Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-18 / 116. szám
Csernobil Amerikai számvevőszék Az ellenség ma is közös A magyar segélyekről örökölhető A csernobili nukleáris katasztrófa élete végéig fenyeget 1 millió embert a radioaktív fertőzés sújtotta körzetben — közölték Bécsben tartózkodó fehérorosz orvosok az APA osztrák távirati irodának adott interjúban. Ivan Szuj, a gomeli körzeti kórház gyermeksebészé és Tatjana Suhimina, a hae- matológiai osztály vezetője elmondta, hogy az érintett területen az elmúlt években drasztikusan megnőtt a rákos elváltozások száma még a gyermekek körében is. A katasztrófa után ezrek maradtak súlyosan szennyezet körzetben, és fogyasztottak radioaktív sugárzással szennyezett élelmiszert. Csernobil óta meggyengült az immunrendszer. A kromoszómavizsgálatok azt mutatták ki, hogy a su- gárferlőzöttség örökölhető. — A Magyarországnak és a Lengyelországnak nyújtott amerikai támogatást át kell szervezni, hogy hatékonyabb legyen és a segítségre az eredetileg tervezett 5 évnél hosszabb ideig lesz szükség. Ezt mondja jelentésében az állami számvevőszék (GAO), miután átfogóan megvizsgálta a két országban folyamatban levő programokat. ' A törvényhozás számára készült jelentés szerint irreálisnak bizonyult az eredeti elképzelés, hogy az 1990-ben indított segély- programokra csak átmeneti időszakra, legfeljebb 5 évig lesz szükség, miután a két ország gazdasági és politikai átalakulása — részben rajtuk kívül álló okok miatt — a vártnál jóval hoszszabb lesz. Az eddig ismert tervek szerint mindenesetre az októberrel kezdődő új pénzügyi évben a térség országainak szánt segítség lényegesen kisebb lesz, mint az előző két esztendőben, majd fokozatosan tovább csökken. A jelentés rámutat, hogy míg Magyarország — a több mint 20 éve kezdett piac- orientált reformokra építve — folytatta a fokozatos átalakítást, Lengyelország a gyors módszert, a sokkterápiát próbálta ki. A számvevőszék felemlíti a privatizálásnak a vártnál jóval lassúbb ütemét, a súlyos gazdasági-pénzügyi gondokat és meglehetősen borúlátóan ítéli meg a két ország rövid- és középtávú kilátásait, mondván, hogy a gazdasági és politikai reformok teljes sikeréhez húsz évre is szükség lehet. A külügyminisztérium a jelentéshez fűlött véleményében cáfolja ezt a nézetet: véleménye szerint az elkerülhetetlen gazdasági visszaesés után a két ország fejlődni fog, s az idézett gazdasági mutatók nem mindig tükrözik a valódi helyzetet, miután nem tartalmazzák az új kisvállalkozások ezreinek adatait. Bosznia Az EK nem avatkozik be Jugoszláviái háború A legsúlyosabb memkültválság A jugoszláviai háború az 1945 óta legszörnyűbb me- nekiiltválságba taszította Európát: eddig több mint 1,2 millió ember menekült el otthonából, és néhány héten belül újabb 300 ezer követi őket — írta vasárnap a The Sunday Times című brit lap. A jugoszláviai konfliktus kezdete óta több mint 125 ezer ember keresett mene-r déket Németországban, 70 ezer Magyarországon és 20 ezer Ausztriában. Svédországba naponta 1000 menekült érkezik. Az egykori Jugoszlávia területén 600 ezer ember vándorol új hajlékot keresve — írta a brit lap, s hozzátette: ezek csak azok. akik nyíltan segítséget kértek, de még sok ezren turistának álcázva menekülnek. Átfogóbb adatokat idézve, az újság azt közölte, hogy 1990. január ófa több mint 570 ezer ember kéri. menedékjogot Németországban, többségük Ke- let-Európából. Az első hullámban főleg Romániából érkeztek az emberek, aztán Horvátországból, az idén pedig Boszniából. Emberséges ellátásuk eddig 3,6 milliárd dollárjába került a német adófizetőknek. Miközben Németországban feltámadt a neofasizmus, a kisebb országokban, Ausztriában, Magyarországon vagy Svájcban bővül a társadalmi egyetértés, hogy a menekültek árjának gátat kell vetni. Tisztelt és példaként követett személyiségek II. János Pál pápa vasárnap a Szent Péter téren 300 ezer hívő előtt celebrált szertartáson boldoggá — a katolikus egyház által tisztelt és példaként követett személyiséggé — avatta Jósé Marja Escriva de Ba- laguer, 1975-ben elhunyt spanyol papot és szerzetest, az Opus Dei egyházi társadalom alapítóját. Az Opus Dei Szervezésében Spanyolországból és a világ minden tájáról érkeztek hívők, a szervezethez tartozók erre a szertartásra. Ugyancsak boldoggá avatott a pápa egy afrikai néger apácát, Bakhita nővért, aki rabszolga Volt Szudánban, ötször eladták, míg Olaszországba került a század elején, és egy zárdában fejezte be életét 1947- ben. A pápa a boldoggá avatás alkalmából felhívást intézett a szudáni kormányzathoz, hogy tartsa tiszteletben az alapvető emberi jogokat. II. János Pál példának állította a keresztények elé Escriva de Balaguer alakját: „A hatalom, pénz és élvezetek hajszolása, annyi erőszak és boldogtalanság előidézője helyett önmagunk feláldozása és embertársaink szolgálata te2 hét boldoggá” — hangoztatta beszédében.* Escriva de Balaguer 1928-ban alapította mozgalmát, amelyből később az Opus Dei szervezet kinőtt. Fő műve az Utam című könyv, amely 999 maximát, intelmet és morális útmutatást tartalmaz. Az Opus Deihez titkos foga dalmat téve világiak is csatlakozhatnak. A szerve zet Franco Spanyolorszá gában hatalmas gazdasági és szellemi befolyásra tett szert. Ma jelen van a világ 87 országában 70 ezer tag gal, vállalatokat, egyetemeket, újságokat tart fenn. II. János Pál pápa rendkívül nagy becsben tartja a szervezetet. Az EK nem kíván katonailag beavatkozni Boszniában, s bár mérlegel gazdasági embargót Szerbia ellen, sokan kétlik, hogy az hatásos lehet — jelentette vasárnap a The New York Times. A lap párizsi, londoni és bonni kormány forrásból úgy értesült, hogy az EK ugyan készen áll a további közvetítésre a válságban, de az eddiginél nagyobb mértékű beavatkozásra nem hajlandó. Míg tavaly, a válság kirobbanásakor attól tartottak, hogy az átterjed egész Jugoszláviára, illetve a Szovjetunióra, az utóbbi azóta eltűnt, s a konfliktus nagymértékben Boszniára összpontosul. Az EK bizottsága tanulmányozza olajszállítási és kereskedelmi tilalom lehetőségét Szerbia ellen, de a vélemények megoszlanak; az embargó a lakosság széles rétegeit sújthatja, emellett könnyen kijátszható, és Szerbiát az olajszállítási tilalom arra késztetheti, hogy szomszédaitól ragadjon el olajat — írta a lap. Helmut Kohl: Politikai jelzés Magyarország, Lengyel- ország és Csehszlovákia esetében a teljes jogú tagság az Európai Közösségben csak akkor válhat valóra, ha megteremtődnek a politikai és a gazdasági előfeltételek — mondotta Helmut Kohl a néhai nyugatnémet kancellárról, Konrad Adenauerről elnevezett díjak vasárnapi müncheni kiosztására írt beszédében. A német kormányfő szerint Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal 1993-ban meg kell kezdeni a tárgyalásokat az EK-ba való belépésről, esetleg az összes EFTA-tagországgal, ha ők is így kívánják. A német kancellár azt mondta, hogy a Budapesttel, Prágával és-Varsóval kötött társulási szerződések fontos lépést jelentenek, egyben politikai jelzéssel bírnak: ezeket az országokat be akarják vonni az európai integrációba. A Szovjetunió utódállamaival Kohl szerint nem társulási szerződéseket kell kötni, hanem „különleges szerződéseket”, amelyek azonban a normális együttműködési megállapodásokon túlmennek. Az idei Adenauer-díjak elnyerői között van Michael Wolfssohn professzor és a Magyarországon is ismert regényírónő-költőnő, Gabriele Wohmann. Versenyképes áruk A kelet-európaiak EK-tag A közép- és kelet-európai országoknak tíz-húsz évre van szükségük ahhoz, hogy megteremtsék a korszerű gazdaságot, ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy [ K&Sf&idi események I egiy mendotbon FIDEL RAMOS egykori védelmi miniszter látszik a legesélyesebbnek a Fülöp-szigeteki választásokon. A GRÜZ ÁLLAMÜGYÉSZSÉG vádat emelt a januárban megbuktatott volt államfő, Zviad Gamszahurdia ellen, ugyanakkor a grúz titkosszolgálat Moszkvában elfogta és Tbiliszibe hurcolta a bukott elnök volt belügyminiszterét. Dilar Kabulant. LECH WALESA lengyel államfő a két ország gazdasági és politikai együttműködésének kérdéseiről tanácskozott Mubarak egyiptomi elnökkel. ERICH HONECKER volt keletnémet állami és pártvezető kétli. hogy a pert ellene Németországban tisztességes eszközökkel folytatnák le, ezért nem akar hazatérni — jelentette ki a Berlinben megjelenő Kurier am Sonntag című lap, a 79 éves expolitikus ügyvédjére hivatkozva. ennyi ideig kellene várniuk az EK-tagságra — jelentette ki Jacques Delors, az Európai Közösségek bizottságának elnöke vasárnap egy televíziós nyilatkozatában. Delors szerint elsősorban Magyarország, Csehszlovákia, illetve Lengyelország nyerheti el a tagságot, de szerinte ehhez körülbelül egy évtizedre van szükség. A bizottság elnöke Portugália és Spanyol- ország példájára hivatkozva azt hangoztatta, hogy az új tagoknak nem kell feltétlenül minden tekintetben elérniük az EK fejlett tagállamainak gazdasági színvonalát, azt azonban ismét leszögezte, hogy a teljes jogú tagság azonnali megadását a kejzép- európai országok nem tudnák gazdasági téren elveseim, gazdaságuk olyan versenyhelyzetbe kerülnes amelyet nem tudna túlélni. Ünnepség Nagyváradon Vasárnap befejeződött Nagyváradon a Vara- dinum ’92 ünnepségsorozat. Reggel a vórtempiorúban tartott római katolikus mise után a város központjában, az egykori Szent László téren leleplezték a török iga alóli felszabadulást megörökítő emléktáblát. Tőkés László, a Királyhágó Melléki Református Egyházkerület püspöke avatóbeszédében kifejtette: miközben Marosvásárhelyen tovább tart az á'tkos testvérharc, a régi rendszer levitézlett zsoldosai tovább folytatják a demokratikus kibontakozást, a nemzeti megbékélést gáncsoló, mérgező tevékenységüket, miközben Kolozsvár eszelős polgármestere Marosvásárhely fekete márciusának forgatókönyve alapján valóságos keresztes háborút visel a romániai magyar nemzetközösség és általában a demokratikus szabadságjogok ellen. Istennek hála. Nagyvárad főterén — a város vezetésének jóSZDSZ Hatalmi Az SZDSZ nem csupán a szakszerű törvényalkotói munkát tekinti az Ország- gyűlés egyedüli feladatának. . Legalább ilyen fontosságúnak tartja a parlament másik funkcióját, a kormányzat ellenőrzését — hangzott el az