Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-18 / 116. szám

LESZ ELÉC FÖLD Mennyit ér a kárpótlási jegy? ** ' • ■ KORMANYSZOVIVOI KÖZLEMÉNY Üres váltót mi nem kívánunk aláírni Hetvenszázalékos árfolyamon kelt el az első kárpótlási jegy, ami meghaladj,a a várakozásokat — olvashattuk a szerdai lapokban. Viszont néhány Pest megyei tele­pülés arról értesülhetett nemrég egy lakossági fórumon, hogy a kárpótlási jegy igenis megéri az értékét, a 100 ezer forint már most 112 ezret ér. Megkértük dr. Sztáray Mihályt, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal veze­tőjét, aki a fenti kijelentést tette, hogy kommentálja a kárpótlási jegy tőzsdei be­vezetését. — Vállalni szoktam a ki­jelentéseimért a felelőssé­get, és most is azt mon­dom: mivel a kárpótlási jegy kamatozik, ezért nem érheti hátrány azokat, akiknek az ügyét később bírálják el, mert mindenki­nek a kárpótlási törvény hatályba lépésétől számít­ják fel a kamatokat. Itt külön kell választani két dolgot. Azt, hogy mi a ka­mattal emelt érték, és mi a tényleges, ún. piaci érték. Az a brókercégekre tartozik, hogy ők hetven százalékra értékelik a kárpótlási je­gyet. Én továbbra is azt mondom, hibát követ el az, aki már most meg akar szabadulni a kárpótlási je­gyétől, mert a jegy a rész­vényvásárlásoknál majd sokkal többet fog érni. A 100 ezer forintos kárpótlási jegy a kamat figyelembe­vételével már most 112 ezret ér például az önkor­mányzati lakások megvá­sárlásánál. Aki pedig a jó értelemben vett spekulációs célból akarja felvásárolni a jegyeket, annak előnye le­het a privatizációs részvé­nyek vásárlásakor, és az ilyen vállalkozó szelle­műeket csak biztatni tud­juk. De ha valaki már most rögtön pénzzé akarja tenni a kárpótlási jegyét, az ki van szolgáltatva a piaci értéknek. A termőföldek esetében pedig nyilvánvaló, hogy az arra jogosult káro­sult legalább az értékének megfelelő vagy értékesebb földet kap az árverésen a kárpótlási jegyekért. — Viszont vannak olyan települések, például Tököl, ahol a kijelölt földterület jóval kevesebb, mint a kárpótlási igény. Ezeken a helyeken is megéri majd az értékét a kárpótlási jegy? — Ezeken a települése­ken az állami gazdaságok földjeiből meg lehet majd oldani az árverést. De hogy milyen lesz valójában a li­citálás azokon a helyeken, ahol kevesebb a föld, azt most még nem lehet tudni,- azt majd ősszel, élőben lát­hatjuk meg. Viszont állít­hatom, hogy aki fölveri az értéket, az maga ellen dol­gozik, mert jó drágán veszi meg a földet, így a többiek jobb eséllyel indulhatnak, mert több föld marad. — ön azt is mondta a la­kossági fórumon, hogy már most vannak olyan új cé­gek, amelyek 120-130 szá­zalékos árfolyamon veszik meg a jegyeket, és biztat­ta a lakosságot, hogy ezek­nek a felvásárlóknak adják el őket, és hogy érdemes kivárni ezeket a jó értéke­sítési lehetőségeket. — Valóban vannak ilyen üzleti ajánlatok, de nem adhatunk információt, mert ezek a társaságok a sze­mélyiségi jogokra hivat­kozva névtelenséget kértek Komoly felelősséggel mondhatom, várják ki az emberek a részvéhyvásárlá- si lehetőséget, vagy aki ter­mőföldhöz akar jutni, és megfelel a feltételeknek, az a licitálást, mert ezekben az esetekben a lakosság nem járhat rosszul. Föld pe­dig lesz elég, bátran állít­hatom, hogy mindenkinek jut, aki gazdálkodni akar. Halász Csilla (Folytatás az 1. oldalról.) rilis 1-jén Jan Camogursky szlovák miniszterelnök, amikor Szlovákiában Mádl Ferenc tárca nélküli mi­niszterrel találkozott. Mádl Ferenc a tárgyalásokat kö­vetően az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: előre nem ismert eredmé­nyek elfogadására nem le­het jogi kötelezettséget vál­lalni. Tisztázatlan tehát, hogy miként jöhetne létre az Európai Közösség részvéte­lével Becsben a magyar— csehszlovák találkozó, ha á szomszédos országban nem vállalják — előzetes felté­telek nélkül — a C variáns munkáinak, a Duna eltere­lése előkészületeinek leállí­tását. Amennyiben szó sze­rint kell érteni a csehszlo­vák bejelentés, erre a szom­szédos országban csak ak­kor vállalkoznának, ha a magyarok mintegy előre kötelezettséget vállalnának. A magyar fél viszont — az eddigi nyilatkozatok ezt bizonyítják — nem hajlan­dó egy ilyen üres váltó aláírására. — Bős-ügyben nem tart­Eltérő csődkezelés Halaszthatatlannak tartják f oiiják vissza ii felfüggesztés!! (Folytatás az 1. oldalról.) szólva a miniszter kifejtet­te: az ipari tárcánál úgy vélik, hogy mindössze nyolc vállalatnál indokolt az ál­lami tulajdon megtartása. Ez főként a stratégiai ipar­ágakban fontos, elsősorban ott, ahol ezek az energeti­kával kapcsolatosak. Pél­dául: a villamosenergia-, kőolaj- és gáz-, valamint az alumíniumiparban. Az állami tulajdonlásnak két markáns formája lesz a jö­vőben: a költségvetési üze­mek, illetve a társasági tör­vény hatálya alá eső vál­lalkozások. Ez aló! csupán három kivétel lész — mondta a miniszter — a MÁV. a posta, valamint a MÁV-hoz kapcsolódó autó­busz-közlekedés. Kitérve a kutatás-f-ejlesz- tés kérdésére, a miniszter azt húzta alá: az állam 25 százalékban érdekelt ma­rad a fejlesztési kutatáso­kat végző kutatóintézetek­ben, amelyek eredményeit az ipar közvetlenül is hasz­nosíthatja. A Mérnöki Kamara nem lehet politikailag passzív a jelenlegi helyzetben — je­lentette ki Hajtó Ödön, a kamara elnöke. A mérnöktársadalom leg­fontosabb kérdésének mondta, hogy a felsőfokú végzettséggel, rendelkező műszakiak tevékenységét törvény szabályozza, ezért a Mérnök Kamara elkészí­tett egy jogszabály-terve­zetet, melynek a mérnöki rendtartási törvénytervezet nevet adták. (E törvényter­vezet létjogosultságát azon­ban a tanácskozáson jelen lévő Szabó Iván későbbi felszólalásában megkérdő­jelezte.) Hajtó Ödön kitért arra is: a bős—nagymaro­si beruházással kapcsolato­san konstruktív javaslato­kat kellene tenni annak ér­dekében, hogy a Duna ha­józható legyen, utalva a közeljövőben átadandó új Duna—Majna—Rajna vízi út jelentőségére. A tanácskozáson jelen lé­vő Barsiné Pataky Etelka, az Expo kormánybiztosa a világkiállítás megrendezé­sének részleteiről tájékoz­tatta a résztvevőket. A ta‘- nácskozáson jelen volt Pun- gor Ernő akadémikus, tár­ca nélküli miniszter, az OMFB elnöke is. A Filozófiaoktatók Nem­zetközi Szervezetének ma­gyar tagozata a hét végén tartott ülésén hozott hatá-* rozatában kimondta, hogy megszületett a tárgyi felté­tele a filozófiaoktatás fel­függesztésére vonatkozó ta­valy augusztusi miniszté­riumi intézkedés visszavo­násának — tájékoztatja Tamássy Györgyi, a szerve­zet illetékese az MTI-t. A filozófiaoktatók szervezete két filozófiai szöveggyűjte­mény tervezetét vitatta meg. Az ülés halaszthatat­lannak tartotta, hogy a mi­nisztérium mihamarabb ha­tározzon a tavaly augusztu­si felfüggesztés megszünte­téséről, mivel a középisko­lában a tankönyvek meg­rendelése most zajlik. A LETKERDESEK VÁCOTT Mikor lesz elkerülő útszakasz (Folytatás az 1. oldalról.) ink ezt kívánják. Szab 5 Iván az 1993-ban induló autópálya-építési program­ról kezdett beszélni, amire Soós Károly Attila rávág­ta, jó, jó, de már korábban kellett volna. Ebben termé­szetesen a váciak is egyet­értettek vele, hiszen már legalább öt esztendeje hite­getik a várost az elkerülő útszakasz megépítésével. A lakosság várja a beígért elidegenítéseket, s eredmé­nyét annak a számos fó­rumnak, ahol kikérték vé­leményét az út nyomvona­lát illetően. Koncessziós alapon ez a rövid útszakasz nem épít­hető meg, nem volna biz­tosított a megtérülés. Ezért külföldi célirányos köl­csönökre lehet csak számí­tani. A miniszter nem biz­tatta gyors megoldással a helyieket, de nem tartotta kizártnak, hogy a súlyos ólomszennyezés megszün­tetése miatt ne kaphatna prioritást ez a beruházás. A cementgyártás felfutá­sa még a munkanélküliség arányának kedvezőbb ala­kulását is képes jelezni, ami más egyéb mellett Soós Károly Attila szerint cseh­szlovák szomszédainknál annak ellenére, hogy mé­lyebbről indultak jobban áll. Szerinte a jelenlegi gazdasági helyzetünk is csak azért lehet viszonylag elfogadható, mert már húsz éve megindultak a reform- folyamatok. igy szerinte ehhez a jelenlegi kormány nem sokat tett hozzá. Szabó Iván mosolygott ezen a sommás véleményen, de valószínűleg nem lepte meg. s azt mondta, -ő nem cserélné el a. magyar gaz­daságot a csehszlovákkal. Ott ugyanis azért van ke­vesebb munkanélküli, mert még nem tartanak a gazda­ságtalan. üzemek, iparágak leépítésénél. Erre Soós Ká­roly Attila hozzátette, ter­mészetesen ő sem cserélne. Kedvcsinálónak még any- nyit, talán érdemes lesz ki­tartani a műsor végéig egy csemegéért, ami Vácon már a tervezett műsoridő után. de még a kamerák előtt hangzott el. Kupa Mi­hályt emlegették, a vendé­gek. Hajdú Sándor rész- munkaidős MÁV-dolgozó ugyanis megkérdezte az SZDSZ képviselőjét, vajon ki .akarják-e fárasztani a költségvetésen keresztül a Pén zügyrn misztériumot. Mire a kérdezett azt vála­szolta, most hallja először, hogy erre az ellenzék ké­szül. Kupa Mihály ugyan­is gyakran félrevonul, nem beszélget képviselőtársai­val a szünetekben, s a költ­ségvetési bizottság elnöke úgy hallotta, éppen a kor­mánypártiak készülnek Kupa ellen. Mit mondha­tott volna minderre az ipa­ri miniszter: érdekes, ő pedig ezt '-a szóbeszédet nem hallotta, pedig ő nem vonul félre a kormánypár­ti képviselőktől. (A műsor ideje: kedd 21 óra, TV 1.) Dudás Zulun ható tovább a kormány ha­logató taktikája, annak szakmai kihatásai és súlyos" politikai vonzatai miatt — jelentette ki Pap János, fi- deszes parlamenti képviselő a párt regionális fórumát követő sajtótájékoztatón szombaton a dunakiliti duz­zasztómű központjában. A fórumon a Győr-Mo- son-Sopron, a Vas és Ko­márom-Esztergom megyei Fidesz-szervezetek képvise­lői tájékozódtak a bősi erő­műrendszerről. Meghallgat­ták a vízügy és a környe­zetvédelem vitáját és ezt követően alakították ki ál­láspontjukat. Az állásfoglalás követeli, hogy a Duna maradjon meg az eredeti medrében. Sem­miféle eltereléssel és egyéb olyan megoldással nem ér­tenek egyet — az erőmű­építést is beleértve —. amely további problémák­hoz vezet — hangoztatta a honatya. Befejeződött az MSZP