Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám

Karabahban fenyegető a helyzet Fenyegetőnek nevezte a karabahi—azeri határon kialakult helyzetet kedden Armen Iszagulov, a Kara­bahi Köztársaság belügy­minisztere. Az ITAR—TASZSZ hír­ügynökségnek telefonon nyilatkozó tábornok el­mondta, hogy mindenna­possá vált a a határmenti települések MI—24-es aze­ri harci helikopterekkel való támadása. Iszagulov közölte, hogy az elmúlt öt nap alatt mintegy száz ember vesztette életét az örménylakta falvakban. A Karabahi Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa kül­ügyi bizottságának vezető­je, Levon Melik-Sahnazar- ján megerősítette: a köz­társaság április 10-ig eljut­tatta az iráni közvetítők­höz a tűzszünetre és a konfliktus rendezésére vo­natkozó javaslatait. Állást foglaltak az orosz ingadozók Növelni kell a szociális Végéhez közeledik a kétnapos kormányválság Moszkvában, miután a nép- képviselők kongresszusa kedd este első olvasatban elfogadta azt a politikai nyi­latkozat-tervezetet, amely kimondja: a törvényhozás támogatja a gazdasági re­formokat, és nem követel gyökeres személyi változ­tatásokat a kabinetben. Az 530-236 arányú szavazás arra utal, hogy a sokáig ingadozó képviselők egy ré­sze mégiscsak jobb belá­tásra tért. A szerdára ha­lasztott részletes vita azon­ban még hozhat meglepe­téseket. A tervezetben, amelyen szinte egész nap dolgoztak Lockerbie-iigy Magyarország lesz a BT-bizottság elnöke? Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa tizenöt tagállama képviselőiből álló bizott­ság fogja ellenőrizni a Líbia elleni légi és katonai embargó betartását. Az AFP francia hírügynökség értesülése szerint a testület elnöki tisztét Magyarország látja majd el. Az embargó az ENSZ BT 748. számú határozata ér­telmében szerdán lép élet­be, amennyiben Líbia to­vábbra sem hajlandó együttműködni egy ameri­kai és egy francia repülő­gép elleni merénylet ki­vizsgálásában. Az AFP szerint a bizott­ság feladata lesz többek között megvizsgálni azokat a jelentéseket, amelyeket az ENSZ-tagállamoknak kell majd május 15-ig be­nyújtani azokról a konkrét intézkedésekről, amelyeket az elhatározott szankciók kapcsán életbe léptetnek. Málta hajlandó fogadni a két líbiai állampolgárt, aki­ket a Nyugat a Lockerbie- ügyben a repülőgép elleni merényletért felelősnek tart — közölte kedden Eszmat Abdel-Megid, az Arab Li­ga főtitkára, és vele nagy­jából egyidejűleg a máltai külügyminiszter is bejelen­tette, hogy kormánya elfo­gadja a líbiai javaslatot, amelynek értelmében a két férfi ellen a szigetország hatóságai folytatnák le a vizsgálatot. Guido de Marco hozzátette, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha a megoldással az ügyben érintett összes fél egyetért. A két gyanúsított Mál­tának történő líbiai átadá­sát alig több mint egy nap­pal a Tripolival szemben elhatározott nemzetközi büntető-intézkedések szer­da hajnali életbe lépése előtt javasolta az arab or­szág, de az ENSZ New York-i székhelyén ameri­kai részről — még a mál­tai válasz elhangzása előtt — elfogadhatatlannak ne­vezték az ajánlatot. A Hágai Nemzetközi Bí­róság kedden délután eluta­sította Líbia kérelmét, amelynek teljesítése esetén Líbia Anglia ellen benyúj­tott panaszának kivizsgálá­sáig el kellett volna ren­delnie a Líbia elleni eljárá­soknak — a Biztonsági Ta­nács szerdán életbe lépő szankciójának — elhalasz­tását. Hasonló döntést hozott a bíróság az Egyesült Álla­mok ellen benyújtott azo­nos tartalmú líbiai panasz ügyében. a kormány és a parlament szakértői, egyebek között ez áll: „A kongresszus el­tökélten támogatja a jelen­legi reformvonalat, bele­értve a Legfelsőbb Tanács és az elnök ezt szolgáló in­tézkedéseit.” Hangoztatják azonban, hogy feltétlenül növelni kell a szociális biz­tonságot. Rendkívül fon­tos, hogy kimondják: ki­zártnak kell tekinteni a régi, tervutasításos gazda­ságirányításhoz való visz- szatérést. A hétfőn viharos körül­mények között távozott Je- gor Gajdar első miniszter­elnök-helyettes szerint egy­értelműen ki kell mondani, hogy nincs visszaút. Sza­bad kezet kért azonban a munkához, és megígérte, hogy becsületesen fognak munkálkodni a reformok megvalósításán. Kérte továbbá, hogy je­löljenek meg pontosan kö­rülhatárolt menetrendet, amely szerint meg kell ol­dani a legszükségesebb szociális feladatokat. Gaj­dar egyben kihasználta az alkalmat és visszavágott Ruszlan Haszbulatovnak, a parlament elnökének, aki eltévelyedett gyerekek­nek nevezte a kabinetet. — Nem vagyunk zabolát­lan gyerekek, tudjuk a dol­gunkat, és tisztában va­gyunk szorult helyzetünk­kel. De ebből a helyzetből azok sem tudnak kiszakad­ni, akik most ilyen szavak­kal illettek minket — je­lentette ki. Hetvenperces tárgyalást folytatott kedd délután Je- gor Gajdar orosz első mi­niszterelnök-helyettes és a villámlátogatásra Moszk­vába érkezett Nicholas Brady, amerikai pénzügy- miniszter. Találkozójuk utáni nyilatkozatában az amerikai politikus meg­erősítette: a nyugati orszá­gok nem vizsgálják felül a beígért 24 milliárd dollá­ros hitel folyósítását. Brady azonban sietett hozzáfűzni, hogy csakis akkor, ha a re­formprogramon nem esik csorba. Brady nem rejtette véka alá aggodalmát áj népkép- v is élők kongresszusáról ér­kező, szavai szerint igen nyugtalanító hírek miatt. — Csökkenti a bizalmun­kat, hogy a tanácskozáson a reformok lassításáról, netán visszalépésről dön­töttek — mondta. Kifejez­te reményét egyben, hogy a hátralevő napokban mégiscsak a józan ész ke­rekedik felül és megtalál­ják a kompromisszumot. Külföldi események egy mondatban II. JÄNOS PÄL PÄPA kedden a Vatikánban fogadta a fehéroroszországi miniszterelnököt, Vjacseszlav Kebicset, aki kifejezte óhaját, miszerint szeretné, ha az új állam és a katolikus egyház székhelye között szoros együttmű­ködés alakulna ki. SALI BERISHA ALBÄN ÁLLAMFŐ pénteken kinevezte az Aleksander Meksi miniszterelnök által javasolt új kormányt: a 19 fős kabinetnek két független tagja van, egy-egy képviselőjét delegálta a Szociáldemokrata, va­lamint a Republikánus Párt, míg a többi tárcát a már­ciusi választásokon győztes Demokratikus Párt tartotta meg magának. AZ INFLÁCIÓ ELLENI HARCBAN jelölte meg az új brazil kormány elsődleges feladatát Fernando Collor de Méltó, a Brazil Szövetségi Köztársaság elnöke. AFGANISZTÁNRÓL és a Szovjetunió széthullása nyo­mán létrejött független közép-ázsiai államokról tárgyalt hétfőn Pekingben Ali Akbar Velajati iráni külügymi­niszter kínai kollégájával, Csien Csi-csennel és Li Peng kormányfővel. BRÜSSZELBEN kedden parafálták a 19 országot ma­gában foglaló Európai Gazdasági Térség 1993. január 1-jétői való létrehozásáról szóló közös piaci—európai sza­badkereskedelmi társulási megállapodást. Ha felkérnek, vállaljuk A Magyar Külügyminisz­térium üdvözli az Európai Közösség múlt szombati nyilatkozatát Bosznia-Her­cegovináról, és támogatja az abban foglalt felhívást az azonnali tűzszünetre — mondta Herman János szó­vivő szokásos keddi sajtó- konferenciájának bevezető­jeként. Kiemelte, hogy a magyar kormány támogatja az ENSZ, illetve a helsinki folyamat tagállamainak erőfeszítéseit a fegyveres konfliktusok megfékezésére és a békés rendezésre. Herman János elmondta, hogy a jugoszláv kormány vasárnap megküldte a vá­laszt Ausztria és Magyaror­szág közös emlékeztetőjére, amelyben Bécs és Budapest süx-gette, hogy Jugoszlávia haladéktalanul szüntessen be minden fegyveres tevé­kenységet Bosznia-Her­cegovinában, és tisztázza az ott állomásozó csapatok ténykedését. Válaszában Belgfád árra. hivatkozottí, hogy a hadse­reg csak a helyi szerb ki­sebbség védelmében bo­csátkozott harcokba, úgy­mond, mindenkor nagy ön­mérsékletet tanúsítva. Egy­ben Belgrád megismételte a vádakat, miszerint a ju­goszláv hadsereg ellen ma­gyar területről indítottak támadást. A további lépé­sekről Magyarország kon­zultál Ausztriával, a hor- vát féllel, illetve az úgy­nevezett EK-trojkával, Por­tugáliával, Hollandiával és Nagy-Britanniával. Herman János emlékez­tetett arra, hogy a Bizton­sági Tanács rövidesen is­mét napirendjére tűzi Lí­bia ügyét. Amennyiben Tri­poli nem változtat eddigi magatartásán, megkezdődik a légi terrorizmussal vádolt ország ellen hozott szank­ciók végrehajtása. így vár­ható, hogy a BT különbi­zottságot hoz létre a szank­ciók ellenőrzésére. A testü­letben közös szándék ala­kult ki, hogy Ma­gyarországot kérik fel an­nak vezetésére. Ha ilyen felkérés érkezik, Magyaror­szág vállalja a különbizott­ság elnöki posztját. TRANSSYLVANIA ALAPÍTVÁNY VÁLLALKOZÁSOKKAL LEGYŐZHETŐ A TÁVOZÁS KÍSÉRTÉSE Kétéves a Transsylvánia Alapítvány, amelyet Tőkés László, a Királyhágó mellé­ki református egyházkerü­let püspöke, Sütő András erdélyi író és Ábrahám De­zső igazgató 1990 májusá­ban létesített azért, hogy támogassa az erdélyi ma­gyarok helyben maradását, elősegítse a nemzetiségek megbékélését, társadalmi, kulturális, gazdasági, egy­házi kapcsolatok erősítését. Az alapítvány kuratóriu­ma június 5-én Budapesten tartja a következő ülését. Ekkor megvitatják: miként segíthetnék elő az erdélyi vállalkozásokat, amelyek hozzájárulhatnak új mun­kahelyek létesítéséhez, az erdélyi magyarok otthon maradásához. Az alapítvány elnöksége úgy határozott, hogy ebben az évben is megrendezi a „Transsylvania-napot”, szeptember 19-én Buda­pesten ökumenikus, 20-án a magyarországi templomok­ban hálaadó istentiszteletet tartanak. Ugyancsak 20-án Magyarország négy városá­ban nagygyűlést rendeznek. Ez alkalomból hazai és kül­földi előadók a transzszilva- nizmusról szólnak majd. A budapesti gálaesten adják át első ízben a Pro Trans- sylvania-díjakat és okleve­leket. Az alapítvány kéri az ön- kormányzatokat, az egyhá­zakat, a társadalmi szerve­zeteket, pártokat, színháza­kat, művelődési intézmé­nyeket: támogassák a „Transsylvania-nap” meg­rendezését. Vajdasági képviselők Magyarországon HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ BÍRÓSÁG ELÉ KERÜLNEK-E? A mi kisebbségi törvényünkre várnak A Szabad Demokraták Szövetségének meghívására két­napos budapesti látogatáson vettek részt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői. A vajdasági vendégek találkoztak Göncz Árpád köztársa­sági elnökkel, továbbá az SZDSZ külügyi és emberjogi bizottságával, valamint Csóti Györggyel és Tölgyessy Péterrel. NYOLCSZÁZNEGYVEN­ÖT négyzetmérföldnyi te­rületen szóródtak szét 1988 karácsonya előtt annak a PanAm repülőgépnek több százezer darabra szétesett roncsai, amelynek a rak- terében elhelyezett pokol­gép 270 ártatlan ember ha­lálát idézte elő. A me­rénylők hallgattak, s így úgy tűnt, hogy a skóciai Lockerbie feletti robbanás tettesei mindörökre ho­mályban maradnak. Ugyan­így titok övezte, hogy ki­lenc hónap múltán kik voltak azok, akik halálba küldték bombájukkal azt a 171 embert, aki Afrika fö­lött, egy francia utasszál­lítón tartózkodott. Azok, akik a nemzetközi bűnüldözéssel foglalkoz­nak, azonban úgy érezték, hogy ha a bűnözők ily meg- toflatlanui követhetik el merényleteiket, nem lesz megállás a terrorizmus út­ján. Ezért szakértők hada dolgozott a szétszóródott darabkák azonosításán, s végül is 1991 végére össze­szedték a bizonyítékokat a nyolcszáznegyvenöt négy­zetmérföldnyi területről: egy kis darabka megpör- kölődött ingmaradványt és egy körömnagyságnyi plasz­tiktöredéket, amelyen ol­vasható volt a MEBO fel­irat. Egy további nyomra­vezető egy naplóbejegyzés volt a máltai repülőtéren. A bravúros nyomozás ki­derítette, hogy a házilag készült bomba időzítő­szerkezetén volt a MEBO jelzés, s egy svájci cégtől Líbia vásárolt ebből 20-at éppen a merénylet előtt. Az ingdarab elvezette a nyomozókat Máltába, ahol kiderítették, hogy Abdel Basset líbiai titkos ügynök vásárolta azt, akinek érke­zéséről a líbiai repülőtár­saság ottani megbízottja­ként álcázott másik titkos ügynök, Khalifa F himan megtalált naplóbejegyzése tanúskodik E szerint terro­ristatársa Zürichből érke­zik, s a bőröndre erősíthe­tő csomagkísérő kártyák­kal kell őt ellátnia. A plasztikbombát egy szét­szedett Toshiba rádióba he­lyezték, Basset ingébe csa­varták, majd egy táskába tették, amely az általuk kiállított rendeltetési cé­dulákkal elindult a máltai repülőtársaság gépével Frankfurtba, ahol egy lon­doni repülőre pakolták át, majd a PanAm New Yorkba tartó járatára ke­rült, s Lockerbie felett robbant a gazdátlan cso­mag. Washington és London a két, névvel megnevezett titkos ügynök kiadatását kérte Tripolitól, hogy bí­róság előtt felelhessenek tetteikért. Kadhafi, aki ti­tokban támogatott sokfaj­ta nemzetközi terrorista akciót, visszautasította a kiadatási kérelmet, s Líbia belügyeibe való beavatko­zásnak próbálta feltüntet­ni az amerikai—angol ak­ciót, és országa szuvereni­tása megsértésének. A Biztonsági Tanács azonban úgy döntött, hogy a terror- cselekmény nem maradhat mégtorolatlanul, s ha április 15-ig Kadhafi nem adja ki a gyanúsítottakat, az észak-afrikai ország el­len légi közlekedési és fegy- verszálUtási tilalmat ren­delnek el. A sivatagi ál­lam vezetője különböző időhúzó manőverekhez fo­lyamodott. Az utolsó pilla­natban például kijelentet­te, hogy „elhatárolja ma­gát a terrorizmustól”, és semleges országnak hajlan­dó kiadni a két gyanúsí­tottat. KADHAFI arra játszik, hogy valójában sem a légi közlekedési és fegyverszál­lítási tilalom nem érinti komolyan országát, hiszen tengeri és szárazföldi úton bonyolítja le importjának és exportjának túlnyomó részét, s hatalmas fegyver- arzenálja van. Arra számít viszont, hogy sikerül fel­sorakoztatnia maga mellé több arab országot, köztük Egyiptomot és Szíriát. Ami Kairót illeti, kompromisz- szumot kutató magatartá­sát befolyásolja, hogy mint­egy másfél millió egyipto­mi vendégmunkás dolgozik Líbiában, s ha ezeknek hirtelen vissza kell tér­niük, a Mubarak-kormány- zatnak súlyos szociális gondjai is támadnának. Árkus István — Az új általános iskolai törvénytervezet lehetővé tenné, hogy az eddig egy­nyelvű magyar iskolákban két nyelven tanítsanak. Az elképzelés szerint az okta­tási miniszter hatáskörébe tartozna annak meghatáro­zása is, hogy a különböző tantárgyak közül melyiket tanítsák magyarul, és me­lyiket szerbül — hangsú­lyozta Varga Zoltán, a szerb parlament képviselő­je a Szabad Demokraták Szövetségével közösen ren­dezett keddi sajtótájékozta­tón. Elmondta: a középis­kolai törvény tervezete sem felel meg elképzeléseiknek, ugyanis az a szakiskolák­ban nem engedélyezné a kisebbségek anyanyelvi ok­tatását. Varga Zoltán sze­rint a vajdasági magyarok nagyon várják, hogy végre elkészüljön a magyarorszá­gi kisebbségi törvény, amely mintegy hivatkozási alapul szolgálhat. Szerbia gazdasága az ösz- szeomlás felé tart, a ter­melő kapacitásnak mind­össze 40 százalékát használ­ják ki. A munkások bére draszikusan csökkent, és a kormány még mindig kés­lekedik az antiinflációs program beterjesztésével — hangoztatta Szecsey Mi­hály, a szerb. parlament képviselője. Hozzátette: a Vajdaságban már érezhető az áruhiány. Szecsey Mi­hály egy újságírói kérdésre elmondta: nemzetiszocia­lista jelszavakkal nem le­het már sokáig félrevezetni a szerbeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom