Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-06 / 106. szám

A. MÄV részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan egyoldalú, áprilisi határozata ellen több érdekképviselet is tiltakozott. Ezt követően a MÁV és a szakszervezetek tárgyalásainak eredményeként, a keddi tárgyaláson megállapodás született, amit Papp Pál. a Vasutasok Szakszervezetének elnöke ismertetett keddi tájékoztató­ján. A korábbi határozattal ellentétben az intézkedés nemcsak az egy műszakos dolgozókra, de a többi szakági dolgozóra is kiter­jed. A korábbi elképzelés szerint a dolgozók, bérük­nek 66 százalékát kapták volna a MÁV-tól érre az időre, míg 12,5 százalékot a regionális foglalkoztatási alapok biztosítottak volna. Mivel ezen alapok többsé­ge anyagi gondokkal küzd, a szakszervezetek nem lát­ták biztosítottnak a 12,5 százalék kifizetését, így a MÁV a keddi tárgyaláson kötelezettséget vállalt a fi­zetések S3 százalékának ki­fizetéséért, valamint, arra, hogy az említett 66 száza­lék a 8000 forintos mini­málbért el fogja érni. A 13. havi bért a vállalat várhatóan csak két részlet­ben tudja majd kifizetni, de ennek alapja a teljes munkaidő után járó fizetés lesz. Az intézkedés a tervezett két hónap helyett, május 10—június 15. között tart majd. A MÁV likviditási gond­jain mindezen intézkedé­sek csalt ideiglenesen segí­az egész évre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy mi­nél később kezdődnek a létszámleépítések, annál több dogozó állását veszé­lyezteti majd. Papp Pál azt is elmond­ta, hogy a MÁV tegnap, a társadalombiztosításnak 1,6 milliárd forintot befizetett, amivel a március 26-i kor­mányülésen 1.992-re meg­határozott kétmilliárd fo­rint visszafizetési kötele­zettségét teljesítette. A vál­lalat teljes tartozása 9 mil­liárd forint volt. Éktjáradékra váltható a kárpótlási jsgy, ha... AZ ÁLLAM SZEME LÁTTÁRA SZÉTHORDJÁK AZ ÁLLAMI VAGYONT? Az Országgyűlés keddi ülésnapja a nemzeti gon­dozásról rendelkező tör­vényjavaslat általános vi­A törvényhozók folytat­ták, majd — mindössze két felszólaló meghallgatása után, az idő előrehaladtára Független képviselőkkel találkozott Antall József mi­niszterelnök kedden, a Parlament épületében. A függetle­néit képvise.ocsOportjának vezetője, Fodor István el­mondta, bogy a megbeszélés a miniszterelnök kezde­ményezésére jött létre. Antall József felajánlotta: a jö­vőben a kormány cgy-egy tagja rendszeresen találkozik a függetlenekkel, és tájékoztatja őket az adott tárca, terület aktuális kérdéseiről. A miniszterelnök kifejtette azt is, hogy a független képviselőket nem tekinti a kormánypártok ellenzékének, s ezért is igyekszik az eddiginél jobban segíteni munkájukat. A találkozón a 18 tagú képviselőcsapat 11 tagja volt jelen, s Antall József a beszélgetés elején utalt arra: nem hívta meg azokat a függetleneket, akik tudomása szerint elkötelezték ma­gukat valamelyik párt mellett. A frakcióvezető tájékoztatása szerint a képviselőcso­port tagjai kedvezően reagáltak Antall József kezdemé­nyezésére. Fodor István azonban a maga részéről leszö­gezte: mivel ő a törvényhozói munkában 18 képviselő megbízottja, csak akkor tudja elfogadni a felajánlott le­hetőséget, ha azzal a jövőben valamennyi független kép­viselő élhet. a tüneti kezelésnél Tartós akadályok, növekvő terhek tájával vette kezdetét. A tervezet értelmében nemze­ti gondozásban részesülné­nek mindazok, akik 1944. március 19. és 1963. de­cember 31. között politilcai önkény következtében, 1944—45 során a nemzeti ellenállásban vagy az 1956- os forradalomban munka- képességüket 67 százalék­ban elvesztették. A nap folyamán a Ház megejtette a korábban két­szer elhalasztott végszava­zást a közalkalmazottakról szóló törvény ügyében. A most elfogadott és július 1-jén életbelépő jogszabály hatálya az állami, illetve az önkormányzati költség- vetés alapján működő in­tézmények alkalmazottai­nak teljes körére, mintegy 650-700 ezer emberre ter­jed ki. A törvényhozás megal­kotta a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló jogszabályt. Ennek értelmében kívánságukra életjáradékra válthatják kárpótlási jegyeiket a 65 évesnél idősebb, vagy leg­alább 67 százalékban mun­kaképtelen emberek. Az életjáradék havi összegét a jogosult neme, életkora, il­letve a társadalombiztosí­tásra átruházott kárpótlási jegyek értékének figyelem­be vételével állapították meg. egy külön erre kidol­gozott képlet alapján. Az Országgyűlés elfogad­ta az útalapról szóló tör­vényjavaslatot. Eszerint a hazai közúthálózat fejlesz­tésére fordítják azt a sum­mát, amely ezentúl a gép­járműadó egy részéből, il­letve az üzemanyag-díjak emeléséből folyik az állam­kasszába. Június elsejétől a motorbenzinek litere után 5,20 forintot kötelesek a termelők, illetve a forgal­mazók az útalap javára be­fizetni. A gépjárműadóból az idén 700 millió forintot utalnak át. való tekintettel — ismét elhalasztották a három pri­vatizációs törvénytervezet együttes általános vitáját. Balás István (MDF) a vi­tában kijelentette: tudomá­sul kell venni, hogy ha­zánkban a privatizáció le­bonyolításához szükséges szabályok kialakítása egy- időben történik magával a privatizációval. Kétségtelen előrelépésnek ítélte, hogy a javaslatok világosan fogal­mazzák meg az elidegení­tés szabályait. Ugyanakkor a tervezetek hiányosságá­nak értékelte, hogy nem rendeznek számos, évek óta „kiskapuként” felhasz­nálható kérdést. Ezek közé sorolta, hogy az érvényes szabályok nem írják elő az állami vagyon privatizáció előtti kötelező felértékelé­sét, s csak egy bizonyos határon felül teszik szük­ségessé az Állami Vagyon­ügynökségnek való beje­lentést. így — miután az állam nem szerez tudomást a privatizációról — előfor­dulhat, hogy a szeme láttá­ra hordják szét az állami vagyont. A képviselők- végezetül lezárták a részletes vitát az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásá­ról szóló törvényjavaslat­ról. SZACSVAY IMRE-DfJ A Szacsvay Imre 1848-as forradalmár, szabadsághar­cos nevét viselő díjat ta­valy alapították: a gyerme­kekért, az ifjúságért vég­zett tevékenységért ado­mányozza évente az ifjúsá­gi ügyekért felelős tárca nélküli miniszter május 2-a. az első szabadon vá­lasztott Országgyűlés meg­alakulása alkalmából. Hor­váth Balázs nyolc személy­nek és hét közösség képvi­selőjének adta át a kitün­tetést, amelynek plakettjét Domokos Béla szobrászmű­vész készítette. Az elismerésben része­sültek: Baranyi Ferenc te­mesvári orvos, egyetemi ta­nár; Benke Eszter és Tyro­lex Beatrix, a Nemzetközi Gyerekszolgálat képviselői! Együd János, a Nyíregyhá­zi Gyermek- és Ifjúságvé­dő Intézet munkatársa; Farkas Mátyás jászberényi apátplébános; Hertelendy Lajosné zalaegerszegi pe­dagógus; Szabó József lel­kipásztor Karancskeszi; az Európa Jövője Egyesület Kecskemétről; a Gyöngyösi Városi Üszószövetség; a Kecskeméti Piarista Gim­názium és Diákotthon ne­velőtestülete; a Kiss Áron Magyar Játéktársaság; a Nemzeti Színház Advent a Hargitán című. produkció­jának alkotóközössége, va­lamint a SOTE Ortopédiát Klinika gyermekosztálya. 278 cég a privatizációs listán Indul a második ütem (Folytatás az 1. oldalról.) ötven szakértő kiválasz­tására pályásat útján ke­rül sor. melynek a beér­kezési ideje május 7. A privatizációs keretszerző­dés egyébként rögzíti azt is, hogy egy szakértő ma­ximálisan — az I. és II. BLOKÁD HELYETT TÖRVÉNYESEN Az autósok érdekvédelme ütemben összesen húsz — vállalat privatizálásával foglalkozhat. Az egyszerűsített priva­tizáció második iitgme vár­hatóan 278 vállalatot érint, melyek összvagyona 70 milliárd forintra tehető. A listán Pest megyei cé­geket is találhatunk: a gö­döllői Állattenyésztő Vál­lalatot. a váci Híradástech­nikai Anyagok Gyárát, a budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyárat, a Pest Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatot, a fóti Pest Megyei Papír- és írószer-értékesítő. Vállalatot, valamint a Szentendrei Betonurugyá- rat. Szabó Tamás miniszter hangsúlyozta, nem kerül­hető meg, hogy a későb­biek során az egyszerűsí­tett privatizációs program­nak a harmadik ütemét is elindítsák, s ebbe azok a vállalatok kerülnek majd be. melvek az első- két me­netből-’'kimaradtak. H. É. (Folytatás az 1. oldalról.) Amikor a tavalyi költség- vetést készítették, évi 1-2 százalékos vállalkozót nye­reségnövekedéssel, megkö­zelítően 85 milliárd forin­tos társasági adóbevétellel számoltak. Azonban már az első negyedévben kide­rült, hogy a gazdálkodó- szervezetek képtelenek a befizetéseiket határidőre kiegyenlíteni. Ha ez a fo­lyamat nem lassul, félő, hogy a kormányzat a több­letterheket a vállalkozókra hárítja. Kiszámíthatatlan hatáso­kat rejt a csődtörvény, il­letve az öncsőd-bejelentési kötelezettség. Jelenleg 300- 400 milliárd forintra becsü­lik a hazai vállalataink ,,körbetartozását", amelyet főként a bankok kikapcso­lásával bonyolítanak. Való­jában ez csak passzív pénz­mozgás, s hosszú távon semmi garancia nincs ar­ra, hogy ebből az ördögi körből ki tudnak mászni a vállalatok. Az egymásnak tartozás, illetve a kifize­tetlen adósságok további növekedése miatt csak az állam hathatós közbeavat­kozásával lehetséges a rö­vid távú problémarende­zés. Az ipari tárca felmérése szerint rövid időn belül az iparvállalatoknak csaknem a fele fog csődöt jelenteni. A mezőgazdaságban is ha­sonló helyzet alakult ki: 400 körül van a vészhely­zetben levő mezőgazdasági üzemek száma, az élelmi­szeriparban pedig 50 cég nem tud majd gazdálkodni a jövőben. A nagyfokú bi­zonytalanságot fokozza a kárpótlási törvény elfoga­dásának s végrehajtásának elhúzódása. Hányszor hal­lunk olyan információkat, miszerint az átalakulásra kötelezett tsz-ek nem tud­ják, vessenek-e vagy sem. Feltehetően az 1992-re ter­vezett bruttó nemzeti össz­termék, a GDP nem nö­vekszik. Komoly gondot okoz a gazdasági recesszió egyér­telmű következménye, a munkanélküliek növekvő száma. Becsült számuk 800 ezer. A Gazdasági Kamara szakemberei úgy gondol­ják: a mai napig hiányzik egy központilag elfogadott, regionális válságkezelő program, amely egyaránt rendezné a munkanélkü­liek és a bajban levő vál­lalatok sorsát. Javasolják, hogy az Érdekegyeztető Ta­nács intenzíven tárgyaljon erről a kérdésről, s ha kell, vegyék igénybe a területi­leg illetékes köztársasági megbízottak segítségét is. Meghívták Kupa Mihály pénzügyminisztert, aki több kérdésben is egyetértett a kamarával, de kritikáját sem rejtette véka alá. Elis­merte. hogy a makrogazda­ság visszaesése mélyebb és tartósabb, mint amire a kormányzat számított, ám az utóbbi öt hónap adatai szerint az ipar termelése stagnál, a visszaesés, meg­állt. A pénzügyminiszter egyetértett azzal is. hogy a gazdasági „törvényhozás és a' kormányzati munka ’le­hetne gyorsabb és átgondol­tabb, különösen a privatizá­ciós és a földtörvény hiány­zik nagyon. Nőm értett egyet viszont a pénzügyminiszter a ka­marának azzal a megállapí­tásával, hogy a gazdaságpo­litika restriktiv lenne. Az ipar visszaszorulásával to­vábbra is számolni lehet, mert annak nagysága túl­méretezett a gazdaságban Elismerte, hogy ez fájdal­mas, de elkerülhetetlen. A kamara gazdasági élénkí­tést sürgető véleményére Kupa Mihály türelmet kért. Mint mondta, minden át­alakuló gazdaság beleesik az élénkítés csapdájába, amiért vagy a fizetési mér­leg felborulásával vagy az infláció emelkedésével fi­zetnek mag. Kupa Mihály szerint már szeptemberben látni lehet majd, hogy az iparvállalatok közül melyik marad talpon, és „hogyan alakul át a mezőgazdaság. (Folytatás az 1. oldalról.) zetősége úgy véli, hogy tag­sága érdekében kötelessége mindent megtenni az érde­kek érvényesítéséért, s ezt egyelőre nem látványos de­monstrációkkal. hanem tör­vényes eszközök alkalmazá­sával, észén.1 ekkel akarják elérni. Bíznak benne, hogy a konszenzus megvalósít­ható. Az elnökség április 23-án hozott határozata alapján országos gyűjtőakciót kez­deményeznek, s bíznak ab­ban, hogy május végéig meglesz a minimum ötven­ezer aláírás. A magyar par­lament elnökéhez küldendő levél, mely alá a kézjegyek, a lakcím és a személyi szám kerül, kihangsúlyozza, hogy az autóstársadalom teljesí­tőképességén felül és mesz- sze a társadalmilag igazsá­gos mértéken túl viseli a közterheket. Követeli, hogy a parlament számoltassa el a kormányzatot az-autózás­sal kapcsolatos bevételek felhasználásáról, s a -vizsgá­lat után reálisan állapítsák meg a terheket. A nyomtatványok még a héten kiérkeznek a területi klubirodákba, s a városok több pontján, például a ta­xisok körében is tervezik az aláírásgyűjtést. Az Autóklub vezetői bíz­nak abban, hogy a parla­menti képviselők közt is lesz elég szószólójuk, hisz a képviselők közt 120-an tagjai szervezetüknek. Pest megye negyvenezer . klub­tagja közül az idén meg­állapított tagdíjemelés után mintegy 20 százalék nem fi­zetett. K. T. I. A köztársasági megbízottak ülésén Nyilvánosság kizárva A szokásoktól eltérően nyilvánosság kizárásával tartotta szokásos havi ülé­sét kedden délután a Bel­ügyminisztériumban az or­szág nyolc régiójának köz- társasági megbízottja. Az MTI minisztériumi értesü­lése szerint Verebélyi Im­rének, a minisztérium köz- igazgatási államtitkárának elnökletével rendezett ta­nácskozáson előbb Barsiné Bataky Etelka Expo-kor- mánybiztos tartott tájékoz­tatót a világkiállítás ügyei­ről, majd a közigazgatási államtitkár áttekintette a régiók és annak vezetőinek elmúlt másfél éves munká­ját, s ezt követően pedig a miniszter nevében jutalom­ban részesítette a címzetes államtitkárokat. Még az Expo-tájékoztató megkezdése előtt Verebé­lyi Imre közigazgatási ál­lamtitkár lakonikus rövid­séggel ......nem kértem saj­tó t ...” jelszóval eltávolít­tatta a teremből az MTI tudósítóját, akit előzőleg a minisztérium sajtófőosztá­lya hívott meg. tenek. Az összlétszám 10 százalékának csökkentése várható és szükséges, ami­be a szakszervezetek is be­leegyezték. A közel 11 ezer főt. érintő leépítések 60 százaléka magától is meg­valósul: nyugdíjazások­kal, munkahely-változtatá­sokkal. A tízezres létszám KOfAPROmSimOS MEGÁLLAPODÁS 11 ezer vasutas „lapátra" kerül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom