Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16 / 115. szám

TÖBB JOGOT, BIZALMAT Törvényre vár a kisebbség A kisebbségi törvény megalkotása fontos, de nem oldja meg a cigányság problémáit: nem állítja meg a rabszolga státusú nemze­dék kitermelődését, tovább­ra sem lesz esélyük, hogy változtassanak sorsukon, és nem szünteti meg az elő­ítéleteket. Így látja a cigány ki­sebbség helyzetét Zsigó Je­nő, a Roma Parlament szó­vivője, akit Fodor Gáborral és Iványi Gáborral együtt, három váci „kisebbségi” klub hívott meg beszélge­tésre. A legnagyobb múlttal rendelkező Liberális klub, a Fidesz Zöld Narancs klub­ja és az idén januárban ala­kult Romano Drom Kisebb­ségben címmel rendezett vitaestet, amelyen csütörtö­kön szép számmal jelentek meg a váci cigányság kép­viselői is. Igaz, ők inkább dalaikkal szóltak sorsuk­ról. Helyettük Zsigó Jenő mondta el, hogy a cigány­fiatalok ötven-hatvan szá­zaléka nem végzi el a nyolc osztályt, hogy nyolcvan szá­zalékuk legfeljebb a betaní­tott munkás státusig jut el. Az előző rendszer a szük­séges segédmunkásréteget a védekezésre legkevésbé ké­pes cigányságból termelte ki. a piacgazdaságra törek­vő új rendszer pedig őket áldozza fel. Segély helyett fizetés Községi kenyéren Az ácsai polgármester körül újra „zajlik az élet”, újabban nem gazdasági, ha­nem etnikai vétséget pró­bál a nyakába varrni az ellenzék. — Erről még nem kívá­nok nyilatkozni, várjuk ki a vizsgálat végét — mond­ja a 30 éves községatya, olyan gondredős homlok­kal, mintha a hatodik x-et taposná. Remeg a keze, amikor a vizes pohárért nyúl, de igyekszik fegyel­mezni magát, ami végül is Sikerül. — Azért történt itt jó is az utóbbi időben. Beindí­tottuk a gázprogram má­sodik ütemét. Üjabb húsz utcába vezetik be a gázt, s ezzel gyakorlatilag egész öcsán megvalósul a gázel­látás. (Ez a porták 90 szá­zalékára vonatkozik, a hiányzó 10 százalékba a pe­riféria szétszórt házai tar­toznak.) — A növekvő munka nél­küliség és egyéb anyagi gondok mellett bírja a la­kosság pénzzel? — Portánként 45 ezer forintot kell fizetni, amiből 15 százalékot az önkor­mányzat visszatérít, közmű- fejlesztési támogatás címén. Csak erre a célra 500 ezer forintot különítettünk el az idei költségvetésből. Dr. Búza Attila polgár­mester javaslatára az ön- kormányzat pályázatot nyújtott be a munkaügyi központhoz közmunkások foglalkoztatására. — Örömömre szolgál, hogy mi is azok között va­gyunk, akiknek kedvezően bírálták el a pályázati anyagát. Mint ön is utalt rá, hozzánk is „begyűrű­zött” a munkanélküliség. Jól jött, hogy 15 embernek megoldódott a problémája. Ennyi közmunkást foglal­koztathatunk. A bérek 70 százalékát a munkaügyi központ, a többit mi áll- juk. — Mennyit jelent ez pénzben, és mit kell érte cserében dolgozni? — Havi 8-10 ezer forintot tudunk fizetni. A 15 ember egy részét az ócsai termé­szetvédelmi övezetben kí­vánjuk foglalkoztatni, va­lamint a község közterüle­teinek karbantartását, tisz­tán tartását bízzuk rájuk. Ócsán jelenleg 300 mun­kanélkülit jegyeznek, en­nek 5 százaléka jut most munkához. Nem sok. De annak a 15 embernek nyil­ván nagy megkönnyebbü­lés. hogy munkanélküli-se­gély helyett a jól kiérde­melt fizetés lesz majd a borítékjukban májustól kezdve. (— matula —) TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL Együtt a faluért Nem mai keletű. 16 éve már, hogy a kiskunlachá- sai üdülőhelyi bizottság, mint társadalmi szerv, az üdülőterületek szépítését, fejlesztését tűzte ki cél­jául, mely egyben az egész községet szolgálja. Ehhez kapcsolódik az 1982-ben megalakult vizműtársulat. Mivel a társulati küldőt* tek személye többségében megegyezik az üdülőhelyi bizottság vezetőivel, a két szervezet tevékenysége egy­másra épül, kiegészül és folyamatosan bővül. Fel­adataikat önként vállal­ják és a társadalmi össze­fogásra építik. Havonként találkoznak, hogy az idő­szerű kérdéseket megvitas­sák. Utoljára a Halászkert vendéglőben tartottak együttes közgyűlést, ahol beszámoló hangzott el az ■ 1991-es tevékenységről, majd megvitatták az idei munkaprogramot. Az 1992-es tervek közt szerepel a vezetékesvíz-há- lózat bővítése, a játszótér karbantartása, az utak fel­újítása, korszerűsítése, va­lamint a szemétszállítás koordinálása. A közgyűlésen elhang­zott, egyre kevesebb a tár­sadalmi munkára fogéko­nyak száma, noha a meg­újulás és a megváltozott körülmények nagyon is igénylik az olyanokat, akik közösen kívánnak fellépni Kiskunlacháza és környé­ke arculatának változá­sáért. Ugyanakkor a jelenlegi vezetőség eddigi munká­ját minősíti az a tény, hogy többségük elnyerte a Du- na-parti üdülőterület in­gatlantulajdonosainak bi­zalmát. (—gyé—) Á szóvivő természetesen eredményesnek tartja, hogy a kormány ismét leült tár­gyalni a kisebbségi kerék­asztal képviselőivel, ám mégsem derűlátó. Mint mondta, a kormány nyil­ván olyan döntést, törvényt hoz, amilyet a legerősebb csoportok rákényszerítenek a cigányság pedig nem. erős... Jóval optimistább Zsigó Jenőnél Fodor Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi bizottságának el­nöke. A képviselő már azt is nagy jelentőségűnek tartja, hogy egy ilyen bi­zottság működik; a megszü­lető kisebbségi törvény pe­dig biztonságérzetet, ga­ranciát ad. Lehetőséget ar­ra, hogy akiknek többlet­segítségre van szükségük, azok megkaphassák. Ehhez azonban, mint Fodor Gábor mondta, az érintettek aka­ratára és aktivitására is szükség van. Az csupán illúzió, hogy az előítéletek eltűnnek, mégis érdemes optimistának lenni: a kisebbségeknek vannak esélyeik, vélte Fo­dor Gábor. Iványi Gábor képviselő szerint — aki szintén tagja a kisebbségi bizottságnak — valami biz­tató kezdődött el, sőt be­látható időn belül minőségi változásra is számíthatunk a kisebbségek képviseleté­ben. Iványi Gábor is azt vall­ja, hogy többletjogokat kell adni azoknak, akiknek nincs erejük ahhoz, hogy ugyanolyan helyzetbe jus­sanak. mint a többség. Am a lelkész végkövetkeztetése mégis az, hogy a legkisebb kisebbség az ember maga, s minden egyes ember alap­vető jogainak kell érvénye­sülnie. Hite szerint ehhez le kell bontani az ember és ember között emelkedő fa­lakat, amelyeknek anyaga a gyanakvás, egymás nem ismerése. (Borgó) SZÍVESEN SEGÍTÜNK A MEGYÉNEK Régiók Európájd a cél (Folytatás az 1. oldalról.) vetlen ok. Elsősorban azért esett a választásunk Pest megyére, mert Felső-Ba- jorország része München is. Ez a tartomány a fő­város körül alakult ki, akárcsak az Önök eseté­ben. Azt gondoltuk, hogy vannak ugyan eltérő prob­lémák, de ami ezek meg­oldását illeti, a módszerek azonosak lehetnek. — Gondolom, járt már Budapesten, ismeri a fő­várost. — Turistaként voltam itt gyakrabban is, legutóbb tavaly augusztusban kap­tam lehetőséget arra, hogy a megyeházán megismer- kedhesseik dr. Inczédy Já­nos elnök úrral, ugyanis én voltam a szaluid bajor állam hivatalos kiküldött­je a pápa látogatásának alkalmából. — A főváros környékét, a megyét ismeri-e? Talál­kozott-e már német aj- kúakkal? — Sajnos nem ismerem a vidéket, de szándékom­ban áll találkozni a német kisebbség képviselőivel. Igaz, eddig nagyon kevés illetékessel tudtam kap­csolatba lépni, ellenben amikor Pécsett tartózkod­tam, rengeteg emberrel hozott össze a sors, akik az én anyanyelvemet be­szélték. — A német önkormány­zati munkában mennyire van jelen a napi politika? Pártérdekek érvényesül­nek, vagy az állampolgári képviselet érdekek? — Nálunk a területi helyhatóságok önállóan intézik dolgaikat. A bajor alkotmány értelmében kü- ön feladataik vannak, ame­lyeknek teljesítésébe nem szólhat bele a bajor kor­mány. de nem kapunk és nem fogadunk el pártuta­sításokat. — Miben látja az ön- kormányzatok elsődleges szerepét? — Az elsődleges szerep azt hiszem a szociális jel­legű feladatokat illeti meg. Családi Hermann Schuster, a sza­bad bajor állam területi gyűlésének elnöke (Vimola Károly felvétele) A mi költségvetésünk 1,8 milliárd márkát tesz ki, ebből átlagosan 1,1 mil­liárdnyi öss'zeget fordí­tunk szociális kiadásokra. Ezeknek a feladatoknak kell eleget tennünk, fele­lősek vagyunk a testi sé­rültekért. vakokért, hal­láskárosultakért, hajlék­talanokért, egyszóval azo­kért, akik súlyos gondok­kal küszködnek. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a tar­tomány tizennégy kórhá­zat tart fenn. — Tudjuk, hogy kimon­dottan jó kapcsolat van a magyar és német felek kö­zött, de jelenleg az erköl­csi elismerésen túl anyagi támogatásokra is szüksé­günk lenne. Itt nemcak pénzre gondolok, .hanem arra, hogy a tartomány ed­dig milyen gyakorlati se­gítséget nyújtott megyénk­nek? — Egyrészt nagyon szí­vesen eleget tettünk an­nak a kérésnek, hogy be­mutassuk, hogyan művel­jük mi a regionális önigaz­gatást, és ez már maga is egy darabka támogatás. Ezen túlmenően erőtelje­sebb mértékben szeret­nénk segítséget nyújtani a megyének — mármint ahol képesek vagyunk rá. Adott esetben orvoscserét sze­retnénk megvalósítani, ha a megyének vannak ebben partner klinikái és kór­házai. Meg akarjuk ala- pozi a kulturális együtt­működést is, például a szentendrei falumúzeum­hoz hasonló jellegű ismer­tetők és bemutatók létre­hozásával. Gazdasági olda­lon megemlítem a terve­zett víz- és csatornaközmű kiépítését segítő beruhá­zásokat. Harmadrészt köz­vetlen segítséget már nyúj­tottunk is. Az egyik kór­háznak teljes konyhát épí­tettünk. az orvostudomá­nyi egyetemnek adomá­nyoztunk egy komputer­tomográfot, amely óriási segítség a diagnosztikában, továbbá a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak aján­dékoztunk egy 140 ezer márkát érő orvosi készü­léket is. — Hogyan látja Magyar- ország és Európa jövőjét? — Ez a világ az elmúlt két-három év alatt elkép­zelhetetlen mértékben ala­kult át, és ezek a fejlemé­nyek mindannyiunknak nagy esélyeket adak. A mi Európánk, amely eredetileg egy gazdasági közösség volt, egy olyan „családdá” válhat, amely Magyaror­szágot is magában foglalja. Ezáltal az önök országa is részese lesz közös törté­nelmünknek. Abban bí­zom, hogy nem marad meg csak víziónak az az elkép­zelés, amely szerint orszá­guk betagolódik a tőkés ál­lamok soraiba. Elősegítve egy olyan Európa létreho­zását, amely a régiók Európája lesz, ahol kultú­rák és az emberi jellem­vonások, emberi értékek állnak előtérben. Ezen az úton mindenkinek sok si­kert kívánok. Papp Antonella Duna-parti, saját stéggel rendelkező, tetőtér-beépitéses, hagyományos téglaszerkezetű, jó állapotban levő, 130 nm alapterületű ikerüdülő ELADÓ Budapesthez közel. Vállalati üdülőnek is alkalmas. Érdeklődni lehet Koncz Zoltánnál, a 118-3955/241-es telefonszámon. Padfószőnyeg- vasát 40%-os árengedmény a belga importból származó pádlószőnyegekre.^ Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk Gödöllőn, a Művelődési Központban (Szabadság u. 6.), május 16-áig, 8-tól 18 óráig. EXBROKER BT. ÉS2AK-MAO»nORSZtól TCZÉP Árengedményes ajtínlafunk EB 60/19 25-ös beton béléstest (4 db/fm) 55,20 Ft/db -f áfa Bramac tetőcserép (piros, barna) 33,60 Ft/db -f áfa Cseh lángszén (7000! cal.) *79 Cseh diókoksz *50 Ft,q Házhoz szállítást vállalunkI Viszonteladóknak kedvezményi 322. Sz. TUZÉP-telep, Hatvan Telefon: (38)-11-276. Üjabb szép épület emeli Budaörs Óvárosának egyre szépülő arculatát. Néhány hete nyitott meg a Buda­pesti úton az Adler Panzió. A XIX. században épült egykori borospincés présházból átalakított szállodában 14 két-három ágyas szoba található. A földszinten drinkbár és söröző, míg a száz négyzetméteres pincé­ben borkóstoló és étterem található. Az Adler Panzió igényes, szép megjelenésével kitűnik a régebben épült szállodák közül, hiszen ezen családias jellegű épület még valahol az Alpok tövében is megállná a helyét. (Hancsovszki János felvétele) Rád Község Önkormányzatának Képviselő-testület« pályázatot ír ki KÖRZETI ORVOSI ALLAS BETÖLTÉSÉRE. Az új orvosi körzet: Rád község közigazgatási területe (a lakosok száma: 1513). Pályázati feltételek: szakirányú egyetemi végzettség, általános orvosi vagy belgyógyász szakvizsga, ötévi szakmai gyakorlat. Az állás, a kinevezést követően, július 1-jétől betölthető. Szükség esetén, a szolgálati lakás megoldható. A pályázatot, május 31-éig lehet eljuttatni az önkormányzat címére (Rád, Petőfi u. 11. 2613).

Next

/
Oldalképek
Tartalom