Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

Világbanki országfanu/mány Csökkenteni kell n kormány kiadásait A Világbank kormányzótanácsa várhatóan a követke­ző ülésén, a jövő héten hagyja jóvá azt a 200 millió dol­láros hitelt, amelyet a nemzetközi pénzintézet hazánk­nak a privatizáció támogatására, az azt segítő gazda­ságpolitika finanszírozására ad — jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Parvez Hasan, a Világbank vezető közgazdásza. A sajtótájékoztatót abból a 7. alkalomból tartották, hogy utolsó szakaszához ér­kezett a magyar gazdaság­ról készülő új világbanki országtanulmány elkészíté­se. A 200 millió dolláros hi­tel felvevője vagy a Ma­gyar Nemzeti Bank, vagy a magyar kormány lesz. A jóváhagyás után a közeljö­vőben lehívható hitel fu­tamideje 15 év. Parvez Hasan a pénzügyi kormányzat képviselőivel folytatott megbeszéléseiről elmondta: részben áttekin­tették a magyar gazdaság általános helyzetét, illetve megtárgyalták a készülő jelentés egyes megállapí­tásait. A Világbank mun­katársa szerint a magyar gazdaság Nyugatra ered­ményesen növelte kivitelét, különösen azt figyelembe véve, hogy a belső termelés hanyatlott ebben az idő­szakban, s a kelet-európai piac is folyamatosan zsugo­rodott. Pozitívnak ítélte to­vábbá, hogy az inflációs ráta emelkedése megállt, illetve most már csökken. Jelentős eredménynek mi­nősítette, hogy igen nagy összegű külföldi működő tőke érkezett az országba, ez a külföldi befektetők bizalmát tükrözi. Kedvező az is, hogy a lakossági megtakarítások jelentősen nőttek. Negatív jelenség viszont, hogy eközben jelentősen nőtt a munkanélküliek szá­ma és a lakossági fogyasz­tás számottevően csökkent — ez azonban a piacgaz­daságra való átállás velejá­rója. A kelet-európai régió­ban Magyarország helyzete kedvező, remélhetőleg a nem túl távoli jövőben az ország rá tud térni a gaz­dasági növekedés útjára. Parvez Hasan szerint to­vábbra is túlságosan nagy az állami szektor aránya a magyar gazdaságban. A kor­mány költségeit, kiadásait tovább kell csökkenteni, mérsékelve a központi költ­ségvetési deficitet. Parvez Hasan szerint a társadalombiztosítás re­formját következetesen to­vább kell vinni. A Világ­bank szakembereit aggaszt­ja, hogy jelenleg igen ma­gas a társadalombiztosítási járulék. Ez részben arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy ne jegyeztessék be magukat, illetve á valós helyzetüknek megfelelőnél kevesebb eredményt mutas­sanak ki, különböző „kiska­pukat” keressenek az adóz­tatásban, az elszámolások­ban. Szükség van a szociá­lis kiadások racionalizálásá­ra, a kiadások szerkezetének megváltoztatására. A jövő­ben — ezt a készülő ország- tanulmány ajánlásaiba is bevették — az önkormány­zatoknak nagyobb szabadsá­got kell adni bevételeik ala­kításában. Miközben az ön­kormányzatokra jelentős ki­adási tételek nehezednek, bevételeik terén továbbra is szoros szállal kötődnek a központi költségvetéshez. Az államháztartási tör­vényt ezért minél előbb el kellene fogadni, mert ez a törvény racionalizálni fogja a központi kiadásokat, na­gyobb takarékosságra ösz­tönzi a kormányzatot. Az USA-hói jön a s Az Amerikai Mezőgazda- sági Minisztérium (USDA) és az Amerikai Fejlesztési Intézet (USAID) nagyszabá­sú mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari kereskedelmi és marketingkonferenciát ren­dez május 19—21. között Budapesten. A tanácskozás célja: se­Eposz-kiáltvány az Országgyűléshez (Folytatás az 1. oldalról.) ben az eddigi 960-1600 fo­rintos járulék mintegy 3- 5-szörösére emelkedett, tar­talmazva azt a feltételt, hogy a minimálbér emelke­désével minden külön in­tézkedés nélkül tovább nő. Az Iposz mint kamara kiáltványában a minimális bér 60 százaléka utáni já­rulékot tartana méltányos­nak mind az egyéni vállal­kozók, mind a segítő csa­ládtagok esetében. A kezdő vállalkozóknál pedig szük­ségesnek tartaná, hogy a befizetett járulók ne előleg, hanem végleges összeg le­hessen. A szervezet szót emel azért is, hogy a kor­mány hatálytalanítsa a nyugdíjas vállalkozók bal­eseti járulékfizetési köte­lezettségét. Az Iposz úgy véli, amennyiben nem módosul­nak mielőbb a hatályba léptetett törvények, számol­ni kell az iparjogosítványok és egyéni vállalkozói igazol­ványok tömeges visszaadá­sával, egyidejűleg a kontá­rok számának megsokszo­rozódásával. gítséget nyújtani az expor­tálni kívánó magyar válla­latoknak az amerikai pia­con való eligazodásban és az új lehetőségek feltárásá­ban. Az amerikai piaci le­hetőségek és igények ugyan­is jóval nagyobbak, mint a tavalyi 65 millió dolláros magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export volt. A konferencián többek között olyan jelentős ameri­kai hivatalok képviselői tartanak előadásokat, mint az Élelmiszer- és Gyógy­szer-ellenőrző Hivatal, az USA-Vámhivatal, az FSIS, ami az élelmiszerek inspek­cióját végzi. Vállalkozásbarát módosítás Mi az, aki nemhévánafes a T. Máskan ? A néző. hallgató állampolgár vérmérséklete szerint dü­höng, elszomorodik vagy szorong, amikor olyan, számára — tűrhetetlennek, kínosnak, elviselhetetlennek tűnő — véget érni nem akaró perceket kell elviselnie, mint ami­lyenek a Parlament tegnap délelőtti ülését tarkították. Az Országgyűlés tegnapi ülésnapja napirend előtti felszólalásokkal kezdődött meg. Czoma László (füg­getlen) képviselő a tavalyi angolnapusztulás kapcsán kijelentette: idén is hal­katasztrófa várható a Bala­tonon. Morajlásban Tompa Sándor (MSZP) a diósgyőri DIMAG Kt. meg­mentésére sürgetett kor­mányintézkedéseket és kormánygaranciát. Kiss György (MDF) erre reagál­va közölte: hétfőn Kupa Mihály pénzügyminiszter arról tájékoztatta a DI­MAG Rt. és a Diósgyőri Gépgyár munkástanácsá­nak képviselőit, hogy az rt. 1,6 milliárdos kormányga­ranciát kapott. Moraj támadt az üléste­remben, amikor Tárgyán József FKGP-elnök kért napirend előtt szót. Szabó Lajosnak, a Pásztor Gyula vezette 35-ös képviselőcso­port tagjának hétfői felszó­lalását taglalva Torgyán kijelentette: „amikor egy diktatúra a demokráciát el akarja törölni a föld szí­néről, akkor — saját dikta­tórikus álláspontját védve — az összes többi nézetet szélsőségesnek, jobbolda­linak, úszítónak és ellen­forradalminak próbálja fel­tüntetni.” A pártelnök fel­szólította a házelnököt: je­löljön ki etikai vizsgálóbi­zottságot Szabó Lajos állí­tásainak megvizsgálására. Ezt követően visszautasí­totta azt az állítást, hogy a vasárnapi hódmezővásárhe­lyi kisgazdagyűlésen az április 25-én tervezett tö­megdemonstrációval kap­csolatban bárki akasztást követelt volna. Ezután ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy körülötte „disznó” ki­fejezéseket használnak, és kérte a házelnököt: távo- líttassa el az ülésteremből a „lerészegedett, önmaguk­Boross Péter a A Pásztor Gyula vezette 35-ös frakció hétfőn este az Országgyűlés plenáris ülése után beszélgetésre hívta Boross Péter belügyminisz­tert. A kötetlen eszmecse­rén szóba került a készülő rendőrségi törvény, vala­mint azok az utóbbi időben elszaporodott erőszakos megnyilvánulások, amelyek egyes politikai rendezvé­nyeken tapasztalhatók. A megbeszélésen felvetődött a III/III-as törvényjavaslat ügye is. A 35-ös frakció sürgetni kívánja ez utóbbi törvényjavaslat mielőbbi megtárgyalását. Mint isme­retes, a képviselőcsoport korábban már javasolta: név szerinti szavazással döntsenek a parlamentben e törvényjavaslat napirend­re tűzéséről. Április bolondja ... Ugye emlékszik, Kedves Olvasó, a mondóka hosszú évek népi bölcselmeit ma­gába sűrítő kitételeire? Ar­ra az áprilisi félnótásra, aki a pontos időt megtudni fölíkúszott a toronyba, hogy az amúgy is „mellé ketye­gő”, bolondul ütő szerkezet­től értesüljön az idő múlá­sáról. Bolond mind a kettő — hangzik a summázat, ami után önkéntelenül is a kérdés adódik: kettejük kö­zül vajon melyik a kel-ekó- tyább ? Hogy e képtelenségben minő képszerűség lappang — szinte magyarázatra sem szorul. Valószínű ez adta az ötletet egyik humoristánk­nak (ült is érte szegény), hogy hősét a már körülírt szándékkal fölmászassa a Parlament legmagasabb tor­nyára. Persze hősünk hiá­ba nyomta oda fülét a csil­lag rideg lapjára, hiába KÉPte/en beszéd Állni látszik az idő rázta meg a fura szerken­tyűt istenesen — az még bolondul sem ütött. Két napja pártviszálytól hangos az ország háza: a kisgazdák képviselőcsoport­jának nagyobb része — a Hódmezővásárhelyen tar­tott „Torgyán-portya” kap­csán — betelt pohárról be­szél, a magyar kisgazda­mozgalmon esett történelmi szégyenfolt(ok)ról; míg a sértett fél (inkább: tized) a demokrácia áldásainak is a megcsorbítását rója fel... Április a javából. Azért van nyaka az újságírónak, hogy kapkodhassa fejét. Levegő után. Mert akkor, amikor záptojás-haj igálás­ról, meg jurátusfuttatásról lehet hallani a T. Ház eme sokat kibírt kupolája alatt, akkor akár föl is nevethe­tünk; ámde a tamburahúr- ra akasztás hallatán — még ha közvetlen népszuve­renitást emlegetünk is, pa­ragrafusok bekezdéseit ci­tálván —, bizony elszorul a torkunk. Április ide, április oda, már-már az az érzése tá­mad a magamfajtának, hogy valaki (vagy valakik) csakugyan a bolondját já­ratja mivélünk. Hogy igen­is felmászatták (így vagy úgy, de fel) a Parlament tornyára, időnézőbe ... M.ert az idő pereg, Tisztelt Ura­im — mondaná Mikszáth barátunk, ahogyan őelőtte, ugyanezek között a falak között, és ugyanezt még na­gyon sokan kijelentették. Időnézés, állapítja meg a rászedett, óra nélkül... mert, ugye, az éktelenkedő vörös ötágú ketyegni sem méltóztatott. Az áprilisjáratás nem ér­telmetlenségénél fogva vá­lik képletessé. A szellemes­ség az a fogódzója, amely mintegy kiemeli szokásaink szürkeségéből, egyhangúsá­gából. Gondolom, párttá verődni is csak így érdemes... — hagytam volna el a termet magam is, ha országos gon­dokat bíztak volna vállaim- ra, és eltöprengtem volna inkább azon: vajon tegnap este mire gondolt az az égő fáklyaember ott kinn, a Parlament előtt? Bágyoni Szabó István ról megfeledkezett” képvi­selőket. Szabad György kérte a felszólalót, hogy az Országgyűléshez illő fordu­latokkal illesse képviselő- társait. Amikor Torgyán tovább folytatta felszólalását, Pász­tor Gyula és a 35-ös kép­viselőcsoport tagjai feláll­tak és kivonultak a terem­ből. őket csaknem vala­mennyi koalíciós képviselő, sőt az MSZP-frakció több tagja is követte. Torgyán József erre rendkívül heve­sen. sőt büntetőeljárás ki­látásba helyezésével reagált. Szabó Lajos az üléste­rembe újra bevonuló frak­ciótársai tetszésétől kísérve közölte: a hazugság min­dig kiderül. Majd rámuta­tott: a körülötte a hódme­zővásárhelyi gyűlésen he­lyet foglalók nemcsak a kommunisták, hanem a zsi­dók és a cigányok akasz­tását is kilátásba helyez­ték. A napirenden kívül ki­alakult éles vitában ez­után frakcióvezetők is szót kértek. Tardos Márton (SZDSZ) felháborítónak ne­vezte, hogy a parlament értékes idejét a Kisgazda- párt beiügyeinek tárgyalá­sára vesztegetik. Gál Zol­tán csatlakozott az előtte szólóhoz, és felkérte a ház­elnököt, tegyen valamit an­nak érdekében, hogy ne a piénumon kerüljön sor a kisgazda politikai belharcra. Segítségül Ezután kezdődhetett el az érdemi munka. Módosí­tották a házasságról, a csa­ládról és a gyámságról szó­ló, 1952-ben kelt törvényt. A rövid jogszabálymódo­sítás a parlament határidős „leckéi” közé tartozott. Az Alkotmánybíróság ugyanis egy tavaly év végi határo­zatával március 31-i ha­tállyal megsemmisítette a törvénynek azt a rendelke­zését, amely gyakorlatilag korlátlan joggal ruházta fel a kiskorú gyermek törvé­nyes képviselőit, hogy — adott esetben — per útján tisztázzák a gyermek vér­ségi származását. Az Alkot­mánybíróság abból indult ki, hogy mindenkinek leg­személyesebb joga vérségi kötelékeinek feltárása, il­letve annak vitatása, hogy vélelmezett szüleihez való­ban ilyen kötelékek fű­zik-e. Törvénymódosítást fogad­tak el az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról is. Ennek lényege, hogy az e célra tavaly megszavazott költségvetési támogatást a Ház most megtoldotta 226 millió 498 ezer forinttal, amiből űjabb 49, önhibáján kívül bajba jutott önkor­mányzat kaphat támogatást. Az Országgyűlés három szabaddemokrata képviselő javaslata nyomán módosí­totta a személyi jövedelem- adóról szóló törvényt, még­pedig akként, hogy megszű­nik az a hátrányos megkü­lönböztetés, amely az egyé­ni vállalkozókat érte az adóelőleg-fizetés eddigi rendjében. Az Országgyűlés végül is Csépe Béla (KDNP) módo­sító indítványait fogadta el, amelyek jórészt tartalmaz­ók a szabaddemokrata hon­atyák elképzeléseit is. Az egyik lehetőség szerint az egyéni vállalkozó az ál­talános forgalmi adót és a fogyasztási adót nem tartal­mazó árbevétel 3 százalékát fizeti be adóelőlegként. A másik választható eljárás: az egyéni vállalkozó ne­gyedévenként az év elejétől számított jövedelem 20 szá­zaléka és az év során már befizetett adóelőleg külön- bözetének megfelelő össze­get fizeti meg adóelőleg­ként. Elnapolva Délután a T. Ház módosí­totta a földtörvényt. Ennek értelmében egy hónappal meghosszabbodik az a ha­táridő, amelyen belül a szö­vetkezeteknek ki kell kérni­ük a vagyonátadó bizottsá­gok engedélyét, mielőtt va­gyonukat elidegenítik. Az ellenzék megakadá­lyozott egy határozatho­zatalt, elfogadhatatlannak tartotta ugyanis, hogy a há­rom koalíciós frakció veze­tője, Kónya Imre (MDF), Pásztor Gyula (35-ök) és Füzessy Tibor (KDNP) olyan, a bizottságok összeté­telét érintő javaslatot ter­jesztett a T. Ház elé, amelyben előzetesen nem született hatpárti konszen­zus. Rosszallásának az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP azzal adott kifeje­zést, hogy nem szavazott, határozatképtelenné téve így az Országgyűlést. Hiába tette fel az elnöklő Szűrös Mátyás szavazásra az első személyi javaslatot, a T. Ház annak ellenére ha­tározatképtelennek bizo­nyult, hogy az azonnal el­rendelt létszámellenőrzésnél kiderült: a szükségesnél jó­val több képviselő tartóz­kodik a teremben. A megis­mételt és ismét eredmény nélküli szavazás után az el­nök a határozathozatalt el­napolta. öt interpellációt és ugyanennyi kérdést hallga­tott meg szokásos keddi kétórás interpellációs idejé­ben az Országgyűlés, közöt­tük Pest megyét érintőt is. Az „első kommunista gyilkosságsorozatra”, az 1945. tavaszi, 25 áldozatot követelt gyömrői kivégzé­sekre emlékeztetett inter­pellációjában Török Gábor. A tetteseket ugyan 1945- ben elfogták, ám 1946-ban szabadlábra helyezték, míg­nem az 1948-as amnesztia­rendelettel végleg fátylat borítottak a történtekre. A törvényhozó közzétette az elhunytak — túlnyomórészt köztisztviselők — névsorát, kérve az ártatlan áldozatok politikai rehabilitációját és az özvegyek kárpótlását. Ugyanakkor felolvasta az államhatalom ezen rémtet­tének eltussolásáért felelő­sek névsorát is. Baross Pé­ter belügyminiszter ígére­tet tett arra, hogy a politi­kai okokból életülttől és szabadságuktól jogtalanul megfosztottak helyzetét rendező törvény keretében kárpótolják az özvegyeket. A Ház és a képviselő egyet­értett a válasszal. Pártpolitika-semleges és korszerű szakmai ismere­tekkel rendelkező köztiszt­viselői kar létrehozása az alapvető célja köztisztvise­lők jogállásáról az Ország- gyűlés által kedden elfoga­dott törvénynek, melynek hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, az országos hatáskörű szer­vek, a helyi önkormányzati hivatalok, a körjegyzőségek, az Országgyűlés Hivatala és átmenetileg az Alkot­mánybíróság, valamint az Állami Számvevőszék hiva­tala köztisztviselőinek köz- szolgálati jogviszonyára ter­jed ki. iM'rian 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom