Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-09 / 109. szám
Sűrű a program Háromnapos lesz a parlamenti ülés Az Országgyűlés előtt álló feladatok, a feszített törvénykezési munka miatt a jövő héten háromnapos lesz a plenáris ülés — jelentette be Szabad György házelnök szokásos pénteki sajtótájékoztatóján. A sűx’ű program részeként a képviselők várhatóan lezárják a privatizációs törvénycsomag vitáját, döntenek a lágymányosi híd kérdésében, valamint a nemzetiségi és kisebbségi szervezetek támogatásáról. Ugyancsak határozathozá-. tál várható.az úgynevezett harmadik kárpótlási törvény tervezetéről, amely az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlását hivatott rendezni. Mindemellett a plenáris tanácskozás napirendjén szerepel a vámjog szabályozásáról, illetve a postáról szóló törvényjavaslat is. A képviselők megkezdik az általános vitát a média- törvény tervezetéről, amelynek bizottsági előkészítése immár több mint egy éve tart. Értékelik a megállapodást Júniusban gazdasági, szociális fórumon tekintik át a munka világa szereplői a múlt év decemberi átfogó kormány-, munkaadói, munkavállalói megállapodás első féléves teljesítését — jelentették be az Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén. A kormány már el is készítette írásos értékelését az időszakról, s ezt — megvitatásra — eljuttatta az érdekeltekhez. Antall József levélben válaszolt Torgyán József kisgazdapárti elnök, nyílt levelére, melyet az április 25-i demonstrációval kapcsolatban intézett a miniszterelnökhöz. Antall József válaszában SZAKSZERVEZETI FORUM Együttműködésre kész az MSZP — Mivel a baloldal nem létezhet szakszervezetek nélkül és a szakszervezetek sem létezhetnek a baloldal nélkül, egymásra kell találniuk. Az MSZP — mint a parlament egyetlen baloldali pártja — együttműködési szerződést javasol minden szakszervezeti konföderációnak — hangsúlyozta Horn Gyula pártelnök az MSZP pénteki szakszervezeti fórumán. A rendezvényre a szakszervezeti konföderációk, a területi szervezetek és a munkások érdekvédelmével foglalkozó más testületek — köztük helyi munkástanácsok, helyi Liga-szervezetek — képviselői kaptak meghívást. Horn Gyula szerint az ország most olyan átalakuláson megy át, amikor egyre inkább megfogalmazódik az igény a szakszervezetek erősebb szerepvállalására. A pártelnök eztán úgy vélekedett, hogy a szakszervezetek — a politikai pártokhoz és más érdekvédelmi szervezetekhez hasonlóan — „identitászavarral” Küszködnek. Elbizonytalanítják őket a szakszervizetek közötti belviszályok, a testvérháborúk is. A hatalom politikája, a valódi dialógus hiánya is gyengíti a szervezeteket, pedig a kormánynak és a szakszervezeteknek párbeszédet kellene folytatniuk a legfontosabb kérdésekről, például: a költségvetésről, az adópolitikáról, a privatizációról, a munkavállalói tulajdonról és a szociális biztonságról. Az MSZP meggyőződése: a szakszervez.e- teknek be kellene kapcsolódniuk a törvény-előkészítő munkába is — például úgy, hogy képviselői részt vesznek az országgyűlési bizottságok vitáin. Az MSZP jövő hét végi kongresszusa után létrehoz egy bizottságot, amelynek feladata a szakszervezetek, a szocialista párt és az MSZP parlamenti csoportja. együttműködésének ösz- szehangolása lesz — mondta Horn Gyula. Cseháh Judit, az MSZP parlamenti képviselője megerősítette: az MSZP kész a munkavállalók érdekvédelmére, együttműködve minden szakszervezettel — függetlenül attól, hogy mely pártokhoz állnak közeL A szocialisták ehhez segítséget, javaslatokat is várnak a szakszervezetektől. Dörnbach Alajos az Alkotmánybírósághoz fordult Dörnbach Alajos, a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselője pénteken indítványt nyújtott be az Alkotmány- bírósághoz. Azt kéri: a testület vizsgálja meg az 1047 1974. november 18-i minisztertanácsi határozat 6. pontjának alkotmányosságát. A kérdéses pont akként rendelkezik, hogy a. rádió és a televízió feletti felügyeletet a kormány gyakorolja, és ezen felügyeleti hatáskörében jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot. Ez-i zel szemben az alkotmány 61. paragrafus 2. bekezdése általános deklarációként leszögezi: a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. Ezen túlmenően az alkotmány 4. bekezdése külön foglalkozik az elektronikus közszolgálati -médiákkal, és azt mondja, hogy ezek vezetőinek kinevezéséről, felügyeletéről olyan törvényben szabad csak rendelkezni, amelyet az Országgyűlés jelen levő képviselőinek kétharmada elfogadott. Dörnbach Alajos az MTI munkatársának adott nyilatkozatában leszögezi, hogy a kinevezés ügyében nem esett csorba az alkotmányosságon, hiszen az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére elfogadta az 1990. évi 47-es törvényt, amely kétharmados. A felügyelet gyakorlásának módjáról azonban a mai napig nem készült törvény. (MTI) kifejtette, megérti és átép- zi az emberek súlyos gondjait. akik az elmúlt évtizedekben nehéz megpróbáltatásokat éltek át, s most kénytelenek az átalakulás terheit is viselni. A kormány mindent elkövet, hogy enyhítse a gondokat. orvosolja a régi sérelmeket, s megértéssel van azok iránt, akik jó szándékkal adnak hangot elégedetlenségüknek, vagy bírálják a közállapotokat. Viszont: külön kérdésként kezeli a kormányzat az olyan politikusokat, akik a múlt örökségéből fakadó feszültségeket a maguk népszerűségének növelésére próbálják felhasználni. felelőtlen jelszavakkal és ígéretekkel. Levele végén Antall József sajnálatának adott hangot, amiért Torgyán József alkalmatlannak minősítette dr. Kajái Józsefet a petíció átvételére, -s egyben sértő módon aposztrofálta a miniszterelnökségi államtitkárt, aki az állításokkal ellentétben soha nem volt tagja az MSZMP-nek. MAGYAR-SZLOVÉN TALÁLKOZÓK Érdemes fejleszteni a kapcsolatokat Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke pénteken délután a Parlamentben fogadta France Bucart, a Szlovén Köztársaság parlamentjének elnökét, aki Szabad Györgynek, a magyar Országgyűlés elnökének meghívására érkezett hazánkba. A megbeszélésen a felek hangsúlyozták a két ország érdekközösségét, fejlődésének hasonló vonásait. Az ebből fakadóan — felső szinten is — jól fejlődő politikai kapcsolatok mellett Göncz Árpád kiemelten szólt a gazdasági együttműködést elősegítő elemekről: keretszerződés megkötéséről, a kis- és középvállalatok együttműködésének szorgalmazásáról, vegyes vállalatok létrehozásáról. Az egyórás találkozón nagy hangsúlyt kapott az európai integráció, a regionális együttműködés és kisebbségi identitásőrzés egymással szervesen összefüggő kérdésköre. France Bucar magyarországi tárgyalásairól szólva hangsúlyozta: mindenütt együttműködési készséget tapasztalt, ami azért is fontos, mert a magyar kapcsolatok fejlesztése Szlovénia hosszú távú stratégiájának része. — Érdemes a két törvényhozás közötti kapcsolatokat — elsősorban bizottsági szinten — kiépíteni és fejleszteni — állapították meg France Bucar, a Szlovén Köztársaság parlamentjének elnöke, illetve az általa vezetett küldöttség és a magyar parlamenti pártok képviselőinek pénA Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye Nem rendült meg a bizalom Kupában A hét folyamán bizonyos -híresztelések terjedtek el Kupa Mihály személyével kapcsolatban. A Miniszterelnöki Sajtóiroda pénteken reagált a találgatásokra. Az MTI-hez eljuttatott közleménye leszögezi: a kormányfő, függetlenül a költségvetéssel összefüggésben elrendelt vizsgálattól. változatlanul bizalmát fejezi ki Kupa Mihály kormánytagsága iránt. Fórum — nőknek Az SZDSZ az abortuszról tek délelőtt Budapesten tartott találkozóján. A tapasztalatcsere legfon tosabb területei: a választójoggal és a kisebbségekkel kapcsolatos törvényhozás, valamint a privatizációs kérdések lehetnek. Mihaila Bogár, a szlovén parlament nemzetközi együttműködési bizottságának alelnöke a találkozón felvetette, hogy Magyarország segíthetne Szlovéniának a horvátországi és boszniai menekültek egy részének befogadásával. Beszámolója szerint jelenleg 20 ezer horvát és 35 ezer boszniai menekült tartózkodik Szlovéniában. Pozsanec Mária, a magyar kisebbség szlovén parlamenti képviselője a Mura vidéki magyar nemzetiség helyzetének javítása szempontjából elengendhe- tetlennek tartotta új határátkelőhelyek megnyitását és vámmentes övezetek létrehozását a két ország között. A tárgyaláson részt vevő szlovén delegációnak tagja volt Hajós Ferenc, Szlovénia leendő magyarországi nagykövete is. BEFEJEZŐDÖTT AZ MTA 152. KÖZGYŰLÉSE — Az ország gazdasága megáll, ha a tudományt nem tudjuk éleiben tartani — mondotta Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a 152. közgyűlés pénteki zárónapján a tapasztalatokat ösz- szegezve. A közgyűlésen elsősorban financiális ügyek szerepeltek, mivel csökkent a költségvetési támogatás, ugyanakkor a kiadások nőttek. E nehézségektől eltekintve nincs belső feszültség, vagy elkeseredett harc egymás ellen, a közös célokat mindenki nagyon jól látja, az Akadémia minden lényeges kérdésben egységes álláspontot foglalt el. A pénzügyi helyzetről szólva Kosáry Domokos hangsúlyozta: az MTA elérkezett addig a határig, amíg még a működőképesség fenntartható. A pénzügyminiszter, aki maga is jelen volt a közgyűlés első napján, elfogadta az elnök meghívását, július 5-én az Akadémia és az egyetemele képviselőivel együtt megvitatják a problémákat. A kormány és az Akadémia közötti kapcsolatról szólva, Kosáry Domokos elmondta: Antall József miniszterelnök az akadémiai reformfolyamatokat támogatja, s jelezte azt is, az akadémiai kutatóintézetek továbbra is az Akadémia mellett maradnak. Végezetül a jövőről szólva. Kosáry Domokos hangsúlyozta: nagyon szeretném, ha a hároméves akadémiai ciklus lezárásakor, az 1993. évi közgyűlésen azt mondhatnám, a reform, amelyet elindítottunk, lényeges mozzanatokat haladt előre, A közgyűlés határozati javaslat elfogadásával zárult. A javaslat egyebek között rögzíti: a jövőben a Magyar Tudományos Akadémia kiemelten támogatja a környezettudományi kutatásokat. Egyidejűleg kifejezésre juttatja azt is, hogy Kádár Béla miniszter békéscsabai képviselőjelölt iránt is teljes bizalommal van, és elutasítja a választási kampány során elhangzott nemtelen vádaskodásokat. A választókörzet és a térség iránti megbecsülését juttatta kifejezésre a kormány és a kormánykoalíció, amikor támogatta Kádár Béla párton kívüli miniszter jelölését. Elsőként a Szabad Demokraták Szövetsége által elkészített tervezetet vitatják meg a Magyar Nők Szövetségében szombaton, annak a nyilvános vitasorozatnak részeként, amelyen a parlament elé kerülő abortusztörvény-tervezetekről nyilváníthatnak véleményt a részvevők. A csaknem két éve folyó abortuszvita új szakaszához érkezett az Alkotmánya bíróság határozata értelmében. amely szerint ez év december 31-én érvényét veszti a jelenlegi szabályozás. Mivel e határozat arra kötelezi a parlamentet. hogy még ez évben alkosson törvényt a művi terhességmegszakítással ösz- szefüggő kérdésekről, a Magyar Nők Szövetsége folyamatos vitákat, előadásokat rendez a kérdésről. Orvosok, jogászok, pszichológusok voltak eddig e fórumok vendégei, akik a téma több oldalról való megközelítésével, tapasztalataikat átadva formálták a véleményeket, segítették a kérdés mélyebb átgondolását. A továbblépés érdekében a szervezet immár azokról a konkrét törvénytervezetekről rendez vitát, amelyeket a parlament tárgyalásra elfogadott. Országos tanácskozás IFJÚSÁG ’92 (Folytatás az l. oldalról.) míthatnak megváltásra, az idén a szakmunkásképzőkben. középiskolákban, főiskolákon, egyetemeken végzők közül több mint 50 százalék munkanélküliként kezdi felnőtt életét. Előadásában szót ejtett arról is. hogy a fiatalok kiábrándultak mind a pártpolitikából, mind a kormány politikájából, úgy érzik, hogy érdekeiket csak az ifjúsági szervezetek képviselik. azok is igen csekély hatékonysággal. A reprezentatív felmérésből kiderült az is — mondotta a professzor —. hogyha ma rendeznének országos választásokat, akkor a Fidesz az ifjaktól több szavazatot kapna, mint az összes többi párt együttvéve. Kerestem Pest megyei ismerősöket a kongresszusi teremben, de igazán fiatalt nem találtam közöttük, így hát Skribek Péterrel, a MISZOT elnökségi tagjával, az Ifjúsági Demokrata Fórum egyik vezetőjével beszélgettem. — Sajnos ott tartunk, hogy az ifjúságot még mindig csak „kezelik” és nem foglalkoznak velünk. Az Ifjúsági Demokrata Fórum például egy három éve létező, aktívan dolgozó szervezet, amelynek szerte az országban, több mint kétszáz bázisa van. Ennek ellenére nem tudjuk kiverekedni magunknak a minket megillető helyet az ifjúsági szervezetek között. Amint az államtitkár úr most is elmondotta, az összes ifjúsági szervezet működéséhez az államkasszából az ő hivatala 105 millió forintot kap, ebből mi mindössze másfél milliót. Ugyanakkor a hagyományos szervezetek közül például az Űttörőszövétségét 10 millió forinttal támogatják. Nagyon furcsái- lanánk, ha a rendszerváltoztatás folyamatában sem találná meg a politika az ifjúság helyét, nem tudná megfelelő módon elhelyezni a szervezetek között az új, viruló, működőképes, korszerűen gondolkodó csoportosulásokat. Valószínű, hogy demonstrálásra kényszerülünk, és ha a már ismert tervezetet a parlament elfogadja, nem kizárt, hogy az Ifjúsági Demokrata Fórum kénytelen lesz megszüntetni működését. H. Z. Anfali-válasz Tor gyónnak
