Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-08 / 84. szám
Az Országgyűlés megalkotta a második kárpótlási törvényt Ünnepi hangulatban kezdődött az Országgyűlés keddi munkanapja: a törvényhozók napirend előtt Antall József kormányfőt köszöntötték 60. születésnapján. Szabad György házelnök — a miniszterelnök politikusi erényeit méltatva — utalt arra: Antall József az átmenet és megújhodás során mindvégig arra törekedett, hogy nemzeti örökségünk alkotmányos és demokratikus elemeit ötvözze a modernizáció követelményeivel, a szabad világ képviselte értékekkel. A kormányfő megköszönte a jókívánságokat. elhárítva azonban a születésnapi ünneplést, azt indítványozta: köszöntsék inkább a demokratikus választások nyomán éppen két esztendővel ezelőtt megalakult Országgyűlést. A képviselők — még szintén napirend előtt — a T. Ház napirendjére vették a függetlenek csoportjának arra vonatkozó indítványát, hogy a kormány számoljon be munkájáról a törvényhozás előtt. Az önálló indítványt indokló Fodor István rámutatott: a törvényalkotás mellett az Országgyűlésnek legalább olyan fontos feladata a kormány ellenőrzése, ezért elengedhetetlen, hogy a közeljövőben sor kerüljön a beszámolóra, illetve annak vitájára. Ezt követően folytatódott a három privatizációs törvényjavaslat együttes általános vitája. A gazdaság szempontjából meghatározó törvényjavaslatok — az állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyonról, az állami vagyon értékesítéséről és védelméről és az állam vállalkozói vagyonáról szóló tervezetek — kapcsán a felszólalásra jelentkezett honatyák az állam és a parlament jövőbeni szerepéről mondták el elképzeléseiket. KÜLÖN MELLÉKLET Az interpellációk és kérdések elhangzása után a T. Ház megalkotta a második kárpótlási törvényt. Az új jogszabály azoknak az embereknek a részleges kárpótlásáról intézkedik, akiknek magántulajdonában 1939. és 1949. között jogszabályok alkalmazásával okozott károkat az állam. Az új törvény szerint a tulajdoni sérelmek orvoslá-r sára a tavaly megalkotott kárpótlási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a most elfogadóit eltérések és kiegészítések figyelem- bevételével. A mindössze hat paragrafusban összefoglalt „sajátosságokhoz” tartozik, hogy a második kárpótlási törvény hatálya csak azokra a tulajdoni károkra vonatkozik, amelyek Magyarországnak a párizsi békeszerződésben meghatározott határai között keletkeztek. Nem illeti meg kárpótlás azt, akit háborús vagy népellenes bűnök miatt elítéltek. Annak sem jár a jóvátétel, akinek tulajdoni sérelmét egy külön mellékletben felsorolt jogszabályok alapján már orvosolták. (Képviselők egy csoportjának indítványa nyomán a végleges szövegből törölték a kizáró okok sorából a más államtól kapott kárpótlást.) KETTŐS ADÓZÁS Ha valakit a kárpótlási törvény és a jelenlegi jogszabály alapján is kárpótlás illet meg, akkor a mértéket úgy kell megállapítani, mintha összes igényét ugyanazon törvény alapján érvényesítette volna. Ezt követően a T. Húz megerősítette Magyarország és Ausztrália, valamint Magyarország és Uruguay között a kettős adóztatás elkerüléséről és a beruházásvédelemről kötött megállapodást, valamint a Spanyolországgal és Kuvaittal aláírt beruházásvédelmi egyezményt. KISTELEPÜLÉSEK A keddi munkanapon utolsóként a helyi önkormányzatok idei címzett és céltámogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját folytatták a képviselők. A vitában elhangzott: azért is fontos, hogy a kistelepülések megkapják az igényelt támogatást, mert csak a szükséges fejlesztések végrehajtása árán tudják lakosaikat megtartani. Újabb botrány Péce/en Fellebbezésnek helye nincs! (Folytatás az 1. oldalról.) március 31-én, ebben leírják, hogy jelöltként szóba jöhet Németiig Mária, hiszen megbízottja a helyi választási bizottság elnökével konzultált, s annak információira hivatkozva adta le az ajánlási szelvényeket. A területi választási bizottság a választójogi törvény szelleméből kiindulva hozta meg döntését, figyelembe véve azt a tényt, hogy csupán kétórás eltérésről van szó, továbbá azt, kegy egy ilyen apró eltérés miatt egy, a választók bizalmát élvező állampolgár nem zárható ki a helyi választásokon történő indulásból és megmérettetésből. A határozat ellen a kézhezvételtől számított három napon belül a megyei bírósághoz benyújtható jogorvoslati kérelemmel lehetett élni. Ezzel éltek is a péce- liek, illetve azok egyik tábora,-így tegnap dr. Tölg- Molnár László megyei bíró tanácsa tárgyalta az ügyet. A bíró a törvényre hivatkozva hozta meg ítéletét, amely szerint Némethy Mária mm vehet részt a vasárnapi választásokon jelöltként. Indokolta ezt azzal, hagy az állampolgároknak az ajánlási szelvényt a választást megelőző 18. napig, március 25-én 16 óráig kellett volna leadniuk, és ez egyértelműen nem történt meg. A bíró még hosszan magyarázta a résztvevőknek a törvényt, majd kijelentette: fellebbezésnek helye nincs. Az ügy tárgyalása során nem tudták figyelembe venni a Némethy Mária által A legkorszerűbb intenzív és művese technika Vácot szemelték ki (Folytatás az 1. oldalról.) lyet kap egy tökéletesen fölszerelt intenzívcentrum, egy művesekezelő, valamint 100 ágyból álló új kórházi részleg. Dr. Szönyi Mihálytól, a váci kórház igazgató főorvosától megtudtuk, hogy az intenzív és a műveseosz- tály minden magyar állampolgár rendelkezésére áll majd. Az új kórházi részleg. amelyben helyet kap egy tornaterem és külön könyvtár is, főleg idős betegek geriátriai kezelésére szolgál. Dr. Szőnyi Mihály örömmel számolt be a megbeszélések után arról is, hogy lehetőségük nyílik orvosok németországbeli továbbképzésére. Valamint az épület átadása után, amit 1993 végére, 1994 elejére tegeznek, ápolónők időleges cseréjére szintén továbbképzési céllal. A német partner és a magyar igazgató elképzelései szerint néhány év alatt a Nyugat- Európában szokásos egészségügyi normákat az ezerágyas váci kórházban is meg tudják honosítani. Dudás Zoltán be tér j es zt ett ny il a tkozat ok a t sem, amelyeknek egyike arról szólt, hogy Dombóvári Vilmos büntetőjogi felelősségének tudatában kijelenti, hogy az érvényesen kitöltött kopogtatócédulát március 24-én délelőtt 10 órakor a polgármesteri hivatalban levő urnában elhelyezte, és az állítólag nyomtalanul eltűnt. A "másik nyilatkozónak, Schmidt Róbertnének két kopogtatócédulával a hivatalban keresgélnie kellett az urnát, amit végül a polgármester szobájában talált meg az ajtó mögött egy másik urna társaságában, és egyikre sem volt ráírva, mi a rendeltetése. Mivel nem tudta, hogy melyikbe kell a kopoglatócédulút és az ellenőrző szelvényt bedobni, és erről senki sem tudott a hivatalban felvilágosítást adni, közölte: ilyen körülmények között nem adja le támogatását, majd személyesen adja át a jelöltnek. A péceli csata tehát folyamatos. Hogy ki miképpen keresi a továbbiakban a jogorvoslást, vagy mikéopen alakul a vasárnapi választás, az egyelőre rejtély. — árvái — Privatizálni csak egyszer lehet Dr. Vona Ferenc, a Pest megyei 13. választó- körzet országgyűlési képviselője (MDF) parlamenti felszólalásából Magyarországon ma forradalom zajlik. Nem történelemkönyvekben olyasható klasszikus fajta, amelyet könnyen föismerhetünk a barikádokról, lobogó zászlókról és gyújtó hangú beszédekből. A lényeg azonban itt is, ott is ugyanaz; a hatalom és a vagyon újrafelosztása. (...) Itt az igazi kérdés nem az, kié legyen a hatalom, hanem az, hogy milyen formában működjön. Ugyanilyen történelmileg újszerű hels7zet áll fönn a vagyon újrafelosztásánál is. Itt sem az a kérdés most, hogy kié. legyen a vagyon, hanem az, hogy hatékonyan működjön. A tula'jdonre- form a hatékony gazdaság kiépítésének nélkülözhetetlen föltétele. A privatizációs program abból indult ki, hogy egy világra nyitott piacgazdaságban a tulajdonnak valódi tulajdonos kell, továbbá abból, hogy az állam a legrosszabb gazda: pazarló, lassú és bürokratikus. (...) Az biztos, hogy az állam rosszul gazdálkodik, de az nem biztos, hogy az új tulajdonos feltétlenül jól fog. (...) Az államnak természetesen szüksége van a vagyon, ra. hogy közfeladatait teljesíthesse. (...) Itt van például a közlekedés, amelynek minden körülmények között mennie kell. Azt tudjuk, hogy nem gazdaságos, tudjuk abból, hogy állandóan növekszenek a díjai. Még mindig a csőd szélén áll, még mindig nem képes érdemi fejlesztésekre. Az ilyen típusú állami vállalatot egyelőre semmi sem kényszeríti hatékony, gazdaságos működésre. (...) A magyar gazdaság bizony nagyon beteg. Ügyelni kell arra is. hogy a régiek helyett ne alakulhassanak ki új monopóliumok. (...) Az állami tulajdont nemcsak privatizálni kell, hanem védeni is. Hosszú távon csak azt szabad állami tulajdonban tartani, ami közgazdaságilag észszerű. (A vagyonvesztés) oka az általános piacvesztés mellett az is, hogy a privatizáció során előadódó számos hiba és visszaélés ellen a vállalatokat nem védi semmi. Nagyon sok a kétes elem ezen a területen, mert sokszor nem kérnek róluk céginformációt, banki igazolást. Ha ezt szigorúbban vennék, nem fordulnának elő olyan esetek, mint például a Pestvidéki Gépgyáré, amelynek privatizúANTALL JÓZSEF TÉVÉNYILATKOZATA AZ ELMÚLT KÉT ÉVRŐL — Magyarország kivételes esélyt kapott a történelemtől, hogy szuverenitását meglerelmve elfoglalhassa helyét ebben a térségben és megkezdje azokat az átalakulásokat a gazdaság, a társadalom és a politika szférájában, amelyek egy független országban működő szabad piacgazdálkodáshoz szükségesek — fogalmazott Antall József miniszterelnök a vele készített egyórás televíziós interjúban. A beszélgetést abból az alkalomból sugározták. hogy április 8-án lesz két éve a rendszerváltást is jelképező szabad választások második fordulójának, amelyen a jelenlegi koalíciós kormány hatalomra került. A beszélgetés elején Antall József elhárította a 60. születésnapja alkalmából kifejezett jókívánságokat, hangsúlyozva, hogy az ilyen kerek évfordulós ünnepségek a magyar közvéleményben rossz emlékeket ébresztenek. Ezért — akárcsak az Országgyűlés plenáris ülésén — azt kérte, hogy inkább a szabad választások, a mai magyar törvényhozás második születésnapja legyen az ünnepi alkalom a beszélgetésre. A már említett történelmi lehetőség felelevenítése kapcsán a miniszterelnök szükségesnek tartotta leszögezni, hogy mint minden kormány, a jelenlegi is bizonyos mértékig kényszerpályán tevékenykedik, a gázdasági környezet, a kialakult körülmények meghatározzák a cselekvés irányát. Az átalakulás folyamatára visszatekintő kérdésre, válaszolva Antall József tagadta, hogy annak idején paktumot kötött volna Pozsgay Imrével. Nagy jelentősége volt viszont annak, hogy — mint fogalmazott — az egykori MSZMP- politikus vállalta: az MSZMP helyett új párt jön létre, lefegyverzik a munkásőrséget, és a pártok kivonulnak a munkahelyekről. Ugyanakkor soha nem került szóba az a téma. hogy az MSZP (vagv akkor még MSZMP) elnököt, az MDF pedig miniszterelnököt ad Pozsgay Imre, illetve Antall József személyében. Az annak idején létrejött egyezség egyébként semmiképpen nem volt negatív értelemben vett paktum, sokkal inkább a diplomáciában elfogadott megállapodás — derült ki a miniszterelnök szavaiból. Antall József a kormá- nyozhatóság megteremtésének fontos lépéseként értékelte az SZDSZ-szel kötött megállapodást, de több más, jogi szabályozást is, például a választójogi törvényt, amely biztosította, hogy a négy százaléknál kevesebb szavazatot kapott partok ne kerüljenek be a parlamentbe, s így ne alakulhasson ki a lengyelországihoz hasonló helyzet a törvényhozásban. A mi- . niszterelnök egyébként a beszélgetés későbbi menetében áldemokratikusnak nevezte a kétharmados parlamenti törvényhozói szabályt, amely megítélése szerint egyike a kormányzást megnehezítő, előre betervezett és beépített aknáknak. A köztársasági elnök funkcióját illetően Antall József az alkotmányra hivatkozva hangsúlyozta, hogy e tiszt betöltője pártok felett álló tevékenységet folytat, s ha történetesen a Magyar Demokrata Fórum tagja lenne, bizonyosan kínosan ügyelne arra, nehogy olyan látszatot keltsen, mintha az MDF és a koalíció kormányának kedvezne. Azzal a váddal kapcsolatban, hogy ma Magyarországon valójában Antall József akarata érvényesül, kifejtette: — Semmiféle ilyen centralizációs törekvés nincs, a miniszterek önállósága teljes mértékben érvényesül, sőt kifejezetten azt tartom hibának, hogy nincs kellő koordináció, gyakran éppen ágazati szempontok kerülnek túlzottan előtérbe. A legutóbbi napok gazdasági fejleményeivel kapcsolatban a miniszterelnök: hangsúlyozta: a fő problémát a bevételek visszaesése, főként a vám- és az adóbevételek csökkenése okozta. Az MDF-et illetően Antall József úgy ítélte meg: a pártban nincsenek szélsőséges politikát követelők, az MDF, mint középpárt elég szilárd ahhoz, hogy egyensúlyt teremtsen még a különböző módszereket alkalmazók, eltérő politikai törekvéseket, eszmei áramlatokat képviselők között is. ciós botrányát komikusnak is .mondhatnánk, ha nem lenne ennyire elkeserítő. (...) Nagy hiba az is, hogy az adott vállalat privatizációjába nem vonják be az ott dolgozó szakembereket és az adott terület szakértőit. Ki van zárva, hogy két olyan nagyvállalat, mint az Ikarus és a Csepel Autógyár nemzetközi privatizációs tenderének elbírálásához elegendő egy jogász meg egy vagyonértékelő cég. (...) A mi békés, hosszú fiskális forradalmunkban nincs ölés, nincs gyújtogatás, de fosztogatás van bőven. Nekünk vannak törvényeink. Tegyünk érte. nehogy ezek a visszaélések is erénnyé stilizálódjanak. (...) Felelősségünk óriási. Nemcsak azért, mert privatizálni csak egyszer lehet, $ nekünk ezt úgy kell egyszerre csinálnunk, hogy még ohasem próbáltuk, a felelősségünk azért is nagy. mert minden tanulópénzt, kárt és veszteséget már a fiainknak és unokáinknak kell megfizetniük. A Torg.yán József által meghirdetett „elégedetlenség! napra” még nyilvánvalóbban utalt Antall Jó* zsef, amikor kijelentette: egy átalakuló országban a súlyos szociális gondokat valamirevaló politikus nem használja ki a helyzet de- stabilizálására. Külpolitikai kérdésekről szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy az elmúlt két évben sikerült helyreállítani az ország szuverenitását, jelentős eredményeket elérni a nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítésében. — A kommunizmus és a Szovjetunió öszeomlása sole vonatkozásban Nyugaton is új politikai helyzetet teremt. ’ Rendkívül fontos, hogy Magyarország teljes elkötelezettséggé! hajtsa végre a gázdasági átalakítást, a privatizációt, a szociális kérdéseket pedig tartsa kezelhető állapotban, hogy politikailag is stabil maradjon az ország. Végzetes lenne, ha a szomszéd államokban dúló bclhar- cokhoz hasonlóan Magyar- országon is nagyobb szerephez jutnának az anarchikus erők.
