Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-18 / 116. szám

Pápaszobor a templom előtt Hazahívta a szülőföld III. Ince budai várbeli szobrán kívül nem tu­dok róla. hogy magyar­országi közterületen pápá­ról készült emlékmű állna. Dunavarsányban hamaro­san helyet kap XXIII. Já­nos pápa szobra. A dunavarsányi római katolikus templom előtt, hat óriási gesztenyefa ár­nyékolta _ kertben beszélge­tünk Kis'R. Sándor plébá­nossal, ő újságolja, hogy hamarosan, június 8-ra szobor kerül ide. — Várom az urakat, akik kiássák az alapot, mert a betonnak idő kell, hogy megkössön — mondja, Minden lehetséges mun­kát helybeliek végeznek, csak a szobrászművész nem idevalósi. A karcagi Győrfy Sándor formálta meg bronzból és svéd márvány­ból XXIII. János pápa alakját. Hasonlóképpen történt a tavalyi templomfelújítás is. A díszítő festőművész, Ma­rosvári György kivételével akkor is csupa helybeli munkálkodott. A lakóhelye­kért való tenni akaráson kí­vül ennek oka az volt, hogy így kívánja a felújíttató — aki szintén helybeli. A templom bejárata mel­lett tábla: „E templomot teljesen felújíttatta szere­tett édesanyja, Fabók Má­ria emlékére 1991-ben fia, Fonódi Sándor.’’ Fonódi Sándor már régen nem lakik Dunavarsányban. Még csak Magyarországon sem. De a szülőföld haza­hívta. Ebben a templomban keresztelték meg. Itt mi- nistrált, hát több millió fo­rintot áldozott a restaurá­lására, a harang felújítá­sára, az új orgonára. Pénzt hagyott a plébánosnál arra a célra, hogy évente több ízben kirándulni vigye a hí­veket — földijeit. A pápaszobrot is ő állít­tatja. Tiszteleg ezzel Vági László atya előtt, aki meg­keresztelte, s akinek duna­varsányi lelkipásztorkodása idején XXIII. János volt a katolikus világ feje. Most Szentesről érkezik majd Dunavarsányba Vági Lász­ló, itt mondja aranymisé­jét azon a napon, június 8-án, amikor a szobrot fel­avatják. (Nádudvari) i Sóskút és Pusztazámor lelkülönült, ám ez nem tazt jelenti, hogy közérdekű (ügyekbe ne tudnának szót jírteni. Ezt bizonyítja a sóskúti önkormányzat kép- yiselő-testülete által meg­hozott határozat is, amely­nek értelmében a Sóskúti Általános Iskola fogadja a Pusztazámori Általános Is­kola felső tagozatos ta­nulóit, és lehetővé teszi számukra a napközi otthon és a gyermekélelmezés igényibevéteilét. Mindezt ter­mészetesen a pusztazámori önkormányzat térítésével. szerepet tölt majd be. ha­nem azért is, mert a helyi kábeltévé egyúttal az Expó legfontosabb Budapest kör­nyéki hírközpontja lesz. Végül, de nem utolsósor­ban Budaörsön, a polgár- mesteri hivatallal átellen- ben található a nemzetkö­zi kapcsolatokkal rendel­kező Magyar Telefon Tár­saság, a Yellow Pages „ke­resztapja”. Ami a legfon­tosabb, ugyancsak e vá­roska ad helyet a grandió­zusra tervezett bevásárló- központnak is. Mindezek alapján nem kétséges, a különféle érdekcsoportok­nak aligha mindegy, ki ül •a polgármesteri székben. A lemondásra felszólító előterjesztés igen bőséges terjedelemben, a Budaörsi Anziksz 1992. februári szá­mában olvasható. A benne szereplő, itt-ott sántító, vi­tatható érvek önmagukért, pontosabban önmaguk el­len beszélnek. Szokatlaul rövid azonban a megtáma­dott fél, a polgármester vá­lasza. Azért kerestem föl hivatalában, hogy részletes magyarázatot kapjak a nem mindennapi ügy hát­teréről és mozgatórugói­ról. 4 ^MíAan Református ingyenkonyha A református egyház szeretetszolgálatának újabb ingyenkonyhája nyílt a főváros XV. kerületében az Alagi téren. Napi egyszeri meleg ételt, a hétvégékre pedig hideg csomagot kapnak a rászorulók, akik előzetes beszélgetés után kapják meg az ebéd­jegyeket. így a segély valóban azok életét könnyíti, akik rászorulnak. Mivel ez a szám nem csökken (sőt!), a napi 50-70 adag bizonyára rövidesen kevésnek bizonyul (Yimoia Károly felvétele) Nagy Péter törzsőrmester járőrözni indul (Petényi Sándor felvétele) mondta, a közelmúltban betörőket fogtak a sződli- geti gázcseretelepen, előt­te meg úgynevezett pillan­gókéssel felszerelt, bűnöző­ket tettek ártalmatlanná. Több ügy jut minden napra, a víkendházfeltöré- sektől az ABC kifosztá­sáig ... Szomorú tapaszta­latuk, hogy terjed a gyer­mekbűnözés. Csúnya IüSt tória volt az őrbottyáni sír- fosztogatás- ... — Harminc sírt rongál­tak meg a temetőben — mondta Tóth Balázs —, le­tördelték a virágtartókat, és kupacba hordták. Nem tudtuk, hogy eladásra szán­ják-e, vagy egyéb célzat­tal történt a dolog, da a szimatom azt súgta, hogy kis kölykök lehetnek a do­logban. Kiadtam az utasí­tást. hogy dél tájban, ami­kor vége a tanításnak, fi­gyeljék a környéket. Így sikerült tetten érni három fiút, akiknek a szülei na- :gyon keservesen vették tu­domásul, hogy az ő gyere­kük benne van ebben ,az ügyben. De a mi tekinté­lyünket széles körben erő­sítette, hogy erre odafigyel­tünk. A tervek szerint- új em­berekkel is bővítik majd az őrsöt, és önálló épületet kapnak. Korábban hét köz­ség két gépkocsit vásárolt a részükre, Sződtől pedig egy terepjárót kaptak. Az emberek érzik a hasz­nát annak, hogy éjjel-nap­pal vigyázzák a biztonsá­gukat és hajlandók áldozni is érte. Ca. J. Ki gondolta volna egy­kor? A csöndes, békés ap­ró falvakat is utolérte a szervezett bűnözés, a né­hány éve még csak filmvá­szonról ismert gengszteriz­mus. Itt van például Cso­rnád, ahol tavaly májusban motoros rendőrjárőr érte utol és fülelte le a több százezer forinttal menekü­lő postarablókat. Bizonyá­ra ez az esemény is hozzá­járult ahhoz, hogy ezen a környéken a lakók, az ön­kormányzatok nagy öröm­mel fogadták az 1991. de­cember 1-jén megalakult őr­bottyáni székhelyű, tíz fa­lut átfogó' rendőrőrsöt. És ami különösen sokat szá­mít, a szíves fogadtatás anyagiakban is megnyilvá­nul: a költségvetésből se­gítik a technikai felszere­lést, a rendőri munka nél­külözhetetlen feltételeinek a megteremtését. Hétköznap délelőtt meg­beszélt időpontban men­tünk Örbottyánba, ahol a polgármesteri hivatal eme­letén kapott helyet — leg­alábbis egyelőre — a rend­őrőrs, és két váratlan beje­lentést hallgattunk végig, mielqtt a parancsnok, Tóth Balázs törzszászlós ráért velünk beszélgetni. Az egyik bejelentő, egy izgatott férfiú különösen felkavarta a kedélyeket, ugyanis arról tájékoztatott, hogy az utcájukban ott áll egy rendszám nélküli, 1500-as piros Polski. Erről pedig tudni kell, hogy be­törések színhelyén szokott feltűnni, azután nyoma vész. Ám esetünkben a nyomban helyszínre siető, majd onnan gyorsan visz- szaérkező Nagy Péter törzs- őrmester azt jelentette, hogy bár rendszám nélküli a járgány, de ném az a bi­zonyos. Ám feltehetően ez is lopott.., Már ebből is érzékelhet­tük, hogy bőven van dolga itt annak a kilenc rendőr­nek. aki az összességében több mint tizennégyezres lé­lekszámú -tíz község biz­tonságát vigyázza. Mint Tóth Balázs el­Ezsei a székkei mindig baj van Újabb kísérlet Budaörsön A sárdobálás hidegvér­rel kiszámított lélektaná­hoz tartozik, hogy akár igazak a vádak, akár nem, mindenképpen az áldozat fizet rá. Budaörsön most hasonló történik. A város első em­berét, Wittinghoff Tamás polgármestert, az önkor­mányzat igazgatási és eti­kai bizottsága úgymond vétkeiért elítélte és hiva­talos előterjesztésben le­mondásra szólította föl. Az ügy pikantériáját fokozza, hogy mindezt annak a he­lyi újságnak, a Budaörsi Anziksznak az első olda­lán tette közzé a lap, amelynek felelős kiadója éppenséggel a polgármes­ter. Az már csak pont az i- re, hogy a 10-6 arányban — két tartózkodással — a menesztés mellett szavazó testület állásfoglalása elle­nére Wittinghoff Tamás nem mondott le. és nem is szándékozik lemondani. Ugyancsak a Budörsi An­zikszban közétett válasza szerint: „Hivatalomhoz nem ragaszkodom. Vállalt feladatomat elvégezni azon­ban nem ízlés dolga, ha­nem kötelező érvényű er­kölcsi parancs.” ÉRDEKEK ÉS CSOPORTOK A furcsa történet komor hátterét azok a sokszoro­sított röplapok képezik, amelyek a lemondási fel­szólítással egy időben Bu­daörs nyilvános központi helyein — például a temp­lom falán — megjelentek. A névtelen irományok ki­tételei közül az egyik zaf­tos például „taíknyos zsidó Csemeté”-nek titulálja a polgármestert. A Budapesttől mindössze nyolc kilométerre fekvő Budaörs kiemelt szerepet kaphat az Expóban. Nem­csak azért, mert itt van a dinamikus fejlődést ígérő Repülőgépes Szolgálat köz­pontja, amely a hazai és a külföldi légi közlekedés, valamint az idegenforga­lom fellendítésében fontos — Igazak-e az ön ellen felhozott bizottsági vádak? — Egy részük igaz, de ezekben olyan hibákért pellengéreznek ki, ame­lyek minden önkormány­zatnál előfordulnak. Ilyen például, hogy a bizottsági ülések jegyzőkönyvét gyak­ran késve kapták meg. Az igazsághoz tartozik, hogy amikor megválasztottak polgármesternek, már nagy volt a restancia a jegyző­könyvek gépelésében. Egy ideig emiatt késtek a jegy­zőkönyvek, ráadásul időn­ként annyira sűrűn követ­ték egymást az ülések, hogy nem győztük legé­pelni. A vádak másik ré­sze egyszerűen nem igaz, azaz rágalom. Mégse vit­tem pörre az ügyet, mert a lakosság nyugalmát ezzel nem akarom zavarni. ÉPPEN AZ ELLENKEZŐJÉT — Kinek az érdeke önt elmozdítani a székéből? — Legföljebb találgatha­tok. Talán az az ok, hogy a bizottság ellenem szava­zó hangadóinak nem tet­szik, hogy szerintük túl fiatal, ennek ellenére igen határozott vagyok. Talán az, hogy néhány korábbi testületi ülésünkön szót emeltem a bevásárlóköz­ponttal kapcsolatos lehet­séges üzlettársak — a Tech­nomark vegyes vállalat és a Shopping City — ellen. Egyébként a Shopping Ci- tyről nemcsak nekem volt az a véleményem, hogy zavarba ejtően bizonytalan az anyagi háttere egy ilyen óriási beruházáshoz mint a mi bevásárlóközpon­tunk, A Heti Világgazda­ság elemző cikkének is ugyanez a kicsengése. A HVG cikkírójának és min­den újságírónak szívesen nyilatkoztam és nyilatko­zom bármiről, ami váro­sunkat érinti, tehát erről is. Talán emiatt ragasztot­ták rám a vádat, hogy úgy­mond lejáratom a vámost,. az önkormányzatot. Holott ennek éppen az ellenkező­jét teszem. Mindenesetre az egyik ellenem voksoló már figyelmeztetett, olcsób­ban megúszom, ha szép csendben, magamtól távo­zom. — Ez jóindulatú tanács vagy burkolt fenyegetés? — Akármelyik is, beosz­tásomnál fogva nem en­gedhetem meg magamnak, hogy fenyegetésként fog­jam föl. Nem sértődhetem meg, mert ha így tennék, és a vádaskodásokra vi- szontvádaskodásokkal vá­laszolnék, Budaörs közéle­te pillanatokon belül da­rázsfészekké változna. A POLGÁRMESTER FEGYELMIJE A történet sajnos, itt még nem ér véget. Wit­tinghoff Tamás ellen a mi­nap fegyelmit kezdemé­nyezett az önkormányzat egyik képviselője. A gya­núba fogott fél szerint a vád ismét igen gyenge lá­bon álló ürügy. Bárhogy is zárul a polgármester-bulk- tatási kísérlet, kétlem, hogy a célba vett vezető ■ tekintélyének csorbulása nélkül kerülhet ki az egészből, a sárdobálás ko­rábban leírt lélektani sza­bályai szerint. A polgár- mester eddig tanúsított csöndes, de megfontolt ha­tározottsága az egyik fő ellenzékit időközben ön­vizsgálatra késztette és a pártjára állította. — Az eredeti bizalmatr lansági indítvány előter­jesztője azóta bocsánatot kért tőlem, ő • valószínűleg többé már nem fordul el­lenem — mondta a pol­gármester. A nagy menet, vagyis a fegyelmi tárgyalás még hátravan. Wittinghoff Ta­más úgy véli, élvezi a bu­daörsi lakosság bizalmát, és számára ez a legfonto­sabb. Kocsis Klára felsősök vendégségben Tíz faluban kilenc rendőr Tetten érték a kegyeletsértőket

Next

/
Oldalképek
Tartalom