Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám

Menekültügy és Keíst-Európa a íooadások tükrében Nem kallódhatnak el a tehetséges diákok Belpolitikai események szempontjából, igen gazdag volt a keddi nap. Göncz Árpád köztársa­sági elnök, majd Antall József miniszterelnök a délelőtt folyamán hivata­lukban fogadták a hazánk­ban tartózkodó ENSZ me­nekültügyi főbiztost, Sa- dako Ogata asszonyt. A fogadások során megfogal­mazódott. hogy Magyaror­szágot érinti a menekült- hullám talán leginkább a közép-európai országok közül — már-már hagyo­mányosan. Mindkét ven­déglátó sürgette a mene­kültügyi kérdések nem­zetközi megoldását. Sadako asszony a nap során Boross Péter belügy­miniszterrel is találkozott. Antall József miniszter­elnök egy másik politikus asszonyt is fogadott a teg­napi nap folyamán; Cathe­rine Lalumiere-t, az Euró­pa Tanács ' főtitkárát. A fogadást követően ma­gyarországi látogatása vé­geztével Lalumiere asz- szony sajtótájékoztatót tar­tott,. melynek során a ke­let-európai demokrácia helyzetét tekintette át, majd — a belpolitikai hely-, zetre utalva — a magyar, kormánypártok és ellenzék „hasonlóságára” utalt. A keddi eseménykróni­kához tartozik, hogy Gus- tavi Diaz da Vivar, a pa­raguayi nemzetgyűlés elnö­ke a Parlamentben talál­kozott az IPÜ magyar cso­portja latin-amerikai ta­gozatának küldöttségével. A találkozó során Gustavo Diaz de Vivar megelége­déssel nyilatkozott ma­gyarországi tapasztalatai­ról, egyúttal reményét fe­jezte ki. hogy a magyar agrár szakemberek cseré­jében, valamint a gyógy­szervásárlásban realizá­lódni fognak a tárgyalá­sok. Fordulóponthoz érkeztek a szabad demokraták Tar dós Márton SZDSZ- frakcióvezető megfogalma­zása szerint fordulópontjá­hoz érkeztek a szabad de­mokraták azzal, hogy az SZDSZ ügyvivői testületé és a frakción belüli külön­böző platformokat egyesítő liberális koalíció megálla­podást kötött. Ennek a do­kumentumnak a szövegét ismertették kedden a sza­bad demokraták a Parla­ment épületében. Tardos Márton szerint a sokszínű politikai mozgalomnak, amely mindig is hirdette, hogy a liberális elvek alap­ján sokféle meggondolás­nak nyújt teret, most sike­rült újrafogalmaznia a vá­lasztások előtt és alatt meghirdetett elveket. Így az SZDSZ mostantól kezdve mint politikai platformo­kat képviselő részegységek együttese, igazi szövetség­ként tud majd működni. Tegnap folytatódott az Európa Bank kormányzóta­nácsának az ülése, majd ezt követően sajtótájékoz­tatót tartott Kupa Mihály pénzügyminiszter, hazánk EBRD-kormány zó ja, vala­mint Tarafás Imre, a Ma­gyar Nemzeti Bank alelnö- ke. Az idén a költségvetési mérleg hiánya — jelentette be Kupa Mihály — várha­tóan jóval nagyobb lesz a tervezettnél, de valószínű­leg nem haladja meg a múlt évi deficitet (a terve­zett 70 milliárd forint he­lyett 110 milliárd), ez azon­ban nem jelenti azt, hogy most már elszabadult az infláció. Az MNB alelnöke beszámolt arról, hogy a magyar delegáció elsősor­ban a magánszféra pénz­ügyi finanszírozását tartja fontosnak. Felvetődött az a kérdés is, hogy a magyar minisz­terelnök kissé ingerülten reagált Jacques Attalinak, az EBRD elnökének a saj­tószabadsággal kapcsolatos kijelentéseire. A pénzügy- miniszter tudomása szerint ez a téma rendeződött An­tal’ József és Jacques Attali között. Tegnap délután a köz­gyűlés elfogadta az igaz­gatótanács éves jelentését, valamint a következő pénz­ügyi évre vonatkozó költ­ségvetést. Meghosszabbítot­ták az igazgatótanács hiva­tali idejét. Űj személyeket választottak meg a kor­mányzótanács élére. A köz­gyűlés döntése alapján a kormányzótanács elnöke, Theo Waigel, Németország kormányzója lett. Elnökhe­Tamás Gáspár Miklós az úgynevezett Konzervatív Unió Platform nevében ki­jelentette: „vége a rossz- kedv telének, derűs, ener­gikus, érdekes tavasz elé nézünk”. Tölgyessy Péter pártel­nök ismertette a megálla­podást, amelynek lényege: a rendszerváltás az SZDSZ meggyőződése szerint nem a régi hatalmi elit lecseré­lése, hanem átfogó politi­kai, gazdasági és társadal­mi szerkezetváltás. A sza­bad demokraták arra tö­rekszenek, hogy a magyar társadalom építő energiái szabaduljanak fel. Az alá­lyettessé pedig Kupa Mi­hály magyar és Anne Wibble svéd kormányzót választották meg. Előzőleg aláírták többek között azt a bank által lét­rehozandó két új alapról szóló megállapodást, amely a balti államokat hivatotl támogatni. Az Európa Bank követ - kező közgyűlését 1993. ápri­lis 26—27-én Londonban tartja. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közgyűlé­sének tegnapi záróakkord­jait követően szintén sajtó­tájékoztatóra került sor, amelyen Henning Christo­pher, a bank közös piaci kormányzója elmondotta: Magyarországon, Csehszlo­vákiában, Bulgáriában és Romániában már megkez­dődött a stabilizáció — Lengyelországban és a szovjet utódállamokban azonban még igen rossz a gazdasági helyzet. A Közös Piac — fogalmazott Hen­ning Christopher — első­sorban a PHARE-program keretében támogatja a ke let-európai országokat. Utalt az úgynevezett „há­romszög-megállapodások­ra”, miszerint a segély 50 százalékát kelet-európai or szagokban kell elkölteni Ennek kapcsán a Romániá­nak nyújtandó 230 millió, valamint a Magyarország­nak szánt 100 millió dollá­ros hitelről is szó esett, je­lezvén. hogy a közösség mi­niszteri tanácsa felhatal­mazta az Európai Beruhá­zási Bankot egy 2.25 mil­liárd dolláros hitelkeret létesítésére. írók sajnálatosnak tartják, hogy — mint fogalmaznak — döntően a parlamenti többség kompromisszum­képtelensége miatt szaka­dék alakult ki a kormány­pártok és az ellenzék kö­zött, és a kormánykoalíció pártjai nem versengő poli­tikai erőnek, hanem ellen­ségnek tekintik az ellen­zéki pártokat. Az SZDSZ a kormány­pártok politikájával kap­csolatos súlyos aggályok el­lenére nem tartja értel­metlennek a párbeszédre való törekvést — fogalmaz a megállapodás. Ehhez a pártelnök hozzáfűzte: az SZDSZ kormányzati alter­natívaként kíván fellépni a kormánytöbbséggel szem­ben a választásokon, de párbeszédre való törekvé­sük változatlanul fontos elemét képezi politikájuk­nak. Ugyanakkor az alá­írók úgy vélik, hogy a szemben álló erők között nem alakulhat ki kívánatos politikai együttműködés, amíg a kormánykoalíció, különösen az MDF, meg­határozó személyiségei nem hagynak fel azzal, hogy kétségbe vonják: az ellen­zék éppúgy az ország javát tartja szem előtt, mint a kormánypártok. Wekler Ferenc az úgyne­vezett szabadelvű platform nevében kijelentette: a megállapodás a választó­sokra való felkészülés in­tenzív megkezdését jelenti. Ki és mi az a közalkal­mazott, illetve köz-nem- álkalmazott? Mi fán terem (és a jegyzetíró itt nem csa­ládfára gondol, amiről ma­napság egyre nagyobb sze­retettel és vehemenciával beszélnek ilyen meg olyan alkalmazottak), és mely fán nem terem; és minő jo- gosítvány hatalmazza föl ezen csodabogarakat, hogy a KÖZ érdekében tegyenek eggyé éjt, napot, hogy ne elsősorban a maguk kis gesztenyéjét sütögessék, és ne létramászásra speciali­zálják szerénységüket.. ? A1 ár úgy is folytathatnék a kérdezősködést, s talán ak­kor már-már a lényeg kö­zelébe kerülnénk: alakuló polgári társadalmunkban kik is azok, akik a politi­záló köztisztviselők, más szóval: választottak — és a nagv gondokkal csupán a családja körében foglala­toskodó, inkább fizikai ere­jére támaszkodó többség szorításában őrlődik? A pedagógus? Az orvos? A mérnök? Az újságíró? Az író? Mindazok, akik valami­képpen „kiváltak” a köz-, Hitelkeret létesült Helet-Európa megsegítésére Napirend előtti felszóla­lásokkal kezdte meg keddi munkanapját az Ország- gyűlés. Soós Károly Attila (SZDSZ) szorgalmazta, hogy a kormány mielőbb terjesz- szen be törvényjavaslatot az idei költségvetés módo­sítására. A gazdasági bi­zottság elnöke kifejtette: az állami büdzsé március végi — 47 milliárdos — hiányá­nak a gazdasági helyzet hi­bás felmérése az oka. SZIGORÍTÁSSAL A napirend előtti felszó­lalások után az Országgyű­lés lezárta az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok ki­egészítő állami támogatá­sáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját, majd a házszabály módosításáról tárgyaltak a honatyák. Ader János — a módosí­tást indítványozó Fidesz nevében — arra hívta fel a figyelmet, hogy a napirend előtti felszólalások szigorí­tásával — az esti órákra történő áthelyezésével — nemcsak a parlamentről al­kotott kép, de a T. Ház munkájának hatékonysága is javulna. A közalkalmazottak jog­állásáról szóló törvényja­vaslat részletes vitájában Daróczy Zoltán (MSZP) el­mondta: a törvényt össz­hangba kell hozni a közok­tatásról, a felsőoktatásról és az Akadémiáról szóló, később meghozandó jog­szabályokkal. Az életüktől és szabadsá­guktól politikai okból jog­talanul megfosztottak kár­pótlásáról szóló törvényja­vaslat részletes vitájában Mécs Imre (SZDSZ) han­goztatta: Nagy Imre teme­tése óta még mindig nem adtak kárpótlást az elvesz­tett életekért. Az ebédszünetben rende­zett sajtótájékoztatón. Sza­bad György házelnök be­mutatta A magyar Ország­gyűlés jogalkotása című kiadványsorozat első köte­tét. Délután az interpellációk és kérdések elmondásával folytatta munkáját az Or­szággyűlés. Mádai Péter (SZDSZ) egy szerinte alkotmánysértőnek tartott — a polgármesterek­hez eljuttatott — kérdőív ügyében interpellált Boross Péter belügyminiszterhez. Az ív 43, felekezeti hova­tartozásról, politikai hit­vallásról, családi állapotról is érdeklődő személyes kér­dése úgymond a politikai döntések előkészítését volt hivatott szolgálni. Boross Péter belügyminiszter vá­laszában elismerte, hogy ,.épelméjű köztisztviselő ilyen kérdéseket nem tesz fel”. ■' Végül a tehetséges, de szerény anyagi hátterű diákok továbbtanulási le­hetőségei felől érdeklődött interpellációjában Nagy Attila (MSZP), utalva arra, bog\> mindinkább polarizá­lódik az oktatás; szegény­es elitiskolák vannak kiala­kulóban. Andrásfalvy Ber­talan kultuszminiszter vá­laszában hangsúlyozta: az állam felelőssége, hogy nem hagyja elkallódni a te­hetségeket. A helyi önkormányzatok 1992. évi címzett és céltá­mogatásáról szóló törvény- javaslat elfogadásával az ország önkormányzatai 25 milliárd forint támogatás­hoz jutnak. Morvái lsta>án belügyminisztériumi állam­titkár a törvényjavaslathoz benyújtott nagy számú kép­viselői módosító javaslattal kapcsolatban a határozat- hozatal előtt kedden a ké­ső délutáni órákban a parlamentben kijelentette: az önkormányzatok igényei mindig magasabbak lesz­nek, mint a költségvetés lehetőségei, de a lehetősé­gek és a feltételek jobb összehangolásával ez az el­lentmondás mérsékelhető. MÉG KETTŐ Ezt követően megkezdték a szavazást a törvényjavas­lathoz benyújtott módosító •indítványokról. Mivel a ha­tározathozatalt hatpárti egyeztetés előzte meg, a képviselők elfogadták az önkormányzati bizottság módosító indítványait. Az 1992-ben rendelkezésre álló fedezet felhasználása a jo­gosulttá váló önkormányza­tok népességszáma szerint, növekvő sorrendben törté­nik. Az Országgyűlés ezt kö­vetően az előzetes hatpárti megállapodással ellentét­ben támogatásáról biztosí­totta két további önkor­mányzat igényét is. Ennék következtében a végszavazás előtt kiderült: a parlament túllépte a tör­vényjavaslatban előirány­zott keretösszeget, és Mor­vái István belügyminiszté­KÉPES BESZÉD Szellemiségünk védelmében ? illetve a közösségből, hogy — József Attilát idézve — majd ismét „elvegyülje­nek”? Akiket gyakorta le­intenek, mert a többség gondjaila kapaszkodnak, akiket gyakorta fizetéseme­léssel szédítenek, mert szol­gálataikra rossz időkben ;s nagy-nagy szükség volt? Ezeket a kérdéseket való­jában nap mint nap meg szeretnénk válaszolni, hiszen örökösen izzó témát érintenek, amely azért is állandó, mert vezetettek és vezetők között mindig is volt egy áttétel, egy erre is, meg arra is kapaszkodó ré­teg. (Hogy ezúttal ne a köl­tőt, hanem kazánkovács szomszédomat idézzem.) Igen, kedves Olvasó, azokról van szó, akiket akár tintás ujjúaknak is le­hetne, nevezni, s akik — mert valahol a hatalom sü­tőkemencéje körül forgo­lódnak, vagy legalábbis an­nak melegében — inkább ki vannak téve a csábítás­nak, de akik (Istennek hála, ez a többség) többre tartják szellemi és erkölcsi függet­lenségüket az intézményesí­tett ajándéknál, még ha az becsületes kezekből is jön. Tudjuk, a pedagógusnak, az újságírónak „mindkét oldal-ra” figyelnie kell — egyik a béréért (is), másik a bére mellett a tisztességes és tárgyszerű tájékoztatá­sért. Hogy idegtépő, hogy tudathasadásos állapotban riumi államtitkár kijelen­tette: nincs garancia a hiányösszeg biztosítására. A T. Ház úgy döntött, hogy a keretösszeg meg­növelhető, s ezt követően a törvényjavaslatot jelen­tős többséggel elfogadták. Az életüktől és szabadsá­guktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról rendelkező törvényjavaslat részletes vitáját kedden este — csaknem egy órával tú llép­ve az ülésnapra szánt időt — folytatta a Ház. bővítsék a kört A vitában felszólaló Zí- mányi Tibor (MDF) a ter­vezethez benyújtott mó­dosító indítványai mellett érvelve szorgalmazta: a kárpótlásra jogosult hozzá­tartozók körét bővítsék oly módon, hogy a Szülők és gyermekek között arányo­san osszák meg a járandó­ságot. Amennyiben pedig a kivégzetteknek már csak testvérük maradt életben, akkor őket 50 százalékos mértékű kárpótlás illesse meg. A képviselő ugyanak­kor hiányolta, hogy a ja­vaslat nem nevesíti a kár­pótlás alapösszegét, ö havi 11 ezer forintos alapot ajánlott. Szigethy István (SZDSZ) hasonlóképp a kárpótlan- dók körének bővítését szor­galmazta: indítványozta, hogy a,törvény hatálya ne csak a külföldre deportál­takra legyen érvényes, ha­nem terjedjen ki azokra is, akiknek menet közben sikerült megszökniük. Ugyanakkor nem látta cél­szerűnek, hogy e törvénv életbelépése után szigorú jogvesztő határidőt állapít­sanak meg. Az életek egyenrangúságát illetően egybecsengett a képviselő véleménye a későbbiekben felszólaló Raj Tamáséval (SZDSZ). Mindketten hang­súlyozták: nem lehet' kü­lönbséget tenni élet és élet, halál és halál között a te­kintetben, hogy milyen kö­rülmények között érte a vég az embereket. Tehát a kárpótlás mértékét nem szabad ahhoz igazítani, hogy ki hol és hogyan vesz­tette életét. , Az idő előrehaladtára va­ló tekintettel az, elnöklő Szabad György a vitát e ponton elnapolta. A következő ülést húsvét után tartja a T. Ház. lehet az ilyen halandó — így igaz. Mi a teendő, hogy önma­gunk maradhassunk? Ez mindenkinek a magánügye, s tegye ki-ki a saját belá­tása szerint. Egv azonban mindenkép­pen elgondolkoztatja az embert: ennek a két kő kö­zött őrlődő rétegnek vajon miért lenne szüksége olyan paragrafusokra, amelyek (mert a törvény előír, irá­nyít.-tisztáz) a magatartás- és szellemi autonómia körét csorbítják. Miért a felülről jövő, már-már aggasztó kö­rülkerítése azoknak, akik az alkotás szabadságáért íróasztaluk szűk terében is többször megszenvedtek? Miért a bizalmatlanság ma­gával a szabadsággal szem­ben ? Amennyiben a most tár­gyalt, közalkalmazottakról szóló törvénnyel ilyen ag­gályainkat eloszlatják — s, remélhetőleg igen. akkor végre olyan törvény szüle­tik. amely éppen a szellem szabadságának a védelmét irányozza majd elő. Ügy legyen! Bágyoni Szabó István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom