Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-04 / 104. szám
MÉGIS ÁTADTÁK A PETÍCIÓT „Nem vagyunk fejőstehenek!" Mindenki mutogat valakire: az alpolgármesterre az adófizetők, rájuk pedig az üres önkormányzati kasszát mutogató vezetők (Folytatás az 1. oldalról.) értik, milyen alapon akarja az önkormányzat ezt a nagyon elhanyagolt területet üdülőövezetté nyilvánítani, hiszen büdös a víz, fürödni nem lehet benne, azonkívül nem messze van a repülőtér leszállópályája, és nagyon nagy a zaj. A kultúrtermi esemény érdekessége, hogy megjelent és hozzászólt Németh Gábor önkormányzati képviselő is, aki korábban (az összeférhetetlenség kimondásáig) a település polgár- mestere volt. Elmondta, ő és a hivatal az 50 forintos négyzetméterenkénti adót támogatta, mert bár ez is négyszerese az előzőnek, ez egy olyan összeg, amelyet mindenki elfogadhatónak tartott volna, de sajnos a képviselő-testületnek más volt az álláspontja. A petíció szövegét a jelen lévő csaknem 500 ember egyhangúlag megszavazta. Az állásfoglalás hivatkozik a helyi adókról szóló törvényre, amely szerint „az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz és az adóalanyok teherviselő-képességéhez igazodva kell megállapítani”. Az üdülők kérik az önkormányzatot, vegye figyelembe az adókivetésnél, hogy a területen a közlekedés megoldatlan, nincs mindenhol egészséges ivóvíz, az utak egy része önerőből épült, a többi pedig közepes vagy gyenge minőségű. A közvilágítás saját erőből készült, a Duna vize negyedosztályú és fürdésre alkalmatlan, tehát az infrastruktúra alig ijti meg a minimumot. Megfogalmazták, hogy ez a terület meg sem közelíti a kiemelt üdülőövezeteket, ezért kérik az önkörmány- zatot, vizsgálja felül az adó mértékét. A nagygyűlés után az üdülők nagy transzparensekkel vonultak a polgár- mesteri hivatalhoz, hirdetve: Nem vagyunk a nagyközség fejőstehenei! Tisztességet és mértéktartást az adóztatásban! Arányos közteherviselést! A mohóságnak is van határa! A kapuhoz érve hiába akarták átadni az üdülők a nemzetiszínű szalaggal átkötött petíciót, az alpolgármester nem volt bent a hivatalban. A felháborodott tömegben volt olyan, aki abban a pillanatban sarkon fordult, és volt, aki heves kiabálással minősítette az önkormányzati testület viselkedését, melynek minden tagja hivatalos volt a nagygyűlésre. Mígnem Dunavölgyi Ferenc mégis megjelent, de többek által hangosan kifogásolt öltözékben, fekete Adidas melegítőben. Az emberek szóvá tették, arra sem tartotta őket méltónak, hőgy rendesen felöltözzön. Amikor pedig az alpolgármester úr közölte, a hétfői testületi ülés egyhangú szavazattal úgy döntött, hogy ne vegye át a petíciót, többen indulatosan reagáltak a bejelentésre. Különösen a nyugdíjasokat érte nagy pofon az adókivetéssel, hiszen ők a 6-7 ezer forintból nemigen tudnak ilyen magas összeget befizetni. A melegítőben megjelent alpolgármesterre, Dunavölgyi Ferencre zúdultak a kíméletlen kérdések elölről is és hátulról is Legalább 200 szigethalmi üdülőtulajdonos vonult fel a vasárnapi demonstráción, követelve az ingatlanadó mérséklését (Vimola Károly felvételei) Az i-re a pontot végül Csermák Róbert tette fel, aki felhívta az alpolgármester figyelmét, hogy az önkormányzati törvény szerint kötelessége átvenni a petíciót, és a legközelebbi testületi ülésen, de egy hónapon belül mindenképpen dönteniük kell az ügyben. Végül Dunavölgyi Ferenc alpolgármester a petíció átvétele után kérdésemre, hogy milyen további fejlemény várható, elmondta: nem foglalhat állást, hiszen ő csak a képviselő-testület alkalmazottja, a testület hatáskörébe tartozik, hogy döntést hozzon. Csermák Róbert az üdülők képviseletében pedig kifejtette: ők azt várják, hogy a testület úgy fog eljárni a petíció átadása után, ahogy azt a törvények előírják. tí. Cs. SZINTE IZZIK A TELEFONDRÓT Naponta negyvenen jelentkeznek Ugrásszerűen nőtt a ceglédi társadalombiztosítási központ ócsai kirendeltségének ügyfélforgalma. A tavaly szeptemberben létrehozott segélyhely a volt Da- basi járás tíz településének lakosságát látja el társadalombiztosítási tanácsokkal, és segít az ügyek intézésében. Az ügyfélforgalom hirtelen növekedésének oka, hogy ez év márciusától módosultak a vállalkozókra vonatkozó jogszabályok, változott a járulék befizetésének rendje, egyúttal mostantól időszerű a vállalkozói járulékbevallás. Az ócsai kirendeltségen mindössze egy ügyintéző tevékenykedik, akinek mostanában szusszanásnyi ideje sincs. Kezdetben mindössze húszán jelentkeztek naponta, most azonban enPályázat és életmód Sportra költhető forintok Eddig 360 pályázat érkezett be a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért alap kuratóriuma pályázatára, amelyet szabadidősportra szánt pénzek felhasználására írtak ki. A folyamatosan érkező pályamunkák között már eddig is számos Pest megyei akadt. A legtöbben a kerékpársporttal kapcsolatosan küldték be kidolgozott tervüket. Mivel a pályázat lejárati határideje 1992. május 31., ezért érdemes ismét leírni, kik és milyen témakörben küldhetik be pályaművüket. A pályázaton az ifjúság testedzésében, a diák- és szabadidősportban konkrét és ellenőrizhető feladatokat vállaló szervezetek, jogi személyek, kisközösségek és egyesületek vehetnek részt. A témák foglalkozhatnak a szabadidősport-szervezetek és -közösségek tevékenységével, a diák- és iskolai sport kiegészítő támogatásával, a helyi közösségek — ezen belül a munkahelyi és a lakóközösségek — természetjáró, szabadidősport-támogatásával, az egészséges életmód, az egészségmegőrzés, a gyógy- testnevelés lehetőségeivel, a mozgássérültek, a fogyatékosok, az idült betegek kérdéseivel, ezenkívül az óvodások, az iskolások játékos sport-, tánc- és mozgáskultúrájával, az úszásoktatással, az iskolai sportlétesítményekkel és -felszerelésekkel, sőt a kérdéskörök tudományos és gyakorlati kérdéseivel, módszereivel. A pályázatokat a Népjóléti Minisztérium társadalompolitikai főosztálya címére — 1361 Budapest, Arany János u. 6—8. 1— kell beküldeni. A szükséges pályázati nyomtatványokat a minisztérium ügyfélszolgálati irodájában hétfőn, szerdán és pénteken 10 órától 13 óráig, kedden és csütörtökön 13 órától 15 óráig lehet igényelni, vagy a tisztiorvosi hivatalokban lehet megszerezni. nek kétszerese a forgalom, és a telefon is szünet nélkül cseng. A zsúfoltságon úgy próbálnak enyhíteni, hogy néhány hete a fél műszakról a teljes, nyolcórás műszakra tértek át: fél nyolctól fél kettőig állnak az ügyfelek rendelkezésére, kivéve pénteket és keddet. Pénteken csak fél tizenkettőig van félfogadás, a kedd pedig a szünnap, mivel az utánajárást igénylő ügyeket ezen a napon intézi a ki- rendeltség alkalmazottja. A lakosok legtöbbször a szokványos nyugdíj-előkészítéshez, valamint a családi pótlék igényléséhez kérnek segítséget, de akadnak különleges helyzetek is. Ilyen például a telefongyár bugyi gyáregységének vagy a termelőszövetkezeteknek a megszűnése, ami pluszfeladatot jelent. A beteg- biztosítási ügyek nem a kirendeltséghez tartoznak, ám ha tájékozatlanságból .ez ügyben náluk kopognak, természetesen felvilágosítják a kérdezőket. Az ócsai segélyiroda forgalma is jelzi, a környékbeli emberek időközben tudomást szereztek a kirendeltség létezéséről, és alaposan igénybe is veszik a szolgáltatásait. 4 <lÁ€írttm GÖDÖLLŐIEK AZ ELŐKÉSZÍTŐK KÖZÖTT Egyesült városok Tíz hazai város polgár- mestere, illetve önkormányzati képviselője Debrecenben megalakította az Egyesült Városok Világszövetsége Magyar Nemzeti Bizottságát. A jövőben egyesületként működő szervezet alapszabályzatának aláírásánál ott volt Lesne Ogrel, a világ- szövetség főtitkára is. Hevessy József, a vendéglátó Debrecen polgármestere emlékeztetett arra, hogy a szövetség 1957-ben elsősorban két nemzet: Franciaország és Németország kapcsolatainak erősítésére jött létre. Azóta 76 ország több mint hatezer városa tömörült a világszövetségbe annak érdekében, hogy közelebb hozza egymáshoz az országokat, a városokat, az embereket. Fábián Zsolt, Gödöllő alpolgármestere, a hazai előkészítő bizottság vezetője bejelentette: eddig 22 magyar város tagja a világszövetségnek, közülük tízen alakították meg szerdán Debrecenben a Magyar Nemzeti Bizottságot. Áz egyesület megalakulása lehetővé teszi a hazai szervezet hatékonyabb működését, már csupán azért is, mert nem kell közvetlenül Párizsból irányítani. A hazai tevékenység irányítására, a városok közötti kapcsolatok koordinálására létrejött Magyar Nemzeti Bizottság nyitott egyesület, amelyhez nemcsak a már tagsággal rendelkező további 12 település, hanem minden magyar város csatlakozhat. HAT ÉV EREDMÉNYEI Tisztújító közgyűlés A Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete 1986-ban tartott utoljára nagy beszámolót. A szombaton, május 2-án tartott tisztújító közgyűlés keretében hallhatták az érintettek és az érdeklődők az elmúlt hat év beszámolóját. Ez, a rendezvény lehetőséget adott arra, hogy értékelhessék az elmúlt időszak eseményeit, munkájuk eredményeit és a változásokat. Az akkori és a mostani adatok összevetése jól mutatja az egyesület fejlődését. A közgyűlés megnyitása után átadták az egyesületi elismeréseket, majd az elnöki beszámolót hallgathatták meg. A taglétszám az eltelt időszakban több mint a duplájára nőtt, annak ellenére, hogy a .tagok körében nagy a fluktuáció. A szervezetek száma is megnövekedett, 12 helyett 18 szervezet áll a mozgáskorlátozottak rendelkezésére. Megnégyszereződött az egyesület által ellátott érdek-képviseleti ügyek száma. A tények biztatóak, de még mindig vannak fájó pontok, méghozzá olyan területeken, ahol, nem mindenkinek tűnnek fel. Az emberek a legritkábban gondolnak például arra, hogy a huszadik század végén még mindig vannak olyan helyek, ahova egy súlyosan mozgássérült ember nem juthat el, egyszerű közlekedési okok miatt, ugyanis nincsenek biztosítva olyan banális és hétköznapi feltételek, mint a lépcsők legyűréséhez szükséges segédeszközök. Az ilyen — aprónak tűnő — gondok mellett, kitérnek az egyesület anyagi gondjaira is. Az elmúlt hat évben sok támogatót veszítettek el, de szerencsére voltak és vannak olyan vállalatok és magánemberek, akik á távozók helyére léptek. A gyűlés keretében nemcsak beszámolókat és terveket tárgyaltak meg, hanem javaslatokat is tetteik az új elnökségi tagokra, mivel az öt évvel ezelőtt választott elnökség megbízatása lejárt. Az egyesület elnöke újra dr. Chikán Csaba, az alelnök a ceglédi illetőségű Kosik Lajos lett, és maradt az ellenőrző bizottság elnöke is, ToFkáné Sass Julianna. A hozzászólások mindegyikénél prioritást kapott a mozgássérültek közlekedési lehetőségeinek javítására irányuló javaslatok kidolgozása. A kilenctagú elnökség kisebb-nagyobb módosításokat eszközölt az alapszabályzatban. Változás történt a tagdíj ősz- szegét illetően is, 1993-tól évi 300 forintra emelkedik. Az egyesület újraválasztott elnöke, dr. Chi’kán Csaba mindannyiulk nevében kifejezte azt a reményét, hogy sikerült valamit hozzátenniük a mozgáskorlátozottak hazai mozgalmának eredményeihez és valamivel jobbá, könnyebbé tenni a Pest megyében levő sorstársaik helyzetét. Papp Antonella
