Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-04 / 104. szám

SZENTENDRÉN CSAK A NAP PERZSEL TÖBB MINT 2000 JOGOS KIFOGÁS Lánglo vágok mérkőzése Nyolc vizsgálat a fogyasztókért (Folytatás az 1. oldalról.) •vállalatok is, valamint részt vettek ifjúsági és ön­kéntes csapatok is. A verseny két részből állt, az első egy 375 méte­res váltófutás volt, míg a másik részben cél volt egy percenként 800 liter vizet fecskendező szerelés összeállítása. Az utána következő számban a mért idő eredménye volt a fon­tos, azaz ki mennyi idő alatt „lő” ki 10 liter vizet egy bizonyos célra. A versenyben a gyerme­kek közt a dunavarsányi lány- és a tápiószecsői fiú­csapat győzött, az alsóné- medi lányok és a dunavar­Ilabsburg Ottó, a Páneuró­pai Unió elnöke, az Egri Öregdiákok Baráti Társa­ságának meghívására va­sárnap Egerbe látogatott. A politikus programja első részében főpapi szent­misén vett részt az egri bazilikában, amit Seregély István egri érsek, a ma­gyar katolikus püspöki kar elnöke celebrált. Ezt követően jelen volt az Eg­ri Érseki Jogakadémia megalapításának 250. év­fordulója alkalmából ren­dezett emlékünnepségen. Kerttk.es Lajos, az Egri öregdiákok Baráti Társa­ságának elnöke ismertette az 1741-ben alapított és 1941-ben, a Rákosi-rend- szer által megszüntetett in­tézmény történetét. Hang­súlyozta : minden volt öreg- tíiáknak kötelessége azon munkálkodni, hogy Eger­ben ismét legyen egyetem és jogászképzés. Az emlékülés után Habs­burg Ottó leleplezte a jog­akadémia emléktábláját. Mint elmondta: évtizede­ken át tartó jogtalanság után. különösen jó érzés olyan évfordulót ünnepel­ni. ami összekapcsolja a hitet és a jogot. A Pán­európai Unió elnöke így beszélt: „Nekem elsődleges feladatom, hogy egyenges­sem nemzetünk útját az Európai Közösségbe. Most azzal foglalkozom, hogy se­gítsek a társulási szerző­dés ratifikálásában, ami még ebben az évben vár­ható. A gazdasági adatok ismeretében — melyekkel sokat foglalkozom az utób­bi időben — mondhatom, a mélyponton túl van az ország, és fölfelé halad.” A biztonságos jövőhöz elen­gedhetetlenül szükséges az, hangsúlyozta Habsburg Ottó, hogy Magyarország a szabadság és a jogrend országa maradjon. Habsburg Ottó Heves megyei programja délután Gyöngyösön folytatódott, ahol részt vett a város mű­emléki napján. Keresztes György polgármester kö­szöntő szavai után Nagy Lajos apátplébános, a megújult és helyreállított Szent- Bertalan téren meg­szentelte azt a Szűz Mária- szobrot, amely évtizedekig tartó száműzetés után ke­rült vissza eredeti helyé­re. (Habsburg Ottó ma dél­után Tápiógyörgye vendége lesz. Látogatásáról lapunk is tudósít.) Levegőben gyorsabban Zöld-Dunós tüntetés A Zöldpárt, a Duna Kör, a Levegő Munkacsoport és még több környezetvédő szer­vezet részvételével május 2-án tüntetést szerveztek az Osztrák Köztársaság nagy- követsége előtt, tiltakozva a bősi vízi erőmű C variánsának megépítése, és az abban való esetieges osztrák részvétel miatt, ahol Varga János olvasta fel a tiltakozás szö- _ vegét Má jus elsejétől újra meg­indult a belföldi légi közle-, kedés az AIR Service Re­pülőgépes Szolgálat gépei­vel. A járatok Szombat­helyt, Győrt, Pécset, Sze­gedet, Nyíregyházát, Deb­recent kötik össze egymás­sal és természetesen a bu­daörsi repülőtérrel, a Bu­daörs Airporttai, A leghosszabb, Szombat­hely—Nyíregyháza járatra 4620, a Nyíregyháza—Deb­recen járatra pedig mind­össze 500 forintért lehet je­gyet váltani. sányi fiúk ifjúsági csapa­tai, felnőttek közt győz­tesként került ki a Páty- ról érkezett férfi önkénte­sek, illetve a Farmosról ér­kezett női önkéntesek csa­pata. Vállalati szinten a százhalombattai MÓL csa­pata győzött, és a női vál­lalati babérokat az üllői Pyrostop csapata aratta le. A verseny nagyszerű ki- kapcsolódást és szórakozást nyújtott az érdeklődők né­pes táborának. A rendez­vény sikert aratott, szép volt az idő és a jó kedvet csak fokozta a hazánkban vendégeskedő német csa­patok társasága. Papp Antonella A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség (korábban Or­szágos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség) éven­te átlagosan 20 ezer üzlet­ben. vendéglátóhelyen, Tü- zép-telepen és nagykeres­kedelmi vállalatnál vizs­gálja az értékesítés körül­ményeit, az áruk minősé­gét. A vizsgálatok mintegy kétharmada vidéken zaj­lik. Az elmúlt évben 19 úgy­nevezett országos téma- vizsgálatot végeztek. Egye­bek közt országszerte meg­vizsgálták a fagylaltok, háztartási eszközök, játé­kok, textíliák értékesíté­sének helyzetét, továbbá a vendéglátóhelyeket és a Patyolatot ellenőrizték. VIDÉKRE BÓVLIT? A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek is számos vizsgálatot kezdeményez­tek. az elmúlt időben csak­nem 90-et. Általában az adott megye különleges problémái kerülnek terí­tékre. A főfelügyelőség szükség esetén úgynevezett gyors vizsgálatokat rendel el. Tavaly erre 5-6 alkalom­mal volt példa. Vizsgálták például, hogy mi okozta a tojás árának hirtelen ro­hamos növekedését, továb­bá, hogy az importból be­hozott híradás-technikai ter­mékek valóban veszélyez­tetik-e a magyar ipar ter­mékeinek értékesítését. Tapasztalataik szerint a városokban és községekben az alapvető fogyasztási cikkekből javult az ellátás. Már nem szükséges ható­sági beavatkozás ahhoz, hogy a lakosság hozzájus­son a legfontosabb termé­kekhez. Csökkent a hiány­cikkek száma is. Az alap­ellátáson túl azonban a kí­nálat nem egyenletes, az új vállalkozók ugyanis in­kább a fővárosban és a nagyobb vidéki városok­ban telepednek le. Külö­nösen igaz ez a szolgálta­tásoknál, ezeknek a szín­vonala vidéken nem javult úgy, mint a nagyvárosok­ban. A vizsgálatok során a termékek minőségéről meg­állapították: vidéken is nö­vekedett a kötelező minő­ségvizsgálat nélkül forgal­mazott termékek aránya. Az is gyakori, hogy a mi­nőségtanúsítás hiányzik, s a használati, kezelési út­mutatót magyar nyelven nem mellékelik. Általános tapasztalat, hogy az im­portliberalizáció követ­keztében nemcsak a kül­földről behozott árucikk, hanem a gyengébb minő­ségű termék is több. Az osztrák, német, és olasz tartós fogyasztási cikkek, textíliák között sok az is­meretlen márkájú termék, s* ezek minősége nem min­dig van arányban az árak­kal. A vállalkozások és a termékek számának gyors ütemű növekedése szinte lehetetlenné teszi az ala­pos ellenőrzést, ezért a ve­vőknek is jobban oda kell figyelniük arra, hogy mit vásárolnak. Megállapítható az is, hogy vidéken — abban a reményben, hogy az embe­rek tájékozatlanabbak — nagyobb mértékben pró­bálkoznak a gyengébb minőségű, gyanús eredetű árucikkek eladásával. ÚJRA TÉMA A szavatossággal és a jót­állással kapcsolatos szabá­lyokat a tapasztalatok sze­rint, a kereskedők általá­ban betartják. Az eladók gondoskodnak arról, hogy a jótállási időben javítsák, cseréljék a meghibásodott termékeket. Ez azonban főként az iparcikkekre vo­natkozik, az élelmiszer­kereskedelemben egyre gya­koribb, hogy a kereslet csökkenése, s ennek kö­vetkeztében a készletek felhalmozódása miatt sok a boltokban a minőség­megőrzési időn, illetve fo­gyaszthatósági időn túl a polcokon a különféle élel­miszer. Ez Budapesten és országszerte egyaránt jel­lemző, tehát jól meg kell nézni, hagy mikor gyár­tották az élelmiszereket, illetve meddig tart a fo­gyaszthatósági idő. SOK A PANASZ A Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség jelenleg 8 or­szágos vizsgálatot végez, ezek többsége májusban zárul. Vizsgálják egyebek közt az üvegvisszaváltás körülményeit, a csomag­küldő szolgálatok tevé­kenységét, a textilforgal­mazást. a benzinkutakat, a számlaadás és bizonylato­lás helyzetét, s a különbö­ző vállalatok reklámtevé­kenységét. Az országos és helyi vizs­gálatokkal párhuzamosan valamennyi megyei és a fővárosi felügyelőségnél, továbbá a főfelügyelősé­gen működő Vásárlók Iro­dája folyamatosan intézi a fogyasztók konkrét, egyedi panaszügyeit. 1991-ben 3133 panasszal foglalkoztak, a mint bebizonyosodott: aa ügyek kétharmad részé­ben jogosan emelt kifo­gást a vásárló. m. a AZ ÍCERET SZÉP szó..* Családi érdekérvényesítést! A parlamenthez fordul­tak a Nagycsaládosok Or­szágos Egyesületének va­sárnap befejeződött rendez­vényén részt vevő népes családok, pedagógusok, szo­ciológusok és más kutatók, egyházi és társadalmi szer­vezetek képviselői, csaknem kétezren. Nyilatkozatukban azt kérték, hogy az Ország- gyűlés alakítson önálló csa­ládbizottságot, amely bele­szólhat a törvénykezésbe, s nem csupán az oktatási és a szociális, hanem mind­egyik törvény megalkotá­sánál képviselhetné a csa­ládok érdekeit. Ugyanak­kor felhívták az Ország- gyűlést: adó- és szociális politikájában vegye figye­lembe mindegyik eltartot­tat, s ezzel teremtse meg az arányos közteherviselés alapját. A II. családkongresszus szorgalmazta, hogy a kor­mány szerezzen érvényt a családok érdekképviseleté­nek, támogassa jobban ai egyházaknak és más társa­dalmi szervezetnek a csalá­di életre nevelést szolgáld tevékenységét. Javasolta azt is, hogy a kormány hozzon szigorú intézkedéseket a környezetszennyezés ellen, és az eddigieknél jelentő­sebb mértékben támogassa árkörnyezet védelmét. A társadalom más tagjait is hívták: segítsenek kivív­ni a családok érdekeinek érvényesítését. Emlékeztet­tek arra, hogy a választási kampány idején mindegyik politikai erő a zászlajára tűzte: a család érdekeit kí­vánja szolgálni. A családok azóta is várják, hogy aa ígéretek megvalósuljanak — szögezték le a nyilatkozat­ban a kongresszus résztve­vői. S hogy kéréseiknek, megállapításaiknak na­gyobb nyomatékot adjanak; sokan alá is írták a kong­resszusi közös nyilatkoza- , tot. TÚL a MÉLYPONTOM Hit és jog

Next

/
Oldalképek
Tartalom