Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-22 / 120. szám

TANYA KÖZÉPKORI KÖRÜLMÉNYEKKEL Emberek ebsorson (Folytatás az t. oldalról.) Rengeteg a munka, látás­tól vakulásig hajtanak ezért a csekély fizetségért. Még jó, hogy nem adóznak utá­na. Nekik is egyszerűbb, az új gazdának sincs annyi gondja a könyveléssel. Nem teljesen törvényes, de nem találnak olyan hazai jelent­kezőt, aki ennyi pénzért ennyit dolgozna. Megtört sorsuk jegyeit arcukon viselik, nincsenek tudatában annak, mennyire sebezhetőek és kiszolgálta­tottak. Elégedetteknek tűn­nek, hiszen honfitársuk jó­indulatból alkalmazza őket. Kosztot ugyan nem kapnak, de kvártélyt igen. Szükség- lakásnak is nevezhetném, de nem szolgál rá a nevére. Az épületben 18 négyzet- méteren négyen laknak, nem mintha helyszűkében lennének a tanyán, de az épület másik részét bérbe adták. Három gyönyörű pa­ripa a társbérlő. Akik ott laknak, nem szólnak egy szót sem, hiszen van ablak a konyhán és a „szobán”, nem úgy, mint a „másikon”: a tehenészet be­járatánál látható viskón. Valaha kutyaól vagy éppen illemhely lehetett, most emberek laknak benne. Igaz, férfiak, akik — sze­rintük — igénytelenebbek. De miért is elégedetlenked­nének? Arra a kevés időre, míg pihennek, elég a négy négyzetméternyi, ablakta­lan, bedeszkázott kulipin- tyó. A középkori viszonyokat — vagy talán az új gazda embertelen modorát — megunva felmondanak a Békésből és Csongrádból érkezett gondozók. Nem jár nagy procedúrával, mert szerződés nincs. Csak idő­töltés a papírokkal foglal­kozni, miközben megéhez­nek a tehenek. Húsz hó­napja tevékenykedik a ta­nyán a Kiskunfélegyházá­ról ideszakadt család. Két gyermekkel és öt nagy ku­tyával éldegélnek, illetve éldegéltek itt, amíg el nem jött a távozás napja. „Kö­zös megegyezéssel” bon­tották fel a nem lé­tező szerződést, még nem tudják, hová, csak azt, hogy menni kell, mert a kö­rülmények elviselhetetle­nek. Nem mer nyilatkozni a szomorú arcú asszonyka, mert retteg. Két gyereke van, és minden megtörtén­het, még egy baleset is. Biztosításuk nincs, ha szerencsétlenség vagy hosz- szabb betegség támadja meg őket, nem tudnak ki­hez fordulni. Reményked­nek, hogy talán valami jó Benke Attila társtulajdo­nos nem ismeri a megtor­panást, egy a fontos: a te­heneket ellássák a gondo­zók Kívülről nem látszik, mennyi reménytelen emberi sor­sot rejteget a „virágzó” tanya 1 Lakásnak ugyan nem nevezhető, de menedékként jó szolgálatot tesz a reményvesztett erdélyieknek (Vimola Károly felvételei) is megeshet velük, rájuk férne a szerencse. Ezek után a gazda sze­rencséjének tartom, hogy egyáltalán talál erdélyi rá­szorulókat. Mert ugye, a törvény is azt mondja, ha nincs anyaországbeli, aki elvállalja, foglalkoztathat­nak külföldieket is. Termé­szetesen szerződéssel, de ezt a fogalmat a gazda nem ismeri. A régebbi társgazda elne­veti magát, amikor rákér­dezünk a hiányosságokra. Minden legális, legalábbis bizonyos kereteken belül. Helybeli nyugdíjasok adják a nevüket a munkáltatás­hoz, csekélyke térítés elle­nében. Természetesen nem lehet utánajárni. Maga a tanya is fiktív neveken fut, senki nem akarja tudni, kik dolgoznak itt valójá­ban. A nem éppen emberi kö­rülmények közt éldegélő „vendégmunkásoknak” egy szavuk sem lehet, hiszen átszámolva a keresetüket; több tízezer lejt keresnek, ami mindenképpen sokszo rosa az otthoni fizetések­nek. A körülményeket meg nem muszáj annyira figye­lembe venni, nem végleges a megegyezés. örülnek, hogy van mun­ka, a tehenek napi 2000 li­ter tejet adnak, mindig akad tennivaló. Egyszóval, az emberek is megvannak. Nem beszélnek, nem pa­naszkodnak. Csak a házőrző kutyák ugatják meg a betévedő idegent. Papp Antonella TÖBB MINT E6YMILLIARDFRT Az útépítés újabb tervei (Folytatás az 1. oldalról) költségek is lényegében irányárak. Előremutató, sőt példamutató az a szem­pontrendszer, amivel elké­szítették ezt az egész or­szágra kiterjedő tervezetet. Nem csak azt rögzíti az el­képzelésrendszer, hogy mi­képpen kell továbbfejlesz­teni az autópályákat, autó- utakat egy és két számje­gyű fő közlekedési utakat, hanem azt is, hogy milyen anyagi erőforrásokat kell ezek megvalósítására igénybe venni. A kisebb jelentőségű utak tervezésé­nél figyelembe vették az utóbbi 30-40 esztendőben kialakult térségi kapcsola­tokat és — különös tekin­tettel Pest megyére — azt is, hogy a kisebb jelentő­ségű települések hogyan kapcsolódnak a fővárost övező körgyűrűhöz, illetve a Budapestről kiágazó autópályákhoz. Pest megyében több új út épül, illetve szilárd bur­kolattal látnak el néhány olyan földutat, amely már meglevő utakat köt össze. Ilyen" lesz az Abony és Tá- p'iószele közötti, a szód— vácrátóti, a Nagykátáról az erdöszőlöi határrészre vezető, a csömör—kerepes- tárcsái, a nógrád—szoko- lyai és a püspökhatvan— püspökszilágyi út. Telje­sen új, 15,5 kilométeres út köti majd össze Albertir- sát Tápióbicskével és meg­épül a Rád—Kösd közötti út is. Külön jelentőséget kell tulajdonítanunk annak, hogy az önkormányzatok­nak nem kell többé pénzért könyörögni ahhoz, hogy a nagyobb települések körül kialakult üdülőterületeket bevonhassák az anyaközség forgalmába. A tervezők gondosságát mutatja az is, hogy az országos koncep­cióba építették be ezeket a jövőben elkészülő, helyi jelentőségű utakat is. Ezek szerint út épül majd Bu­daörsről Farkasrétre, Süly­sápról Szőlőstelepre, Szi- getszentmiklósról Alsóbuc­ka határrészre, Abonyból a Kerektó dűlőbe, Pécelről az Újtelepre, Ráckevéról az Újhegyre, Nyáregyhá­záról a Károlyi-telepre és kiépítik az Albertirsa— Ceglédbercel közötti út egy, ma még burkolatlan, 2,2 kilométeres szakaszát is. Mivel a főváros környé­kén hallatlanul sűrű a vasúthálózat, ezért az út­tervezők arra is gondoltak, hogy néhány forgalmasabb településen meg kell épí­teni az út-va.sút szintbeli kereszteződések ■ elkerülő útjait. Ezek kapcsán lénye­gében arról van szó, hogy az eddigi, településen be­lüli kereszteződéseket „ki­telepítik” a városokon, falvakon kívülre, könnyít­ve ezzel is a forgalomszer­vezést. Elkerülő útszaka­szok épülnek Monor térsé­gében — itt kettő is —, 4 "iSfítlnn Egyenlő esélyek Szociális rendszerváltás Ä szociális rendszervái-' tás, a társadalombiztosítás, a fogyatékosok, a rokkan­tak beilleszkedésének segí­tése, valamint az esély- egyenlőség megteremtése volt a téma azon a sajtótá­jékoztatón, melyet tegnap az MDF országos központ­jában tartottak meg. Lak- ner Zoltán, a Népjóléti Mi­nisztérium helyettes állam­titkára elmondta, hogy a készülő szociális törvény lényege — a tervező szak­emberek szándéka szerint — a kiszámíthatóság és a számonkérhetőség. A szo­ciális törvény önmagában nem képes biztonságot ad­ni, ehhez más társadalmi és gazdasági folyamatok együttes hatásai szüksége­sek. Szólt arról is a he­lyettes' államtitkár, hogy korszerűtlenségük miatt az összes szociális segélytípust meg kell szüntetni. He­lyettük új típusú ellátáso­kat kívánnak életbe léptet­ni. A gyermeknevelési tá­mogatást, amely a há­rom vagy ennél több gyer­meket nevelő családokat érintené, a legkisebb gyer­mek tízesztendős koráig. Ezzel értékteremtő mun­kának ismernék el a gyer­meknevelést. Létfenntartási típusú támogatást azok kap­nának, akiknek a nyugdí­ja vagy a jövedelme olyan alacsony, hogy veszélyezte­ti a megélhetésüket. A tar­tósan munkanélküliek, a gyermekes családok és a fogyatékosok segítését is tervezik. Az anyasági se­gély, a gyes, a gyed, a csa­ládi pótlék továbbra is fennmarad, ez utóbbinál bevezetnék a szelektív tá­mogatást. Január elejétől a gyermeknevelési, az új tí­pusú lakhatási, és a tartó­san munka nélkül lévők tá­mogatását kívánják beve­zetni. Mindezt nem egy­szerre, hiszen nem kevés többletkiadással jár majd az új konstrukció. Ottóffyné Kiszely Ildikó, az MDF fogyatékosságügyi szakmai bizottságának ve­zető ügyvivője vázolta azt az elképzelést amely sze­rint tárcaközi bizottság fog­Taksony, Pitisvörösvár, Szi­gethalom, Göd és Szód kö­zeiében. Az előbbiekhez hason­lóan fontos a megye terüle­tén kiépülő felüljáró-rend­szer, ami mind a vasúti, mind a közúti közlekedést biztonságossá teszi. Az el­képzelések szerint Érd tér­ségében két felüljáró épül, ugyancsak hasonló mű­tárgy készül Vác, Dunaha- raszti, Nagykőrös, Kiskun- lacliáza, Budakalász, Po- máz, Gödöllő, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Szi­gethalom és Nagykáta kül­területén. Ezek tervek, de mint megtudtuk, hamarosan megkezdődik a nyomvona­lak végleges rögzítése, a műtárgyak legjobb elhelye­zésének kijelölése. H. Z. ná össze a sérült gyerme­kek, felnőttek jogi, pedagó­giai, foglalkoztatási és szo­ciális rehabilitációjának teendőit. Megemlítette, hogy május 23-án, szombaton, szervezésükben kerül sor a II. fogyatékossági fórum tanácskozására, melyen a rokkantak szövetségei, a kormány képviselői és a fogyatékosok ügyével fog­lalkozó szakemberek tekin­tik át a jelen helyzetet és összegzik a további felada­tokat. A tájékoztatón az Egyen­lő Esélyt Alapítvány kép­viseletében Rosta Katalin számolt be ‘törekvéseikről. Céljuk az, hogy a beszéd­fejlődésükben súlyosan akadályozott, valamint ér­telmi fogyatékos gyermekeit fejlesztése minél korábbi életkorban elkezdődhessen. A nyelvi javítást közép pontba állítva, olyan logo­pédiai óvodai programot kí­vánnak kidolgozni, amely modellként szolgálhat az országban más, óvodai be­szédjavító csoportoknak. J. Sz. I. Koszorúval, főhajtással A HONVÉDELEM NAPJÁN RÁKÓCZI KATONÁJÁNÁL A díszszázad már felso­rakozott, a rezesbanda is fújta, amikor a váci Esze Tamás honvédlaktanyába érkezett vendégek elindul­tak a csapatzászló irányá­ba, a magyar honvédelem napjának ünnepén. Göncz Árpád köztársasági elnö­köt, a katonaság főpa­rancsnokát, szárnysegéd je, Répi János ezredes képvi­selte. Jelen volt Katona Tamás, a város országgyű­lési képviselője, valamint a keresztény egyházak ré­széről Keszthelyi Ferenc katolikus megyés püspök, Csuka Tamás református lelkész és Bachát István evangélikus lelkész. A fegyelmezett, katonás­ra koreografált ünnepség középpontjában, alaktanya névadójának. Esze Tamás­nak, Rákóczi t árpái job- bágyikatonájáinak mell­szobra állt. Bakos Ildikó szobrászművész alkotását most először láthattuk itt, miután újra fölállították, a két váci laktanya összevo­nását követően. A Himnusz elhangzása után Katona Tamás rövid beszédet mondott, amiben hangsúlyozta, történel­münk az az útravaló, amit az európai közösségbe tart­va magunkkal vihetünk. Az Esze Tamás-mellszo­bor előtt legelőször Göncz Árpád szárnysegédje tisz­telgett, Arnóczy Lajos al­ezredessel, aki az 1956-os forradalom tisztje is volt. Utánuk Katona Tamás és dr. Czine Mihály irodalom- történész. az „Esze”-ün- nepségek visszatérő vendé­ge tisztelgett, koszorúval és főhajtással. A város veze­tői részéről Moys Csaba alpolgármester és Hajdú Sándor városi képviselő, majd a katonatisztek, köz- tüik a vendéglátó felföldi István ezredes, az ezred parancsnoka. Hátra volt még egy igen szép aktus, a várostól ka­pott csapatzászló ökume­nikus felszentelése. Először Keszthelyi Ferenc katoli­kus megyés püspök, majd Csuka Tamás református lelkész és Bachát István evangélikus lelkész adtak áldást. Az oszolj után a lakta­nya művelődési otthoná­ban folytatódott az ünnep­ség, ahol többek között tárogatózenét játszott az Állami Operaház zeneka­rának egyik tagja, dr. Czi­ne Mihály pedig Esze Ta­más történelmi szerepét méltatta. D. Z. Paradicsomhibridek Foton Kertészeti bemutató A hazai kertészkedők kö­rében jól cseng a Sluis- Groot Magyarország Vető­magtermelő és Kereskedő Kft. neve. A holland—ma­gyar vegyes vállalat évente rendszeresen tart bemutató­kat az ország legkülönbö­zőbb részein, így köztük Pest megyében is. A szal- mabálás kígyóuborka ter­mesztése, az alacsony költ­ségű, fűtés nélküli hajtatás módszere különösen a piac­ra termelő gazdálkodókat érdekli. A jövő héten, má­jus 27-én és 28-án tartanak a kft. szakemberei szakta­nácsadással egybekötött bemutatókat. Az első napon Cserkeszölön és Méhkeré­ken az uborkáról, míg más­nap Röszkén és Foton a legkorábbi, jól szállítható paradicsomhibridekről hall­hatnak értékes előadásokat az érdeklődők. A felsorolt helyszíneken a termelők megismerhetik az uborkatermesztésben használható, korszerű öntö­zőberendezéseket. Továbbá a paradicsom megporzását segítő poszméhelc alkalma­zási lehetőségeit, s választ kaphatnak tápanyag-után­pótlási és növényvédelmi kérdésekre is. (gy. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom