Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-22 / 120. szám
Az MTI információja szerint valószínűleg menesztik Rédei Lászlót, a Reorg Rt. elnök vezérigazgatóját. A Pénzügyminisztérium mint többségi tulajdonos képviselőjének ilyen értelmű bejelentését a cég csütörtöki, első közgyűlése megdöbbenéssel fogadta. A vezetés megújítását Thuma József, a Pénzügyminisztérium képviselője azért vetette fel, mert mint fogalmazott: az Utóbbi időben a Reorg tevékenységével kapcsolatban sok a kívülről jött bírálat. A Reorg Rt. a Pest Vidéki Gépgyár felszámolásával. vagyonának értékesítésével __ _________ „ me gbízott -szervezett zolte: amennyiben ez a cég megbízott szervezet.) jövőjét megszilárdítja, leRédei László ezután kö- mond. (Az alapszabály érKötelező felelősségbiztosítás Mennyivel legyen főbb Valószínűleg kismértékben emelkedik július 1-jé- től a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja — ez derül ki a kötelező gépjármű-felelősségi bizottság csütörtöki ülésén. Bár a bizottság résztvevői között most sem született teljes egyetértés, az álláspontok mindenesetre közeledtek. A biztosítók új kalkulációt készítettek, s eszerint 40,4 százalékos átlagos díjemelést szeretnének, a káralakulásnak megfelelően differenciáltan. A gépjárművezetők érdekképviselői is látják, hogy némi díjemelés csakugyan szükséges ahhoz, hogy a biztosítók tovább tudják folytatni ezt az üzletágat, ők 5,7-10 százalék közötti díjemelést javasolnak. A javaslatok alapján az Állami Biztosításfelügyelet jövő héten terjeszti a Pénzügyminisztérium elé a hivatalos indítványt. A gép- járművezetők a pénzügyminiszter döntése után azonnal tudomást szereznek az esetleges emelés mértékéről. n FŐSZEZON ÉS a GÁT illést tart a KDIB Főtitkári jelentéssel kezdődött ma a Közép-Duntr- vidéki Intézőbizottság ülése. A testület tagjai meghallgatják a múlt évi munkáról szóló beszámolót, az idei főszezon tennivalóiról készült előterjesztést, az idegenforgalmi alap múlt évi felhasználásáról szóló referátumot. Ez utóbbi alapból döntenek az idei támogatások összegéről. Diszdoktorrd avatták Komáit Gyakori a titkolózás A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává avatták csütörtökön Komái János akadémikust, az egyesült államokbeli Harvard Egyetem professzorát. A világhírű tudós a közgazdasági kutatás helyzetéről és feladatairól szóló székfoglaló előadásában sajnálattal állapította meg, hogy a kormányzat azon túl, hogy nem szán elég pénzt a kutatásra, nem is igényli munkájához a közgazdászok, társadalomtudósok segítségét. A professzor rámutatott: komoly hiányosságok mutatkoznak a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatban, gyakori az indokolatlan titkolózás, s így a kutatók nehezen tudnak hozzáférni az információkhoz. Komái János szerint e tekintetben rosszabb a helyzet, mint a Kádárkorszak utolsó éveiben, amikor — ha másként nem telmében a tisztújításhoz' háromnegyedes többségi egyetértés szükséges.) Erre nem került sor. A közgyűlés elhatárolta magát Thuma József azon indítványától, miszerint fogadja el Rédei László lemondási ajánlatát. A hozzászólók a vezetőváltás szükségességét elutasították. Kifogásolták azt is, hogy a Rédei László menesztéséről szóló információ már szerdán napvilágot látott a sajtóban, tehát nagy valószínűséggel tudatosan kiszivárogtatott hírről van szó. Ezt a Pénzügyminisztérium képviselője határozottan cáfolta, sőt kérte, hogy a Reorg csütörtöki közgyűlésén elhangzottak ne jussanak el a magyar sajtóhoz. Bizottsági üiések az Országgyűlésben Hankiss ügyében elnapolták n döntést A vízügyi és egyes közlekedési törvényeknek a koncesszióról szóló törvénynyel összefüggő módosításához és a postatörvény tervezetéhez benyújtott képviselői módosító indítványokat tárgyalta csütörtöki ülésén az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Az Országgyűlés alkot-' mányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága csütörtöki ülésén folytatta a munkavállalói rész- tulajdonosi programról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalását. A bizottság tagjai egyetértettek azzal az elgondolással, hogy leányvállalat átalakulása során igen, míg szövetkezet esetében ne lehessen MRP-t indítani. Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a vízügyi és egyes közlekedési törvényeket és rendeleteket módosító törvényjavaslathoz beérkezett indítványokat is. Az egészségügy idei költségvetése csupán a működés finanszírozására elegendő, de nem jut belőle fejlesztésre, beruházásra. Andréka Bertalan népjóléti helyettes államtitkárnak az Francia kultúra Budapesten A testület ismét foglalkozik a már számos fórumon sok gondot okozó vízlépcsőberuházás leállítását követő ingatlanhasznosítások kérdéskörével, valamint a kialakított munkagödrök befedésével, a gát elbontásától független, korábbi időszakból elmaradt infrastrukturális fejlesztéssel. , , $ Oy - Y, mm* Iliit-iff ■ . V I * út- íf . • 5.f .IF 1 ■i : * * 1 Bk * — összeköttetések révén hozzá lehetett jutni az adatokhoz. Az intézmények átszervezéséről szólva Kor- nai János bírálta a felülről végrehajtott és erőltetett nagy átszervezéseket. Szerinte minél több, a kormánytól pénzügyileg is független kutató- és oktatási intézményre lenne szükség. Végül felhívta a figyelmet a tudományos közszellemben megnyilvánuló türelmetlenség, elfogultság és provincializmus veszélyeire. Az egymás iránt tiszteletet tanúsító közszellemet kellene meghonosítani, mellőzve a rosszízű gúnyolódást, vádaskodást. Manapság, amikor sok szó esik az európai normákról, ne feledkezzünk meg arról, hogy a tudományos Vita civilizált, kulturált stílusa is hozzátartozik az európaisághoz — mondta Kornai János. Űjabb kulturális Intézménnyel gazdagodott a főváros. A budai oldalon, a Duna partján avatják föl a napokban a magyarországi Francia Intézet épületét, s ezzel a magyar—francia kapcsolatok fejlődése minden bizonnyal igen jelentős mérföldkőhöz érkezett. A sajtó képviselőinek csütörtökön mutatták be a rendkívül impozáns kul- túrcentrumot. Az eseményen jelent volt Pierre Brochand, Franciaország magyarországi nagykövete, aki néhány mondatos bevezetőjében hangsúlyozta: az intézet jelképe annak a szándéknak, mely szerint Franciaország hazánknak fontos és megbízható partnere kíván lenni. Alain Lombard, a kulturális központ igazgatója mutatta be ezek után az épületet, amelynek alapterülete hét emeleten 5500 négyzetméter. Helyet kap benne egy 220 embert befogadó, kör alakú színházterem, egy három szinten működő médiatár, tizenkét tökéletesen felszerelt nyelvi tanterem, egy hatvan személyes tv-téka, valamint több kiállítóhelyiség. (Dienes Judit felvétele) Országgyűlés szociális bizottságának csütörtöki ülésén tett kijelentését a fővárosi kórházigazgatók saját gyakorlatukból igazolták, finanszírozási problémák sokaságát vetve fel a bizottság által létrehívott konzultáción. A Magyar Televízió elnöke állami vezetőnek minősül, az irányítása alatt működő intézmény pedig kormányfelügyelet alá tartozik — összegezte a koalíciós pártok állásfoglalását Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke azon a csütörtöki bizottsági ülésen, melynek napirendjén Hankiss Elemér tv-elnök meghallgatása szerepelt. A bizottsági ülés első részét mintegy másfél órás ügyrendi vita töltötte ki. Az ellenzéki képviselők ugyanis azt kifogásolták: nincsenek olyan garanciá- lis^szabáiyok vagy jogi hivatkozási pontok, amelyek alapján a kulturális bizottság dönthetne az MTV elnökének alkalmasságáról. Haraszti Miklós (SZDSZ) ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy egyáltalán nincsenek szempontok a bizottsági véleményalkotáshoz, míg Vitányi Iván (MSZP) azt tette szóvá: nem áll a képviselők rendelkezésére objektív felmérés a Magyar Televízió átalakításáról, illetve gazdálkodásáról, így csupán személyes benyomásukra hagyatkozhatnak a bizottsági tagok döntésük meghozatalánál. Hankiss Elemér a Magyar Televízió vezetésére való alkalmasságát vizsgáló kulturális bizottság előtt csütörtökön határozottan cáfolta, hogy az általa megkezdett átalakítással jogellenes helyzetet teremtett volna. A televízió vezetésére való alkalmasságát megkérdőjelező miniszter- elnöki levélre reflektálva az elnök kifejtette: az átszervezésnek, a műsorstruktúra átalakításának valamennyi mozzanata az illetékes parlamenti bizottság egyetértésével történt. A* elnöki funkció további betöltésére való alkalmasságát illetően leszögezte: jelenleg nincs egyetlen jogszabály sem, amely kritériumokat szabna a közszolgálati televízió vezetőjének alkalmas- sági feltételei tekintetében. A miniszterelnök, illetve a koalíciós pártok álláspontjára utalva, miszerint megrendült a politikai bizalom személye iránt, Hankiss Elemér kifejtette: a politikai bizalom sokféleképpen értelmezhető, és amennyiben arról van szó, hogy a kormánypártok érdekei nem érvényesültek kellőképpen a televízióban, akkor ez nem lehet törvényes hivatkozási alap az alkalmatlanság kimondására. A kulturális bizottság végül is Hankiss Elemér tv- elnöki posztra való alkalmasságának kérdésében nem hozott döntést. A maratoni hosszúságú — több mint nyolcórás — meghallgatáson és bizottsági vitán a televíziót érintő szinte valamennyi szakmai és politikai természetű kérdés terítékre került, ám a tv-elnök eddigi tevékenységét értékelő állásfoglalást egyelőre elhalasztotta a bizottság. Hankiss Elemér az ülésen kategorikusan cáfolta a kormánypárti képviselők azon vádjait, miszerint az általa kezdett szervezeti átalakítás ellentétes a készülő médiatörvény szellemével. Hangoztatta ugyanakkor, hogy munkáját az érvényes jogszabályokkal és törvényekkel összhangban végezte. Éppen ezért nem tartja magát felelősnek azért, hogy az utóbbi időben feszültség alakult ki a kormány, azaz a koalíciós pártok és közötte. Csökkent a devizaszámlák értéke Jobb a forint? Áprilisban több mint 1,7 milliárd forinttal csökkent a belföldi magánszemélyek devizaszámláinak értéke, amely az elmúlt hónap végén így 136,150 milliárd forint volt — közölték az MTI érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bankban. Ilyen mértékű csökkenést még sosem regisztráltak. Az 1989 őszén liberalizált lakossági devizaszámlák eddig folyamatosan nőttek. Miután elmaradt a korábban menetrendszerű, év eleji nagymértékű leértékelés, februárban hirtelen 400 millió forinttal csökkent a számlák értéke. Márciusban még volt egy minimális növekedés, áprilisban viszont már markáns visszaesés történt. IKARUS Elbocsátások előtt Karcsúsításra kényszerül az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár — hangzott el egyebek mellett azon a sajtótájékoztatón, amelyet a cég vezetői csütörtökön tartottak a BNV-n. Mádi Jenő vezérigazgató-helyettes elmondta: a cég pénteki közgyűlése dönt arról, hogy a szervezeti módosítás mellett első körben összesen 1500 dolgozótól megválnak. A későbbiekben azonban még további elbocsátásokra lesz szükség. Az Ikarus az 1992-es évben mintegy 3500-4000 busz értékesítésére számít. Egyelőre 3000 buszra rendelkezik akkreditívvel, de fotytatódik a barterkeres- kedelem is. A cég legnagyobb megrendelője még mindig az Orosz Föderáció, 600 darabos megrendelése van azonban az Egyesült Államoktól is amerikai igényre kialakított buszokra. VESZÉLYBEN A REORG RT. VEZETŐJE Sok a kívülről jött bírálat