kongresszusa Az önálló, harmadik Vasárnap a kora délutáni órákban az Inlernacionálét elénekelve befejezték mun­kájukat Szegeden az MSZP pénteken kezdődőit III. or­szágos kongresszusának küldöttei. A kongresszus elfogadta a párt politikai nyilatkoza­tát, valamint az Időben cí­mű kongresszusi zárónyi­latkozatot. Utóbbiban meg­fogalmazták: a szegedi kongresszus bizonyságot adott arról, hogy a magyar szocialisták önálló — a konzervatív és a liberális vonal mellett — harmadik erőként vannak jelen a magyar politikai közélet­ben, s így akarnak működ­ni a jövőben is. A párt po­litikája a gondoskodásban és a szakmai megalapozott- a baloldaliság, az ország sorsa iránti elkötelezettség és a szakmai megalapozott­ság hármasára épül. Horn Gyula újraválasz­tott pártelnök zárszavában egy meghívott vendég véle­ményét idézte: komoly, nagy párt nagy kongresszu­sa _ volt ez. Kiemelte, hogv az MSZP egy év alatt el­érte a szoros együtíműkö- déS lehetőségét a szakszer­vezetekkel. A pártelnök koraina!c tartja még a koa­líciós elképzelésekkel való foglalkozást, hiszen két év múlva lesznek a választá­sok. De a szocialisták min­den alkotmányos, demok­ratikus, az ország felemel­kedéséért dolgozó párttal készek együttműködni, akár a parlamentben, akár a leendő koalícióban. Meg­győződése — hangoztatta —. hogy az MSZP ugyan­olyan esélyekkel indul a választásokon, mint a töb­bi parlamenti párt. Az elnök bejelentette, hogy — elfogadva egy bírá­latot — rövidesen kidolgoz­zák a párt közbiztonsági koncepcióját, legkésőbb őszig pedig a választási felkészülési programot. Ugyancsak ősszel profi ok­tatókkal politikusképző tan­folyamot indítanak. — A kongresszus kemé­nyen bírálta a kormányt, de hát mindenki azt kap, amit érdemel. Ennek a nemzetnek pedig sokkal jobb vezetők kellenek, mint a mostani urai — jelentet­te ki. A párt eg3'ségéről azt mondta, hogy az egység sokszínűségében van,» lehet bírálni is az MSZP-n belül. Végül újraválasztását, a bi­zalmat megköszönve nem ígért nagy tetteket, de azt igen, hogy amíg elnök lesz, nem engedi, hogy a pártot jobbra vagy balra „rángas­sák”, vagy egyéni érdekek határozzák meg a munkát. Megbízható információk a magyar tőkepiacról A Creditanstalt Érték­papír Rt. és az Extel Fi­nancial nemzetközi kiadói és információszolgáltató csoport a napokban meg­állapodást kötött az érték- papú'piacon szereplő ma­gyar társaságokról szóló információk feldolgozásá­ra. és információs kártyák értékesítésre a világszerte ismert Extel Card Service keretében. Az Extel Cre­ditanstalt Hungarian Card Service (Extel Creditans­talt Magyar Információs Kártyák) idén júliusban angol nyelven jelenik meg a nemzetközi piacon. A szolgáltatás fő célja, hogy a nemzetközi pénz- és tőkepiacon befektető cégek, tőkéscsoportok szá­mára fontos és megbízható híreket adjanak a kiala­kulóban levő magyar tő­kepiacról. ★ Az Extel Financial nem­zetközi kiadói és ínformá- ciószlogáltató csoport a United Newspapers tagja. Az Extel-kártyákat 1919- ben jelentették meg elő­ször. A cég üzletpolitiká­jának része, hogy az egyes értékpapírpiacokon szerep­lő. elismert helybeli szak­mai partnerekkel működjön együtt az információk be­szerzése és feldolgozása te­rén. Az Extel Financial irodákat tart fenn London­ban. New Yorkban. To­kióban. Hongkongban, Brüsszelben és Frankfurt­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom