Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-06 / 106. szám

Magyarországról a The Guardianban és a Timesbaa Nyertesek és vesztesek IZRAELI VODKA OROSZORSZÁGBA Uiaxi A gazdasági változások kiélezték és még láthatóbbá tették a társadalmi különb­ségeket Magyarországon — írta a minap a The Guar­dian című brit lapban Ire­na, Czekierska Budapestről. A brit lap tudósítója Si­mon János szociológust idézte, aki szerint a magyar társadalom 5 százaléka nyert az új rendszeren. A legtöbbjük a régi rendszer­ből is hasznot húzott, és kiváltságaik — iskolázott­ságuk, kapcsolataik és pén­zük — révén sikeresen in­dultak neki a szabadpiaci korszaknak. — A száz ’eg- nagyobb adófizető listája nagyrészt ugyanaz, mint azelőtt — mondta Simon János, és példaként Rubik Ernőt és Palotás Jánost említette. — A társadalom nagy tömegei azonban rosz- szabbul jártak, mint koráb­ban — mondta a szocioló­gus, hozzátéve, hogy igazi középosztály nem alakult ki a kommunizmus utáni Ma­gyarországon. A magyarok több mint 40 százaléka nehezen küzd és vergődik, további 30 szá­zaléka pedig egyenest rosz- szabbul él, vagy az állás- vesztés, vagy az óriási lak- bérnövekedés miatt — írta a The Guardian. Ha a kor­mány nem enyhíti és nem oldja meg ezt a problémát egy éven belül, akkor a társadalmi feszültség meg­növekszik és veszélyeztetni fogja a demokráciát — mondta a brit lapnak Si­mon János. Hozzátette, hogy a feszültség egyelőre az otthonokban sül ki, az erőszakosabb családi per­patvarokban, a növekvő al­koholizmusban és a mind több öngyilkosságban. Mezei György, egy buda­pesti családsegítő központ munkatársa arról nyilatko­zott a The Guardiannak, hogy a szegénység elsősor­ban az időseket sújtja. Mind kevésbé jutnak egész­ségügyi szolgáltatásokhoz is, mert a korábban ingyenes ellátásért mindinkább fi­zetni kell. Mezei György szerint az egyik fő baj az, Salmon Rushdie, a „Sátá­ni versek” című, a moha­medán világban páratlan felháborodást és az indiai származású angol író „ha­lálos ítéletét” előidéző könyve után immár egy másik „sátáni” ügye is van Angliának. Az történt ugyanis, hogy Leicester yárosában egy divatüzlet kirakatában megjelent egy pár női csiz­ma, amelynek szárán jól kivehetően olvasható volt egy Korán-idézet. Az ügy fejleményei közé tartozik, hogy Hadzsi Mohammed Assmat, Nottingham isz­lám központjának alelnö- ke nyilatkozatban követel­te a pár csizma azonnali eltávolítását az üzlet ki­rakatából, és a bocsánat­kérést a tulajdonos részé­ről. Egyébként a dolgot sú­lyosabbnak nevezte, mint a Rushdie-kötet volt, mert „Rushdie könyvet írt, ame­lyet az ember a kezében tart, de itt lábbal tiporják a próféta szent nevét”. hogy a társadalom érzéket­lenné vált. — Az újgazda­gok rongyrázása sértő. Nem hisznek gazdagságuk tartósságában, ezért külföl­dön fektetnek be, de itthon mutogatják a vagyont — mondta a The Guardian­nak. Magyarországon kezde­nek kialakulni a gazdasági átalakítás sikerének hal­vány körvonalai: az ország, ahol már 1986 óta a prag­matizmus volt a jelszó, Ke- let-Európa Olaszországává válhat — írta vasárnap a The New York Times. A lap gazdasági rovatában Roger Cohen budapesti tu­dósítását közölte, amelyben arról is idézett véleménye­ket, hogy a kormány — olasz példára — az állami kézben lévő üzemeket po­litikai célokra használja fel. A lap idézte a termelés, a külkereskedelem, az inflá­ció mutatóit, amelyek jel­zik, hogy Magyarország a térségben viszonylag a leg­jobb helyzetben van. „Bankárok, üzletemberek egyhangúan úgy vélik, hogy Magyarország világosan ve­zet szomszédai előtt a gaz­dasági reformban, és a legjobb esélye van arra, hogy gazdasága a közeljö­vőben, talán már jövőre növekedjék” — írta. A ma­gánvállalkozások száma az elmúlt 3 évben 5000-ről 57 000-re emelkedett, s amint Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke elmondta a lapnak, a hivatalos gazdaságon kívül a családi vállalkozások tíz­ezrei, talán százezrei mű­ködnek. Ronald Freeman, az Európai Beruházási és Új­jáépítési Bank első alelnö- ke kijelentette, hogy „Ma­gyarország kiindulási hely­zete a legjobb: a beruházá­si terveket a leggyorsabban hagyják jóvá, sokkal na­gyobb a stabilitás, biztosí­tott a jogrend, és általában nagyobb a hatékonyság” (mint máshol a térségben). A budapesti tudósítás megszólaltatta Róna Pétert, Az üzlet tulajdonosa azt hangoztatta, hogy nem tu­dott a Korán-idézet jelen­téséről („Nincs más isten, csak Allah”) és kijelentet­te, hogy nem veszi be a kirakatból a pár csizmát. Alighanem rosszul tette — ugyanis később az üz­letet tűz pusztította el, és a rendőrség bűntényt álla­pított meg. A tettesek előbb gépkocsival belehajtottak az üzlet kirakatüvegébe, majd felgyújtották a gép­kocsit. A tulajdonosnak, az olasz származású Lewis asszony­nak még két „Valentina” divatüzlete van Notting­hamban és Peterborough- ban, s a leicesteri rend­őrök a gyújtogatás után éberségre intették a két város rendőrségét. Az arannyal hímzett se­lyemcsizmákat Olaszor­szágból importálják, és párja 69.99 font sterlingbe (120 dollár) kerül. a (New York-i) Első Ma­gyar Beruházási Alap ve­zetőjét. Az alap tavaly több mint 80 millió dollárt ruházott be, amerikai nagy- vállalatok, valamint az ENSZ nyugdíjalapja pén­zéből, elsősorban új, kis és gyorsan fejlődő magyar vállalkozásokba. E beruhá­zások 12-14 százalékos jö­vedelmet biztosítanak, mon­dotta Róna, aki szerint el kell viszont kerülni a pri­vatizálásra kerülő állami vállalatokat, mert ez csak gondokat hoz. Róna kritikáját széles körben osztják: a magyar gazdasági növekedést fe­nyegető legnagyobb ve­szélynek a privitizálás le­targiája látszik — s az MDF habozása a kérdésben — írta a lap. Tárkány Szűcs Attila, az Állami Va­gyonügynökség ügyvezető igazgatóhelyettese elmond­ta. hogy az intézmény lét­számának emelése nem bü­rokrácia, hanem kényszerű­ség, mivel 500 üggyel kell foglalkozniuk. „Elhatároz­tuk, hogy Magyarországon piacgazdaságot teremtünk, Párizs polgármesteri hi­vatala elhatározta: május 17-étől 600—1300 frank pénzbírsággal sújthatok azok, akiknek kutyájuk az utcára piszkít. A szigorú intézkedés na­gyon is indokolt, tekintve, hogy a francia főváros mintegy 200 000 négylábúja naponta tíz tonna ürülék­kel szennyezi a Szajna-par- ti metropolis utcáit. A probléma nem új kele­tű, a városi közigazgatás már 1980-ban kampányt indított az utcák tisztántar­tása érdekében. Kezdetben mintegy száz „motoros ut­caseprő” napi 4 tonnányi ürüléktől szabadította meg a párizsi utcákat — évi po­tom 42 millió frank költ­séggel. Mindez azonban tá­volról sem bizonyult elég­ségesnek, sőt az sem, ami­kor vízsugárral, később pe­dig a gazdik rendelkezésére bocsátott kis seprűkkel próbáltak gátat vetni az egyre fokozódó állati szennyeződésnek. A következő állomás az volt, hogy a járdákon fize­Tizfont os Dickens A jövőben nem Florence Nightingale, hanem Charles Dickens arcképével díszítve nyomják a tízfontosokat Nagy-Britanniában — je­lentette be a szigetország központi bankja. A már forgalomba hozott új bankjegyeken az író és a jelenlegi királynő arcképe mellett Dickens Twist Oli­ver, Szép remények és Pickwick Klub című regé­nyeinek illusztrációi is lát­hatóak. Az új tízfontos egyébként kisebb méretű az eddiginél, akárcsak a már forgalom­ban lévő új öt-, illetve húszfonlos. s emellett kitartunk: az ál­lami vállalatok 10 százalé­kát már eladtuk, s további 50 százalékot a következő két évben el kell adni” — mondotta. Ugyanakkor Fü- ringer Antal, az ÁVU költ­ségvetési igazgatója kije­lentette, hogy az államosí­tást nem lehet erőltetni, s a gazdaság mintegy 50 szá­zalékának állami kézben kell maradnia: „az elektro­mos-, az olajipart, egyes bankokat és nehézipari üzemeket nem fogják el­adni” — közölte. A The New York Times idézte Láng László közgaz­dászt is, akinek véleménye szerint „a kormány ideoló­giailag bizonytalan, hogy feladja-e az állami vállala­tokat: felismeri, hogy a kommunisták nemcsak Le­nin és Marx miatt államo­sítottak, hanem azért is, mert az állami ipar a po­litikai hatalom, igen fontos eszköze”. „Nyilvánvaló harc folyik akörül, hogy mennyire le­gyen szabad piacgazdaság Magyarországon, a tapasz­talat azonban — például Olaszországban — az, hogy ha az állam nehézkes is marad, a virágzó magán- szektor, élén a kis- és a kö­zepes vállalatokkal, ezt egyszerűen figyelmen kívül hagyja, és az országot a nö­vekedés útjára vezeti” — írta többek között a tudó­sítás. tő „kutyaillemhelyeket” állítottak fel. Az eredmény ezúttal is elmaradt. A ku­tyapiszok mennyisége ál­landóan növekszik, akár­csak a derék párizsiak elé­gedetlensége, akik nem győzik kerülgetni a „ra­kásokat”. Azok száma, akik a kutyapiszkon elvágódnak, s ezért kórházba kerülnek, évente hatszáz körül mo­zog. Jacques Chirac, Párizs polgármestere ellenzi a ku­tyák megadóztatását, mert szerinte az „a legszűkösebb körülmények közt élő ku­tyatartókat büntetné”. Most azonban nála is betelt a pohár, és a jövő hónap kö­zepétől jelentős összegű pénzbírsággal sújtják az „illetlenkedő” kutyusok gazdáit. Franciaországban minden 102 . másodpercben ellop­nak, vagy legalábbis meg­kísérelnek eltulajdonítani egy személyautót — szá­molták ki francia szakér­tők. Véleményük szerint az utóbbi tíz évben az autó­lopások száma mintegy harmadával emelkedett, és mára már a lányok futtatá­sához és a kábítószer-el­adáshoz hasonlóan jó üzlet­nek számít a lopott autók­kal való kereskedés. A francia lapok az ada­tokkal kapcsolatban csak annyit tudtak megjegyezni, hogy a szomszédos orszá­gokban, így Németország­ban, Belgiumban vagy ép­pen Olaszországban . sem jobb a helyzet. Az ITAR-TASZSZ hír- ügynökség francia lapis­mertetése szerint az autó­tolvajok elsősorban hazai, azaz francia gyártmányú gépkocsikra specializálód­tak. A „legkapósabbak” a Renault 21, Peugeot 5 és a Peugeot 205 típusok. A külföldi márkák Iistaveze­A gazdasági válsággal küszködő Oroszországban az egyik alapágazat, a rég­múlt cári és szovjet idők­ben biztos kincstári bevé­telt hozó vodkagyártás is kátyúba jutott. Mivel a ha­zai szeszfőzdék nem képe­sek a továbbra is növekvő tendenciát mutató igények maradéktalan kielégítésére, Izraelből pótolják a hiány­zó vodka egy részét. A Rabocsaja Tribuna cíT mű moszkvai lap híre sze­rint Izraelből útnak indí­tották Oroszországba az el­ső, igaz, mindössze 15 ezer üvegből álló vodkaszállít­mányt. Egyelőre nem tudni, hogy Stílszerűen a Mont-So- leilen, azaz a Naphegyen, Svájcban ünnepélyesen fel­avatták Európa legnagyobb naperőművét — jelentette az AFP. A nap energiáját haszno­sító erőmű Svájc nyugati részén, Saint-Imiernél talál­ható. Teljes kapacitással 500 kilowattóra energia előállítására képes, azaz kétszáz háztartást tud el­látni napközben. A napelemek felülete három futballpályányi, azaz 4500 négyzetméter, s a fényelnyelő rendszert Né­metországban gyártották. Kivitelezői elsősorban ku­tatási és bemutatási célból hozták létre. 8,2 millió Felére rövidül a menet­idő Európában az Atlanti­óceán partjától az Urálig 2010-re — hangzott el az európai országok vasúti szakembereinek értekezle­tén. A brüsszeli konferencián — a Reuter beszámolója alapján — elmondták, hogy 2010-re készül el mind kelet—nyugat (Nagy-Bri- tanniától a balti államokig), mind pedig észak—dél (Skandináviától Spanyolor­szágig, Portugáliáig) irány­ban a 35 ezer kilométer hosszúságú gyorsvasútháló­tője a Volkswagen; ezt kö­vetően sorrendben a Fiat és a Ford következik. Franciaországban a leg­több kocsit Párizsban lop­ják — tavaly 6 százalékkal többet, mint egy évvel ko­rábban —, hogy azután jó­részt külföldön értékesítsék azokat. A francia rendőrség sze­rint Belgiumon és Hollan­dián keresztül Japánba és az Egyesült Államokba kerülnek a drágább már­kák, így a BMW-k és a Mercedesek. Latin-Ameri- ka felé Portugálián át vezet az út, míg Libanonba Gö­rögországon keresztül tá­voznak a kocsik. a Barkan nevet viselő és a Jordán folyó nyugati part­ján készülő ital képes lesz-e felvenni a versenyt a nem­zetközileg is elismert Szto- licsnaja, a Szibirszkaja és Psenyicsnaja vodkával, az azonban kétségtelen, hogy betörni az orosz vodkapiac-' ra komoly fegyvertényt je­lent. Az ügy egyébként állító-: lag nem minden előzmény nélküli, hiszen Izraelben korábban is több vodkafaj­tát állítottak elő, s gyártá­suk az utóbbi két évben — talán nem kismértékben éppen az Oroszországból érkező bevándorlóknak is köszönhetően — jelentősen megnőtt. svájci frankba, kb. 5,6 mil­lió dollárba került. Mint Adolf Ogi svájci közlekedési és energiaügyi miniszter elmondta, Svájc­ban még igen csekély a napenergia hasznosítása, különösen a vízi energiához képest. Ahhoz, hogy min­den svájci háztartást nap­energiával lássanak el, 17 ezer hasonló naperőműre volna szükség. A svájci államvasutak azt tervezik, hogy napele­mekkel tűzdelik tele az or­szág miniden pályaudvar- csarnokának a tetejét. Ez­zel 24 ezer kilowattóra energiát állíthatnak majd elő — jelentette be a svájci miniszter. zat. Ennek első nemzetközi vonalai Londont, Párizst, Brüsszelt, Amszterdamot és Kölnt kötik majd össze. A második fejlesztési szakasz­ban Hamburg, Varsó, Bu­dapest, Belgrád, Bologna és Barcelona szerepel. A 35 ezer kilométernyi hálózat becslések szerint összese" 180 milliárd ECU-be (223 milliárd USA dollárnak megfelelő összegbe) kerül majd, s ez az európai or­szágok hazai összterméké­ből 0,1 százalékot kell hogy elvonjon évente a munkák befejezéséig. A francia rendőrség fel­figyelt az utóbbi időszak­ban arra, hogy a korábban lekicsinylett kocsimárkák iránt ugrásszerűen megnö­vekedett a tolvajok érdek­lődése. A jelenség mögött — állítják a franciák — a kelet-európai és a volt szovjetunióbeli maffia áll. Az olcsóbb kategóriájú, sok kilométert látott gépkocsik iránt ugyanis még jelenleg is kielégítetlen Kelet-Euró- pában a kereslet. Tüzet okozó sátáni „csizmák” „Illetlenkedő" kutyusok Fizessenek a gazdik! Lopott kocsik toplistája Kelendő márkák a feketepiacon Európai gyorsvasáfhálózat Erőmű a Soleilen

Next

/
Oldalképek
Tartalom