Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-15 / 90. szám
AKIKRŐL CSAK AZ APbH NEM TUD Sxűnjön meg a feketepiac! Szüntessék meg a feketekereskedelmet! Az önkormányzatoknak ezután nem szabad eltűrniük az engedély nélküli üzletelőket, akik utcasarkokon, kempingszéken ülve kínálják rossz minőségű portékáikat! — Több felszólaló is rosz- szallásának adott hangot a KISOSZ nemrégiben megtartott vezetőségválasztó közgyűlésén. Mint arról lapunk rövid hírt adott: a kereskedők megyei küldöttei titkos szavazással öt esztendőre szavaztak bizalmat az új elnökségnek. További kellemetlen tényező az is, hogy az utóbbi évben számottevően csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Manapság a szövetkezeti munkanélküliek tömege többezres nagyságrendben mérhető. Komoly terhet jelent a téesztagok számára az új szövetkezeti törvény életbe léptetésével kialakított kormányállásfoglalás, amely szerint a szövetkezeti tagok, amennyiben a munkát csak szüneteltetik, nem jogosultak munkanélküli-segélyre. Egyre gyakrabban vetődik lel különböző fórumokon az a kérdés is, hogy mit lehet majd kezdeni az egyre gyarapodó falusi munkanélküliekkel, a nemzetközi mércével alacsony jövedelmezőségűnek tekinthető többszázezer hektáros földterületekkel, no és ezzel szoros összefüggésben a vidéken élőkkel!? Az említettek ma még megválaszolatlan kérdések, jóllehet az agrárpiaci rendtartást szabályozó törvény már jó ideje készül, s remény Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint Ír font Japán jen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) Az értekezlet elején In- zsel Ottó mérlegelte az elmúlt év tapasztalatait. Többek között elmondta, hogy az utóbbi néhány hónapról nem lehet egyértelműen azt állítani; hogy az illetékesek vállalkozásbarát politikát folytattak volna. Hiányolta és hiányolja továbbá az érdekvédelmi törvényt. Szerinte az önkormányzatoknál sincs lehetőség véleményük kifejtésére. — Az érdekvédelem egyszerűen szétfor- gácsolódik — vélte Inzsel Ottó. Majd így folytatta: — A múlt évi jogszabályok van arra, hogy a közeljövőben elfogadják. Az ismert szólásmondás, miszerint: a szegény embert az ág is húzza, a mai magyar mezőgazdaságra különösen érvényes. A beruházások gyakorlatilag leálltak, szünetel a törzsállattenyésztés, s növekednek a műveletlen, parlagon heverő földterületek. Jelentősen visszaesett a búza vetésterülete, csökken, méghozzá egyre nagyobb ütemben a szarvasmarha- és sertésállomány. Tehát minden olyan, egykoron jövedelmező ágazat gazdálkodási gondokkal küzd, amelyre most lenne a legnagyobb szükség. Nehezíti az áldatlan állapotot az is, hogy olyan közhangulatban kell az eddig nem látott gazdasági és átalakulási feladatokkal megbirkóznia az ágazatnak, amikor szinte az egész agrárértelmiség létét is megkérdőjelezik. Ez utóbbiak nélkül pedig elképzelhetetlen a sikeres átalakulás. (gyócsi) 139,68 142,48 60,58 61,82 233,37 238,03 12,37 12,63 17,60 18,00 14,18 14,46 40.40 41,24 42,62 43,48 127,65 130,25 59,49 60,69 66,81 68,21 268,91 274,41 48,01 48,97 12,26 12.50 63,77 65,05 682,42 696,02 55,93 57,03 76,60 78,12 52,13 53,21 13,30 13,56 79,17 80,73 98,40 100,36 nemhogy csökkentették volna, hanem csak növelték a vállalkozók terheit (pl. bérletidíj-emelés ... stb.), akik kénytelenek voltak a „túlélésre” berendezkedni. S ebben az is közrejátszott, hogy a fizetőképes kereslet jócskán megcsappant; és az árubeszerzésben szintén nehézségeik voltak. A bankok olyan hatalmas kamat mellett hajlandóak csak hitelt nyújtani, hogy azt egyszerűen képtelenség vállalni — állapította meg a Pest Megyei Kereskedők Szövetsége leköszönt elnöke. A küldöttgyűlésen jelen lévő, közel hetven vendéglős, boltvezető, panziótulajdonos, tüzelőanyag-kereskedő egybehangzóan állította: elterjedőben van a feketekereskedelem. A települések önkormányzatai — úgy látszik — eddig eltűrték az utcasarki árusokat. S hogy a vevők mellett az illetékes adóhatóság ellenőrei miért nem „bukkannak fel” egy- egy próbavásárlásra —, azt senki sem tudja. A fix, települt, hosszú évek, évtizedek óta jól működő árusoknak nincs lehetősége kitérni a vizsgálatok alól. Fizetik az adót, a társadalombiztosítási díjat, és bármilyen időpontban számíthatnak gazdasági revízióra. A felszólalók közül volt, aki úgy vélte: meg kellene szigorítani a vállalkozói engedélyek kiadását. Ma ugyanis egy erkölcsi bizonyítvány és egy 300 forintos okmánybélyeg, valamint egy rövid adatlap benyújtása után bárki hozzájuthat, s ez visszaélésekre ad lehetőséget. Az értekezleten felhívták a kereskedők figyelmét arra, hogy a szövetség budapesti székházában ezután is rendelkezésre állnak: adó-, valamint munkavédelmi tanácsadással (ez utóbbiból vizsgázni lehet). A megyei tisztiorvosi szolgálat szakemberei közegészségügyi tanácsokat adnak; ezenkívül a szervezet tovább-, illetve átképző tanfolyamaira bárki jelentkezhet, nem kell még kereskedőnek sem lennie. — Molnár —• Az utolsó egy-két évben a gazdasági, piaci változások a régi, nagy múltú mamut fuvarozóvállalatokat sem kímélték, s világossá vált, hogy a megszokott keretek között már nem tudnak fennmaradni. Ez alól nem kivétel a ceglédi Dél-Pest Megyei Fuvarozó Vállalat sem. A változásokat mindennél jobban illusztrálja, hogy nemrégiben még nyolc-kilencszázan dolgoztak a cégnél, manapság csak kétszázan. A vállalat dolgozói újfent változásoknak nézhetnek elébe, hiszen már megkezdődtek a privatizációs előkészületek. Mint azt Czérna Miklós igazgatótól megtudtuk, egy tanácsadó cég már elkészítette a vállalat átvilágítását. Ezt értékelték, s ennek alapján körvonalazódtak azok a stratégiai pontok, melyek alapján az Állami Vagyonügynökséghez beküldött anyag is elkészült. A vállalatot több, nyereségesen működő kft.-vé kívánják átalakítani, s csak olyan tevékenységeket akarnak megtartani, amelyek hasznot hozhatnak. A profitot termelő üzletág a nemzetközi fuvarozás, illetve a faipari megmunkálás Munkanélküliek falun Szegény embert az ág is húzza ördögi körben vergődnek Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei. Eladósodásuk — kevés kivételtől eltekintve — olyannyira nagy mértéket öltött, hogy likviditásukat már mind többen megkérdőjelezik. Helyzetüket súlyosbítja, hogy partnereik, köztük számos iparvállalat is hasonló cipőben jár. Ha tehát nem történik számukra külső segítségadás, akkor összeomlásuk elkerülhetetlen. Érvényben: 1992. április 14. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre forintban EGY FALU - EGY TÉESZ Kemény viták után megegyezés (Folytatás az 1. oldalról.) las, a Sasad és a Rákosmezeje Tsz. Általánosan jellemző a nagy tsz-ek szétválása, a sok kikényszerített egyesítés után most többnyire az egy falu, egy tsz mellett foglalnak állást a közösségek. Eltérőek a megoldások arra nézve, hogy a tsz-al- kalmazottak kapjanak-e a közös vagyonból. Egyes helyeken a tagság úgy döntött, megosztja vagyonát, mint például a kiskunlac- házi Kiskun Tsz, máshol — mint a vecsési Ferihegy Tsz-ben — a közösség állásfoglalása szerint az alkalmazottak nem részesülhetnek a vagyonból. A következő hetekben is a vagyonnevesítés lesz a fő feladat, ekkor dől el, hogy mennyit ér egy istálló, tejház, és így tovább. E munkára sok szakértő kínálkozik mindenütt, ám a magas díjtétel miatt a tsz-főköny- velők többnyire inkább maguk végzik el a munkát — persze ehhez a tagsággal előzetesen meg kell egyezni. A becslések szerint a nevesítés után egy tag átlagban kétszázezer és nyolc- százezer forint érték közötti vagyonban részesül. A közgyűlésen, gyakorta éri kritika a bankokat, a kibontakozás gátjaként emlegetik ezeket az intézmé- ■eket, amelyek a magas imátok, a nehézkes ügyintézés, a kockázatvállalás hiánya miatt nem megfelelően működnek, korszerűsítésükre van szükség. Gondot okoz a veszteséges tsz-ek vagyonának felosztása is, hiszen a veszteség az új tulajdonost terheli. Új fogesimak a pittegazdeasághan Előrelépés lenne az MBO Az utóbbi egy-másfél év alatt két új fogalom gyökeresedett meg a magyar piacgazdaságban: leveraged buy-out, és a management boy-out. Mindkét kifejezés pénzügyi műveletet rejt. KIVÁSÁRLÁS, FELVÁSÁRLÁS A leveraged angol szóösz- szetételét a szakemberek eddig úgy fordították, miszerint egy vállalatot kölcsöntőke felhasználásával vesznek át, a management buy-out ugyanezt az akciót takarja, csak kibővítve a'zal, hogy mindezt egy gazdálkodó szervezet menedzsereinek kezdeményezésére teszik meg. Nálunk (sajnos, magyartalan kifejezés) a kivásárlás fogalom kezd meghonosodni felvásárlás szó helyett. Annyira új a kifejezés, hogy a hazai értelmezést a hivatalos szervezetek, illetve a Pénzügyminisztérium csak most dolgozza ki. Ezek az ismérvek azért szükségesek, hogy segítségükkel el lehessen indítani a vállalat- részek, a tőzsdei részvények- tömeges felvásárlását. Az MBO-ügyletek az Egyesült Államokban jelentek meg a nyolcvanas évek elején. Mint ahogy Karsai Judit, a Közgazda- sági Szemle múlt évi 9. számában írja: az akkori tranzakciók évi vagyoni összértéke nem haladta meg az 50 millió dollárnyi hitelből történő vállalatátvételt. A hitelek folyósításakor nem a vagyon, az ingatlan, a berendezések értékét vizsgálták, hanem az új vállalkozás cash flow (azaz szó szerinti fordításban a készpénzforgalom) adatait. (Zárójelben említjük meg: erre a szemléletmódra nálunk is van már példa. A tavaly útjára indult Starthitel folyósításakor a hitelt adó kereskedelmi bankok a majdani vállalkozás nyereségességét is figyelembe véve adnak kölcsönt a vállalkozóknak.) TAVALY ÉRKEZETT Érdekesség, hogy Amerikában a nyolcvanas években a biztosítótársaságok is finanszírozták a felvásárolt cégeket. (Nálunk ez a megoldás egyáltalán nem, vagy csak csirájában található meg.) Mivel az elmúlt évtizedek végén a nagy amerikai tőzsdeválság megkérdőjelezte az MBO finanszírozási sikerét, ezért a multinacionális cégek Európában próbálkoztak meg a vállalatfelvásárlásokkal. Sikeresen bonyolították az ügyleteket, 1989- ben például 17 milliárd dollár értékű vállalatrészt váAz értékeset megtartani Változik az üzletpolitika lehet. Húsz-huszonkét autóval járják a külhoni országokat, s kedvező árpolitikával, úgy tűnik, sikerült még a régi fuvarjaikat megtartani. Igaz, a teherautópark már frissítésre szorulna, hiszen a Liazok, Rábák nem tartoznak a legkorszerűbb járművek közé. Az átalakulás során talán ez a minőségi csere sem marad csak terv. A változó üzletpolitikát jelzi, hogy egy fuvarozócégnek már a profit érdekében akár fafeldolgozással is foglalkoznia kell. Mindenesetre a Nagykátán létesítendő telep hatvan- nyolcvan embernek ad majd munkát — ami, ismerve a vidék foglalkoztatási gondjait, nem kis dolog —, s az ott készülő cikkeknek is egyelőre biztos piacuk van. A gazdasági recesszió legjobban a belföldi fuvarozást sújtotta, s három főnökségük közül csak a dabasi forgalmával lehetnek elégedetttek, a ceglédiek és monoriak már kevésbé tudtak megbirkózni a konkurenciával. Számukra talán majd a világkiállítás hozhat fellendülést. Emberi dolog, hogy minden átalakulás félelmet ébreszt az ott dolgozókban, ilyenkor sokan úgy érzik, a munkahelyük is veszélybe kerülhet. A vállalat igazgatója szerint nem kell attól tartani, hogy a privatizáció után újabb elbocsátás lesz, hiszen az említett létszám- csökkentés után a megmaradt stábnak már előreláthatólag lesz elegendő munkája. H. E. súroltak meg, amelyek kétharmadát Angliában kötötték meg. Hozzánk az elmúlt évben érkezett meg az új üzletág, s csak most munkálkodnak a részleteken a pénzügyi szaktárca illetékesei. Vajon a banki lehetőségekkel hogyan állunk? Az állami vagyonnak a magánszférának történő eladására hívták életre az Egzisztencia-hitelt, amely a piaci kamatnál kedvezőbb, maximum 20 százalék kedvezményes kondícióval vehető igénybe. Ennek felső határa 50 millió forint. Ha ennél nagyobb értékű vállalkozást kíván valaki privatizálni, akkor ez már lehetetlenné válik. Még a privatizációs hitel esetében is gondok adódhatnak. Ugyanis a hitelösszeg felvételének arányában kell saját részt befizetni a banknak, amely 25 százalék. Ezzel a konstrukcióval egyaránt lehet részvényt és fizikai vagyontárgyat vásárolni. Viszont ha valaki értékpapírt, vagyis a tőzsdén részvényt vásárol, akkor a megvett vállalatrész (részvény) összegének felét máris be kell fizetni. MÁR EGYMILLIÁRD DOLLÁR A nagyfokú hazai infláció miatt egy külföldinek még mindig jobban megéri valutában vásárolni. A tárgyi apportot nem számítva, az elmúlt év első 10 hónapjában beáramló külföldi működő tőke értéke elérte az egymilliárd dollárt. A tavaly átalakult és privatizált hazai vállalatokba majd 770 millió $ értékű külföldi tőkét fektették be. Meggyorsult a külföldi érdekeltséggel létrejött vegyes vállalatok száma: 1989-ben 1349, 1990-ben 5893 volt a számuk, addig ma már tízezret tartanak nyilván. Mindenképpen kedvező lépést jelentene az úgynevezett amerikai mintára elkészült MBO-program, noha ezek keresletnövelő hatása még mindig messze elmarad a kívánatostól. A Magyar Gazdasági Kamara szakembereinek véleménye szerint a jövőben nálunk nagyobb szerep«; lehet az intézményi befektetőknek, A bankok és a biztosítótársaságok is képesek a kis összegű, a privatizációból kimaradó megtakarításokat hatékonyan felhasználni — ha ehhez az állam biztosítja a megfelelő feltételeket. I. M.
