Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16 / 115. szám

(Folytatás az 1. 'oldalról.) szervezeteinek Szövetsége idén április óta a Budapest VIII., Kenyérmező utca 6. sz. alatt található. A tele­fonszámuk: 133-5375. — Mik voltak a gyakori Változások okai — kérdez­tük tegnap Sólymost Sán­dort, a Pataki István Mű­velődési Központban meg­tartott éves küldöttgyűlés után. Itt tárgyalták meg az egyéves munka politikai és gazdasági mérlegét, a soron következő feladatokat. — Ezek a változások az anyagi helyzetünkkel ösz- szsfüggésben történtek — válaszolta a megyei titkár, majd így folytatta: — Ke­vesebb pénz érkezik a kasszába, mert csökkent a taglétszám. Azt akarjuk, hogy a bevétel nagyobb ré­sze az alapszervezeteknél maradjon. Csökkentjük a központi kiadósokat, s mi­nél olcsóbb, kisebb helyen igyekszünk működtetni a megyei irodát. A gyűlésen tizenkilenc felszólalás hangzott el. Leg­többen arról beszéltek, hogy nehéz együttműködni a helyi önkormányzatokkal, amikor a kollégák érde­keit szeretnék képviseli, egyeztetni a tisztségviselők. A pedagógustársadalom ér­zékeny pontja, hogy a kö­zelgő pedagógusnapot való­színűleg a legtöbb helyen elfelejtik majd, hiányzik a megtisztelő figyelem. Sokan boncolgatták azt a kérdést: Ésszerű határidőn beiül dönt Konszenzusra uszít a köztársasági elnök Pénteken, Vas megyei lá­togatásának befejező nap­ján Göncz Árpád köztár­sasági elnök a szombathe­lyi Berzsenyi Dániel Tanár­képző Főiskolán találkozott a felsőoktatási intézmény hallgatóival és tanáraival. Az államfő a kormány munkájával kapcsolatban többek közt kifejtette: nem vagyok kormányellenes, akkor szoktam nemet mon­dani, ha nem egyértel­mű a társadalmi megítélés. Hozzátette, hogy konszen­zusra uszít. A köztársasági elnök ezt követően a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban agrárfórumon vett részt, amelyet a megye or­szággyűlési képviselői kez­deményeztek. A felszólalók tényekkel alátámasztva mondták el észrevételeiket. Mint han­goztatták: nem látják a ha­talom igazi szándékát az új típusú szövetkezeteket il­letően. A törvényhozásnak jobban kellene pártolnia a mezőgazdaságot, gyorsítani a kárpótlást. Göncz Árpád mintegy ösz- szefoglalva a hallottakat úgy reagált, hogy a jö­vőnk azon múlik, meg tu­dunk-e egyezni egymással, meg tudjuk-e találni a tár­sakat, az alkut a szövetke­zetekkel, vagy utódszerve­zeteikkel a technikailag kö­rülményes törvények elle­nére is. — Optimista vagyok a jövőt illetően— mondotta. — Egyet megtanultam: a falu mindig tudta, hogy ki az az ember, aki a kenye­ret el tudta osztani, az is­kolát újra indítani. A falu mindig pontosan felismerte saját érdekeit. A köztársasági elnök a konstruktív, nyugodt hang­vételű agrárfórum után • a sajtó képviselőivel találko­zott. Egy, a rádió elnökét, érintő kérdésre úgy vála­szolt, hogy ésszerű határ­időn belül dönteni fog ügyé­ben. hogy lehetne megtarta­ni, visszaszerezni a fogyat­kozó tagságot? A több szakszervezet la­za szövetségéből álló Szak- szervezetek Együttműködé­si Fórumának többen a megyei szervezetét is létre akarják hozni. A pedagógus küldöttek döntöttek. Terü­leti szövetségük is tagja lesz. Vita volt azon a ma még kezdeti ötletként fel­merült gondolaton is, amire végül felhatalmazást ka­pott az ügyvezető elnökség: szükség esetén vállalkozás­ba is foghatnak. — Mi lenne az? — Éppen anyagi alap­jaink javítását célozná, hogy alapszervezeteink eb­ből fogadjanak szakértőt, fizessenek az érdekvédel­met segítő speciális szük­ségletekért. Tegyük fel, nagykereskedőktől átvett tankönyvek árusításával, pedagógusok különleges biztosításával vagy más egyébbel próbálkoznának. Csak a magunk erejére tá­maszkodhatunk — mondta a titkár. — Mára például hívtuk a megye pedagógus országgyűlési képviselőit, a köztársasági megbízottat, a megyei önkormányzatot. Maximum mentegetőzés volt, ha volt, a válasz, nem jöttek. A több mint húsz­ezer pedagógusból mára legfeljebb hétezer az aktív tagunk. Elfásultak a kollé­gák, még az a kis haty ösz- szeg is számít a háztartá­sukban. A helyi önkor­mányzatokkal nehéz szót érteni, mi pedig alig tu­dunk segíteni — foglalta össze az aktuális tényeket Solymosi Sándor. Végül a mozgalomból tá­vozó néhány kollégának át­adták a pedagógus-szak­szervezet Eötvös József - díját. Ebben a kitüntetés­ben részesült Varga Fe- rencné, a ceglédi körzet, Mikus Katalin, a volt Pest Megyei Pedagógiai Intézet, Farkas Ferenc Verőce és környéke, Kenéz Mihályné, az Albertirsai Általános Is­kola, Bakos Ferenc, a mo- nori körzet — volt — alap­szervezeti titkára. K. T. I. Véleményét mindenki kinyilváníthatja A sajtó szabad, cenzúrának alávetni tilos A kabinet megtárgyalta és az Országgyűlés elé ter­jeszti a sajtószabadságról szóló törvényjavaslatot — jelentette be László Balázs szóvivő pénteki tájékozta­tóján, ismertetve a kor­mányülésen született dön­téseket. A sajtószabadságot dek­laráló, a készülő médiatör­vény elképzeléseihez igazí­tott tervezet — miként Fluckné Papácsy Edit, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára vá­zolta — a kétharmados tör­vények sorába tartozik, s ahhoz elfogadása után sem­miféle végrehajtási szabá­lyozás nem kapcsolható. A tervezet az alkotmányhoz képest bővebben fejti ki a sajtószabadság fogalmát. Kimondja, hogy a sajtó szabad, cenzúrának alávet­ni tilos. Miként azt is rög­zíti, hogy véleményét min­denki szabadon kinyilvá­níthatja és terjesztheti. Korlátot ebben az szabhat, hogy a közlés nem valósít­hat meg bűncselekményt és nem sértheti mások szemé­lyiségi jogait. Részletesen rendezi a tervezet az infor­mátor védelmére vonatko­zó szabályokat. Az újságíró titokban tarthatja informá­tora nevét, kivéve akkor, ha bűnvádi eljárásban ta­núként hallgatják ki. A személyiségi jogok védel­mében tovább élnek a kis­korúakra vonatkozó ren­delkezések. A készülő jog­szabály lehetővé teszi, hogy a személyiségi jogok meg­sértésekor a sértettnek anyagi — 15 millió forin­tig terjedő — kártérítést ítéljen a sajtóhelyreigazítá- si perben eljáró bíróság. A helyreigazításokra vo­natkozó útmutatást a ter­vezet átemelte a polgári törvény könyvből annak érdekében, hogy egyetlen jogszabályban kapjon he­lyet a sajtószabályozás. Két rendelkezéssel egészül ki a korábbi útmutatás: aki úgy érzi, hogy a nyilvánosság előtt sérelmet szenvedett, válaszlevélben kifejtheti ál­láspontját, Amennyiben azt a sajtótermék leközli, egy­ben a helyreigazítást is megtette. Másfelől törvé­nyi szinten mondatna ki, hogy helyreigazításhoz ti­los kommentárt fűzni. A jogsérelmekért pedig a lap tulajdonosa tartozik vagyo­ni felelősséggel. — Törvénymódosító ja­vaslatot terjeszt a T. Ház elé a kormány a három év­vel ezelőtt elfogadott párf- törvényhez — jelentette be ezután László Balázs, A módosító javaslat az eddi­ginél erőteljesebben tiltja, hogy a fegyveres erők hi­vatásos tisztjei vezető párt­funkciót tölthessenek be. Ugyanakkor útmutatást ad a pártoknak jutó költségve­tési támogatás gyorsabb és megfelelőbb felosztására, így előírja, hogy az össz­költségvetési párttámogatás egynegyedét egyenlő arány­ban az országos listát szer­ző pártok között kell meg­osztani. A kormány végezetül el­fogadta a társadalmi szer­vezetek által használt in­gatlanok sorsát tisztázó tör­vénykoncepciót, s megbí­zást adott a jogszabály szö­vegének elkészítésére, A szóvivői tájékoztatón a csehszlovák kormány leg­utóbbi ülésén született dön­tés nyomán ismét szóba ke­rült Bős—Nagymaros kér­désköre. László Balázs kö­zölte: a magyar kabinet még nem kapott hivatalos tájékoztatást ez ügyben. Nejn hivatalos értesülések szerint a másik fél késs hétfőn Bécsben az Európai Közösség képviselőjének bevonásával folytatni a magyarokkal a tárgyaláso­kat. Amennyiben hazánk­ból küldöttség utazik Auszt­riába, ahhoz szükséges ax Országgyűlés előzetes fel­hatalmazása — hangsú­lyozta a szóvivő —, amire viszont legkorábban hét­főn. a parlament legköze­lebbi plenáris ülésén ke­rülhet sor. ★ A magyar kormány csü­törtöki ülésén úgy döntött, hogy a hősi erőmű sorsá­ról további tárgyalásokat akkor lehet kezdeni, ha előzetesen a csehszlovák partner hivatalosan beje­lenti a C változat építési munkáinak leállítását — tá­jékoztatta Király Miklót kormányfőtanácsos, Mádt Ferenc titkárságvezetője pénteken a Magyar Távira­ti Irodát. Média, távközlés, tiszteletéi Ismét három napig A jövő héten ismét há­romnapos plenáris ülést tart az Országgyűlés. Szű­rös Mátyás alelnök sajtótá­jékoztatóján ismertette a tervezett programot. Esze­rint hétfőn folytatódik a médiatörvény általános vi­tája, majd a helyi önkor­mányzatok idei kiegészítő céltámogatásáról, a köztár­sasági elnök tiszteletdíjáról, a vámszabályok módosítá­sáról tárgyal a Ház. és folytatja a nemzeti gondo­zásról szóló törvényjavas­lat általános vitáját. Miközben makacsul tart­ják magukat a hírek, hogy néhány MSZP-s képviselő, köztük két korábbi vezető KISZ- és MSZMP-funkcio- nárius, Hámori Csaba és Kovács Jenő, még a nyá­ron lemond parlamenti mandátumáról, a Szocialis­ta Párt úgy határozott, hogy az eredetileg tervezett két nap helyett három szükséges a következő két­éves politikai program ki­dolgozását napirendre tűző kongresszus megrendezésé­hez. Május 15—17 között a Szegeden tartandó III. pártkongresszus egyúttal új vezetőséget is választ. A legutóbbi időikig senki nem kételkedett abban, hogy — ha lesznek is vál­tozások az elnökség össze­tételében — az MSZP el­nöke Horn Gyula marad. Bár Horn megválasztása ma is valószínű, a személy­csere mégsem eleve kizárt. Horn Gyulát korábban is bírálták a párton belül „individualista” vezetési stílusa miatt. Most azonban új elem, hogy a vele kap­csolatos viták a nyilvános­ság előtt zajlanak. Az év elején még lehetett „félre­értésnek” minősíteni, hogy Horn egy politikai gyűlé­sen a „rövidesen felállítan­dó szocialista párti árnyék- kormányról” beszélt, amelyről — mint órákon belül kiderült — nemhogy nem tudtak az elvtársai, de amikor tudomást sze­MERRE VON SAZRA ? Szocialista dilemmák reztek róla, nyomban „hi­bás elképzelésnek” minősí­tették. Horn következő ja­vaslata pedig — az, hogy az Országgyűlés tárgyal­jon Magyarország NATO- csatlakozásának kérelme­zéséről — egyenesen poli­tikai vihart kavart. (Csak emlékeztetőül: a miniszter- elnök kérésének megfele­lően a parlament végül is nem tűzte napirendre a kérést.) Az MSZP másik külpoli­tikai sztárja, Szűrös Má­tyás parlamenti alelnök, újságírók előtt mondta el, hogy Horn frakciótársaival sem egyeztette javaslatát, amellyel ő — mármint Szűrös — egyébként sem ért egyet. Az Országgyűlés alelnöke azt sem rejtette véka alá, hogy ha az MSZP-kongresszus nagy többsége úgy kívánná, „nem zárkózna el, hogy szerepet vállaljon” a párt­vezetésben. Ennek persze kicsi a valószínűsége az­óta, hogy Szűrös meglehe­tősen sebezhetővé vált a „guruló dollárok” ügyében tett, nem egészen őszinte állításaival. A vita nem el­sősorban a közelgő kong­resszus miatt jött rosszul a pártnak, hanem inkább azért, mert a Szocialista Internacionálé hamarosan (szeptemberben) dönt az MSZP esetleges teljes jogú felvételéről a szervezetbe. A nemzetközi szociálde­mokrácia ezzel hitelesítené a párt európai, nyugati ar­culatát, végleg törölné a „kommunista utódpárt" bélyegét, s ez fontos poli­tikai, erkölcsi — és anya­gi! — momentum lehet az 1994-es választási versen­gésben. E folyamat sikeréhez azonban valószínűleg szük­ség van a nyugaton még ma is nagy tekintélyű Hornra. A közvélemény-ku­tatások szerint egyébként idehaza is Horn Gyula sze­mélyesíti meg a pártot, né­mileg eltérően a politikai „felvég” ítéletétől, és ma­gának a pártvezetésnek a törekvéseitől is. Az, hogy az utóbbi egy évben meg­szűnt az MSZP gettóba szorítottsága, csak részben köszönhető a kormánykoa­líciónak, az ellenzéki pár­tokat mind gyakrabban együttes parlamenti fellé­pésre kényszerítő nyomás­nak. (Ami persze nem ab­szolút és nem végleges, mert például a múlt bű­neinek parlamenti vizsgá­lata, egy újabb „Zétényi— Takács” vagy szakszerve­zeti vita bármikor szembe fordíthatja egymással a li­berálisokat és a szocialis­tákat.) Az MSZP elfogadá­sa, tekintélye a parlamenti pártok között nagymérték­ben összefügg azzal, hogy háttérbe szorultak nagy­nevű politikusai (például Nyers Rezső), és előtérbe léptek azok, akik korábban is elsősorban szakmai munkájukon keresztül let­tek a politikai szjnpad sze­replői — Csehák Judit, Bé­kési László, Gál Zoltán —■, illetve azok a fiatalabbak, akik a múlt rendszerben egyáltalán nem játszottak szerepet (például Jánosi György, Schiffer János, va­lamint — a parlamenten kívül — a párt ügyvezető alelnöke, Szekeres Imre). Ezzel párhuzamosan — s a liberális pártok véle­ménye szerint ezzel ellen­tétben — hangsúlyosabbá vált a párt érdekvédelmi elkötelezettsége a bérből és fizetésből élők, a szakszer­vezetek mellett, de mond­hatjuk úgy is: markánsab­bá vált az MSZP baloldali jellege. Ezt a politikai lo­gika mellett a tények indo­koltak — félmillió munka- nélküli, rohamos elszegé­nyedés —, valamint kon­cepcionális kérdések — a szocialisták az állami va­gyonnak nemcsak privati­zálását, hanem, legalább részbén társadalmasítását is szorgalmazzák, például a Munkavállalói Résztulaj“ donosi Program hatékonyi- nyá tételével. Az utóbfci hónapokban lényegében formális politikai szövetség jött létre az MSZP és az MSZOSZ, illetve ágazati szervezetei között. Ez nem lehetett különösebben ne­héz, mert Paszternák Lász­ló szocialista képviselő „ci­vilben” a Vasas Szakszer­vezet elnöke, mint ahogy közismert például Kósáné Kovács Magda képviselő SZOT-titkári múltja is. Az ő korábbi közvetlen mun­katársa, Csintalan Sándor pedig ma az MSZP érdek- védelmi ügyvivője. Sokan vélik úgy, hogy az MSZP-nök végleg el kell vágnia azokat a szálakat, amelyek állampárti múlt­jához kötik — például sze­mélyeken keresztül. S mondják azt is, hgoy ezt a pártelnökség — állítólag várható — megfiatalításá­val érhetné el az MSZP ... Hajdú András Kedden egyes vízügyi és közlekedési törvények mó­dosításáról lesz szó (a koncessziós törvénnyel ösz- szeíüggésben), várhatóan lezárják a vitát a távközlé­si törvényjavaslat felett, és ismét napirenden szere­pel a nemzeti gondozásról szóló előterjesztés. A dél­utáni szokásos interpellá­ciók és kérdések után egé­szen zárásig határozathoza­talok következnek. A terv szerint végszavazás lesz ai államháztartással foglalko­zó törvényjavaslat ügyében. Ugyancsak törvényt hoznak a köztársasági elnök tiszte­letdíjáról, módosítják a vámjog szabályozásáról szóló törvényerejű rendele­tet és az adózás rendjéről szóló törvényt. Végezetül határoznak a hélyi önkor­mányzatok idei kiegészítő céltámogatásáról. Szerdán a személyes ada­tok védelméről és a közér­dekű adatok nyilvánosságá­ról szóló törvényjavaslat, továbbá a polgárok szemé­lyi adatainak és lakcímé­nek nyilvántartásáról szólő törvényjavaslat általános vitája folytatódik. Öten maradtak Pénteken megérkezett a békéscsabai választási bi­zottságra Prekop Ottónak, a Fidesz parlamenti képvi­selőjelöltjének lemondó nyilatkozata. A választás második fordulójában a három visszalépés után öten maradtak: Kádár Bé­la (MDF), Sarkadiné Luko- vics Éva (az SZDSZ és a Fidesz), Hideg Gábor (MSZP), Bánhegyi József (MSZMP), Botyánszki György (FKGP és MSZDP). 3 gífagy a f&gsúg, kevés a pénz Szakszervezeti tanárfórum

Next

/
Oldalképek
Tartalom