Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-14 / 113. szám

RENDEZIK A KÖZSÉGET Salamoni döntés Sóskáton Az elmúlt napokban Sós- kúton jártunk „háztűzné- zőben”, Kummer János pol­gármesterrel beszélgettünk a község problémáiról. A sóskúti önkormány­zat — a megye többi te­lepüléséhez hasonlóan — komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a viszonylag szűk költségvetésből minél töb­bet fordítson a község rendezésére, szépítésére. Sóskút belterületén, a Kossuth Lajos utca 25. szám alatti ingatlan önkor­mányzati tulajdon. Erről olyan döntés született, MŰEMLÉKRŐL ÉS PÉNZRŐL A csődre is gondolva Pest megye közgyűlése teg­nap a megye területén el­helyezkedő műemlékek és műemlék jellegű épületek ■orsával foglalkozott. Az előrelépés érdekében létrehoztak egy idegenfor­galmi és műemlékvédelmi albizottságot, amelynek el­nökévé Hadházy Sándor képviselőt választották meg. Az albizottság fel­méri az idegenforgalom várható mértékét, az üdülő­helyek állapotát, és gond­ját viselni a műemlékek­nek is. A képviselők hosszasan tárgyalták az 1991. év költ­ségvetésének teljesítését. A 199 millió forintos pénz- maradvány céltartalék­ként való felhasználásá­val kapcsolatosan a köz­gyűlés megszavazta, hogy július végére kell elkészí­teni a féléves gazdálkodá­si mérleget és ennek alap­ján foglalnak állást a bi­zottsági tagok az összeg felhasználásáról, az augusz­tusi közgyűlésen. Habár a döntés elnöki hatáskörbe tartozik, min­denki egyetértett abban, hogy mielőtt kiosztanák a pénzt különböző települé­seknek fejlesztésre, gon­dolni kell a megyében csőd­eljárás alá kerülő vállala­tokra és az anyagi gon­dokkal küszködő intézmé­nyekre is. P. A. hogy miután márciusban megüresedett, a jövőben faluházként hasznosítják. A faluház feladata lesz — más egyeljek mellett — a község és környéke nép­rajzi, hagyományőrző érté­keinek begyűjtése, illetve tárolása állandó kiállítás, formájában. Kis ráfordí­tással nemcsak az épületet, hanem a hozzá tartozó is­tállót és pincét is átalakít­ják, itt kap majd helyet a Sóskútiak Emlékőrző és Faluszépítő Egyesülete is, A temető rendezése Sós- kúton is sürgetővé vált. Fel kell újítani a halottas­házat, előtető szükséges a ravatalozó fölé, minderre kétmillió forintot szavaz­tak meg a képviselők. Az eddigi gyakorlattól elté­rően a temetéssel kapcso­latos ügyek intézését, vagyis a kegyeletszolgálta­tást, a jövőben helyi vál­lalkozás formájában kí­vánják üzemeltetni. A fentieken túl még az idén felújításra szorul a napközi otthon és az orvo­si rendelő. Lesz minderre elég pénz? — kérdeztük. Mint Kummer Jánostól megtudtuk, a várható költségeket közel kétmil­lió forinttal csökkenti majd egy régi tartozás, mely G. L. vállalkozót terheli Sóskút javára. — A szóban forgó vál­lalkozó még a tanácsi időkben végzett különböző építési munkákat a község­nek, s mint utólag kide­rült, az elszámolások során másfél millió forinttal többet fogott a ceruza. Ennék visszaigénylése pe­res úton megtörtént, a ka­matokkal együtt kétmillió forintot tartozik az ön- kormányzatnak fizetni. Mi felajánlottuk, hogy a fen­ti adósságot törlesztheti természetben is, választ­hat, hogy melyik épületen végzi el a felújítási mun­kákat. A salamoni döntés bölcs és praktikus, úgy tűnik, mindkét fél számára elő­nyös. Az önkormányzat pénzt spórol, s a sarokba szorított vállalkozónak sem kell pénzt kiadnia a régi tartozás fejében. (—eyé—) ONKORMANYZATI AKADÉMIA A képviselő jogai TAPIÓSZENTMÁRTONBAN Saját kezelésben A napokban beköszön­tött tavaszi kánikula lát­ványosan felkeltette az ér­deklődést a nyári strandok iránt. Tápiószentmárton- ban fokozottabban érvényes mindez, mert a közkedvelt termálfürdőt eddig az ép­pen átalakuló Aranyszar­vas Tsz kezelte. A szövet­kezet bizonytalan sorsa miatt sokan feltették hát a kérdést: mi lesz a strand­dal? Az aggódó kérdésre Tóth TERVEZNEK A KÖNYVTÁROSOK Helyben maradt Harmadik éve tölti be Biczák Péter a Pest Me­gyei Könyvtár igazgatói állását. A négy hónapja be- ryújtott szakmai program­ja alapján tegnap a me­gyei közgyűlés egyönte­tűen megerősítette pozíció­jában. A könyvtár kis híján negyven éve látja el háló- eatközponti feladatait, szol­gáltatásait alapul vévé nél­külözhetetlen része a me­gye kulturális életének. Az újraválasztott igazgató han­got adott annak a vélemé­nyének, hogy a világkiállí­tásra készülődve nemcsak politikai és gazdasági fej­lesztéseket kell végrehajta­ni, hanem a könyvtáraknak is segíteniük kell a redez- ,vényt. ■ Elsősorban az idegenfor­galmi, turisztikai, helytör­téneti információk gyűjté­sével, szakszerű feltárásá­val és szétsugárzásával tud majd segítséget adni. Pillanatnyilag az intéz­mény legnagyobb gondja anyagi jellegű, a működte­4 kJfttinrt tés finanszírozásánál van­nak fennakadások. Tárgya­lások eredményeképpen a szentendrei önkormányzat támogatni fogja a könyv­tárat, de konkrét összegről még nem tudnak. A város lakói, megismerve az intéz­mény nehéz anyagi hely­zetét, alapítvány létreho­zását kezdeményezték. Az erre irányuló tárgyalások még folyamatban vannak. Biczák Péter az elmúlt két évben olyan változáso­kat eszközölt, amelyek le­hetővé teszik a gyűjtemény pontosabb áttekintését, ott­honosabbá varázsolják a könyvtárat, és megkönnyí­tik a dolgozók munkáját. Megtisztította a tartalmilag elavult, fizikailag tönkre­ment könyvektől és a túl- duzzasztott politikai iroda­lomtól a polcokat. Megte­remtette a számítógépes szolgáltatások alapjait, és munkatársaival az egész rendszert kiépítette. Ennek végső céljaként csatlakozni szeretnének a Számítógépes Könyvtári Információs Piendszerhez, amely lehe­tővé tenné számukra, hogy hozzáférjenek az ország nagy könyvtárainak adat­bázisaihoz. — papp — János tápiószentmártonl polgármestertől megnyug­tató választ kaptunk: má­jus elsejétől az önkormány­zat veszi át a létesítmény üzemeltetését. Magyarán: a nyári nyitva tartásban semmiféle fennakadástól nem kell tartani. A bevé­telt a falu és a tsz felezi, hiszen a kiszolgálóépülete­ket és a medencéket a kö­zös gazdaság hozta létre az állami földterületen. Ily módon az is nyilvánvaló, hogy a szóban forgó 7 hek­tárnyi földet az önkormány­zat szeretné mielőbb saját tulajdonába venni. Az 54 fokos, gyógyhatású termálvizet 1969-ben szén­hidrogén-kutató fúrás köz­ben hozták először a fel­színre. A pozitív kifolyású kút 868 méter mélységű. A meleg víz gyógyhatású, mellesleg ásványvíznek mi­nősítették. Alkalmas moz­gásszervi, ízületi, nőgyó­gyászati betegségek keze­lésére. Mindezt az ülőpa­dos gyógymedence teszi le­hetővé, természetesen a gyermekek és a kevésbé meleg vizet kedvelők kü­lön lubickolhatnak. Az utóbbi években, ké­szült el a vízforgatásos úszómedence, amelyhez egy 263 méter mély, hideg vizű kutat fúrtak. A strand te­rületén bőségesen akad hely napozni, sportolni, szórakozni. Nem véletlen, hogy nyári hétvégeken 3-4 ezer ember is megfordul itt egy-egy nap alatt. Jön­nek a környékről, még in­kább a strandot körbeve­vő üdülőövezetből, ahol napjainkra több mint ezer hétvégi telek, ház ad nyu­galmat a pihenni vágyók­nak. Az üzemeltetésre vállal­kozó tápiószentmártoni ön- kormányzat a hosszabb tá­vú anyagi érdekeltségen túl munkahelyteremtésre is fel­használja a vállalkozást. Az előkészületeken máris 7 közmunkás szorgoskodott, s a létszámot a nyár fo­Ij'amán még tovább sze­retnék emelni, természete­sen szentmártoni embe­reknek nyújtva ezzel fog­lalkoztatási lehetőséget. S végül az sem egy utol­só szempont, hogy nem kí­vánják emelni a napijegyek árát: a felnőttek továbbra is 40, a gyerekek és nyug­díjasok 20 forintért lubic­kolhatnak. (tóth) A képviselőnek — ter­mészetesen — jogai is van­nak. Ez abból fakad, hogy aki a közszolgálattal fele­lősséget vállal, azt meg kell hogy illessék a jogok is. Ezek között a jogok között vannak olyanok, amelyek a képviselőket egyénileg, il­letőleg amelyek csoportjai­kat illetik meg. Az utób­biak közé tartozik például, hogy a képviselők egyne­gyede vagy a képviselő- testületi bizottság indítvá­nyára a képviselő-testület ülését össze kell hívni. A képviselő-testületi tag talán legfontosabb jogosít­ványa — és kötelessége is! —, hogy részt vegyen a döntéshozatalban. Ez a jog nemcsak egyszerűen azt je­lenti, hogy szavaz, hanem — mint jeleztük — köteles­ség is, amely abban nyilvá­nul meg, hogy alaposan fel kell készülnie, körültekin­tően tanulmányoznia kell az eldöntendő kérdést. A képviselő két esetben nem vehet részt a testület döntésében, tehát e jogát nem gyakorolhatja. Az egyik törvényből fakad: ugyanis a képviselő-testület döntéséből kizárható az, akit, vagy akinek a hozzá­tartozóját az ügy személye­sen érinti. Ilyen esetben a képviselő-testület kellő indoklással — a tárgyilagos döntés érdekében — a kép­viselőt döntésben való joga alól felmentheti. A másik eset, amikor a képviselőt betegség vagy munkahelyi . elfoglaltság akadályozza abban, hogy a testület ülésén részt vegyen. Ez önmagában egy tanul­mány témája lehet, hiszen mi van akkor, ha távolléte miatt egyetlen szavazaton múlik egy — későbbiekben kiderülő — rossz döntés? No, ez az. amire jogszabályt alkotni nem lehet, s ezért jog ugyan az ülésen való részvétel, de igen nagy fe­lelősség a távolmaradás. Az első esetben a kizárást maga a képviselő is kezde­ményezheti, de megteheti az erre vonatkozó javaslatot bármelyik képviselő. A má­sodik esetben a szervezeti szabályzat előírhatja az elő­zetes bejelentést. De a dön­tés — ha jogszerű — érvé­nyességén ez nem változtat. Esetleg önmaga előtt nem, de jogilag felmenti a kép­viselőt, ha — nélküle, miat­ta — rossz döntés születik. A képviselők joga — és a választópolgárok szemszö­géből azt kell mondani: kö­telessége —, hogy a dönté­sek előkészítésében, a hatá­rozatok végrehajtásában — esetleg megszervezésében — és ellenőrzésében részt ve­gyen. A képviselők jogait — mint kötelezettségeit is — a helyi viszonyokat is figye­lembe vevő szervezeti és működési szabályzatok rög­zítik részletesen. A törvényben foglalt kép­viselői jogokat a követke­zőkben foglaljuk össze: a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgár­mestertől), a jegyzőtől, a bi­zottság elnökétől önkor­mányzati ügyekben felvilá­gosítást kérhet, amelyre az ülésen — vagy legkésőbb 15 napon belül, írásban — ér­demi választ kell kapnia. Ha — például idő hiányá­ban vagy az előbb említett távoliét miatt — a képvi­selő írásban adja meg hoz­zászólását, azt csonkítás nélkül rögzíteni kell a jegy­zőkönyvben. Természetesen a jegyzőkönyvi rögzítés a szóban elmondott vélemé­nyére is vonatkozik. A képviselő — tanácsko­zási joggal — részt vehet bármelyik bizottság ülésén, és javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó ü.gy megtárgyalását. A képviselő munkájához igényelheti a képviselő-tes­tületi hivataltól a szükséges információkat, adatokat és magát az ügyviteli közremű­ködést is. Közérdekű ügyek­ben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalá­nak intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül ér­demi választ köteles adni. Dr. Klemcnt Tamás TÁJÉKOZTATÓ DOKUMENTUMOK Beszédes számok a megyéről A megyei önkormányzat­tól kapott hivatalos adato­kat tanulmányozva többek között az egészségügy, az oktatás és a közművelődés helyzetéről is képet kapha­tunk. A múlt évre beterve­zett feladatok sikeres vég­rehajtását bizonyítja, hogy bár az egészségügyi intéz­mények eredeti kiadási elő­irányzata jelentős mérték­ben megnövekedett a köz­ponti bérintézkedések, gyógyszerár-emelkedések miatt, az intézményhálózat működése zavartalan volt. Pest megye négy kórházá­ban 2 ezer 127 ágyból csak 2 ezer 099 volt használható, többek között azért, mert nem fejezték be a kerepes- tarcsai kórház érsebészeté­nek kialakítását, valamint nem engedélyezték a pa- thológiás újszülöttrészleget. A betegágyak egyenkénti tényleges költsége is meg­emelkedett 36,6 százalékkal, azaz 459 ezer forintról 627 ezer forintra. A krónikus betegek gyógyítását szol­gáló fekvőhelyek esetében a költségemelkedés 46,8 százalékos. A kórházi ágyak kihasználtsága álta­lában nem volt megfelelő. A szigetszentmiklósi ren­delőintézetben tavaly a szokottnál kevesebb dolguk akadt a nővéreknek és or­vosoknak. A megyei közgyűlés ha­tározata alapján megszün­tettek egy csecsemőotthont Albertirsán, az épületet szociális foglalkoztató in­tézménnyé alakították át. Többletköltség terhelte a gödi egészségügyi gyer­mekotthon büdzséjét is. Az intézmény kihasználtsága 90,4 százalékos volt, ellen­tétben a megyei szociális otthonokkal, amelyekben majdnem minden hely fog­lalt volt. Béralaptúllépés csak a kerepestarcsai kór­háznál fordult elő. Az egészségügyi dolgozók havi átlagjövedelme tavaly az előző évihez képest 31,4 százalékkal nőtt. Az oktatási Intézmények­nél hasonlóan alakult az előirányzat a központi bér­intézkedések miatt. A kö­zépfokú oktatási intézmé­nyeknél dolgozók átlagos jövedelme jelenleg a havi 16 és 26 ezer forint között mozog.' Az előző évi pénz- maradványok egy részét beszerzésre, állóeszközök karbantartására tervezték be az idén. A fogyatékos gyerekek nevelését, gondo­zását és oktatását ellátó bentlakásos intézetekben az egy ellátottra jutó tény­leges kiadás egyedül Ceg­léden közelítette meg az egy személyre számított normatív állami hozzájáru­lás átlagát, vagyis a 238 ezer forintos fejenkénti tá­mogatást. Az idei évre tervezett fejlesztések és felújítások teljesítésében nagyobb részt foglal el a megyei hajózási és kikötőhálózat, különbö­ző egészségügyi intézetek létrehozása és támogatása, kórházak alapeszközeinek a beszerzése és a megye területeit érintő környezet- védelmi beruházások. Papp Antonella

Next

/
Oldalképek
Tartalom