Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-12 / 111. szám
Maria hava a május A kalendárium írja VALAHA HEM IS ÉRZÉKELTÜK: Ön mire allergiás? Allergia — napjainkban divatos, sokszor elhangzó diagnózis. Vajon azt jelenti-e, hogy valami új, csak nemrégiben felismert kórról van szó? — tettük fel a kérdést a téma egyik jó ismerőjének, dr. Temesvári Erzsébetnek, az Országos Bőr-Nemikórtani Intézet főmunkatársának. Május az év legszebb hónapja, a természet megújulása, a termékenység, a virágnyílás, a fák lombba borulásának időszaka. Az év ötödik hónapja, a régi római kalendáriumban a harmadik hónap. Nevét a termékenység hindu istennőjéről, Maiáról kapta. A májusi ünnepekben a római Flórának, a virágok istennőjének szentelt ünnepek nyomait fedezhetjük fel. Időszámításunk után a második évszázadban pedig Vénusznak, a szerelem istennőjének, és Bacefiusnak, a szőlő, a bor és a mámor istenének ünnepévé lett. vagyis a szerelem, a májusi menyasz- szonyok, a májusi lakodalmak hónapjává. Többnyire májusban ünnepük pünkösdöt, innen kapta a Pünkösd hava elnevezést (az idén június 7-ére esik). A nap az Ikrek, régebbi nevén a Kettősök jegyébe lép. Május a legjobb nevelő hónap, ebben segít a májusi eső, mely aranyat ér. A melegágyakban nevelt nyári növényeket ki kell ültetni, a hernyók és cserebogarak pusztítására nagy gondot kell fordítani. A füstölés megóvja a gyümölcsöt és a szőlőt a májusi fagyoktól. A tejelő állatot zöld takarmányra lehet fogni. Az 1860-ra szóló Nagyszombati Kalendárium verse Az házigazda- ságrul es Majorságról: A sajtot most gyúrják, /a vajat köpüllyék. S majd hold tölte felé / a juhokat nyerjék. Elején ez holdnak vess / kölest és kendert: Utollyán hold fóttán / répát vess és retket. A 100 esztendős kalendárium pedig így foglalta össze a májusi időt, és az azzal összefüggő termésjóslást. Május ha sok felleget, Nem küld nagyon hideget, Vagy rekkenő meleget, Bort, búzát várj eleget, A képen: nyugdíj-kiegészítés a kiskert orgonáiból. (Erdősi Ágnes felvétele) — Az allergia valóban korunk problémája, bár ez korántsem jelenti azt, hogy korábban nem fordult elő. Tény azonban, hogy manapság többen betegszenek meg ebben a valójában évszázadok óta ismert betegségben. — Mi is az allergia? — Az allergia a szervezet immunológiai reakciója egy testidegen — a szervezetre többnyire ártalmatlan — anyaggal szemben. A tünetek jellegzetesek, és függetlenül az általános mechanizmustól, általában csak egy-egy szerven jelentkeznek. Az utóbbi évek kutatásai és a gyakorlati tapasztalat azonban bizonyították, hogy ezek a jellegzetes tünetek immunfolyamat nélkül is kialakulhatnak, tehát nem minden típusos tünet (például ekcéma, csá- lánkiütés) mögött áll allergiás folyamat. Eredmény akkor érhető el, ha felderítjük az allergén (az allergiát provokáló) anyagot, mivel ennek elkerülése a legegyszerűbb. tünetmentességhez vezető módszer, de sajnos ez nem mindig sikerül. — Valójában nem ilyen egyszerű a helyzet? — Korántsem. Kiderült ugyanis, hogy az allergiás tünetek kivizsgálása nem lehet mechanikus, mert a legtöbb allergén a szervezetbe jutva, illetve a bőrre felkerülve különféle átalakulások, kémiai folyamatok révén válik igazán al- lergizáló anyaggá, vagyis az allergia kialakulása meglehetősen egyéni jelenség. A nehézséget fokozza, hogy laboratóriumi körülmények között igen nehezen vagy egyáltalán nem reprodukálhatók például az élelmiszer- és gyógyszerfogyasztás következtében végbemenő változások. — Miként történik az allergia vi zsgála t ? — Az allergológiai vizsgálatok indikálása és értékelése is nagy körültekintést igényel. Csak a beteggel való megbeszélés, a tünetek alapos elemzése és a laboratóriumi rutinvizsgálatok után lehetséges, minden ellenkező hiedelemmel szemben nem gépesíthető. — Melyek a leggyakoribb bőrtünetet kiváltó al- lergének? — A nikkel, a higany, a perubalzsam, de az iparosodás révén sok új anyag is megjelent. A hagyományosan allergiát kiváltható tej, virágpor mellett a mai testápoló szerek, kozmetikumok, vegyszerek, gyógyszerek. A betegek a tünetek alapján általában bőrgyógyászhoz, tüdőgyógyászhoz fordulnak, de gyakran szükséges belgyógyász beavatkozása is. — Az allergia tehát valójában túlérzékenység? — A szervezet immunológiai reakciója egy testidegen anyaggal szemben, és mint ilyen, éveken, olykor egy egész életen át fennáll, és bármikor előfordulhat. — Mik a tünetei? — Ezek általában egy szervre lokalizálódnak, a provokáció helyétől függően, például szemészeti tégzőszervi, gégészeti, bőr tünetek formájában lépnek fel. Az allergiás tüneteknek viszonylag nagy hányada a bőrön és a szomszédos nyálkahártyán jelenik meg. — Gyógyítható-e az allergia, és mi a kezelési mód? — A reakció megelőzése csak akkor lehetséges, ha a provokáló faktort sikerül megtalálni. Ennek elkerülésével a beteg nem lesz gyógyult, de tünetmentessé tehető. Mikor a provokáló faktor nem kerülhető el — például virágpor-allergia esetén —, akkor gyógyszeres kezeléssel lehet a tüneteket enyhíteni. Viszonylag könnyű az orvos feladata, ha belső góc okozza a tüneteket, baktérium vagy gomba, mert a rossz fog, a mandula eltávolítható, és a panaszok megszűnnek. Ha a kiváltó ok nem ismert, csak tüneti kezelés alkalmazható. Valójában, az orvostudomány mai állása szerint nincs olyan gyógyszer vagy kezelési mód, mely az allergiát megszüntetné. Az immunreakció, azaz az immunválasz ’ elnyomását eredményező szupressziós kezelés nem csak az allergiás mechanizmust, magát az immunvédekezést, a fertőzésekkel szembeni védekezést is csökkenti. A beteg körültekintő, célzott kivizsgálása gyakran más, nem immunológiai, azaz nem allergiás okokra deríthet fényt, és ez esetben a kezelés gyógyuláshoz vezethet. E. Gy. A NAGYMAMA TANÁCSA Otthon olcsóbb Emlékidéző a fiatal pályatárs Komédiások vagyunk SZERENCSÉS vagyok, mert hajdani kóborlásaim során olyan művészekkel is összehozott a sors, akik egyébként a megközelíthetetlenség hírében álltak. Ilyen Tolnay Klári. A hetvenes években, az egykori Irodalmi Színpad (ma Radnóti Színház) produkciójában turné indult Tolnay. Klárival közös estünkkel. Zongoránál Hajdú Júlia. Az első előadástól kicsit féltem. Mint utólag kiderült, ő is. Én a nagy tisztelettől — amit ma is érzek —, alig mertem előállni a már szép sikerű műsorommal, öt a szokatlan körülmények idegesítették. A mindennapos másságot (a vacak kis öltözőket. rossz kis színpadokat stb.) viselte el nehezen. Klárika háromszor jelent meg az est folyamán stílusosan különböző ruhákban, én pedig ahhoz voltam szokva, hogy egy műsorban csak egyszer jövök ki a színpadra. Kedvéért három részre trancsí- roztam a műsoromat, hogy alkalmazkodjam hozzá. VÉGÜL IS nagy sikerű est kerekedett. Megfért A kaméliás hölgy a Hunyadi László paródiájával, A vágy villamosa Honthyval, a Ka- tyi-nóták a Sárdy-karikatú- rával. Néhány ütem erejéig megcsináltam Klárika paródiáját is: a rátóti leányok, / Jáj, dé nagyon vágányok ... Klárika egy idő után csak az én kocsimmal utazott, talán mert kedvéért nem száguldoztam szokásom szerint Sokat beszélgettünk, vagy hosszasan hallgattunk. Közben gondolkodtam. Hány jelentéktelen kis ember hiszi magáról, hogy ő a világ közepe. Most itt ül mellettem egy igazi művész, akinek tehetségénél csak a szerénysége nagyobb. A KÖVETKEZŐ találkozásunkig hosszú idő telt el. Én időközben megrokkantam, kis hazánk pedig a gyógyulás útján halad. Lábadozik, mint egy súlyos beteg, aki igen lassan, de kezd magához térni. Ezt hiszem teljes szívemből. Nem gondoltam, hogy valaha is megérhetem! Amikor 1986-ban az ausztriai rehabilitációból hazatértem, még egy évig a kórházak és műtők, intenzív osztályok poklát jártam. De egy év múlva felülkerekedett bennem egy erő, mert nagyon magam mögött éreztem a magyar színésztársadalom segítőkészségét, mind erkölcsileg, mind anyagilag. Megtörtént -az, amiről még álmodni sem mertem: színpadra léptem, pontosabban a kerekes székemmel a színpadra gurultam. (És a mai napig is járom az országot önálló estemmel.) Egy szép napon a színész- szakszervezettől kaptam egy levelet 1990 júliusában. Csak néhány mondatát írom le kivonatosan: „Kedves és Nagyrabe- csült Kolléga! KÉTSZÁZ ÉVE tartotta Kelemen László társulata első előadását. Színháztörténetünk innen számítja az állandó magyar színját-. szást... Kimegyünk a színházak falai közül az utcára, mint tették elődeink. Augusztus 25-én tartjuk a budai Vár területén a színészkarnevált ., - Legalább ezen az egy napon a színházi emberek- egymás torka helyett fogják meg egymás kezét!” ... Aláírás: Tolnay Klári. Természetesen azonnal jelentkeztem, és abban a megtiszteltetésben lehetett részem, hogy az ünnepélyt záró Hilton-bálban léphettem fel. Amikor a mikrofon elé kerültem, csak eny- nyit mondtam: „Tudom, hogy itt fellépni a legnehezebb a világon. Sok külföldi vendég és a legtiszteletreméltóbb kollégák előtt (ott volt a magyar színész- és operavilág színe-java). Éppen ezért most olyan művészeket szeretnék megidézni paródia formájában, akik nincsenek vagy már nem lehetnek itt.” (Karády Katalin, Sárdy János, Feleki Kamill és Honthy Hanna zenés karikatúráját adtam elő.) A REFLEKTOROK szerencsére elvakították amúgy is érzékeny, vaksi szemeimet. Csak a taps zúgását és a bekiabálásokat hallottam. Amikor valahogy lesegítettek a dobogóról, Tolnay Klári termett mellettem. Gratulált és rám kérdez: — Engem mért hagytál ki a műsorodból? — Drága Klárika — hebegtem. — ön ez est elnök asszonya. Köztiszteletben áll... Valahogy nem tartottam most illendőnek. — Ugyan, te buta — nevette el magát, és ekkor kaptam életem egyik legnagyobb elismerését: — Hát mind a ketten ugyanazt csináljuk: komédiások vagyunk! Szegedi Molnár Géza — Nem tudsz valamit kifényesedett nadrágülep ellen? — kérdezte a minap a szomszédasszonyom. — Valamit, ami olcsóbb, mint a Patyolat. Szerencséjére tudtam. Ezúttal közreadom. A szö- vetnadrágoik és -szoknyák kifényesedését úgy tüntethetjük el, hogy a ruhadarabra nedves vasalóruhát terítünk, és közepesen forró vasalóval — lassan haladva — átsimítjuk. Amikor a nedves ruha erősen gőzölög, levesszük, és az alatta levő' nadrágot vagy szoknyát egy nyeles ruhakefével ütögetjük. A műveletet — szükség esetén — megismételjük, majd addig hagyjuk a ruhadarabot a vasalódeszkán, amíg teljesen megszárad. Ma már egy pulóver tisz- títtatása annyiba kerül, hogy az ember lánya kétszer is meggondolja, mire rászánja magát. Ezért hát ezt is házilag javaslom megoldani. A pulóvereket áztassuk be kényesebb holmikhoz használt mosóporos vízbe, és hagyjuk benne pár órán át. Ekkor a vizet leeresztjük róla, s másik — ismét csak mosóporos — vízben jól átnyomkodjuk. Végül többször váltott tiszta vízben átöblítjük. Persze, a szárításnak is megvan a maga fortélya, ha nem akarjuk, hogy kedvenc pulóverünk maxiruhává nyúljon. Egy seprű vagy partvis nyelét bújtassuk át a pulóver ujján, két vállán, majd bal ujján; a nyélre a pulóver nyakkivágásánál kössünk hurkot, s annál fogva akasszuk fel a pulcsit a fürdőkád fölé. Az ujjait simítsuk ki feszesre a rúdon, így a ruhadarab gyűrődésmentesen szárad. A ruhán esett foltot — ha egy mód van rá — sose hagyjuk beleszáradni, hanem azonnal vegyük kezelésbe. Ajánlom a nyerstej- kúrát. A gyümölcsfoltos részt áztassuk nyerstejbe, és egy napig hagyjuk benne állni. Másnap langyos vízben többször mossuk át. Piros gyümölcsfolt esetén — ha a textília színtartó — előbb szalmiák- szeszes vízben áztassuk pár percig, maid csavarjuk ki, s utána tegyük bele a nyers tejbe, amibe kevés citromlevet facsartunk. Egy-két óra múlva kivesz- szük és- langyos vízben többször átöblítjük. N. É. ismét kapa Kutatók megfigyelései szerint, salátaágyásokban a kémiai gyomirtó szerek alkalmazása esetén a salátában nagyobb mértékű lesz a káros nitrátok felhalmozódása, mint a kezeletlen parcellákon. Ezért a kézi úton történő gyomirtást, kapálást, szorgalmazzák, a vegyszerezéssel szemben. Arra is felfigyeltek, hogy a gyomnövények káros hatására csökken a salátában a karót in mennyisége. Ezért, amikor a gyomok ellen védekezünk, egyben elősegítjük azt is, hogy a karót inuk mennyisége megnőjön.
