Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

NEMZETI ÉRDEK A KATONAI, TISZTI PÁLYA PRESZTÍZSE Az Országgyűlés honvé­delmi bizottsága szerdán látogatást tett a szentend­rei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán. Mészáros Ferenc vezérőrnagy, kiképzési fő- - szemlélő bejelentette, hogy a jövőben gyökeresen átala­kítják a honvédtisztkép­zést, és erőfeszítéseket tesz­nek a katonai tiszti pálya társadalmi presztízsének emelésére. // BIZTOSÍTÁSI kártyák Megtojja" a nyúl A betegbiztosítási kár­tyák kézbesítésének határ­ideje szerdán lejárt, s a tervezett időpontig az em­berek nagy része meg is kapta azt. A többieknek sem kell azonban már so­káig várniuk, :mert a hét végéig minden valószínűség szerint meghozza majd a postás a kártyát tartalmazó borítékot — válaszolta az MTI érdeklődésére szerdán Molnár Sándor, a posta szállítási osztályvezetője. A korábbi mennyiségi szemléletről a minőségre, illetve a szakmai képzésre helyezik a hangsúlyt — ez a felvételi vizsgák rendszeré­ben is meg fog nyilvánulni, de még a tananyag-csopor­tosításban is. A jövő évtől az etika és a vallástörténet is bekerül az éves tanterv­be. Egy tiszt kiképzése — hangzott el a szentendrei látogatás során — 3 millió forintba kerül a magyar társadalomnak, már csak ezért is mindenképpen meg­oldást kell találni a katona- tiszti pálya vonzóbbá téte­lére. A tervek szerint rövi­desen honvédgimnáziumo­kat állítanak fel. Konferencia a minőségről Jogvédelmet a vásárlónak/ Ma a fogyasztási cikkek 35-40 százalékának minősé­ge kifogásolható hazánk­ban, így a vásárlók érde­keit fokozott mértékben szükséges védeni. Ezért igen fontos, hogy a fogyasz­tók érdekvédelmét szolgáló törvényjavaslat már készü­lőben van Magyarországon. A termékfelelősség felső szintű jogszabályi kereté­nek kidolgozása folyik — hangzott el szerdán a XII. országos minőségügyi kon­ferencián Budapesten, ahol a téma szakértői tanács­koztak a minőségügy ha­zai viszonyairól Mint elhangzott: "csak a megfelelő minőség széles körű megkövetelésével zár­kózhatunk fel a fejlett or­szágokhoz. Tojás minden mennyiségben A kereskedők is profitálnak Tapsol kap&li a város Húsvét közeledvén ismét aktuális a kérdés, vajon mennyiért kínálják a pia­Köszönet Magyarországnak A menekültek akár ismét menekülhetnek Ogata Szadako, az ENSZ menekültügyi főbiztosa magyarországi látogatásá­nak végeztével szerdán nemzetközi sajtókonferen­ciát tartott. Ennek keretén belül köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak és az ország polgárainak a menekültek befogadásáért és példás ellátásáért. Erről egyébként személyesen is meggyőződhetett a mári3- gyűdi és a nagyatádi me­nekülttáborokban, ahol a szállások lakóival és a he­lyi hatóságok, munkatársai­val is elbeszélgethetett. Igen fontos — hangsú­lyozta Ogata Szadako —, hogy a magyar hatóságok a hazatérést a menekültek szabad választására bíz­zák. Ugyanakkor lehetővé teszik a visszatérést is, ha otthon újra veszélyessé válnak a viszonyok. A genfi székhelyű ENSZ menekültügyi főbiztosság maga is igyekszik támoga­tást nyújtani a menekül­tek ellátásához — Magyar- ország az elmúlt fél év­ben 5,9 millió dollárt ka­pott erre a célra. VILLANÓFÉNY NYUGALOM Arra gyanakodtam, rosszul hallok. A község, né­hány jeles közéleti emberével beszélgetve ugyanis sorra azt mondták, istennek hála, náluk nyugalom van. Nyugalom? De hiszen most is egymással vi­tatkozva beszélgetnek velem, s mint hallottam, az ilyen-olyan gyűlések, ülések sem mentesek a szópengék csattogásától. Akkor tehát? Voltak, vannak, lesznek viták, de ettől még van nyugaiom is. Van, mert — s lehet-e eléggé hang­súlyossá tenni az indoklást? — a vitatkozók ér­veket sorakoztatnak fel, tényekre hivatkoznak, a partnerek tudják, nincsenek hátsó szándékok, nincsenek aknaként felrobbanó indulatok, nem mozgat senkit gyűlölködés . .. Csodaország, avagy meglelése annak, mi igen és mi nem a politika? Mert hiszen politizáló, más és más pártállású, vé­leményű emberekről van szó, olyanokról, akik olykor ugyanazt a dolgot annyiféleképpen látják, ahánvan vannak. S mégis: nyugalom. Nem furcsa, nem szokatlan? Hiszen szép számú azoknak a tábora, akik úgy hiszik, a' helyi politi­zálás akkor az igazi, ha zeng tőle a település, ha sértésre sértegetés, indulatra düh, provokációra gyűlölködés felel. Szép számú azoknak a tábora, akik úgy hiszik, a nyugalom a tétlenséggel, s sem­mit sem cselekvéssel egyenlő, akik félnek a nyu­galomtól. mert azt hiszik, akkor nem csinálhatnak történelmet... Talán éppen akkor nem csinálnak, amikor gyanússá nyilvánítják a nyugalmat, a ki­számíthatóságot, gyengeségnek az indulatok visz- szafogását árulásnak a gyanakvás feladását. Szép számú.. írtam fentebb. Valóban? Avagy éppen aiTól van szó, hogy csekély a valóban aktív köz­életi embereknek a tábora ma még, s ha energiá­juk felcserélődik a belháborúkra, akkor és azért ne*n lesz nyugalom a településen, akkor és azért nem lesznek további szerepvállalók a közéletben? Igen, erről van szó. (M) cokon, az üzletekben az ét­kezési tojást!? Néhány ős­termelő — tapasztalni több helyütt — szemrebbenés nélkül béri el a 6 forintot is, különösen a kistermelők számára fenntartott piaci standokon. Galambos János, a Tojás- termelők Szövetségének tit­kára megnyugtatóan nyilat­kozott. Közölte, hogy meg­felelő az üzletek, piacok to­jáskínálata. Az árak min­den híreszteléssel ellentét­ben nem ugrottak meg, a fővárosi piacokon 3 forint 80 és 5 forint 50 fillér kö­zött ingadoznak. Legol­csóbbnak tűnik a Garai és Lehel piac, valamint a Vámház kőrútról a Duna partra költözött Nagycsar­nok tojáskínálata. A fővárosi Julius Meinl Csemege boltjaiban, a kö­zértekben, de a Zöldért-há- lózat üzleteiben is 5 forint körüli áron kínálják a do­bozba csomagolt tojásokat. A Tojástermelők Szövetsé­gének titkára azt is el­mondta, hogy idén 4 milli­árd darab termelésére van kilátás. Egyébként ismerve a táp-, a takarmányárakat, a termelőknek éppen kifizető­dik a baromfitartás, a ke­reskedők pedig változatla­nul ebből az ünnepből is profitálnak. Gy. L. Vác, a barokk házigazda mm Göncz Árpád Zomborka Márta múzeumigazgató kalau­zolásával megtekintette a zeneiskolában megnyílt ki­állításokat * *5 sikert arattak a váci üt5- hangszeres együttes tagjai Fazekas László karnagy vezényletével. Megnyílt és május 1-jéig látható a ze­neiskolában Tumbász And­rás fotótárlata és a Deresé- nviekről szóló emlékkiállí­tás. Robotka János Váci látképek címmel tartott diaporáma-bemutatőt. Az estig tartó, jól szervezett rendezvénysorozatért tapsot javasolt a város szervezői­nek dr. Fejérd,v Tamás, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke, akinek ve­zetésével az MDF, SZDSZ, MSZP, FKGP és a KDNP képviselői fejtették ki véle­ményüket a műemlékvéde­lemről. K. T. I. (Folytatás az 1. oldalról) ról, tisztelettel szólva arról a gondosságról, amelynek nyomán az a helyreállított épületekben nem eltakar­ták, hanem erősítették egy­mást. A műemlékvédelem­re mindig kevesebb a pénz, mint amennyi szük­séges lenne, a műemlék­védőnek sokszor kell vere­séget szenvednie, mégsem szabad feladnia — figyel­meztetett, s arra is felhív­ta a figyelmet, hogy az el­hanyagolt épületek rendbe hozása évről évre többe ke­rül, tehát nem célszerű a halogatás. A köztársaság elnöké szemléletes példákkal il­lusztrálta azt a veszélyt is, amit még időben számítás­ba kell venni, értékeink óvása miatt. — Itt, azt hiszem, pilla­natnyilag szembe fog ke­rülni egymással az üzleti érdek és a távlati, nemzeti érdek. S a törvényhozás se­gítsége nélkül a legjobb műemlékvédők sem érhet­nek el ezzel szemben ered­ményt. Ezzel együtt szük­séges az állampolgárok se­gítsége. Lelkünk és szelle­münk megóvása évszáza­dok kincseinek, környeze­tünk megőrzése lényegesen többet ér, mint ahogy ezt forintban vagy dollárban kifejezhetnénk. A rendezvényen rövid beszédet mondott Keresztes K. Sándor miniszter, aki a Magyar Műemlékvédele­mért díjat adta át C. dr. Harrach Erzsébet építész- mérnöknek, az OMF mun­katársának. Posztumusz díj­ként dr. Gazda Anikó épí­tészmérnöknek, a VÁTI volt tervezőjének, dr. Kör- mendy József kanonoknak, Pusztai László művészet­történésznek, az Építészeti Múzeum vezetőjének. Kitüntették a Dercsényi család tagját, Dercsényi Pál építészmérnököt, egész munkássága, s különöskép­pen annak elismeréseként, hogy Győr történeti belvá­rosának rehabilitációjában jelentős szerepet vállalt. A műemlékvédelem érde­kében dolgozó szerzők elis­merésére Dercsényi Dezsö- sajtódíjat alapítottak, ame­lyet ez alkalommal Ézsiás Anikó kapott meg. A váci kirakatrendezői verseny komoly pénzjutalommal já­ró díját négy üzlet kollek­tívája nyerte el. Az Icomos és az Únesco világnapra hirdetett rajzversenye dí­jait a. váci Cházár András Üti Iskola négy tanulójá­nak adták át. A vendégek körében nagy Az idei díjazottak egyik* győri munkásságáért kapta a kitüntetést, aki nem más, mint ifj. Dercsényi Pál A közönség soraiban: balról jobbra: Keszthelyi Ferenc váci püspök, Katona Tamás külügyminisztériumi állam­titkár és Keresztes K. Sándor környezetvédelmi mi­niszter (Vimola Károly és Hancsovszki János felvételei) A keddi plenáris ülés ebédszünetében a Parla­ment gobelintermében sajtótájékoztatókat tartot­tak. Az MSZP-frakció gaz­dasági szakemberei a hetek óta zajló privatizációs vi­tákról és magáról a priva­tizációs törvénytervezetről fejtették ki véleményüket. Lapunk már helyet biztosí­tott egy MDF-es képviselő, valamint egy SZDSZ-es képviselő e tárgyban el­hangzott nyilatkozatának. Az alábbiakban Pál l.ászló (MSZP) képviselő válaszát közöljük. — A privatizációs folya­matokkal számos gondunk van, és nemcsak nekünk. Asztalon van egy törvény­halmaz, amelyet rossznak, vagy nem eléggé jónak ár­tunk ... Tehát két dologról kell beszélnünk: magáról a privatizációról, majd a pri­vatizációs törvényekről. A privatizációval kapcso­latban főbb gondjaink talán a következők: vajon meny­nyi az a vagyon, amelynek a privatizációja napirenden van? — ez az első kérdés. Parlamenti folyosó Vissza 1968 elé? Tudjuk, eladni csak egyszer lehet. A rossz döntést visz- sza nem lehet fordítani. A vagyonalap kapcsán 2-6 ezer milliárdos tételről be­szélnek; s ha az eltérés ilyen mértékű, abból az is következik, hogy nagy a manipuláció lehetősége. Másik kérdés: leié ez a va­gyon? A mi véleményünk szerint ez a vagyon az or­szágé, a magyar nemzeté ... beleértve a kormányát is, természetesen. De nemcsak a kormányé. A harmadik nagy kérdés: ki privatizál­jon? Az 1988-as törvények alapján a privatizáció egy vállalati kategória volt, amelynek a bevételeiből egy bizonyo" részt az ál­lam kapott meg. Erről so­kat vitatkoztak, a spontán privatizáció fogalma, ugye, elterjedt az országban ... Hibái biztos voltak. Ezért 90 elején megszületett egy törvény a vagyonvédelem­ről, amely kimondta, hogy csinálják a vállalatok ma­guk a privatizációt, de álla­mi ellenőrzés mellett. Ez a modell soha nem lépett élet­be — az új parlament a privatizáció jogát átadta az Állami Vagyonügynökség­nek ... Ez nem ellenőrizte, hanem „csinálta” a privati­zációt, anélkül, hogy ismer­te volna például magát a privatizálandó vállalatot, hogy a termékről, a piacról, stb. ne is beszéljünk. Innen az ellentétek. Az azonnali — és minél több — bevétel volt az egyetlen szempont. Ámde, hog'- egy példával éljek: lehet, hogy inkább a 9 millió jelentene többet, mint a 10, ha a kilencmil­lió mellé piacot, munkavál­lalót tudok szerezni, foglal­koztatottságot, s nem kell munkanélküli-segélyt fizet­nem ... No, és ki ellenőrzi a privatizációt, — más kér­dés. Ami a privatizációs tör­vényt illeti: ez kimondja, hogy most már a kormány­nak nem csupán vagyon­ügynöksége, hanem még egy vagyonkezelő társasága is lesz, ezek fogják részben privatizálni, részben pedig vezényelni a vállalatokat. Nézetünk szerint olyan irá­nyítási elképzelések jelen­nek meg, mint az 1968 előt­tiek Ily i* mérvű beavatko­zások, amelyek vagyoniak és személyiek is, 68 után Magyarországon nem vol­tak. Centralizált működte­tési modell az. amit leírtak ezek a törvénytervezetek. Átdolgozásukat feltétlenül szükségesnek tartjuk. (b. sz.) VitfiriíiP 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom