Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-13 / 112. szám

ÖNKENT VÁLLALT HIVATÁSBÓL Életveszélyben Csak az tudja igazán, akinek már égett a háza, hogy milyen lélegzetelállító, óráknak tűnő percek telnek el, amíg megérkeznek a tűzoltók. S napjainkban sajnos egyre több a tűzeset, szaporodnak a tragédiák, nőnek az anyagi veszteségek. A tűzoltóság Pest me­gyei parancsnokságán dr. Sági János ezredessel, a parancsnokság helyettes ve­zetőjével és munkatársai­val, Oláh László ezredes­sel, valamint Szedlák Jó­zsef századossal az ijesztő jelenség okai mellett arról is beszélgettünk: a mostani nehéz gazdasági helyzetben jut-e elegendő pénz, kel­lő figyelem arra, hogy meg­felelő feltételeket teremtse­nek ehhez a nagyon nehéz, valóban helytállást igényő munkához. Tűzoltás ma — Mit mutatnak a leg­frissebb statisztikák? — Idén, az év első har­madában csaknem annyi tűzeset volt Pest megyé­ben, mint tavaly egész esz­tendőben. Eddig több mint ezerkilencszázszor riasztottak minket. Sajnos voltak olyan tragédiák is, amikor már nem tudtunk segíteni, és emberélet esett áldozatul. Előfordultak milliós bálatüzek éppúgy, mint kisebb avarégések. — A sajnos közismert vi­gyázatlanság mellett, ta­pasztalhatók- e új jelensé­gek? — Egyike ezeknek a gyúj­togatás a családi otthonok­ban. Az alkoholista, váló­félben levő féri vagy fele­ség nemegyszer bosszúból vagy elkeseredésből folya­modik ilyesmihez. Azután vannak másfajta esetek is, amikor nagyon nehéz bizo­nyítani, de sejtjük, hogy szándékosság van a dolog­ban. Például leég a rosszul menő csárda, amiért azután jó pénzt fizet a biztosító. — Ilyen esetekben való­ban nem lehet bizonyíta­ni? — Természetesen min­dent megteszünk, amit le­hetséges. Az elszaporodott gépjárműtüzekre például már a biztosító is nagyon odafigyel. Külön csoportot hoztak létre az olyan ese­tek kivizsgálására, amikor az autót ellopják, felgyújt­ják, majd a tulajdonos be­nyújt egy jókora kárigényt. — Hogyan készült fel a tűzoltóság a megváltozott körülményekre ? — Kis lépésekkel, de tu­dunk előrehaladni. Jelen­leg tizenkét parancsnoksá­gunk van, köztük három új: Nagykátán, Monoron és Szentendrén. Ezek egy részét átcsoportosítással, saját költségvetésünk ter­hére hoztuk létre. Húsz új embert vehettünk fel, akik­re nagy szükség van, épp­úgy, mint az új parancs­nokságokra. Elég, ha arra utalok itt, hogy milyen na­gyok a távolságok, akkor, ha a fővárosból kell egyes területekre utazni. A pa­rancsnokságaink elhelyezé­se rendben van, súlyosabb gondjaink csak Szigetszent- miklóson mutatkoznak, ahol a Csepel Autógyár egyik elavult épületében dolgozik az egység. A kö­zeli hetekben azonban vár­hatóan ez is megoldódik. Ki vállalja ? — Milyen a felszereltsé­gük? — Ami nagyon fontos, gépjárműfecskendőkkel jól el -agyunk látva, s ezek nem is régiek, három-négy év az átlagos életkoruk. Az önkéntesek azonban he­lyenként nagyon leromlott, harminc-negyven éves fecs­kendőkkel rendelkeznek, és ezekkel veszélyes kivo­nulni. Nincs nagy teljesít­ményű darunk, ami pedig egyes mentéseknél, pél­dául kamionos-balesetek- nél rendkívül fontos lenne. De jó dolog az, hogy most kaptunk új osztrák védő­ruhát és -csizmát, amivel idén mindenkit fel tudunk szerelni. Egyetlen tűzoltó­nak a teljes felszerelése nem kevesebb, mint het­venezer forintba kerül. — Lehetne-e a meglevő­kön kívül más anyagi for­rásokra is támaszkodni? r— Igen. A II. világhábo­rú előtt a biztosítók a meg mentett érték egy-két szá­zalékát kötelesek voltak átutalni a tűzoltóságnak, a technikai ellátottság javí tására. Most ilyen nincs, pedig lehetne és kellene is. Aki megszállott — Nagy részvétet keltett a közelmúltban egy fiatal szentendrei tűzoltó tragikus halála. Milyen gyakoriak a munka közbeni balesetek? — Kisebb sérülések szin­te minden héten előfordul­nak. de a súlyos vagy tra­gikus tűzoltóbaleset szeren­csére ritka. Természetesen mindent megteszünk az embereink biztonsága ér­dekében, de mindenkinek tudnia kell, hogy aki ná­lunk vállal munkát, az na­ponta többször is a saját bőrét viszi a vásárra. És a fiatalok gyakran emlege­tik, hogy ezért bizony igen­csak csekély a fizetség. — Ilyen nehéz körülmé­nyek között van-e utánpót­lás? — Igen. van elég jelent­kezőnk. Ebben talán az is szerepet játszik, hogy ked­vező a munkaidő-beosztás: lehetőséget ad másodállás­ra, otthoni munkára. De ezen túlmenően, úgy vél­jük, csak az jön hozzánk és marad nálunk, aki megszál­lottja a mentésnek, aki ké­pes helytállni katasztrófa- helyzetekben. Gál Juciit Átalakulóban a lakáságazat Az emigránsoknak is lakniuk (Folytatás az 1. oldalról.) talatait ismertetik. Ez utóbbi külön figyelmet ér­demel, hiszen a törökök, rendszerint vendégmunkás­ként el-, míg például a bolgárok hozzájuk beván­dorolnak. Emlékezzünk csak az elmúlt nyári nagy invázióra, azokra az elszo­morító képekre a bolgár— török határon, melyeket az ott napokig veszteglő el­csüggedt családokról röpí­tettek világgá a televíziók. Esettanulmányokat is is­mertetnek majd arról, ho­gyan küzdenek meg és mi­lyen segítséggel a más kör­nyezethez szokott, más szo­kásokhoz ragaszkodó „ide­genek”. Ezt az alkalmat ragadták meg tegnap a LÖSZ vezetői arra is, hogy az újságírókat tájékoztassák a lakásszö­vetkezetek átalakulásának folyamatáról. Mint ismeretes, az át­meneti szövetkezeti törvény június végében jelöli meg azt a végső időpontot, ameddig a lakásszövetkeze­teknek is el kell készíte­niük új alapszabályukat, s meg kell választaniuk a tisztségviselőket. Elöljáróban dr. Jillek Szabolcs, a LÖSZ elnöke rövid történeti áttekintést adott a lakásszövetkezetek­ről, hangsúlyozva: rop­pant téves az a nézet, amely a lakásszövetkezete két szocialista intézmény­nek tekinti. Ennek ellen­kezőjét bizonyítják — utalt a jövő heti konferenciára — a szerte Európából érke­ző szakemberek, akik hazá­jukban nagy tekintélynek örvendenek csakúgy, mint az általuk képviselt szövet­kezeti mozgalom lakásága­zata, amely kiemelten a szociális lakásellátásból vállal részt. A magyar lakásállomány­Ä vártnál lényegesen ke­vesebb hiba volt a beteg- biztosítási igazolványok ki­állításánál, ezért cserét vagy pótlást is a prognosz­tizáltnál kisebb számban kértek az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazga­tóság kirendeltségétől. A három Pest megyei kiren­deltség — Budapest, Ceg­léd, Vác — is hasonló ta­pasztalatokat szerzett ápri­lis 21-től, a kártyák érvé­nyesítésének kezdetétől. A ceglédi kirendeltség helyet­tes vezetőjénél, Longera Tibornál aziránt érdek­lődtünk, milyen tapasztala­tokat szereztek. Nevek és számok — Eleinte kevesebben, de ma már naponta 30-60 an is megfordulnak a Rákóczi út 14.-ben levő irodánkban. A jelentkezők 10-15 százaléka a kártyák hibás adatait szeretné javíttatni. A legti­pikusabb hiba, hogy elírják a személyi számot. Ezt kö­veti a névelírás. Az asszo­nyoknál például csak a leánykori név szerepel, hol­ott az illető a férje nevét viseli. Mindenkit arra ké­rünk, ne nyugodjon bele, ha téves adatok szerepelnek betegbiztosítási kártyáján. Mielőbb javíttassa vagy a munkahelyén, vagy nálunk, vagy Budapesten, vagy Vá­cott. Ezzel nemcsak pon­tossá teszik az admínisztrá­4 Egészségügyi lapjárés Mit kell tudni a kártyákról? ciót, hanem elejét veszik annak, hogy a rossz adatok miatt kimaradjanak a be­tegellátásból. A ceglédi kirendeltségnél elsősorban azoknak a hibás kartonját cserélik ki, akik­nek az érvényesítését is Cegléd intézi. De az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasá­gi kistermelők és a nj'ugdí- jasok téves adatokat tartal­mazó kártyáival is foglal­koznak itt. A hibás karto­nokat a munkáltatók is ki­cserélhetik, ha rendelkez­nek a kirendeltségtől kért pótkártyákkal. Ha a mun­kahely ilyet nem kért, az érintetteknek a kirendelt­ségekhez kell fordulniuk, Júliusi határidő A társadalombiztosítás ál­tal közzétett felhívások és tájékoztatások ellenére szükséges újra hangsúlyoz­ni, hogy a hibás Igazolvá­nyok cseréjét elsősorban mindenki ott kérheti, ahol azt érvényesítenie kell, te­hát a munkaviszonnyal rendelkezők a munkáltató­juknál. Minden vállalat ma­ga szabja meg, hogy nála melyik helyen — legtöbb­ször a vállalati kifizetőhe­lyen vagy a vállalati mun­kaügyi osztályon — végzik ezt a feladatot. A munka- nélküliek téves adatokat tartalmazó társadalombizto­sítási kártyáját ott cserélik ki jóra, ahol nekik a mun­kanélküli-segélyt fizetik. Vagyis, általában a munka­ügyi hivataloknál. A nyugdíjasok több hely­re mehetnek cseréért. Ha betegek vagy nehezen mo­zognak, a lakóhelyük köz­jegyzője által hitelesített meghatalmazással mást is küldhetnek maguk helyett, hogy kicserélje a kártyáju­kat. A nyugdíjasok vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgató­sághoz — Budapest XIII. kerület, Váci út 73. —, vagy a néhány hete e cél­ból felállított budapesti és Pest megyei irodához — Budapest VIII. kerület, Al­földi utca 20. —, vasgy az állandó lakóhelyük szerinti tb-főigazgatóság illetékes kirendeltségéhez — Vác, dr. Csányi körút 16., vagy Cegléd, Rákóczi út 14. — mehetnek. Automatikusan új nyugdíjaskártyát kapnak, tehát nem kell külön cserét kérniük azoknak, akik ez év januárja és áprilisa között mentek nyugdíjba, vala­mint a jövőben lesznek nyugdíjasok. Az érvényesítést és a hi­bás kártyák kicseréltetését július elsejéig mindenkép­pen ajánlatos elvégeztetni, e dátum után ugyanis csak az érvényesített kártyával igazolható, hogy valaki jo­gosan veszi igénybe a tb ál­tal finanszírozott egészség- ügyi ellátást. Júliusig a leen­dő háziorvosoknak az érvé- nyesítetlen kártyát is el kell fogadniuk. Ugyanez vonat­kozik a magánvállalkozók­ra is, akiket az OTF arra kér, a biztosítási igazolvá­nyuk érvényesítése végett mielőbb forduljanak a he­lyileg illetékes társadalom- biztosítási igazgatósághoz, hogy elkerülhessék a vég­ső határidő előtti tumultuó­zus jeleneteket. Ha kell, kicserélik Az eltartottak hibás ada­tokat tartalmazó betegbizto­sítási igazolványait mindig ugyanott kell kicseréltetni, ahol valamelyik eltartó — apa vagy anya — a sajátját is leadja. Tehát munkavi­szonyban álló eltartott ese­tén a munkahelyen; mun­kaviszonyban nem álló el­tartók esetében pedig a munkanélküli-segélyt fizető helyen, vagyis a munkaügyi központban. Ha valakinek se munkahelye, se lakcíme, akkor az állandó tartózko­dási helye szerinti önkor­mányzat jegyzőjéhez kell leadnia a kártyáját, a téves adatokat tartalmazó kártyá­kat szintén ugyanott cse­rélik ki. Kocsis Klára nak jelenleg mintegy 10 százaléka, 274 ezer lakás tartozik az 1108 lakásépítő és -fenntartó szövetkezet­hez. Ami a jövőt illeti: az ágazat várja az új lakás­gazdálkodási koncepciót és törvényt, hogy a hazai la­kásgazdálkodásban elfog­lalhassa végleges helyét. Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolat alakítha­tó ki a szövetkezetek és az önkormányzatok által „dobra vert” egykori állami lakások tulajdonosi közös­ségeivel, elmondták, a la­kásfenntartásban tapaszta­latlan, annak nehézségeivel megbirkózni képtelen új társasházak lakóitól — szerződéssel és megfelelő díjazás ellenében — átvál­lalják e házak kezelését. S ha e „próbaházasság” be­válik, később elképzelhető, hogy frigyre lépnek. Ám ehhez igényt tartanak az állami lakásalapot egyko­ron kezelő ingatlankezelő vállalatok e lakások fenn­tartását szolgáló infrastruk­túrájára, például műhe­lyeire. Megkérdeztük azt is, mutatkozik-e kezdeménye­zés a szövetkezetek között a kiválásra. Farkas Tamás ügyvezető igazgató szerint alig-alig, megyénként leg­feljebb 50-60 lakás eseté­ben. Pest megyei példát nem tudott mondani. Végezetül a nemzetközi szemináriumról még any- nyit: bizonyára érdekli a megyei lakásszövetkezetek vezetőit is, minthogy az eddig hozzánk menekültek, s még ezután érkezők — ha hazánkban maradnak — alighanem a Budapest kör­nyéki agglomerációban igyekeznek nagyobb szám­ban letelepedni. Ezt mu­tatja a romániai forrada­lom után Tahiba, Tahitót- faluba, Szentendrére, Érd­re és Vácra költözött csa­ládok nagy száma is. Hogy gyökeret eresszenek, otthonra találjanak — kö­zös érdek. Bányász Hcdi Méhegészségügyi közlemény Tilos területek A Földművelésügyi Mi­nisztérium állat-egészség­ügyi és élelmiszer-higiéniai főosztálya felhívja a mé- heikkel vándorolni kívánó méhészek figyelmét arra, hogy a közlemény idő­pontjában zárlat miatt az alábbi településekre nem lehet vándorolni: Baranya megye: Bük- kösd; Bács-Kiskun me­gye: Kiskunfélegyháza, Or- govány; Borsod-Abaúj- Zemplén megye: Galvács. Kisgyőr; Csongrád megye: Szeged, Hódmezővásár­hely, Deszk; Jász-Nagykun- Szolnok megye: Martfű, Mezőtúr, Tiszaföldvár; Nógrád megye: Rétság, Ös- agárd; Pest megye: Biator- bágy. Budakeszi, Kerepes- tarcsa, Ma josháza; Sza­bolcs-Szatmár-Bereg me­gye: Vámosatya; Vas me­gye: Körmend, Csákány- doroszló, Felsőmarác, Ha­lastó, Tokorcs, Vámos- család; Veszprém megye: Somlővecse. A zárlatok oldásáról vagy esetleges újak elrendelé­séről a területileg illeté­kes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állo­másokon lehet érdeklődni. Fentieken túl nem sza­bad vándorolni Győr-Mo- son-Sopron, Vas és Zala megye Ausztriával, Szlovéniával és Horvátor­szággal határos területem a határtól számított 10 km-es övezetben, Iégcsőat- kakór miatt elrendelt vé­dőikörzet miatt. Nagykátai beruházás Városháza új alapokon Akár a rendszerváltást is jelképezheti Nagykáta közpon­ti részén, a Vadász utca elején az ott emelkedő, félig kész épület. Azzal a megjegyzéssel persze, ebben az eset­ben azért az alapok és a falak továbbépítésre alkalmas­nak bizonyultak. így a betonkoszorút és a tetőt már nem a munkásőrbázisra, hanem a leendő, új polgármesteri hivatalra húzták fel. A szomszédban álló volt pártbáz- zal együtt várhatóan jövőre vehetik birtokukba a hi­vatal dolgozói és az állampolgárok (Erdősi Agnes felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom