulásának mértéke sohasem érte el a népesség arányát. Magyarán a járá­si székhely mindig több pénzzel járult hozzá a kö­zös táborhoz, mint a töb­biek. Azok viszont arra az együttes elhatározásra ju­tottak, hogy végső esetben akár jogi eszközöket is igénybe vesznek tulajdon- hányaduk megszerzéséért. Ezért már gyűjtik az ira­tokat, kiadásokat igazoló számlákat, dokumentumo­kat. KINYIT Szerencsére a létesít­mény az idén is zavartala­nul megnyitja kapuit. Augusztus 29-ig hetenkénti váltással 11 turnus követi egymást, összesen 1 ezer 200 Tápió menti gyerek lehet élményekkel gazda­gabb Mátrafüreden a nyá­ri hónapokban. OLCSÓ Jellemző, hogy megnőlt a tábort igénylők száma, de ennek ellenére senkit sem kellett elutasítani. Az ér­deklődés nem véletlen: a napi táboroztatási díj 250 forint, ami a mai árak mellett nagyon méltányos­nak számít. A legtöbb ön- kormányzat külön is támo­gatja a rászorult családok gyermekeit. A nyári prog­ramról egyébként a Tápió Menti Gyermek- és Ifjúsá­gi Alapítvány gondoskodik. A tulajdonlás ügyében viszont megbomlott a ko­rábbi egység. Tart a kötél­húzás Nagykáta és a kör­nyék között. A legtöbb ha­sonló helyzetben levő tér­ségben megoldották ezt a kérdést békés úton. Remél­hetően itt sem lesz ez más­képp. Mert a gyerekek jö­vőre s azután is szeretné­nek táborozni Mátrafüre­den. (tóth) A tolvajlás változatos műfajai A bűnözik kedvelik Tökölt A száraznak tűnő sta­tisztikai adatok alapján Tököl nagyközségben az is­mertté vált bűncselekmé­nyek száma az 1990-es év­hez képest 22 százalékkal emelkedett. Ezen belül a személyek elleni és a köz­lekedési bűncselekmény 33 százalékkal több. A tolvajok szerencsére nem lettek aktívabbak, de az elmúlt évben mégis 50 esetet tartottak nyilván. Vi­szont betöréses lopás 28 százalékkal többször for­dult elő. Nyolcvanegy eset­ben rendeltek el nyomo­zást. A hétvégi házak, nyara­lók, épülőfélben levő csa­ládi házak a bűnözők ked­velt terepei. A rendőrka­pitányság mozaikinformá­ciói alapján a lopások és a betöréses lopások jóval meghaladják a nyilvántar­tott eseteket, de különféle okok miatt a tulajdonosok nem tettek feljelentést. Sajnos a legsúlyosabb bűncselekmények is előfor­dulnak a településen. Egy alkalommal szándékos em­berölés történt. Rablás öt­ször, erőszakos közösülés négyszer, szándékos testi sértés tizenhatszor fordult elő. Sokkal több mostaná­ban a házasság, a család, az ifjúság és a nemi er­kölcs elleni bűntett. A községben és más te­lepüléseken tököli lakosok által elkövetett szabálysér­tések miatt száztízszer kel­lett szabálysértési eljárást folytatni. Ha nem is szá­mottevően, de mégis több a szándékos rongálás, a veszélyes fenyegetés. A társadalmi tulajdon­ban okozott kár 3,1 millió forintot tett ki. A szemé­lyek javaiban 5,7 millió forint kár keletkezett. A gazdasági bűncselekmé­nyek miatt több mint 50 millió forint kár keletke­zett. Tököl meglehetősen ve­szélyeztetett hely a bün­tetés-végrehajtási intézet miatt. Hiszen nagyon sok látogató megy a börtönbe, akik ezután nem mindig hagyják el azonnal a falut. Egy időben szabadulásuk után itt engedték el a volt rabokat, de sikerült elérni. hogy most Budapestre vi­szik őket. Az itt élő embe­rek szeretnék, ha ezután így maradna. Ugyanakkor a börtön dolgozói is részt vállaltak a közbiztonság megterem­tésében. A kutyás, gépko­csis járőr figyelte a köz­ség területét. Ez némiképp csökkentette a lakosság fenntartásait a börtönnel szemben. Az általános iskola mel­lett egy időben gyakoriak voltak a randalírozások, az épület ablakait sokszor be­törték. A körzeti megbí­zott ezért fokozottan fi­gyelte a környéket. Így fe­dezett fel egy helybeli fia­talokból álló csoportot, akikről kiderült, hogy na­gyon sok bűncselekményt követtek el a-településen. Például rendszeresen be­törtek az üdülőterületen levő házakba. A lakosság igényli a szakszerű, kulturált rend­őri segítséget, és sok hasz­nos információval segíti a rendőrség munkáját. Vi­szont sok esetben zakla­tásnak veszik az emberek a közúti ellenőrzést, pedig azok elsődleges és legfon­tosabb célja a lopott gép­kocsik és bűncselekmé­nyekből származó dolgok szállításának felderítése. Tökölnek nagy az átme­nő forgalma. Az emberek viszont óvatlanok, kapui­kat szinte egész nap nyit­va tartják. A rendőrség megszámlálhatatlan eset­ben igazoltatott házalókat, parkírozó idegen gépjár­művek utasait, hogy meg­akadályozza a besurranó garázdákat. A Duna-parti utak nem egy esetben a lopott gép­kocsik és egyéb bűncselek­ményekből származó dol­gok szállítási útvonalai. Ezek rendszeres ellenőrzé­se fontos feladat. A mun­kát nehezíti, hogy jelenleg létszámgondok miatt csak egy körzeti megbízott dol­gozik a településen, aki­nek a sok adminisztráció miatt kevesebb ideje jut a közterületi munkára. En­nek ellenére a rendőrka­pitányság mindent megtesz a rendért. H. Cs. KÖTÉLHÚZÁS A KÖZÖS TÁBORÉRT Viták tüzében A szigetszentmiklósi csa­ládsegítő központ munka­társai egyre több olyan je­lenséget észlelnek, amelyek megoldatlan és megoldha­tatlan problémát jelentenek az egyénnek és a családnak egyaránt. A központ anyagi helyzete sajnos elmarad a rászorulók ugrásszerűen megnövekedett számától, így csak a valóban krízis- helyzetbe került embereken tudnak segíteni. A megol­dásokat keresve hozták lét­re a Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesületének helyi csoportját, amelyhez a 16 alapító családon kívül szá­mosán csatlakoztak már. A Pest Megyei Vöröske­reszttel kötött megállapo­dás alapján a családsegítő központ előszobája a rá­szorultak részére nappali melegedőhelyként működik. Levesautomatából igény szerint négyféle forró le­vest tudnak készíteni. Ezen túlmenően vajas és zsíros kenyeret is kapnak az elő­térben a rászorulók. A gyógyszer- és élelmi­szersegélyeken kívül kész­pénzt is tudnak adni azok­nak, akiknek feltétlenül szükséges. Használt ruhá­kat, kabátokat, lábbeliket is ingyen kapnak a rászo­rulók, és a mások számára feleslegessé vált bútorokat is szívesen továbbítják. Az intézményben kéthe­tente ingyenes jogi tanács­adás van, de társadalom- biztosítási és más ügyek in­tézésével, tanácsadással is szolgálhatnak a központ munkatársai. A nyugdíja­soknak is szeretnének se­gíteni, az idén csaknem 1800 nyugdíjemelési kérel­met továbbítottak a társa­dalombiztosítási igazgató­ságnak. Tavaly a családsegítő központot 3 ezer 651 ember kereste fel, és 1 millió 540 ezer forinttal tudtak segíte­ni a rászorultakon. Ezenkí­vül 280 gyermeknek adtak tanszersegélyt. Az iskolák is kaptak anyagi támoga­tást, hogy azok a gyerekek is el tudjanak menni ki­rándulni. akik nem tudták kifizetni az utazás költsé­geit. Az elínúlt. évben a Mál­tai Szeretetszolgálat 12 má­zsa sajttal, bálás ruhák­kal, a Csepel Autógyár és magánszemélyek ruhaado­mányokkal, a kenyérgyár napi hat kilogramm friss kenyérrel, a tejipar tíz liter tejjel segítette a családsegí­tő központ munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom