Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-13 / 112. szám

GAZDÁRA VÁR A MAZDA Forstinger úr már kevésbé optimista HiaiéipssFM heszálhiók lesznek Előnyben a halásztelkiek földi szervizigényeinek ki­elégítésével. Terveik sze­rint a „B” épület tataro­zása és átalakítása után ott majd 20-30 külföldi cég képviseleti irodája mű­ködik. Modem technikával Az ügyvezető igazgató igyekezett mindenkit meg­nyugtatni, a termelés fo­lyamán semmiféle gőz, gáz, füst nem keletkezik, a kör­nyezetbe semmilyen szeny- nyező anyag nem kerül. Ellenkezőleg, hiszen a kör­nyezet védelmére a cég nagy hangsúlyt fektet. A SZIMFER-től visszama­radt veszélyes hulladéko­kat is elszállítják, próbafú­rást végeztetnek a gyár területén, hogy meggyő­ződjenek arról, elődeik nem szennyezték-e a ta­lajt. Vélhetően sokakat érde­kel az is, hogy a vegyes vállalat hány embernek tud majd kenyeret adni. Az előzetes felmérések szerint — a termelés felfu­tása esetén — a cégnél 150-200 munkatársat al­kalmaznak. A felvételnél — ígéretek szerint — a halásztelki lakosokat előny­ben részesítik, természe­tesen — hangsúlyozta az ügyvezető igazgató —, aki nem felel meg a magas szakmai követelményeknek, attól kénytelenek lesznek megválni. Magát a községet is sze­retnék segíteni, s az „Ala­pítvány a halásztelki gye­rekekért” számlájára 50 ezer forintot utalnak át. Üzemavató júniusban A cég vezetői már az ünnepélyes üzemavató idő­pontját — június 19., dél­előtt 10 óra — is kitűz­ték. A hivatalos ceremó­nia lezajlása után kapuik nyitva állnak majd Ha­lásztelek polgárai előtt is, s ekkor minden érdeklő­dő személyesen is meggyő­ződhet a cég tevékenységé­ről, környezetbarát techno­lógiájáról. Hargitai Éva Törökök kínálják Hitelre drágábban Egyre szélesebb körben terjed a Helvetia—Forstin­ger óra- és ékszerkereske­delmi cég játéka a magyar sajtóban. Mint megtudtuk, nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában is megjelennek a lapokban az 500 schillinges utalványt tartalmazó hirdetések. Bár a konkrét üzleti sikerekről számszerűsített tájékozta­tót nem hallhattunk Fors­tinger úrtól, nyilvánvaló, hogy a cég részben e széles körű sajtóbeli játéknak is köszönhetően gyarapodott, hiszen augusztus közepén a bécsi Taborstrassén új üzletet nyit meg. Ebben az üzletben mindig más és más cég kínálná termékeit nagykereskedelmi áron, gondolva a viszonteladókra is. Valójában tehát egy diszkontáruház létesítésé­ről döntöttek, amely a ka­pott tájékoztatás szerint „kb. fele áron árusítaná a termékeket más üzletekhez képest”. Természetesen visszatér­tünk Forstinger úr tavaly őszi sajtótájékoztatójára, lévén, hogy a cápariasztó órák Magyarországon még mindig hiánycikket jelen­Űj tulajdonost keres az Orion Rádió és Villamos- sági Vállalat. Mint ismere­tes, ezt a céget sem kerül­te el a gazdasági recesszió. A hadiipari termelés visz- szaesésével, a Szovjetunió megszűnésével számos jól fizető piactól „elestek”, ezért menet közben — a csökkent megrendelések miatt — három üzemegy­ségüket fel kellett számolni. A múlt év végén az APEH és az Elektromodul megindította a felszámolási eljárást, mivel nem tudták tartozásaikat kiegyenlíte­ni. Mint Németh Csaba ve­zérigazgatótól megtudtuk: a felszámolási eljárás teljes befejezéséig nem csökken­tik az Orion dolgozói lét­számát. így a Maglódról, Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint Ír font Japán jen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olász líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) tenek. A cég tulajdonosa elmondta, hogy ezt a ter­méket már kifejlesztették, de forgalmazását csak az Egyesült Államokban és a Távol-Keleten tervezik, mivel Európára kevésbé jellemző a cápaveszély. A gazdasági életre gondolva mi persze másként látjuk ezt a kérdést, ám az is igaz, hogy a gazdasági cá­pák ellen az óra vajmi ke­vés védelmet nyújt. Lapunk kérésére Fors­tinger úr elmondta, hogy ma már kevésbé optimis­ták a magyarországi vál­lalkozási lehetőségeket ille­tően, bár üzleti tanácsadó cégük irodáját Budapesten megnyitották. Ennek elle­nére változatlanul bíznak a magyar gazdaság fel­lendülésében. A helyzet szerintük Magyarorszá­gon összehasonlíthatatlanul jobb, mint az egykori „bé­ketábor” országaiban. Szá­mításaik szerint az igazi fellendülés a világkiállítás előtt 2 évvel kezdődik majd, és ez érezhető válto­zást fog jelenteni a ma­gyar fogyasztók vásárló­erejében is. Az idén 100 éves Helvetia cég e kon­Gyömrőről, Pácéiról bejáró dolgozóknak nem kell attól tartaniuk, hogy állás, illet­ve kenyérkereset nélkül maradnak. Tavaly közel 7 millió forintot fizetett ki az Orion közlekedési hozzájá­rulásra, a vállalat dolgozói­nak egyhatoda, vagyis két- százhuszonöten továbbra is megkapják ezt az utazási kedvezményt. Az Orion vagyonának, vágj' üzemeinek teljes meg­vásárlására május 22-én délig kell benyújtani a Reorg Rt.-he:: az ajánlatot. Az alkatrészgyártó részleg alkalmazottai fontolgatják, hogy kihasználják a kedve­ző lehetőségeket, s privati­zálják a munkahelyüket a hosszú távú megélhetésért. 141,71 144,51 59,00 60,24 234,24 238,90 12,46 12,72 17,74 18,14 14,35 14,63 40,43 41,27 42,85 43,71 128,21 130,81 59,33 60,53 65,26 66.66 266,90 272,40 48,23 49,19 12,36 12,60 64,04 65,32 685,34 698,94 57,93 59,03 77,22 78,74 51,83 52,91 13,40 13,66 78,66 80,22 99,10 101,06 cepciójára üzleti terveket is épít. Visszatértünk arra a pa­naszos levélre is, amelyet az ajándékutalványok be­váltása kapcsán olvasóink írtak. A cégtulajdonos tá­jékoztatása szerint érthető, hogy az utalvánnyal je­lentkezőket sérti, ha a föld­szinti eladótérből az alag­sorba terelik le őket. Ám ez egyrészt a minél gyor­sabb kiszolgálás érdekében történik, másrészt az utal­vánnyal érkező magyar és szlovák vásárlók szeré­nyebb anyagi lehetőségei miatt olcsóbb termékeket tartanak az alagsori rész­ben. Érdekes számadat: tapasztalataik szerint a szlovák vásárló mintegy 300 schillinget, a magyar 800-at, az osztrák mintegy 5000-et költ el az üzletben. A magyarázat számunkra sem volt teljes mértékben kielégítő, ám az is tény, hogy egy 800—1000 schil­ling értékű terméknél 500 schilling engedmény min­den bizonnyal veszteséget eredményez. Feltételezzük tehát, hogy az árakba az engedményt a cég bekal­kulálja. Ám, ha a tényle­ges haszon a vásárlónál csak 100 schilling, az akció a vásárlónak már így is megéri. Nem beszélve a rendszeres sorsolásról, amelynek eredményét már lapunk is közzétette. Érde­kes módon az egyik Mazda gépkocsinak a tulajdonosa még mindig nem jelentke­zett, ezért a nyerő szelvény számát ismét közzétesszük. A 11 711. számú sorsjegy tu­lajdonosára Bécsben 'még mindig vár egy vadonatúj Mazda gépkocsi. Ha a sze­rencsés nyertes Pest me­gyei, kérjük, hogy lapunk­nál is jelentkezzen. Az elmúlt héten kelet— nyugati gazdasági csúcs­találkozónak adott helyet a németországi Münster vá­rosa. Erre ezúttal nemcsak a vezető tőkés országok kaptak meghívást, hanem a visegrádi hármak, s a FÁK egyes tagállamainak — Belorusszia, Kazahsz­tán, Ukrajna, Oroszország — képviselői is. A változásokat jelezte, hogy a plenáris üléseken az üzleti ólet képviselői is egyenrangú partnerként vettek részt. A Kádár Béla miniszter vezette magyar küldöttségben is helyet ka­pott Széles Gábor, a GYOSZ elnöke és Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke. A talál­kozó tapasztalatait tegnap sajtótájékoztatón ismertet­ték. A münsteri értekezlet ki­csengése is az volt, hogy a reformországokban a kis-, közép- és nagyvállalkozá­soknak kell a gazdaságban a húzóerőt képviselni, s az állam feladatai csupán a prioritások meghatározása, az úgynevezett főirányok megjelöléséire ezorítkoz­(Folytatás az 1. oldalról.) novemberében a felszámo­lásról szóló értesítés is megjelent a Magyar Köz­lönyben. A községben azóta már gyakorta beszédtéma, hogy a Kisgyár utcai épületben hamarosan újraindul az élet. Igaz, a cégtábla már változik, hiszen a telephe­lyet még februárban sike­rült értékesíteni. A vevő az EsCade Kft., német- amerikai—magyar vegyes vállalat. A betűszó pedig az Escade Engineering michigani és az Edgar Emele augsburgi céget takarja. Mindkettő arról híres, hogy az autóipar ré­szére gyárt műszaki cik­keket, s beszállítói a Ford, General Motors, Chrysler, Mercedes, BMW, Opel cég­nek. Tataroznak és költöznek Szentistváni Ferenc ügy­vezető igazgatótól meg­tudtuk, hogy az „A” csar­nokban műanyag-feldolgo­zással és szerszámkészí­téssel fognak foglalkozni. Hosszabb ideje folytatnak tárgyalásokat az Opel, a Suzuki, a Ford cég ma­gyarországi vezetőivel, s szeretnének a hazánkban készülő típusokhoz is műanyag alkatrészeket be­szállítani. Kaptak rende­lést már az Opel német- országi központjától, s a gyártás előkészítése az amerikai törzsgyárban már megkezdődött. Amíg az „A” csarnokot tatarozzák, addig — át­menetileg — a „C” csar­nokban folyik majd a ter­melés. A renoválás befe­jezése után pedig a „C” épületbe az Em Tee Kft. költözik be. Ez a cég fog­lalkozik a meglévő szer­szám- és műanyagipari gé­pek értékesítésével, fel­újításával, valamint a SZIMFER által gyártott MC 403 gépek bel- és kül­hatnak. A piacgazdaságra való áttérésre nincs cso­darecept, de a reformorszá­gokban kulcskérdés, hogy létrejöjjön egy teljesítőké­pes középréteg. Csak ez a réteg lehet a talaja a ver­seny kialakulásának, a piacgazxiasági környezet megvalósulásának. A fejlett országok — hangzott el a találkozón — készek arra, hogy Közép- és Kelet-Európábán bekapcso­lódjanak az átalakítási fo­lyamatba, de ehhez megfe­lelő feltételeket kell te­remteni a fogadó országok­ban is, s bizalom kell, mi­szerint a reformpolitika hosszú távon sem fog vál­tozni. Elhangzott az is, hogy a katonai gyártási po­tenciált át kell állítani pol­gári termelésre. Az értekez­leten a vezető tőkés orszá­gok képviselői ajánlást is megfogalmaztak, miszerint a „heteknek” piacaikat is meg kell nyitni a reform- országok előtt. A münsteri találkozóin Széles Gábor már konkrét projectről, az úgynevezett ipari centrumok kialakítá­sáról is beszámolt. Ma­A török uralom másfél évszázadig tartott Magyar- ország felett, amelyet ők (mármint a törökök) min­dig lelkesen emlegetnek a kereskedelmi túrára kiuta­zó magyar honfitársaink­nak. Mi pedig igyekszünk elfelejteni ezt a tartós kap­csolatot. A török katonák rossz emlékű „tevékenységét” számos ballada, népmese, legenda örökítette meg, ahol a gonosz janicsárt mindig legyőzi a hős magyar vitéz. A későbbi írásos emlékek kevéssé gyarországon az első ilyen ipari centrum amerikai és japán cégek részvételével Székesfehérváron alakulhat ki, de tervbe vették, hogy a többi válságtérségre is ki­dolgoznak hasonló progra­mot. A GYOSZ elnöke hoz­zátette, hogy a magyaror­szágihoz hasonlóan a kör­nyező országok egyes váro­saiban is létrejöhetnek ilyen centrumok, s elképze­lésük szerint a későbbiek­ben ezek — a középkori Hanza-városokhoz hason­lóan — közös hálózatot, együttműködést alakíthat­nának ki. Bár a reformok terén Magyarország a többi kö­zép- és kelet-európai or­szágok előtt áll — mondta Kassai Róbert —, a müns­teri csúcstalálkozó egyfaj­ta üzenetet is jelent a ma­gyar kormányzat számára. A jövőben a gazdaságpoli­tikában hangsúlyáthelye­zésre van szükség, s a való­di vállalkozásbarát politi­ka bevezetése — ami a rendeletekben, törvények­ben, hitelekben is megnyil­vánul — elodázhatatlan. H.É. emelik ki, miként fejlődött a két állam gazdasági és kereskedelmi kapcsolata. Legújabb korunkban a már említett bőr-irha be­szerző tortúra terjedt el, amelynek keretében alkud­ni lehet a világpiaci ter­mékárból. Azt viszont már keve­sebben tudják, hogy létezik egy olyan hitelmegállapo­dás a Magyar Nemzeti Bank és a Török Eximbank között, amelynek segítségé­vel 50 millió dollárig min­den — Törökországból származó — áruvásárlást megfinanszíroznának a ho­ni cégeknek. Előnyben ré­szesítik azonban a kész­pénzforgalmat. Mint Teremi Béla, az MNB török referense mondja: a hitelkeretet tar­tós fogyasztási cikkek, fél­késztermékek, illetve egyéb beruházási javak török importjakor vehetik igény­be. Az MNB és az Exim­bank szerződése is úgy szól, hogy a török bank megelőlegezi az ottani cé­geknek az áruk értékét, amelyet itthon a Nemzeti Bank hajtana be, ha a ma­gyar importőröktől érkez­tek volna hitelkérelmek. Sajnos csekély az érdeklő­dés. Ennek a ténynek még az is oka lehet, hogy a ha­zai cégeknek kevés isme­retük van, hogy a köny- nyűiparl termékeket leszá­mítva, voltaképpen mit is szállíthatnak be az ország­ba. Sokan panaszkodnak, hogy hitelfelvételkor 20, esetenként 30 százalékkal nagyobb árat számítanak fel a törökök, mintha a magyarok készpénzzel fi­zetnének a megrendelt áruért. Az eddigi, június végi hiteligénylési határidőt augusztus végére módosí­tották Ankarában. Azon­ban ilyen érdektelenség mellett kérdésessé válik az ötvenmillió dollárnyi hitei hazai felhasználása. I. M. ■—l^OTiiim----rr -i--------­Nem kell félni a bejáróknak Megélhetést hosszú távon Érvényben: 1992. május 12. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, forintban — te — CSODARECEPT NINCS Húzóerőt a vállalkozásoktól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom