Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-25 / 122. szám

Pófolhesfesflan erdők Rendet az érdekekben Május elején a parlament környezetvédelmi bizott­ságában önálló indítvány született azért hogy meg­akadályozzák az állam tu­lajdonában levő erdők el­lenőrzés nélküli privatizá­cióját, illetve csökkentsék a jelzáloggal való terhelést. Az üggyel kapcsolatban tá­jékozódtunk a Pilisi Park­erdőgazdaságnál. M ízlik András igazgató elmondta, rendelet írja elő, hogy negyven százalékkal csökkenteni kell az állami erdőterületet. A parkerdőgazdaság 60 ezer hektáron gazdálkodik, ebből ezer hektár erdőterü­letet adtak át a kárrende­zési hivatalnak. A jogsza­bály szerint a privatizáció után a tulajdonos öt esz­tendeig nem használhatja más célra az erdőt. Előfor­dulhat azonban, hogy nem tartják be a törvényt, így hamarabb csupasz lesz a föld. Feltehető az is, hogy az erdőfelügyelőség, amely az erdők meglétét hivatott ellenőrizni, nem biztos, hogy a jelenlegi kis lét­számmal teljesíteni tudja majd a feladatát. A helyi önkormányzatoknál mos­tanában érdekegyeztető fó­rumok alakulnak az erdők védelmére. A kárrendezés során — a törvény szerint — azonban figyelemmel kell lenni ar­ra is, hogy a volt tulajdo­nosokat jogszerűen kárpó­tolják. Azokat az erdőterü­leteket jelölték ki most, amelyek nem sértik az adott körzet érdekét. Száz­hatvan helyi önkormány­zati hivatallal vannak kap­csolatban, ebben benne fog­laltatik Pest megyén kívül Eszter gom-Komárom és Nógrád megye egy része is. Milyen segítséget kapnak az erdők fenntartásához? Tavaly még a költségve­tés 65 millió forinttal fi­nanszírozta a pilisi park­erdő fenntartását. Ez az összeg az idén kétharmadá­ra csökkent. A főváros mintegy tízmillió forinttal támogatja az erdők fenn­tartását, a Pest megyei ön- kormányzat viszont nem adott pénzt ebben az év­ben. Sajnálatos jelenségnek minősíthető a károkozások növekedése. Tavaly csak 16 millió forintot költöttek a hulladékeltakarításra, a megrongált parkerdei be­rendezések pótlására. A nö­vénykárok becsült értéke kétmillió forint. A közelmúltban a magyar állam felmondta a bős— nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos Csehszlovákiá­val kötött szerződést. El­képzelhető, hogy a jövőben sokkal több fa menekül meg a további pusztulástól. Bár az igazgató véleménye szerint inkább a vízlépcső előkészítő munkálataikor keletkezett nagyobb kár, viszont ami elpusztult, az talán csak évtizedek múlva pótlódik. Ezért fontos, hogy az értékes és színvonala­san megművelt erdőket ne darabolják fel, mert a kí­méletlen emberek miatt meghalhat a zöld növény­zet. A polgári törvénykönyv tavaly júniusi módosítása után ma már az állami er­dőket is be lehet vinni ap­portként egy alakuló társa­ságba. Indokolt tehát az állam fokozott odafigyelé­se: mi történik az erdeink- kel, a fákkal. Ilonka Mária Erőteljesebbé kellene tennünk a bankokkal és a különböző pénzintézetek­kel kapcsolatban az érdek- védelmet. Az átmenet idő­szakában számos közös feladat lesz. Ilyen például a hitelezői hozzájárulás ki­adása a vagyonosztásnál, amelynek módjáról ez idáig a termelők még keveset hallottak. Ugyanígy a gazdaságok működéséhez szükséges hitelfolyósítások is érdemleges érdekvédel­mi közreműködést igényel­nek ... Az említetteket dr. Gyo- vai Pál, a Pest Megyei Te- szöv titkára mondta a kö­zelmúltban tartott titkári értekezleten. Elhangzott, hogy a jövő érdekvédelmét csak az újonnan alakuló mezőgazdasági termelők, szervezetek határozhatják meg. A gazdasági erőviszo­nyok, az új típusú mező- gazdasági szövetkezetek optimális esetben is 1993- ban rendeződnek, illetve állnak talpra. Ahhoz, hogy a termelők a lehetséges működési módok legjobbi­kát válasszák, célszerű al­ternatívákat kidolgozni. Olyan gazdálkodási model­leket, amelyek amellett, hogy korszerűek, egyúttal Izmosodó érdekvédelem Verseny előtf garantálják is a sikeres működést. — Megítélésünk szerint — közölte a megyei Teszöv titkára — mélyebb tanul­mányozást érdemelne a dániai szövetkezés! rend­szer is, amely kamara nél­küli, s ami feltűnő, szűk minisztériumi irányítás mellett hathatós érdekvé­delmi hálózatot tudott fennállása óta kiépíteni. A hazai sajátosságokat figyelembe véve, hazánk­ban is célszerű az érdek- védelmi munkát szolgálta­tásokkal kiegészíteni, ezzel is tompítva a közvetlen fenntartói díjfizetés mér­tékét. Jóllehet a mezőgaz­dasági nagyüzemek szorító működési gondjaik ellené­re a fenntartási díj fizeté­sében nem aggályoskod­nak, ennek ellenére az ér­dekvédelmi szervezeteknek arra kell törekedniük, hogy célirányosan alakított, mi­nimalizált létszámú szak értői garnitúrával lássa el feladatát, méghozzá a gazdaságok részéről elvi­selhető mértékű fenntar­tási hozzájárulásból. — A szolgáltatásoknál egyértelművé kellene tenni a mezőgazdasági piackuta­tó tevékenységet, s a már említett szaktanácsadói há­lózat kiépítését. A szakta­nácsadásban történő aktív részvétellel javíthatnánk az érde.kvédelmi munka megítélését. A komplex gazdálkodást elősegítő me­nedzselés a fejlett Nyugat- Európa országaiban na­gyon is az érdekvédelem­hez kötődik. Mindenesetre felkészültünk arra, hogy e téren számos konkurens szervezet is megjelenik. A megyei Teszövnek éppen ezért a jövőben is célszerű feladata lesz a politika- mentes gazdasági érdekvé­delmet erősíteni és szolgál­ni — hangsúlyozta dr. Gyo- vai Pál. Gy. L. A PANELHÁZAK „ACHILLES-SARKA'* Meddig él a lakótelep ? Panellakást venni min­den komfortja ellenére ke­vesen szeretnének. Ennek nem egyszerűen az az oka, hogy mindenki kertes ház­ra vágyik, inkább az, hogy sokan nincsenek tisztában a panel karbantartásának, várható élettartamának körülményeivel. -Ugyanak­kor sokan laknak házgyári lakásban, akik most, az ál­lami lakások értékesítésé­nek időszakában aggód­nak: vajon érdemes-e meg­vásárolniuk azt a lakást, amely talán már csak. 1-2 évtizedig lesz lakható? És egyáltalán: mennyibe ke­rül, hogyan bonyolítható le a panelházak felújítása? Félmillió házgyári Magyarországon az el­múlt 30 év alatt több mint 500 ezer házgyári technológiával készült la­kás épült, ebből mintegy 310 ezer található vidéken. Az első időszakban, 1961 és 1970 között vidéken még kevesebb panellakás épült, mint Budapesten egyma­gában. Az 1971 és 1975 közötti lakásépítési idő­szakban azonban már a vidéki építkezés összessé­gében meghaladta a buda­pesti panellakások számát. A legintenzívebb építke­zési időszak 1976 és 1980 között volt, ekkor épült a házgyári lakások több mint egynegyede. Ebben az időben vidéken is erő­teljesen szaporodtak a lá- kótelepek: jelentős építke­zések folytak Borsod-Aba- új-Zemplén, Csongrád, Fe­jér megyében, sőt Győr- Sopronban és Hajdú-Bihar- ban is. Megyénként 10-14 ezer lakás is épült ez alatt az. öt esztendő alatt. Egy­úttal ezek azok a körzetek, ahol ma a legtöbb a pa­nellakás. Kiemelkedően sok van Borsod-Abaúj- Zemplénben, itt ma 43 ezer ilyen technológiájú lakással kell számolni, de sok van — 30 ezer lakás —- Csongrád megyében is. A kevésbé iparosodott kör­zeteket nem érintette a pa- nelházprogram. Különösen kevés a lakótelepi lakás például Zalában — 517 la­kás —, Nógrádban — 1000 lakás — és Hevesben — 2300 lakás. A paneltechnológiával készült épületek várható élettartama az eddig vég­zett műszeres vizsgálatok szerint 80-100 év — termé­szetesen abban az esetben, ha az épületet nem éri rendkívüli hatás: tűzkár, gázrobbanás, földrengés stb. Az épületek élettartamát ugyanis alapvetően a tar­tószerkezetek állapota ha­tározza meg, és ezek a vizsgálatok szerint stabi­lak a legkorábban — 1961- ben — épült házak eseté­ben is. A panelházak „Achilles-sarka”, kritikus pontja viszont a. falak és födémek találkozása. Ezért előfordulnak tetőszigetelé­si hibák, a panelek hőszi­getelésének károsodásai. Rendszeres felújítás A házgyári lakások má­sik, felújítást igénylő te­rülete a lakhatást lehetővé tévő különféle szolgáltatá­si rendszerek — a fűtési, vízellátási, csatornázási, szellőzési, elektromos és egyéb rendszerek — háló­zata. Az említett 100 éves időszak alatt ezek több­ször — körülbelül 25-30 évenként — felújításra szo­rulnak. Az eddigi felújítá­si tapasztalatok szerint a különböző hálózatok felújí­tása alkalmával mód nyí­lik a lakások korszerűsíté­sére is. A vízellátó rendsze­rek esetében például meg­oldható a lakásonkénti víz- fogyasztás mérése, ez a jelenlegi rendszerbe kü­lön rongálás nélkül be­építhető. Hasonlóan a köz­ponti, illetve távfűtés ese­tében is komplex korsze­rűsítéssel -bevezethető a lakók igénye szerinti fű­tési szolgáltatás. A vil­lanyszerelési munkák el­térőek, attól függően, hogy mikor épült a ház, ugyan­is például az 1973 előtt épült telepeken eredetileg kisebb fogyasztásra ter­vezték a vezetékhálózatot. Az 1976 után épült épüle­teknél ez a gond nem áll fenn, itt, legfeljebb eseti hibaelhárításra lehet szük­ség — állítják a szakembe­rek. Nem kell egyszerre Paneles felújítás már több mint 15 éve folyik hazánkban, eredetileg a „Fenntartási építés fejlesz­tése” célprogram kereté­ben, ma pedig jogutódja, az Épületfenntartási K-f-F Alapítvány támogatásával. A program keretében 1986- ban kísérleti felújítást vé­geztek Budapesten, a Sza- kasits Árpád úti lakótele­pen, ahol 60 lakás korsze­rűsítésének tapasztalatai alapján megállapították: a házgyári épületek felújí­tása lakásonként nemhogy többe, de körülbelül 15-20 százalékkal kevesebbe ke­rül, mint egy azonos alap- területű, nem panellakás helyrehozása. A panellakások felújítá­sa során kedvező feltétel, hogy a tartószerkezetek nem igényelnek rendszeres felújítást, ugyanakkor a gépészeti rendszerele, felújítása gyorsabban mint egy és szakipari berendezések egyszerűbben, végezhető el, hagyományos épület esetében. Könnyebbséget jelent — a pénztárcának is —, hogy a felújítási munkák nem egyszerre jelentkeznek, sőt függetleníthetők egymástól. A szakemberek megemlí­tik azt is. hogy az egyes felújítások alkalmával mód nyílik például a belső te­rek átalakítására, magas tetők létrehozására, azaz olyan módosításokra, ame­lyek nemcsak szinten tart­ják a lakás állagát, hanem növelik is komfortosságát, értékét U. Z. Vállalkozók a BNV-n Fest megyében az egyik legsikeresebb magánvállalko­zás a diósdi Cooptim Kft. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy nemrégiben adták át új üzemcsarnokukat a községben. A kft. sikerét az alapozta meg, hogy sikerült egy saját terméket — a védőgázas hegesztőgépekhez használható huzalelőtoló mechanikát — kifejleszteniük, amellyel a nyugati piacra is betörtek, s a világ tizen­négy országába, negyvenhárom cégnek szállítanak. Jó néhány külföldi szakkiállításon vettek részt. Ezek után természetes, hogy a BNV-n is jelen vannak. Standjukon nemcsak a saját fejlesztésű terméküket mutatják be, hanem a német Binzel és Proxxon cégek — velük is kooperációs kapcsolatban állnak — hegesztőpiszto­lyait és barkácskészleteit is (Erdősl Agnes felvétele) AZONNAL/ KAPCSOLAT Közvetítés — kábelen át Hová fordulhatnak a me­gyei vállalkozók, ha az EFTA, vagy az Európai Közösség tagországaiba akarják a termékeiket exportálni? Erre is van már recept az agglomerációban, pontosabban Szigelszent- miklóson. A Hot Line Kft. fél éve szerződést kötött egy pécsi központú adat­bankkal, amely a hamburgi Europäische Daten/Bank hálózatának tagjaként azok­nak a hazai vállalkozók­nak nyújt segítséget, akik termékeik, kapacitásuk vagy szolgáltatásaik miatt szeretnének kapcsolatba lépni a Közös Piac és az EFTA-tagországok cégeivel. A hamburgi központ 9 mil­lió adatot tart nyilván, mely 25 európai országból érke­zik be. A szigetszentmiklósi cég ügyvezetőjétől, Balogh Edit­től tudjuk: a közös piaci gyakorlat, illetve a munka­szerzés eltér az itthon meg­szokott agglomerációs vi­szonyoktól. A közös piaci gyakorlat szerint telefonon is lehet munkát szerezni. Itthon Balogh Edit ügyvezető (Erdősl Ágnes felvétele) szintén ez lenne az opti­mális, azonban mint tud­juk, ez az európai szerve­zettség enyhén szólva ké­sik. Nálunk egy vállalkozó­nak, ha munkához akar jutni, napokig talpalnia kel] ahhoz, hogy ne maradjon le se az információról, se a megrendelésről. Balogh Edit ügyvezető szerint ez a legkomolyabb akadálya az ilyen jellegű belül történő elterjedésének Magyarországon. Hiszen ha egy vállalkozás eleve a te­lefonra és faxra épül. ak­kor csak olyan góckörzetek­kel érdemes üzleti kapcso­latot teremteni, amelyekben jó telefonhálózat működik. Márpedig Pest megyére ez a kép nem jellemző. Mivel irodahelyiségükben még nincs telefon, ezért Balogh Edit egyelőre a lakástele­fonját használja arra, hogy az ügyfelekkel kapcsolatot tartson. A helyi távbeszélő- központban megígérték, hogy a jövő hónap elejére már beszerelik a fővonalat. Ez a lépés különösen fon­tos lenne a cégnek. Mennyibe kerül a telefo­nos üzletkapcsolat? Ha va­laki 45 ezer forintot (álta­lános forgalmi adóval ter­helten) befizet a társaság kasszájába, egy évig garan­táltan nyilvántartják a szakmai és üzleti adatait, így nagyobb eséllyel juthat munkához — magyarázza Balogh Edit. A cég f ranchise rendszerben dolgozik, a né­met adatbanktól már ké­szen kapták a működés re­ceptjét. Pécsi központjuk még számítógépet is adott az adatbázis használatához, így gyakorlatilag bármikor, bármelyik térség adatai le­hívhatók. A vállalkozás érdekessé­ge: a másik ügyvezető, Csá- nyi Ferenc például Szent­endrén lakik. így az EDB Hot Line Kft.-ben a mun­katársak is telefonon, vagy vállalkozások rövid időn faxon beszélik meg a teen­dőiket. Ismerve az agglo­merációs telefonviszonyo­kat, itt ma még kuriózum­nak számít ez a megoldás. Ez lenne a jövő útja? Ha már gazdasági kultúrában lemaradtunk, akkor leg­alább telefonon lehessen munkát rendelni! A társaság tulajdonosai által elmondottakat nagyon is alátámasztja az ijesztően emelkedő megyei munka- nélküliség. Sorra zárnak be a veszteséges üzemek, drá­gul az utazás. így nehe­zebb a munkaközvetítőkhöz eljutni. Az EDB Hot Line Kft. abban reménykedik, hogy meggyorsul a távköz­lés privatizációja. Ezen keresztül anélkül szerez­hetnek az emberek mun­kát, hogy kimozdulnának otthonról, így a vállalkozó is megél. Ilonka Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom