Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02 / 103. szám

VIZSGÁZTAK A FAISKOLÁK Háttérben a fogyasztói érdek? NEM DŐL a PÉNZ Nyitott kapuk a vendégek előtt Pest megyében 49 gyü­mölcs-, szőlő- és díszfaisko­lai lerakat működik. Ez év tavaszán az FM megyei földművelésügyi hivatala az illetékes szakmai szerveze­tek bevonásával 27 leraka- tot ellenőrzött, a megyei növény-egészségügyi és ta­lajvédelmi állomás pedig mindegyiket megvizsgálta. Sok a jelöletlen Lind Elvira megyei fő­kertész elmondta, hogy fa­iskolai lerakati engedélyt, illetve a szükséges feltétele­ket tanúsító igazolást 19 árusítóhelyen tudtak bemu­tatni. Az újabban létesített lerakatok többsége csak a növény-egészségügyi igazo­lással és vállalkozói igazol­vánnyal rendelkezik. Igaz, az 1991-ben mósosult enge­délyezési eljárásról nem­csak az ellenőrzöttek, de a polgármesteri hivatalok többsége is tájékozatlan. Mind rémisztőbb mérete­ket ölt hazánkban a mun­kanélküliség. Óvatos becs­léseik szerint az állásukat vesztettek száma már el­érte a 400 ezret, s az esz­tendő végére ez az arány akár a duplájára is emel­kedhet. Pest megyében a munka- nélküliek száma a 40 ezer­hez közelít. Közülük mintegy 29 ezren kapnak munkanélküli-járadékot. Havonta átlagosan akár három-négyezerrel is nö­vekedhet azoknak a köre, akik állás nélkül marad­nak. Mind több az olyan fiatal, aki elhelyezkedési gondokkal bajlódik, s meg­próbál szülei és is­merőse révén állásra lel­ni. Akiknek a próbálkozá­sa nem jár sikerrel, azok munkanélküli-segélyért fo­lyamodnak. Soponyai Katalin, a me­A faiskolai lerakatokban lévő szaporítóanyagokat az ellenőrzötteknek csak mint­egy 60 százaléka tudta szár­mazási bizonylattal igazolni. Megjelölésük általában nem megfelelő: a törzses fajok­nál gyakori, hogy csak há- róm-öt oltványonként he­lyeznek el jeltáblát. Az áru­címkékkel kapcsolatos to­vábbi hiányosságok: nem nevezik meg az előállítót, az ültetvényanyag szárma­zását, olvashatatlan, elmo­sódott a felirat. S a táro­lásra sem fordítanak min­denütt kellő figyelmet, több esetben találtak kiszáradt, vagy az életképességhez szükséges nedvességet nem tartalmazó szaporítóanya­got. Előfordult a rögös földdel való takarás, illetve az ezt megelőző, fagypont alatti hőmérsékleten tör­tént szállítás, vermelés. A szállítás során sérült, vagy a kiszáradt oltványokat ál­gyei -munkaügyi központ munkaerő-közvetítési szol­gáltatási osztályának a ve­zetője elmondta, hogy idén ebben a hónapban vették nyilvántartásba a legtöbb állástalant. A munkanél­küli-járadékban részesü­lők havonta átlagosan bruttó 8 ezer 900 forintra számíthatnak. Az új szö­vetkezeti és átalakulási tör­vény életbelépését köve­tően, 1992. január 20. után 600 szövetkezeti tag része­sült munkanélküli-jára­dékban. Az említett törvé­nyek hatálybalépése előtt 1247 szövetkezeti dolgozó szerepelt a szüneteltetett munkanélküli-járadékosok listáján, s közülük január 20. után több mint 300-an vesztették el állásukat, s ezzel együtt a munkanél­küli-járadékot. Gy. L. tálában nem különítik el, s a koronás oltványoknál az I. és II. osztályú anyag ke­veredése is tapasztalható. Hiányos szakértelem A gyümölcsfajok közül legnagyobb az érdeklődés a csonthéjasok és az alma iránt. Ezekből a választék is nagyobb volt. Ugyanak­kor igen csekély az érdek­lődés, gyenge a minőség és a választék csemege- és borszőlő-szaporító anyag­ból. Gond, hogy á fogyasz­tók szakmai tájékoztatásá­ra az árusítóhelyek többsé­ge nem fordít kellő figyel­met. A szakmai követelmé­nyeket minden szempont­ból teljesítő és szakképzett vezetővel működő leraka­tok aránya csupán 30 szá­zalék. Az utóbbi években sokan ezt a tevékenységet keresetkiegészítésnek tekin­tik, de a szakértés hiánya, az alacsony jövedelmezőség miatt nőnek az eladatlan készleteik, és a minőség mellett az ehhez kötődő fo­gyasztói érdek is háttérbe szorul. A növény-egészségügyi el­lenőrzésekkel kapcsolatban azt tapasztalták, hogy a ta­vaszi ellenőrzések során zárlatot nem kellett elren­delni. A megyei fagyasztóvé­delmi felügyelőség részvé­telével végzett ellenőrzések során az árjelzések, az elő­írt szalehat ósági hozzájáru­lások hiánya, valamint a nyitva tartással kapcsolatos problémák miatt két-há- romezer forintos helyszíni bírságok kiszabására is sor került. Hatékonyabban A kifogásolható körülmé­nyek gyakorisága szüksé­gessé teszi, hogy a jövőben a szaporítóanyagok ellenőr­zését a faiskolákban és a fogyasztói forgalmazás te­rületén is hatékonyabban ellenőrizzék. Nem utolsó­sorban pedig az FM megyei földművelésügyi hivatala ellenőrzési jogkörének gya­korlásához nélkülözhetet­len, hogy a növényvédelmi állomások lerakat-eUenőrző munkáját is az arra hiva­tott szervezetek koordinál­ják. Gyócsi László Egyre több az állástalan A szezonmunkák segíthetnek Semmi sem biztos Legfeljebb jövőjük van Akiknek szánták, tudtak róla, és várták — a vállal­kozók — nyomon követték a megvalósulást. Jó volt az ötlet, s nem késlekedett a telt, így a Mezőbank duna- haraszti kirendeltsége múlt év decemberében kinyitha­tott. Jóllehet a „próba­üzem” novembertől datál­ható. — Miután a Mezőbank számára Pest megye elha­nyagolt terület volt — mondja dr. Czafrangó Já­nos kirendeltségvezető —, itt is terjeszkedni szándé­koztunk. Nem mondhatnám, hogy az eredeti elképzelé­sektől, miszerint az iparo­sok bankja leszünk, nem tértünk el, ezt azonban az élet követelte. Ma már nem elsősorban ők, sokkal in­kább a társaságok használ­ják ki alapszolgáltatásain­kat, köztük a számlaveze­tést. Az utóbbiak azonban kifejezetten igénylik, s örömmel mondhatom, hogy számuk gyarapodik: a számlát vezetők hatvan százaléka újonnan alakult, már a törzstőke befizetése is nálunk történt. Ez jó jel, arra utal, hogy van vállal­kozó kedv. Az átutalási forgalom csökkenő aránya viszont egyértelműen a gazdaság visszafogottságára enged következtetni. Mint egy ér­zékeny jelzőrendszeren, a banki munkában egyaránt érzékelhetők a kedvező és kedvezőtlen jelenségek. — Tagadhatatlanul a kez­dő vállalkozók problémája a legnagyobb — folytatja a kirendeltségvezető —, ne­kik ugyanis se jelenük, se múltjuk, legfeljebb jövőjük van. A bank számára az ígéret semmit sem jelent, így érthetően mi is biztosí­tékokat kérünk a hitel- igénylőktől. Elvileg elegen­dőnek kellene lennie az előállítandó vagy forgalma­zandó termék értékesítését garantáló szerződésnek — a mai világban azonban sem­mi sem biztos. Erősnek hitt cégek tűnnek el, a mai megrendelő holnap tönkre­megy, a kockázat tehát óriási. Ezt egyetlen keres­kedelmi bank sem tudja vállalni, mint ahogyan nem képes finanszírozni az in­dulás költségeit, nem köl­csönöz beruházásokhoz, csupán anyag- és áruvá­sárlásra ad forgóeszközhi­teit. Emellett továbbítjuk a pályázati Start- vagy E- hitel iránti igényeket, s megpróbáljuk egyéb szol­gáltatásokkal támogatni a vállalkozókat. Kevesen tudják például, hogy kiadják a vámnál szükséges igazolást, mely Van, akinek éppen ez a szíve vágya: egy kitömött fácánkakas. Vagy mégis jobb, ha a szabadban mutogatja királyi tolláit? (Erdősi Ágnes felvételei) „Pezseg az élet. Egymás­ba botlanak az emberek, közönségük figyelméért harcolnak az idegenveze­tők. vendégekért az étter­mek és vevőkért az üzle­tek.” Pallai Katalin találó jellemzése az idegenforga­lom tavasszal induló árada­táról — Szentendre és mú­zeumai című könyvében — csupán egyetlen kiegészí­téssel toldható meg: a ven­dégvárás nemcsak örömet, de terhet is jelent. — Furcsa kettősséget él át a város önkormányzata — mondja Puhl Márta pénzügyi csoportvezető —, egyrészt minél szélesebbre szeretnénk tárni kapuin­kat az érkezők előtt, más­részt elégedetlenül és ag­gódva mérlegeljük, hogy miként teljesítjük a házi­gazda felelősségteljes szere­pét. A kívánalmak és az adottságok alapján ma úgy fogalmazhatunk, Szentend­re elviseli az idegenforgal­mat, ámbár minden szezon­ban visszaköszönő gond­jaink vannak. A lényeg, hogy fogy a pénz, s nem tudunk annyit költeni a vá­ros szépítésére és a szolgál­tatások színvonalának ja­vítására, mint amennyit szeretnénk. Szürkül a vá­ros. Minden ellenkező felte­véssel szemben tehát az szerint az ügyfél egy — a bankban — elkülönített, a vámköltség fedezetéül szol­gáló pénzkerettel rendelke­zik. Ugyanakkor a külke­reskedelmi ügyletek is bo­nyolíthatók: függetlenül at­tól, hogy valuta-készpénz­forgalom van avagy nincs — Harasztin nincs —, in­dítják az imporlügyletet, s fogadják az exportbevételt. A helyi ipartestület tagjai­nak pedig a mindenkori kamathatárokon belül a legkedvezőbb kondíciókat ajánlják fel. A múlt év végi nagy ro­ham után — hiszen a társa­ságok még a régi jogszabá­lyok szerint akartak meg­alakulni — most viszonyla­gos nyugalom van. Czaf­rangó János szerint azon­ban ez nem a kilátástalan- ság csöndje, a jelek szerint élénkülés következhet. Bi­zonyára lejjebb kúszhatnak a hitel- és a betéti kamatok is, hiszen, ha a gazdaság bármely szférájában kedve­ző változás történik, az mindenütt továbbgyűrűzik. A banki szakemberek ezt remélik, mégpedig mielőbb. — vasvári — idegenforgalommal nem dől a pénz. Ellenben áttétele­sen, közvetetten mégiscsak gazdagodik a város, a ven­dégvárás ugyanis a vállal­kozói szférára hat igen ked­vezően. — Való igaz — folytatja a csoportvezető —, az egyéni vállalkozók egy rétege kife­jezetten az idegenforgalom­ból él. Számtalan üzlet, ke­reskedelmi egység, butik jött létre, s minthogy meg­élnek, ezek szerint szüksé­gesek. Szép panziók is épül­tek, bár Szentendrére első­sorban kirándulni jönnek az emberek — legyenek ha­zaiak, vagy külföldiek. Nincs statisztikánk, de tény, hogy egyre több az átutazó, aki egy szentendrei látoga­tást is beiktat programjai közé. S aki itt van, költ is: étkezik, múzeumba megy, ajándéktárgyat vesz. A vál­lalkozások tehát virágoz­nak, s örvendetesen mun­kahelyeket is teremtenek. E jelenség árnyoldala viszont, hogy a vállalkozók nagyobb része nem idevaló, tehát a személyi jövedelemadó bi­zonyos hányadát nem mi kapjuk vissza, s egyéb be­vételek sem a városnak jut­nak. Így ki kellett vetni az iparűzési és a vállalkozók kommunális adóját — erre a lépésre éppen a város ér­dekében volt szükség. Ügy tűnik azonban, a vállalko­zók megértették az indoko­kat, s ellenállás nélkül fo­gadták az intézkedést. Nyilván ez a pénz forgat­ható vissza: s épülhetnek belőle parkolók, folytatód­hatnak a közműberuházá­sok, avagy az útjavítások. Ám tagadhatatlan, hogy immár a vállalkozók, az Szépen gyarapodik az FM Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatalában annak az élelmiszer-ipari bemutató- teremnek’ a választéka, amellyel reprezentálni kí­vánják: termékben, kíná­latban, csomagolásban, esztétikus megjelenítésben hol tartanak a megyében működő élelmiszer-ipari cé­gek! A polcokon, éppen az ösz- szehasonlítás kedvéért, ott sorakoznak a belkereskede­lemben forgalmazott im­portáruk is. Szó ami szó, egyik-másik csak küllem­Az ajtó nyitva, s látnivaló is van. A bábuk, boszorká­nyok, bohócok s más ked­ves figurák vevőre várnak adózó polgárok is jobban beleszólhatnak a befizetett összegek felhasználásába: mintegy orientálva is az ön- kormányzatot. Ez az együtt­működés azonban mindig meg is volt, dolgaikat a megegyezés alapján próbál­ták irányítani. A jövőben ez a készség még inkább nél­külözhetetlen, hiszen min­dig nagyobbak a közös ter­hek. S ezt még a gondta­lan, jó arcú vendégek köny- nyed vidámsága sem feled­tetheti el. ben múlja felül a hazait, .s a tejipari termékek között például némelyik az íze és a minősége szerint elmarad a magyarországitól. Ha si­kerül versenyben maradni a gyártóknak a nyugati élelmiszer-ipari cégekkel, akkor a külpiacon is mind nagyobb eséllyel verseng­hetnek a fogyasztók ke­gyeiért. Vasvári Éva TíRMCKCK A POLCOKOM VERSENYBEN A FOGYASZTÓKÉRT

Next

/
Oldalképek
Tartalom