Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-18 / 93. szám
Válasz Horn rágalmaira A Panoráma szerkesztősége sajnos, ismét arra kényszerül, hogy visszautasítsa Horn Gyula rágalmait, amelyekkel már napok óta elárasztja a sajtót, a Rádiót és a Televíziót. A Panoráma Horn állításaival ellentétben sohasem mondta, hogy Horn pártelnök dollárszázmil- liókat cipelt volna bőröndben Moszkvába, vagy hogy őt terheli ezért a felelősség, mivel a Panorámában nem a felelősökről volt szó, hanem csupán arról, hogy az MSZMP akkori vezetőinek, így Horn Gyulának is valószínűleg tudnia kellett az ügyről. De ezt sem a Panoráma találta ki, hanem az orosz külügyminisztérium egyik tisztségviselője, a volt szovjet kommunista párt külügyi munkatársa, a guruló dollárok egyik volt ügyintézője az SZKP KB dokumentumainak birtokában közölte velünk. Horn Gyula kezdetben még azt is tagadta, hogy egyáltalán léteztek guruló dollárok. A pártelnök — felelős politikustól szinte szokatlan módon — szinte naponta próbálja támadni a Panorámát, mert műsorunk fél évvel ezelőtt(l) be merte mutatni azt, amit ma már — titkos dokumentumainak egy részét végre feltárva — saját pártja, az MSZP is elismer, hogy ugyanis több mint húsz éven át titokban Moszkvába gurultak a magyar állampárt dollárjai, mintegy 404 millió forint értékben. De vajon beosztásánál fogva tudnia kellett-e mindezekről az MSZMP egykori külügyi osztályvezetőjének? Horn Gyula azt állította: valamiféle dokumentumok bizonyítják, hogy ő nem is tudott róla! Mi igencsak kíváncsiak volnánk azokra a szenzációs dokumentumokra, amelyek egy ilyen negatív állítást képesek lennének bizonyítani. Am Horn pártelnök a minap meglepetésszerűen mégis azt nyilatkozta a Nap-tévében Betten Jánosnak — aki Hornnal ellentétben tudott a „guruló dollárokról”, holott ő nem is volt MSZMP KB-tag —, hogy bizony „valami pletykák” mégis eljutottak hozzá a Moszkvába szállított devizákról! Vajon ez most tagadás vagy beismerés? Mármint hogy bizonyos pletykák eljutottak Hornhoz is. Falin, az SZKP KB volt külügyi osztályvezetője, Horn egykori moszkvai kollégája szerint ezeknek a dollármillióknak egy részét rendszeresen magáncélokra használták {el, az elvtársak nyaralókat építettek belőle maguknak. De sem erről, sem dollárok kicsempészéséről — mint sokáig állították — a ma, gyár elvtársak nem tudtak. Egyedül Szűrös Mátyás ismerte el — Horn kategorikus cáfolata ellenére —, hogy bizony igaz az, amit Moszkvában mondtak a Panorámának: 1987-ig több millió dollárt vittek ki titokban Moszkvába. Feltűnő volt egyébként, hogy néhány héttel ezelőtt az össztűz című tévéműsorban Horn még olyan élcelődéssel próbálta lejáratni a Panorámát, hogy „most már döntsék el: hozták vagy vitték azokat a dollárokat”. Világszerte sok ezer lap írt erről az - ügyről, valamennyi európai és amerikai televízió és rádió foglalkozott a szenzációs leleplezéssel. Az orosz, a csehszlovákiai, a lengyel, a magyar és a bolgár ügyészség pedig vizsgálatot is indított több millió dollár törvénytelen kicsempészése ügyében. Vajon miért éppen Horn Gyula reagált ilyen hisztérikusan, miért csupán ő indított rágalmazó és lejárató kampányt azok ellen, akik egyáltalán szólni mertek erről a szégyenteljes ügyről? Hiszen — mint állítja — neki semmi köze az egészhez. Egyszer elmondtuk már, most csak megismételjük: guruló dollárokról Horn Gyula volt szovjet pártfunkcionárius kollégái beszéltek először, azok, akik a megsemmisítésre ítélt, titkos dokumentumokat kicsempészték az SZKP KB archívumából, majd átadták az orosz ügyészségnek. Ok írtak könyvet és cikket, és ők nyilatkoztak a „guruló dollárokról”. A Panoráma csupán interjút készített azokkal, akik a „guruló dollárok” ügyét feltárták, leleplezték. A Panoráma tehát mindössze a tények ismertetésére szorítkozott és moszkvai riportalanyainak szavait ismertette, amikor közölte azoknak az MSZMP-íunk- cionáriusoknak a nevét, akiknek — az ügy orosz szakértői szerint — tudniuk kellett a Moszkvába kiküldött dollárokról. De bármit is mond a szocialista pártelnök, az ilyenfajta tények, ügyek feltárása, igenis a sajtó kötelessége. És, hogy helyesen járt el a Panoráma, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy majd fél évvel a Panoráma moszkvai riportja után, maga Horn Gyula, az MSZP jelenlegi elnöke pártja erről szóló sajtótájékoztatóján végül kénytelen volt elismerni, hogy az MSZMP valóban több száz millió forintot küldött titokban a moszkvai pártkasszába. Horn Gyulát egyébként még az első Panoráma-riport sugárzása előtt telefonon felhívta és interjúra kérte fel a Panoráma riportere, Sugár András. Horn — ellentétben Szűrös Mátyással — nem volt hajlandó nyilatkozni, és a teljes tagadás mellett döntött. Ezt követően kezdett rágalmazni. Sérelemként állítja be már önmagában azt, hogy „a Panoráma munkatársa beszélt velem, és mégis adásba tették a riportot”, mármint a moszkvai interjúkat. Reméljük, Horn Gyula sem gondolja, hogy műsorokat cenzúrázhat! Mennyivel tisztességesebb lett volna a dolog, ha a volt külügyminiszter riporterünk kérdésére már tavaly csak azt mondta volna el, amit most pártja hivatalosan beismer. A Panoráma Szerkesztősége Gyere a falunkba nyaralni! Pénteken hét gyerek indult Budapestről ausztriai jutalomüdülésre a Magyar Falusi—Tanyai Vendégfogadók Szövetsége által kiírt „Gyere a falunkba nyaralni!” elnevezésű pályázatának nyerteseiként. A versenyre mintegy 100 értékelhető pályamunka érkezett, amelyben a gyerekek leírták mindazt, ami környezetüket vonzóvá teheti a nem ott élők előtt. A tavalyi pályázat sikerének eredményeként az idén megismétlik az akciót. A szövetség a pályázaton részt vevő fiatalokra építve kívánja megszervezni a vidéki turizmus előnyeit propagáló ifjú baráti körök hálózatát. Elkészült a Magyar Falusi—Tanyai Vendégfogadók Szövetségének ez évi új katalógusa, amelyben mintegy 150-en kínálják szolgáltatásaikat az ország minden területéről. A választást megkönnyítendő, a programfüzetben megtalálhatók a szálláshelyek képei és az általuk nyújtott valamennyi szolgáltatás. A katalógus nem csak magvarul, németül, franciául, angolul, hanem japánul is tájékoztatja az érdeklődőket. Boross Péter Debrecenben Férfiak dolgoznak a rendőrségen Kihelyezett kormányülésre szóló meghívóval a tarsolyában utazik vissza Budapestre Boross Péter belügyminiszter, aki az MDF helyi szervezeteinek meghívására érkezett pénteken Debrecenbe, s látogatását arra is felhasználta, hogy előbb rendőri, majd önkormányzati vezetőkkel találkozzon. A köztársasági megbízotti hivatalban megtartott sajtótájékoztatóján azt is elmondta: a meghívást az elmaradott bihari térség problémáinak helyszíni tanulmányozására kezdeményezte a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés úgy, hogy azzal előzetesen valamennyi települési önkormányzat egyetértett. A belügyminiszter legkorábban ez év őszén lát lehetőséget a debreceni kormányülésre. Az önkormányzati vezetőkkel folytatott megbeszélésről szólva a belügyi tárca vezetője megerősítette: elsősorban e térségben is az infrastruktúra fejlesztésében várnak segítséget a kormánytól. Példaként említette, hogy a szennyvízelvezetés katasztrofális, ami potenciális ökológiai veszélyt jelent. A nagy szennyvíztermelő városok közé tartozik Debrecen is, ahol a terület fele nincs csatornázva. Egyébként a fővárosban hasonlóan rossz az arány: a terület 40 százaléka csatornázatlan. A kormányzat nagyszabású programon dolgozik a helyzet javítása érdekében, de miután a legdrágább beruházásról van szó, ez csupán hazai forrásokból nem finanszírozható. A rendőrségi munkáról szólva a belügyminiszter példaadónak nevezte, hogy Debrecenben csökkent a bűncselekmények száma: „ez nem akármi, itt már férfiak dolgoznak a rendőrségen" — fogalmazott. Boross szerint lejárt a testületben a bizonytalanság időszaka. Az idei esztendő már a számonkérés ideje, s a debreceni rendőrök jól vizsgáztak. Az MTI tudósítójának érdeklődésére, miszerint a lakossági tiltakozás ellenére kialakítanak-e menekülteket befogadó állomást Debrecenben — a Sámsoni úti volt szovjet laktanyában —, a belügyminiszter elmondta: nem céljuk újabb befogadóállomás létesítése a térségben. A volt katonai objektumban — amelyet a Belügyminisztérium kapott meg hasznosításra — rendőrtiszt-, illetve rendőrtiszthelyettes- képző központot hoznak létre. Ugyanakkor hozzátette: amennyiben ugrásszerűen emelkedne a hazánkba áramló menekült- hullám, persze rákényszerülhetnek, hogy több, más célra szolgáló objektumot átmenetileg menekülttáborként üzemeltessenek. riDULASZÓ Kétnapos konferencia témáját adta a fővárosban a köztisztviselőkre-közalkalmazottakra vonatkozó munkajogi szabályok rendszere. 0 Szombathely fogadta az osztályfőnököknek a mai iskolában játszott szerepéről rendezett országos pedagógiai értekezlet résztvevőit. # Országos középiskolai fotótárlat tekinthető meg Pécsett. O Békéscsaba volt a helyszíne a Magyar Irodalomtörténeti Társaság háromnapos tudományos tanácskozásának Arany János születése 175. évfordulója alkalmából. 9 Ä hét híre az is, hogy Budapesten, a Régi Zeneakadémián mesterhegedűkből nyílt kiállítás. Másfél ezer gyermek tanul hegedülni a megyében, ha az iskolarendszerű, szervezett oktatás kereteit vesszük alapul. Senkinek sincs ugyanis pontos képe a zeneoktatói munkaközösségek, a művelődési otthonok és házak zenetanfolyamainak hallgatóiról, még kevésbé lehetséges ez a képalkotás a magánoktatók gyorsan bővülő táborának tanítványairól. Tény, hogy a legnépszerűbb két hangszer egyike a hegedű, a másik a zongora. Évszázadok óta. Ami akkor is igaz, ha tudjuk, a Nemzeti Filharmóniának a kamarazenei rendezvényeiből mindössze öt százalék jutott egy év alatt a községeknek ... holott a megyében a lakosságnak a kétharmada a falvakban él. . Valamikor az egy szál hegedű is elég volt például a lakodalmi, a kocsmai mulatsághoz. Fokozatosan bővült ki a hangszerek köre, zenekart alkottak a játékosok, ez lett a módi, bár gyakran éppen az alapító tag, a hegedű tűnt el a „rezesbandából”. Amint a zenélés, úgy a zeneszerszámok sorsa, történelme sem független a „nagy” történelemtől. Kevesen tudják például, hogy hosszú időn át — a nagyurak hivatásos muzsikusait kivéve — lenézett foglalatosságnak ítéltetett a zenélés. Ezért és így maradt a cigányságra, gyakran elegyítve a nép-, a népi zene, majd a cigányzene fogalomtárát, eszközeit, fogásait is, hiszen az ún. paraszt- vagy cigánymuzsikus egészen másként fogta a hegedűt — és másként játszott azon —, mint az udvari vagy a templomi zenészek. Vácott a katolikus kör líceumi bizottsága a század elején telenként rendszeres zene- és felolvasó esteket rendezett. Amint a Váczi Közlöny lapjain olvasható, „a közönség komoly szórakozásának áldozatos szívű apostolaiként” fáradoztak a bizottság tagjai, ám olykor A posta még mindig monopolhelyzetben van egyes szolgáltatások területén. A versenyhelyzet kialakulását segítendő, az amerikai kontinens egyik legnagyobb gyorspostai szolgáltatást nyújtó cége már tavaly nyáron megpróbálkozott hazánkban ebben az ágazatban. Mivel a tapasztalataik azt bizonyítottták, érdemes nálunk kereskedni, ezért a Federal Express megbízta a Messenger Kft.-t, hogy ők képviseljék magyarországi üzletüket. Ennek keretében ez a társaság továbbra is önállóan végzi majd a belföldi gyorspostai szolgálat működtetését. Húszszázalékos részt szeretnének leszakítani a hazai piacról. Egy új-zélandi üzletember, Roy Bonifác szerint a magyar gyorspostapiac néhány éven belül eléri Ausztria színvonalát, pontosabban a jelenlegi cso- magszámelküldés a 3-5- szörösére emelkedhet. A Posta Vállalat gyorspostai szolgálatának vezetője, 'Molnár Sándor íolyaVersenyhen a gyorspostáért Nem biztos, hogy legyőzik matosan figyelemmel kíséri a konkurenciát. Mint mondja, a postatörvény feloldotta a gyorsszolgálat kizárólagosságát belföldön, öt esztendeje jól bevált a külföldre irányuló EMS gyorsszerviz, amely villámsebességgel juttatja el a külföldi címzetthez az itthon feladott küldeményt, főként a csomagokat. Különösen jó együttműködést sikerült kialakítani a volt szocialista országok közül Lengyelországgal és Csehszlovákiával. A nyugati postáskollégák szintén toleránsak, így hamar célba érnek az Ausztriába, Franciaországba és Németországba küldött csomagok. (Érdekesség, hogy a francia köznyelv már annyira magába szívta a gyorspostaszolgálat kifejezést. hogy az emberek igeként is szívesen használják a cho- noposte szót, amely voltaképpen az EMS Chono- postból ered.) Nálunk az EMS belföldi változatát az év második felében kívánják bevezetni, a Federal Express díjszabásánál jóval olcsóbban. Csak összehasonlításképpen említjük meg, hogy a Messenger Kft. 400 forintért viszi az egyéni megrendelőknek a csomagot. A magyar posta versenyképes szeretne maradni árban is a külföldi konkurenciával. Vajon a Pest megyei lakosok hallottak-e a gyors- szolgálati tevékenységről? Tóth István isaszegi lakos továbbra is a magyar postát választja, nem bízza az expresszküldeményét másra. A kismarosi postahivatal vezetője, Pólyák Sándorné úgy véli, a vállalat jelenlegi szerkezete most is lehetővé teszi a gyors csomag- továbbítást — expressz díjszabás nélkül is —, hiszen ha este 7 órakor Kismarosról valaki feladja a küldeményét a fővárosba, az másnap délelőtt 10 órakor már meg is érkezik a címzetthez. A vélemények, hogy kinek melyik szolgáltatás tetszik, (a külföldié, vagy a magyaré), feltehetően a jövőben is eltérő képet mutatnak. A versenyben az marad meg, aki alacsonyabb árakat kínál a kispénzű Pest megyei ügyfél nek. Ilonka Mária „nem illette őket méltó elismerés”. Magyarán, csekély volt az érdeklődés, mint ahogy ez volt a helyzet a városi Dalegyesület, az Ipartársulat Dalosköre némely fellépése esetén is. Érdektelenség? Avagy időtlenül igaz az, amit halhatatlan hegedűművek szerzője, hegedű virtuóz, Francesco Geminiani írt le 1751-ben, Londonban megjelent munkájában — A művészi hegedűjáték — « ami szerint „az egyik fülnek gyönyörűség az, ami a másiknak nem több az egéreincogásnál”. Ha már a füleknél tartok: zenetanárok figyelmeztettek rá, milyen érdekes, hogy a mai népi zenészek döntő része érzés szerint hangolja fel a hegedűjét, ám ez a látszatra kétes művelet a hangsíp vagy a hangvilla szerinti hangoláshoz mérten csupán csekély eltérést mutat; fél hangnál szinte mindig kisebb! Évszázadok átörökített tapasztalatai sűrűsödnek az ilyen, érzés szerinti hangolásokban, hiszen a paraszti muzsikus nem jutott hozzá olyan eszközökhöz, mint amilyenekhez az udvari, a templomi zenekarok, tagjai. Hosszú időn át még a hegedűje is más volt: a fidu- la, a líra néven ismeretes zeneszerszám alakja hosszí- tott négyszög, nyakát, testét egy fából faragták .., Magyarországi János Mester 1504-ben készült képén, az Alamizsnás Szent Jánoson maradt fenn a legrégibb magyar hegedű (fidu- la) ábrázolása. Arany János 1853-ban írott tréfás költeménye, A hegedű zenei és népművészeti vitákhoz adott gyú- anvagot századunk tízes éveiben. Csupán ez egy a hasonló, határokon belül és kívül zajlott és zajló vitákból, hiszen az embert mindig is izgatta a fidulaszó és más zeneszerszámok hangjának varázsa; érzelmi hatása. Amint az Amati, a Stradivari hegedűk hangzása máig őrzi ez eredet titkát, úgy őrzi az ember is a maga titkait, mikor és miként hat rá egy dallam, s ugyanaz a dallam máskor miért hagyja érintetlenül. üäslsd a hegedűké, mert hiszen tagja a viola da bracciónak a szopránhangszer, azaz a hegedű mellett a brácsa és a gordonka is. Sok becsületes mesterember készített ilyeneket — a múlt század nyolcvanas éveiben például Szentendrén öt hegedűkészítő mestert tüntettek fel az iparosok listáján —, hangjuk azonban aligha vetekedhet azokéval, melyeket régi és mai kevesek alkottak. Ma is, magyar kézből is kikerülnek hegedűremekek. A tehetség ugyanúgy halhatatlan, mint a fidulaszó: kölcsönhatásuk az. amit Hegel „a bensőségesség művészetének” nevezett, s amit mi, vájt- vagy botfü- lűek, a fidulaszóra egyaránt elandalodók, zeneként ismerünk. Mészáros Ottó
