Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

A kéményekből előgo- molygó füstfelhő bizonyít­ja, hogy Százhalombattán teljes gőzzel folyik a mun­ka. A siető emberek után üdítően hat az ön kor­mányzat embereinek mo­solygó arca. Mosolyoghat­nak, hiszen minden jól működik, a tervek szerint haladnak, és úgy tűnik, nem küszködnek súlyos gondok­kal. Fejlesztik településü­ket és támogatják a rászo­rulókat. Az emberek türelmetlenek Igaz, hogy tavaly keve­sebben részesültek segély­ben, mint amennyire az idén számítanak, de ez a növekedés nem nagyobb az országos átlagnál. Az 1992- re tervezett adatok szerint 1 millió 720 ezer forinttal támogatják a szociális ét­keztetést, 3 millió 800 ezer forinttal járulnak hozzá a házi szociális gondozás költségeihez (ez utóbbi több mint tízszerese a tavalyi összegnek). Ugyancsak nö­vekedett a rendszeres ne­velési segélyben részesül­tek száma, és több mint 125 ezer forinttal többet fizet­nek ki segélyként. Ezzel szemben közel 300 ezer fo­rinttal kevesebbet tesz ki a rendkívüli segélyek ösz- szege, és felére csökkent a mozgáskorlátozottak üzem- anyag-hozzárálulásaként ki­fizetésre kerülő pénzösszeg, szeg. A folyamatosan biztosí­tott ellátás és támogatás el­marad a lakosság igényei­től; az emberek egyre tü­relmetlenebbek és elége­detlenebbek. Ezek a tények teszik, szükségessé az ön- kormányzat szociális fel­adatainak átértékelését, te­vékenységi területeinek bő­vítését. A hivatal nem csupán anyagiakkal segíti a lakos­ságot, hanem fejlesztési munkálatokkal is. Tervbe vették a buszparkoló és a piactér kialakítását, vala­mint közel 2000 lakás pri­vatizálását. Hamarosan 15 millió forintos befektetéssel elkezdik a fiatalok garzon­lakásainak építését is. Az egyenként 30 négyzetmé­teres lakásokat pálya­kezdő egyedülállók és gyermektelen házaspárok igényelhetik, ötévi bent­lakást biztosítanak nekik, azzal a feltétellel, hogy ez idő alatt bármely pénzin­tézetbe elhelyezik fizetésük egyharmad részét megtaka­rítás céljából. Közös szennyvíztároló A város fejlesztésének érdekében tűzték ki célul a gáz- és csatornahálózat ki­építését. 1992 decemberéig Öváros és Dunafüred részé­be bekötik a gázt és öt kö­zeli településsel közösen kivitelezik a szennyvíztá­roló megépítését. A meg­élhetés megkönnyítését szolgálják az önkormány­zat által elrendelt adóked­vezmények, amelyek széles területet ölelnek fel. A gép­kocsisúlyadó 50 %-át 1993 márciusában minden gép­kocsi-tulajdonosnak vissza­térítik; törölték a kiskeres­kedők kötelező közterület­foglalási díját, amennyiben az illető nem szeszes italt árusít és forgalmaz. Nemrég elfogadott hatá-. rozat értelmében a parla­gon heverő, be nem építhe­tő telkeket pályázatok út­ján kiadják a gazdálkodni vágyóknak. Százhalombat­tán nem volt tsz, a vá­ros ipari beállítottságú. Ez alapozhatja meg az önkor­mányzat várakozásait, amely szerint sokan lesz­nek, akik kiskertet igényel­nek. „Tilos az Á' Az erőteljes ipari fejlesz­tések velejárójaként épül­tek föl a panelházak. A szorongató érzéseket éb­resztő betonrengeteg „ös­vényein” rengeteg fiatal töl­tötte a gyermekkorát. Nap­jaink pszichológusai ráéb­redtek már azokra a veszé­lyekre, amelyek a bezárt­ság és az ezáltal kialakult lelki traumák formájában leselkednek a serdülőkre. Ez alól Százhalombatta sem kivétel. A szülők a két nagyvállalatnál dolgoznak, nincs idő a gyerekekre, akik majdnem teljesen szülői felügyelet, és ami még sú­lyosabb, szeretet nélkül nő­nek fel. Talán ez is oka annak, hogy teamekbe gyülekez­nek, idejük nagy részét szórakozóhelyeken töltik. Megtehetik, hiszen a pénz­keresésben elfásult szülők a gondoskodás hiányát pénz­zel próbálják ellensúlyozni. És akinek nincs, az szerez! Kialakulófélben van a fiatalkorúak bűnözése, amely viszonylag magas a város lakosságához képest. A bűnözés magját az ál­talános iskola után tovább nem tanulók teszik ki. Százhalombattán nem túl nagy a munkanélküliek száma (közel 300) és több­ségük a szakképesítés nél­küliek soraiból kerül ki. E városban nem lehet alkal­mi munkából megélni; en­nek egyik oka a fekete- munkaerő-piac: az ide ér­kező román és lengyel ál­lampolgárok olcsón „adják el” magukat, vészesen le­nyomva ezáltal az árakat. Segítő szándékkal ajánlott fel a hivatal 15 főnek köz­területi munkalehetőséget. A munka nélküli és kal­lódó fiatalok beilleszkedé­sét családsegítő szolgálat beindításával próbálják elősegíteni, és tervezik egy klubhelyiség megnyitását, ahol nyugodtan összegyűl­hetnek. Remélhetőleg nem sikerül félre a jó szándéle és nem alakul ki egy újabb „Ti­los az Á”... Addig is az újonnan lé­tesített önálló, 25 fős rend­őrőrs vigyázza a rendet. Papp Antonella Szorongatott nagycsaládosok A PANEL ALKONYA A paneles építkezési módnak számos olyan hát­ránya van, amely miatt jobb lenne, ha végképp száműzhetnénk országunk lakásépítési terveiből. A panel lakóházak nemcsak kevésbé környezetbarátok, emberszabásúak és sivárab- bak, mint a hagyományos anyagból készült építmé­nyek, hanem — s ami iga­zán aggasztó — élettarta­muk is rövidebb, mindösz- sze 50-60 év, mint a vá­lyog-, vagy téglaépületeké. Szükségből és az olcsóság kényszeréből azonban mégis tekintélyes mennyi­ségű panellakást építettek szerte az országban az el­múlt évtizedekben. Ezek a házak mára mindinkább elöregedtek, felváltásuk korszerűbb tégla- és vá­lyoglakásokkal egyre sür­getőbb. Budakalászon mindössze egyetlen panelépítmény van, az se lakóház, ha­nem a Lenfonó óriási épü­lete. S mi tagadás, olyan is. A hatalmas, kék, többeme­letes betonkolosszus csú­nyán elüt a békés, szelíd dombhajlató pilisi tájtól. Idegen test a természet harmonikus idilliében. Ko­mor felkiáltójel a panel el­len, legalábbis esztétikai szempontból az. Egyelőre tilos A település önkormány­zatának műszaki előadója roppant büszke, hogy Bu­HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Fontosabb a bosszú, mint a kó dakalászon egyetlen panel lakóház nincs és nem is volt. — És nem is lesz — mondja —, nem, nem. Nem akarjuk elrontani az össz­képet. Van viszont több vá­lyogházunk a belvárosban, ezek az építmények száz éve derekasan tartják ma­gukat — fűzi hozzá. Buda­kalász a Pest Megyei Ter­vező Intézettel most készít­teti a község részletes ren­dezési tervét. Ha minden jól megy, április végére az önkormányzat kezében lesz a végeredmény, amelynek alapján a kárpótlás is ren­dezettebb, tervszerűbben és átgondoltabban vihető vé­gig. Önkormányza ti égé rút Itt mindössze 8 hektárnyi terület jöhet számba — az is csak elméletileg — mint a nagycsaládosok szociális építkezési lehetősége. A szentistvántelepi 8 hektár azonban sajnos mind sza­bálytalan alakú nadrágszíj- parcella, amelyekre aligha férnének el a több generá­ció együttélését megterem­tő földszintes vagy emele­tes, egybeépült családi sorházak. Így ott valószínű­leg magántulajdonú családi házak lesznek, amelyek kisebb helyet foglalnak el. — Talán a Dombhát utca környékén, azon a 25 hek­tárnyi területen lehetne va­lamit kezdeni ez ügyben ... — próbálkozik a műszaki előadó —, mert arrafelé 400 négyszögölesek a telkek, s azokon már elférnének a sorházak. Ott azonban zárt­kertek vannak, ám egy 1988 óta érvényben lévő önkormányzati — tanácsi — intézkedés tiltja az ilyen célú kisajátítást. De talán majd jövőre egy-egy kis részt felszabadítunk... — bizonytalankodik az illeté­kes. A nagycsaládosok eközben mind kedvezőtlenebb hely­zetbe kerülnek a szociális támogatással épülő lakás­hoz jutásban. Budakalász se kivétel ez alól. Pest me­gye az országosnál rosszabb helyzetben van, mivel eb­ben az övezetben — üdülő­övezetben ! — a telkek és a lakások ára az átlagosnál magasabb. S mivel ezek az ingatlanok forgalmi érté­ken kelnek el, és az építési hitelek is ehhez igazodnak, ezek a népes családok egy­re messzebb kerülnek a kedvezményes árú, megfi­zethető lakásoktól. Mostanában épült ugyan néhány minta- és példaér­tékű tömbös családiház-sor az ország más városaiban, ez azonban csak csepp a tengerben. Pest megye to­vábbra is az üdülőövezeti rabigát nyögi, ezért az al­kunál, a licitnél aligha számíthat bárki a nagy- családosok érdekét is figye­lembe vevő szociális szem­pontokra. A kárpótlás ugyan hagy némi reményt, egérutat szabadon a szá­munkra, azonban ehhez mindenképpen az illetékes önkormányzatok anyagi se­gítségére is szükség van. Kérdés, hogy az elszegé­nyedő önkormányzatok mennyire képesek méltá­nyolni a nagycsaládosok szociális építkezési igé­nyeit. Az öt éve alakult Nagy- családosok Országos Egye­sülete Pest megyében két területi központot hozott létre: az egyik a Dunán in­neni, a másik a Dunán túli részért felelős. A szervezet pénz és intézkedési jogkör híján azonban mindössze tanácsokkal szolgálhat a hozzájuk forduló nagycsa­ládosoknak, akik építkezés­be vagy bővítésbe akarnak fogni. Az egyesület buda­pesti, Március 15. tér 8-beli irodájában szívesen segíte­nek, ha tudnak. Pénzt azonban még ők se képesek varázsolni a semmiből. Még csak nem is olcsóbb... A nagycsaládosok sajá­tosan kiképzett lakásokat igényelnek, ezért számukra egyenesen lakhatatlanok a szűk, kevés helyiséges pa­nellakások. Hét gyerektől felfelé például az átlagos­tól eltérően nagy gáztűz­hely, éléskamra, konyha- szekrény szükséges, hogy csak a legfontosabb köve­telményeket említsük. A panelek típustervei azon­ban erre nem alkalmasak. Ami pedig a panel ol­csóságát illeti, ez is tév­eszme, hiszen az elöregedő kötőelemek pótlása, a fenn­tartási és állagmegőrzési költségek olyan tetemesek, ami miatt nemhogy ol­csóbbak, hanem egyenesen drágábbak, mint a tégla­vagy vályogépületek. A sebtében és kényszerből fölépített panel-Magyaror- szág egyelőre a fejünkre készül dőlni, miközben a korszerű, régi-új tégla- és vályogházak mind mesz- szebbre úsznak el a nagy-; családosok orra elől. Kocsis Klára Pilis nagyközség polgármestere pályázatot hirdet a Pilis Nagyközség Polgármesteri Hivatalánál (Pilis, Kossuth Lajos út 47.) megüresedett pénzügyicsoport- vezetői állásának betöltésére. Pályázati feltételek: — részletes önéletrajz » szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség (közgazdaság-tudományi egyetem, Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Államigazgatási Főiskola) ~ erkölcsi bizonyítvány. Bérezés: megegyezés szerint. Az állás azonnal betölthető. Szolgálati lakást a polgármesteri hivatal nem tud adni. A pályázat benyújtásának határideje: május 1 -je. A pályázat elbírálásáról május 20-óig írásban tájékoztatják a jelentkezőket ______________________________ ■ _______,-»! Szá zhalombatta Mindenki elégedett... Tisztelt Szerkesztőség! Április 6-án megjelent „A hűség nem érdem” cí­mű cikküket a következők­kel szeretném kiegészíteni; Dabason az 1990-es ön­kormányzati választások óta szinte folyamatosak a botrányok. Ezekkel kapcso­latban a képviselő-testület többségének felelőssége egyértelműen kimutatható. A sorozatos rossz döntések nem a város fejlődését, ha­nem ellenkezőleg, a város jövőjét teszik kockára. Az alábbi esetek is mutatják, hogy milyen kalandor poli­tizálás folyik a városban. Feltétlen ki kell emel­jem, hogy a képviselő-tes­tület néhány tagja elkese­redett szélmalomharcot folytat a helyi, egyre cini- kusabbá váló torgyánisták- kal szemben. Ezek „harc­modorára” igen jó példa az a legutóbb lezajlott csúfos eset, amikor a Fidesz helyi szervezetéhez közel álló fia­talembert bántalmaztak a torgyánisták, s ennek elő­idézésében nem kis szere­pe volt egy-két helyi kép­viselőnek is. Ezzel újabb csapás érte a város tekin­télyét. A városban sokan kiemel­ten fontosnak tartják — köztük Krisztián István képviselő is —, hogy a fej­lesztési célok között szere­peljen egy városi kórház felépítése. Ugyanakkor a jelenlegi egészségügyi köz­pont vezetőjét, dr. Bodó Ag­nes főorvos asszonyt a da­basi képviselő-testület zárt ülésen hozott határozatá­val nyugdíjba szándékozik küldeni. Az ügyről beszél­getve. Krisztián István a következőket mondta, fel­hatalmazva arra, hogy mindezt megírjam: „A főorvos asszonynak előrehaladott tárgyalásai vannak egy külföldi finan­szírozású kórház dabasi te­lepítésre, amely tárgyalá­sok a képviselő-testületi döntéssel végérvényesen megszakadhatnak. Erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy a főorvos asszonyt személyesen tájékoztassam a döntésről, hogy az eset­leges következményekre fel tudjon készülni. Legna­gyobb megdöbbenésemre a március 19-i önkormány­zati ülésen a polgármes­ter felelősségre vont(?!), amiért a zárt ülés dönté­séről tájékoztatást adtam az érintettnek. A Weisz La­jos képviselő által vezetett frakció pedig egyenesen an- Udemokratikusnak (?!) bé­lyegezte magatartásomat, és hasonló esetekre szank­ciókat helyezett kilátásba. Ügy érzem, hogy d nagy- nyilvcinosság előtt kell ka- tegöríkusan visszautasít­sam ezeket a rosszindulatú rágalmakat. Az én demok­ratikus elveim az európai normákhoz igazodnak, ame­lyekben nemcsak pártérde­kek, hanem elsősorban az ésszerűség és emberköz­pontú humánus magatartás a legfontosabb szempont. Megjegyezni kívánom, hogy a döntés vészhelyze­tet idézhet elő a megfelelő szakmai színvonalú egész­ségügyi közellátásban, amely nemcsak a várost, hanem a környező lakos­ságot is érinti. Többször hangsúlyoztam, és kitartok e véleményem mellett, hogy a képviselői munkásságom során Dabas város és jol- gárai érdekeit fogom kép­viselni, és ebből követke­zően ide tartozik az egyes emberek érdekképviselete is, esetünkben dr. Bodó Ág­nesé.” Krisztián István az eset­tel kapcsolatosan még el­mondta, számít a helyi és környező települések egész­ségügyi dolgozóira, s ha kell, tiltakozó megmozdu­lást is szervez. Dr. Bodó Ágnes eltávolí­tásával kapcsolatban tudni kell azt is — sokan ezt sej­tik a háttérben —, hogy egyes képviselők most lát­ták alkalmasnak az időt, hogy régebbi, személyes sé­relmeikért elégtételt ve­gyenek. A képviselők — egyrésze — Bodó Ágnes- ellenségét az is „tüzel­te”, hogy a főorvos asz- szony — teljes joggal — 15 ezer forint fizetéskiegészí­tést kért, amiért egyéb teendői mellett ő látja el a helyi laboratórium vezeté­sét is. Kérését nemcsak el­utasították, de még a so­ros béremelését is megta­gadták. Albert Béla Dabas

Next

/
Oldalképek
Tartalom