SZDSZ Országos Tanácsának szombati ülését követő sajtótájékoztatón. A parlament kétéves munkáját áttekintő OT-ülésen elhangzottakat a szabaddemokraták vezetői úgy foglalták össze: az Országgyűlésből fokozatosan kiszorul a valódi, érdemi politikai vita. A kormány megpróbálja elodázni azt, hogy beszámoljon tevékenységéről a képviselőknek. A parlamenti ciklus félideje alatt született legfontosabb törvényeket értékelve szinté valamennyi jogszabályt kritikával illettek a szabaddemokrata politikusok. Wekler Ferenc országgyűlési képviselő kifejtette: az állam- titkári státusban levő, a váhagyásával — kétnyelvű emléktáblát avathatunk a török iga alóli felszabadulás 300. évfordulóján. A mai nap összefogásra figyelmeztet, arra, hogy van lehetőség és remény a kölcsönös szereteten, tiszteleten alapuló megbékélésre — folytatta Tőkés László. — Mint ahogy a török megszállás idején közös volt magyar és román ellensége, ma is az: a megdöntött kommunista rendszer, az embertelen elnyo- nfás, a pusztulás jogfosztó, szabadságtipró erői, akik évtizedeken át megszállva tartották térségünk népeit, s börtönné változtatták országainkat. Az emléktábla-avatás után ünnepzáró szentmisét tartottak a római katolikus bazilikában. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek méltatta Nagyvárad szentjének, 1. László királynak a keresztényi és lovagi érdemeit, akinek máig ható üzenete: Hogyan lehet a mindennapi gondok között Isténnek élni. központ regionális szintű közigazgatásban meghatározó szerepet játszó köztársasági megbízottak révén a kormányzatnak sikerült korlátoznia a helyhatóságőkat. Hozzátette: a következő választások után felálló új parlamentnek mindenképpen meg kell szüntetnie az operatív hatáskörű köz- társasági megbízotti intézményt. Wekler Ferenc azon az állásponton volt, hogy a centralizáció következtében a kormányzaton belül egy erős hatalmi központ Van kialakulóban, és ez nem más, mint a Belügyminisztérium. A gazdasági törvényeket -mérlegre téve Bauer Tamás országgyűlési képviselő elmondta: a tulajdon- viszonyok átalakítása szempontjából legfontosabb jogszabályok — így az előprivatizációs és a kárpótlási törvények — esetében az SZDSZ mindvégig a kormányzatétól eltérő álláspontot képviselt. Másialan dipkmásek Munka nélkül a „napszámosok” Az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága rendkívül aggasztónak tartja a pedagógus munkanélküliek számának növekedését, és jelenleg immár 3000 fős mértékét. A szükséges kiscsoportos oktatás, a tehetséggondozás, az egy életre kiható művelődési igény megalapozása indokolja a pedagóguslétszám bővítését. Az oktatás mindig a közösségért végzett munka volt, a „nemzet napszámosai” közhasznú munkát végeznek! Javasoljuk tehát, hogy az önkormányzatok, illetve az oktatási intézmények „közhasznú munka jelleggel” l kezdeményezzék a munka nélküli pedagógusok foglalkoztatásának finanszírozását. így 30 százaléknyi bérköltséggel feltölthetik a szükséges mértékre létszámkeretüket. Az anyagi okokból bezárt intézmények újranyításához munkahelyteremtő támogatást igényeljenek. Az oktatás az egyik legfontosabb, ugyanakkor a legalacsonyabb költségű — hosszú távú béruházás. Az állam nem vonulhat ki ebből a szférából, sőt szerep- vállalását erősítenie szükséges. A munkanélküliség a pedagógusok körében a jövőnket veszélyezteti — írja a bizottság az Országos Sajtószolgá’athoz eljuttatott nyilatkozatában.
