Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-16 / 91. szám
KÖTVÉNNYEL „ELŐZ" A GÖDÖLLŐ így azonnal ötvenmillió forint értékben ötéves futamidejű önkormányzati kötvényt bocsát ki a hónap elején Gödöllő. Száz önkormányzat pályázott e lehetőség elnyeréséért, öten élhetnek vele. Gödöllő mellett Baja, Ba- latonfüred, Balatonkenese és Budapest-Terézváros. A kibocsátás feltételeiről és céljáról dr. Gémesi György gödöllői polgármestert kérdeztük. — A kötvényeket a délkoreai DAIWOQ Bank vásárolta fel, nagyon jó kondícióval. öt év alatt kell visszatéríteni — mondta elöljáróban a polgármester — és a kamatok alacso nyabbak a hivatalos szint nél, évről évre csökkennek. Huszonhat százalék ról indulnak, s öt év alatt tizennyolc százalékra apadnak. Ezt nekünk, az önkormányzatnak kell fizetnünk — Felmerül a kérdés, hogyan mernek öt évre felvenni pénzt, hiszen ki tudja, rriilyen lesz a jövőben az önkormányzat felállása és programja. — Erre megnyugtató választ tudok adni. „Nem fogjuk itthagyni” ötven- milliós adóssággal a várost. A leghamarabb a te mető területének értékest téséből várható privatizációs bevételünk. (Már most tizennégy érdeklődő van és közöttük egészen komolyak is pályáznak.) Erre a bevételnek egy részét — ötvenmillió forintot — azonnal lekötünk hosszú távra. Bankban fog kamatozni, amiből ki tudjuk fizetni az önkormányzati kötvény kamatterheit, illetve magát a kötvényt. — Ha a második félévben akkora pénzhez jut az önkormányzat, akkor miért kell most kötvényt kibocsátani? — Azért, mert így azonnal lesz pénzünk. Mi több, az említett területet csak akkor tudjuk eladni, ha gázt is biztosítunk hozzá. Tudni kell ugyanis, hogy ma Gödöllőn egy köbméterrel több gázt nem tudunk adni senkinek. Sem a lakosságnak, sem a vállalkozóknak. A kötvény lehetővé teszi, hogy szinte azonnal megkezdődjön a gázátadó és -fogadó állomás építése és bizonyos gázfejlesztés a város peremén. Gyakorlatilag hosszú évekre remélhetőleg véglegesen megoldódik Gödöllő gázproblémája, és ez elengedhetetlen a további vállalkozások kibontakozásához is. Az _ ötvenmillió forint egy héten belül hozzáférhető. A szerződést megkötöttük a kivitelezőkkel. Remélem, hogy nagvon gyorsan elkezdődik a beruházás megvalósítása. — Vajon minek köszönhető, hogy a számos pályázó közül Gödöllőt érte a szerencse? — A nagyon kedvező lehetőséget öt kormányzat kapta. A visszafizetésért a magyar állam is garanciát vállalt. Reméljük, ennek igénybevételére nem kerül sor. Valószínűleg Gödöllőt banki szinten is hiteles önkormányzatnak találták. Elégedettek lehettek pénzügyi munkánkkal, költségvetési gazdálkodásunkkal és programunkkal. Ez az önkormányzati kötvénykibocsátás mintegy kedvcsináló a településeknek. Hiszen tudnivaló, hogy ma mór másképp lehet és kell gondolkodni, mint a tanácsrendszerben. A képviselő-testület a huszonnyolcezer lakosú város vagyonával gazdálkodik. Ebből igyekszünk pénzt „csinálni”. A saját bevételeinket nem éljük fel, azokat nem működési kiadásokra használjuk fel, hanem az infrastruktúra fejlesztésére és állagmegóvásra, felújításra költjük. A város fejlesztésében nagymértékben alapozunk a vállalkozói tőkére. Ezeket a szempontokat a közeli napokban, hetekben minden választókerületi fórumon, beszámolón el fogjuk mondani. Balázs Gusztáv LEMONDOTT Lehet, hogy újraválasztják? Valamikor a hónap elején árván maradt a budaörsi népjóléti bizottság; lemondott Szabó Zsolt a bizottság elnöke. Érdeklődésünkre csak azt mondhatták, hogy valószínűleg nem sokáig marad apátlanul, mert az exelnök visszavonta az akkor megmásít- hatatlannak tűnő döntését és valamikor a hónap végén ismét jelölteti magát. Lehet, hogy újraválasztják? 4 <J£í*nn MEGYEI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM A legsérülékenyebbek A népjóléti bizottság januári állásfoglalása alapján szakmai munkacsoport alakult a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység alapelveinek kidolgozására. A munkacsoport tevékenysége során a tavaly Szobon tartott megyei konzíliumon elhangzottakat, valamint a résztvevők saját, személyes és irodalmi ismereteit egyaránt felhasználta. Az alapelveket a legfontosabb öt feladatkörben fogalmazták meg úgy, hogy magában foglalja a megelőzést, gondozást, utógondozást, a kapcsolattai'tást és az irányítást is. Ezen belül mindhárom szinten érvényesítésre kerül — azaz a gyermek, az intézmény és a rendszer szintjén —, úgy, hogy az önkormányzatnak a gyermek- és ifjúságvédelemben egységesen érvényesítendő céljait tömören jellemezze. E célok elérésére olyan éves ütemtervet kell kidolgozniuk, ami az alapelvekben foglaltakat a rendszer összes eleme számára konkrét megvalósítandó feladatokra bontja. Az elfogadott alapelvek értelmében a Pest megyei önkormányzat feladatai közé tartozik a gyermek- és ifjúságvédelem korszerű ellátása. A gyermek fejlődésének támogatása érdekében biztosítani kell speciális iskolai, egyházi és társadalmi nevelési programokat, ifjúsági tanácsadó és segítségnyújtó szolgáltatásokat, illetve fel kell deríteni a gyermekek családi veszélyeztetettségét. Fokozottabb együttműködést akarnak elérni a gyámügyi hálózattal, az érintett családokkal, a helyi védőnői szolgálattal, továbbá valamennyi gyermekvédelmi speciális szak- szolgálatot ellátó intézményekkel. A gondozási területen nagy hangsúlyt fektetnek az önálló életvitelre való képesség fejlesztésére, a személyiség és a család megfelelő gondozására, illetve a jogok és kötelességek egymást feltételező viszonyának tudatosítására. Az irányítás és ellenőrzés területeit is fejlesztik, hogy aktuális adatokkal tudjanak dolgozni és ellenőrizhessék, szükség esetén felülvizsgálhassák a jelen alapelvek érvényesülését. 637 műemléke1 kell óvni a megyében Pest megye önkormányzata területfejlesztési bizottságának hatáskörébe tartozik az idegenforgalom területi érdekeinek összehangolása az országos érdekekkel, az idegenforgalmi értékek feltárása, bemutatása és propagálása. Ugyanakkor joga van véleményt nyilvánítani a kiemelt üdülőterületek fejlesztési koncepciójáról, illetve elemeznie kell a terület idegenforgalmának az alakulását. Osvay András tanácsnok, a bizottság elnöke javaslatot tett egy idegenforgalmi és műemléki albizottság létrehozására. Ezt az teszi szükségessé, hogy a megyében 637 műemlék, illetve műemlékjellegű épület van, amelyeket óvni és hasznosítani kell. Az előterjesztés egy 7 tagú albizottság alapítására irányul úgy, hogy a területfejlesztési környezetvédelmi bizottságból 5, a gazdasági és külügyi bizottságból pedig 1—1 tag vegyen részt a bizottság munkájában. OfiKORMANYIAT! AKADÉMIA Az önkormányzat születése Rövid történeti visszatekintéssel kell kezdenünk. (Persze, tanulságos lenne az államalapításnál kezdeni, de ez már könyvtárnyi irodalom, s ennek még felvázolására sincs lehetőségünk.) A történelmi visz- szapillantást most szorítsuk csak a magunk életére, amit mindannyian megéltünk, még akkor is, ha ez ma 40 év, az emberiség szempontjából valóban pillanat lesz. A második világháborút követő, demokratikus alapokon felállított és újjászervezett helyi igazgatás, régi és új elemekkel, nagyban hozájárult az újjáépítéshez, s amire oly sokszor hivatkoztak — de tény is! — az első hároméves terv sikeréhez. Azt most kár lenne találgatni, mi lett volna, ha a nemzeti bizottságok, az elöljáróságok és a többi formálódó helyi igazgatási szervezet megerősödik. Erre esély volt, de nem sok realitás. Ugyanis a győztes, mindig saját arculatára akarja átformálni a legyőzöttet. Ha egy ország függőségbe kerül egy másik hatalommal szemben (azért „szemben”, mert igazából nem akarja, de ha teheti, a két rossz közül a kevésbé rosszat választja, ha nem választhat, akkor ki van szolgáltatva), akkor óhatatlan, hogy átvegye tőle nemcsak azt, ami elfogadható, hanem azt is, ami idegen számára, ha katonai, politikai vagy gazdasági erővel rákényszerítik. Nálunk a tanácsrendszer 1950-ben érdekesen alakult. Lemásolta a szovjet mintát, és megőrzött a felszín alatt korábbi porosz — bürokrata — gyakorlatot. 1954-ig erősödött a szovjet hatás, majd 1957 után — érthető okokból — egyre lazult. Eleinte alig észrevehetően, azután 1971- től erőteljesebben. Ez elsősorban az igazgatás szervezetére és belső munkavégzésére vonatkozott. A hagyományos, történelmi formációkhoz ugyanis nem, vagy félve nyúlt a hatalom, még akkor is, ha jeles kutatók vázolták fel számára a korszerű állam e 93 ezer négyzetkilométeren való felépítésének ideális szerkezetét. A hierarchia úgy épült fel, hogy volt a 19 megye és a főváros. (A főváros 15, majd 22 kerületből — Nagy- Budapest — állt.) A megyék irányították a járásokat és a városokat. A járások a községeket, majd egy újítás folytán a városok a városkörnyéki községeket, s egy másik korszerűsítési törekvés eredményeként a megszűnt járási tanácsok helyett járási hivatalok létesültek — megyei irányítással. Végül ezek is megszűntek, hiába volt a lengyeleknél már k: próbált megoldás keserű tapasztalata. A tanácsrendszer tehát összeomlott. A merőben új szervezet kialakításán ekkor már évek óta dolgoztak elméleti és gyakorlati. szakemberek. így fogalmazódhatott meg 1990-ben, hogy a jogállam megfelelő önállósággal rendelkező, demokratikusan megalakított és működő, helyi önkormányzatokban lelheti meg tartópillérét. Az 1990-ben demokratikusan megválasztott Országgyűlés így határozott: „a többpártrendszerű demokratikus jogállam .kiépülésével egyidejűleg a tanácsrendszer helyébe az önkormányzati rendszert vezeti be. Az önkormányzati típusú helyi reform épít a magyar helyi ön- kormányzatok időtálló történelmi hagyományaira. A magyar sajátosságokhoz igazodva követi az európai önkormányzati fejlődésben kialakult közös értékeket és alapkövetelményeket.” Dr. Klement Tamás TELJES LÉTSZÁMMAL VÉGZIK FELADATUKAT A jövő héten ötletbörze — Mi nem tudunk semmiféle válságról — ezekkel a szavakkal fogad Szigethalmon Dunavölgyi Ferenc alpolgármester, utalva hétfői lapszámunkban megjelent cikkünkre. — Az ön- kormányzat működőképes, van egy testületé, egy alpolgármestere (akit a képviselő-testület választott meg), egy jegyzője, és az önkormányzat minden szakosított csoportja teljes létszámmal végzi a feladatát. Az alpolgármester elmondja még, náluk bevett szokás, hogy este 11 órakor járnak haza. S megosztja velem legfőbb óhaját, azt szeretné, ha a lapok végre úgy írhatnának Szigethalomról, hogy nincs semmi probléma. Hogy mi foglalkoztatja mostanában a lakosságot? A munkanélküliség mellett leginkább a temető kérdése. A februári falugyűlésen is ez volt a legfőbb gondja az embereknek, de remélhetőleg hamarosan megszokják, hogy a temetőt ezentúl egy vállalkozó üzemelteti. Erre azért volt szükség, hogy egy helyen lehessen intézni az összes temetéssel kapcsolatos ügyet. Különben megy minden a maga útján. A gázprogram már csaknem teljesen megvalósult, víz is lesz a közeljövőben, most fektetik a gerincvezetéket, valószínűleg év végén megkezdődhetnek a bekötések. Az úthálózat kiépítésének lehetőségével is foglalkoznak. Ha meg tudnak állapodni a helyi Gerecse Mgtsz vezetésével az erőgépek használatáról és az ígért mészmeddő átadásáról, akkor meg tudják kezdeni az útépítést. A községnek óriási problémát jelent a p'iac, ahol most kaotikus állapotok uralkodnak. Csak az állandó árusoktól tudják beszedni a helypénzt, az alkalmi árusok gyakran nem fizetnek. Szeretnének egy nagyobb piacot építeni, ahol mindenki megfelelő körülmények között tudna eladni és vásárolni, s bár a munkálatok megkezdődtek, az önkormányzatnak jelenleg nincs elég pénze a terep teljes rendezésére. Az alpolgármester még legújabb tervébe is beavat: a jövő héten szeretné meghívni Szigethalom tőkés vállalkozóit egy ötletbörzére. Ugyan csak nyolc-tíz emberről van szó, de ők igazán olyanok, akikre számítani lehet. Megtudom, ez az eszmecsere a munkanélküliség problémaköréhez is szorosan kapcsolódik, hiszen a település 6051 munkaképes emberéből 333-nak nincs állása és most kapott értesítést a hivatal, a Pestvidéki Gépgyártól, hogy újabb elbocsátások várhatók. S már a jegyzetfüzetemet is eltettem, amikor a két hete munkába lépett alpolgármester mellékesen megjegyzi, fogadalmat tett, ennél az asztalnál nincs pártpolitika, itt teendők vannak, semmi más. H. Cs. KÖZLEMÉNY hiszen a város közepén húzódik a reptér. Fentiek alapján természetesen gondolni sem kívánunk aktív, éjszakai forgalmat bonyolító polgári repülőtérre, s az egész fejlesztést, forgalomszabályozást valamennyi érdekelt bevonásával mielőbb célszerűnek látszik megtárgyalni. Ennek érdekében mind az érintett XI. kerületi ön- kormányzattal, mind a reptér üzemeltetőivel megbeszéléseket folytattunk, melyek e tárgyalássorozat kimenetelére nézve biztatónak tűnnek. Mindenképpen olyan megoldást szorgalmazunk, mely nem zavarja városunk lakóinak, a nyugalmát, egészségüket, életkörülményeiket károsan nem befolyásolja. Wittinghoff Tamás polgármester Az elmúlt időszakban több újságban jelent meg írás a budaörsi repülőtér fejlesztésével kapcsolatban. Ezen írások az Expóval hozzák kapcsolatba a repülőtér fejlesztésének igényét és szükségességét. Mivel ezek az írások igen sok aggodalmat keltettek és kelthetnek a budaörsiek körében, szeretnék ezzel kapcsolatban néhány kérdést tisztázni. A budaörsi repülőtér csak nevében budaörsi, közigazgatásilag a fővároshoz tartozik. Ennek ellenére, mivel annak fejlesztése Budaörs egészét érinti, önkormányzatunk ragaszkodik, érdekeinek képviseletéhez. Mivel a reptér felszálló sávja városunk felett húzódik, Budaörs igen értékes részeit építési tilalom sújtja. A zaj- és légszennyezést szintén „mi élvezzük”
